2007. (III. 26.) Kt sz. rendelet (Egységes szerkezetbe foglalt szövege)


1 BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZA...
Author:  Etelka Lukácsné

0 downloads 2 Views 635KB Size

Recommend Documents


No documents


BUDAPEST XXI. KERÜLET

CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLET

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ÉS SZERVEI

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁról szóló a 17/2007. (V. 15.) Kt, a 29/2007. (IX. 25.) Kt, a 33/2007. (IX. 25.) Kt, a 35/2007.(X.24.)Kt; a 43/2007. (XII. 18.) Kt, a 7/2008. (II. 21.) Kt, a 11/2008.(IV.17.)Kt, a 15/2008. (V. 15.) Kt, a 17/2008. (V. 15.) Kt, a 7/2009. (II. 19.) Kt, a 8/2009. (III. 19.) Kt, a 9/2009. (III. 19.) Kt, a 10/2009. (III. 19.) Kt, a 11/2009. (III. 19.) Kt, a 12/2009. (III. 19.) Kt, a 21/2009. (VI. 18.) Kt, a 26/2009. (IX. 22.) Kt, a 34/2009. (X. 20.) Kt, a 39/2009. (X. 20.) Kt, az 1/2010. (I. 26.) Kt, a 13/2010. (V. 18.), a 22/2010. (X. 12.), a 33/2010. (XII. 16.), a 4/2011. (II. 25.), a 9/2011. (III. 31.), a 15/2011. (IV. 28.), valamint a 21/2011. (VI. 16.) számú rendelettel módosított

10/2007. (III. 26.) Kt sz. rendelet (Egységes szerkezetbe foglalt szövege)

2

Budapest XXI. Kerületének Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA (2) Az Önkormányzat székhelye: Budapest, XXI. ker. Szent Imre tér 10. (3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest XXI. kerülete közigazgatási területe. (4) Budapest XXI. kerület, Csepel határait az 1994. évi XLIII. tv. 1. számú melléklete "A XXI. kerület határa" címszava alatt állapította meg. (5) Az Önkormányzat illetékességi területe nyugaton a Duna főág középvonala, északon és keleten a Ráckevei-Soroksári Duna-ág középvonala, délen Szigetszentmiklós város által határolt. Területe: 26,1 km2 Az Önkormányzat jelképei 2. § (1) Az Önkormányzat címere: hegyes talpú pajzs kék mezejében kilenc (4+2+3) arany gabonaszál között hegyével felfelé, élével kifelé fordított fekete csoroszlya és ekevas áll. A pajzs mezejének alsó részén a mezőgazdasági termelést jelképező zöld mező látható. (2) Az Önkormányzat zászlaja: hosszanti oldalán álló, téglalap alakú, a rövidebb oldalán felében kettéosztott, felső mező kék, alsó mező piros színű, a kerület címere a bal oldali harmadában helyezkedik el, felette "Csepel" felirat. (3) A jelképek használatát a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. 1 1

34/1995.(XII.19.) Kt. sz. rendelet

3

3. § (1) Az Önkormányzatot, mint jogi személyt a polgármester képviseli. (2) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 4. § (1) Az Önkormányzat önállóan, a demokratizmus és a széleskörű nyilvánosság, valamint a települési önkormányzatok érdekeinek tiszteletben tartása mellett a) intézi az Önkormányzat hatáskörébe tartozó közügyeket, b) gondoskodik – elsődlegesen a kerület lakóinak érdekében – a kötelező feladatok ellátásáról, a közszolgáltatások megszervezéséről, valamint az önként vállalt feladatok végrehajtásáról, c) működteti az alapfeladatainak ellátásához szükséges intézményhálózatot. (2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. (3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei 2 látják el. (4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira és a helyi kisebbségi önkormányzatok testületeire ruházhatja át. A tanácsnokok felügyelik a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A feladatok és átruházott hatáskörök jegyzéke e rendelet mellékletét képezi. (5) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. 5. § (1) Az Önkormányzat alapfeladata: a) a törvényekben előírt helyi közügyek, lakossági közszolgáltatások biztosítása, b) a kerület egészére kiterjedő olyan körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezése, amelynek ellátása törvényi előíráson alapul. (2) Az Önkormányzat részére kötelezően ellátandó feladatokat csak törvény állapíthat meg.

2

Ld.3. § (2) bekezdés

4 (3) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait különösen intézményein, gazdasági társaságain keresztül látja el. 6. § Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását, amennyiben a) az olyan közfeladat, melyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja, b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetésének biztosítása, c) az Önkormányzat éves költségvetésében vagy annak módosítása után rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges pénzügyi források, d) nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását. A Képviselő-testület önként vállalt feladatainak felsorolását e rendelet függeléke tartalmazza. 7. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása és módosítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, az éves költségvetés 1 %-át meghaladó mértékű hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás; f) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba való belépés, a társasági tagság megszüntetése; g) megállapodás belföldi és külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, valamint az erről szóló együttműködési megállapodás kötése és felmondása; h) intézmény alapítása; i) közterület elnevezése, emlékmű állítás; j) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; k) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; l) állásfoglalás fővárosi önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

5 m) véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő; n) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés 3 ; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; o) amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal; p) helyi közügy önálló megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás; q) a Képviselő-testület munkaprogramjának és munkatervének (ülésterv) elfogadása; 8. § (1) Az Önkormányzat tevékenységének és fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzati ciklusra szóló program határozza meg. (2) A Képviselő-testület – a megbízatásának időtartamára szóló – az ágazati és szakmai koncepciókban foglalt célok, tervek, feladatok megvalósításának ütemezését tartalmazó gazdasági program alapján működik. (3) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről – az alakuló ülést követő 6 hónapon belül – a polgármester gondoskodik. 9. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a Képviselő-testület bizottságának átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A Képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az Önkormányzat ellen kell indítani.

3

Ötv. 33/A § (2) bek. b) pontja: „A főállású polgármester: …a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja, bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), bc) szövetkezet tisztségviselője, bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.”

6

III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSE 10. § 4 (1) A Képviselő-testületbe tagként megválasztott képviselők száma: 20 fő, ebből 14 fő egyéni választókerületben, 6 fő listán szerzett mandátumot. A polgármester települési képviselőnek tekintendő, tagja a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet melléklete tartalmazza. (2) 5

A Képviselő-testület és bizottságai ülésein a) a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületének elnökei, b) a jegyző, c) a jegyző megbízásából a Polgármesteri Hivatal vezető vagy beosztott munkatársai, d) a polgármester megbízásából a Polgármesteri Kabinet vezetője és tagjai, e) az önkormányzat megbízott könyvvizsgálója, f) 6 Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja, vagy képviseletében munkatársa, g) a fővárosi önkormányzat képviselője, h) az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetői, i) a tevékenységi körüket érintő ügyekben az Önkormányzat intézményeinek képviselői, valamint a Csepelen működő, hivatalosan bejegyzett és az Önkormányzatnál regisztrált társadalmi, érdekvédelmi, érdekképviseleti és civil szervezetek által közösen delegált személy tanácskozási joggal vehet/vehetnek részt. 11. §

(1) A Képviselő-testület tagjai képviselőcsoportot alakíthatnak. (2) A képviselőcsoport vezetőjének és tagjainak nevét a polgármesterhez írásban be kell jelenteni, e tényről a polgármester a Képviselő-testületet a bejelentést követő ülésen tájékoztatja. (3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselőcsoport ilyen irányú kérése esetén a polgármester köteles a képviselőcsoport részére az ülésteremben állandó helyet kijelölni. (5) A képviselőcsoportok tagjainak felsorolását e rendelet melléklete tartalmazza.

4

A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg. A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. 6 A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 5

7

A Képviselő-testület munkaterve 12. § (1) A Képviselő-testület a munkáját éves munkaterv alapján végzi, amelyet a polgármester készít elő két ütemben. Az első félévi munkatervet a megelőző év decemberi testületi ülésén, a második félévi munkatervet az adott év júniusi testületi ülésén terjeszti elő. (2) A munkaterv előkészítése során a polgármester javaslatot kér: a) a Képviselő-testület tagjaitól, állandó bizottságaitól, b) 7 c) a jegyzőtől, d) a Polgármesteri Hivatal ágazat-és irodavezetőitől, e) a Csepelen működő, hivatalosan bejegyzett és az Önkormányzatnál regisztrált társadalmi, érdekvédelmi, érdekképviseleti, és civil szervezetektől, valamint a Csepelen működő egyházak vezetőitől, f) az önkormányzati intézmények vezetőitől, g) a helyi kisebbségi önkormányzatok testületeinek elnökeitől, h) az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőitől. (3) A munkaterv meghatározza azokat a témákat is, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani. (4) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többségű határozattal dönt. A Képviselő-testület ülése 13. § (1) A Képviselő-testület: a) alakuló ülést, b) a testület munkatervében meghatározott számú, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést, továbbá c) az SZMSZ-ben meghatározott esetekben és módon rendkívüli ülést tart. (2) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. (3) 8 A Képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülését a polgármester akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester(ek), aki(k)nek akadályoztatása, illetve a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozati Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

7 8

A 33/2010. (XII. 16.) rendelet hatályon kívül helyezi. A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg.

8

A Képviselő-testület alakuló ülése 14. § (1) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. (2) Az alakuló ülés javasolt napirendje: a) ünnepélyes megnyitó, a választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, b) a képviselők eskütétele, c) a megbízólevelek átadása a képviselők részére, d) a polgármester eskütétele, e) a polgármesteri program ismertetése, f) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása a korelnök előterjesztése alapján, g) az SZMSZ szükséges mértékű módosítása, ennek keretében a bizottságok megválasztása, h) a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele, i) az alpolgármester(ek) megválasztása titkos szavazással, j) a megválasztott alpolgármester(ek) eskütétele, k) az alpolgármester(ek) illetményének és költségtérítésének megállapítása, l) szükség szerint a képviselők juttatásairól szóló rendelet módosítása, m) az SZMSZ és a gazdasági program felülvizsgálatát előkészítő munkacsoport tagjainak megválasztása, n) egyebek.

„(3) 9 Az alakuló ülésen, továbbá a későbbiekben is az eskütételre/fogadalom tételére kötelezettek részéről elhangzó eskü szövege: „Én……(név)……esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Budapest XXI. Kerület, Csepel fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

9

A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg.

9

A Képviselő-testület rendes ülése 15. § (1) 10 A Képviselő-testület rendes üléseit csütörtöki napokon tartja. Az ülések kezdetének időpontja 17:00 óra, helye a Polgármesteri Hivatal (Bp. XXI. kerület Szent Imre tér 10.) földszint 5. sz. tanácskozó terme. Az ülés összehívására jogosult – indokolt esetben – eltérő időpontban és helyre is összehívhatja az ülést. (2) Az ülésvezető a Képviselő-testület ülésének lezárása előtt a következő rendes ülés időpontjáról és helyéről előzetesen szóban tájékoztatja a képviselőket. (3) 11 A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a képviselőket legkésőbb az ülés napját megelőző héten pénteken 12:00 óráig elektronikus levélben (a továbbiakban: e-mail) kell értesíteni és az ülésre meghívni. A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések – legkésőbb 7 nappal a Képviselő-testület ülését megelőzően – a www.csepel.hu internetes honlapon és a www.budapest21.hu intranetes felületen (a továbbiakban: Csepel Portál) érhetők el. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet. A késés tényéről és arról, hogy a tervezett napirendi pontokban, illetve az interneten közzétett előterjesztésekben az előző értesítéshez képest változás következett be, a képviselőket e-mail-ben köteles a Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodája értesíteni. (4) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a 17.§ (1) bekezdésében megjelölteket meghívó kiküldésével kell meghívni, a település lakosságát és az érdeklődőket a hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, valamint a www.csepel.hu internetes honlapon és a Csepel Portálon (a továbbiakban: helyben szokásos módon) kell tájékoztatni. (5) A képviselők nyári szabadsága július 1-től augusztus 31-ig tart, ettől eltérő időpontról a Képviselő-testület minden év április 30-ig határoz.

10 11

A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg.

10

A képviselő-testület rendkívüli ülése 16. § (1) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülését a polgármester a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. (2) 12 13 A Képviselő-testület rendkívüli ülését a) a települési képviselők egynegyedének, b) a Képviselő-testület bármely állandó bizottságának, illetve c) 14 a Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja írásos indítványára össze kell hívni. A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a tárgy megjelölésével és a határozati javaslattal a polgármesterhez kell benyújtani. Az ülést a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni. (3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon, távirat, telefax, e-mail és a www.csepel.hu és a Csepel Portál útján is összehívható. A rendkívüli testületi ülésről a képviselőket és az érdekelteket az ülés megkezdése előtt legalább 24 órával értesíteni kell. (4) 15 A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott. Ez alól kivételt képez, ha a Képviselő-testület tagjai minősített többséggel másképpen döntenek.

(5) 16 A képviselő-testület ülésére meghívandók köre 17. § (1) 17 A Képviselő-testület ülésére postai, illetve hivatali kézbesítéssel, amennyiben mód van rá e-mail-ben meg kell hívni: a) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit, b) Budapest Főváros főpolgármesterét, c) 18 a Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja, d) a XX-XXI. ker. Bíróság elnökét, e) a XX-XXI. ker. Ügyészség vezetőjét, f) a XXI. ker. Rendőrkapitányság vezetőjét, 12

A 43/2007. (XII. 18.) rendelettel megállapított szöveg. A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg. 14 A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 15 A 43/2007. (XII. 18.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. 16 A 33/2010. (XII. 16.) rendelet hatályon kívül helyezi. 17 A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg. 18 A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 13

11 g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q)

a Polgármesteri Kabinet vezetőjét, a pártok csepeli szervezeteinek elnökeit, a helyi médiák képviselőit, a Polgármesteri Hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét, ágazatvezetőit és irodavezetőit, valamint a politikai munkatársakat, a Csepeli Tűzőrség parancsnokát és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság XXI. kerületi Kirendeltségének vezetőjét, a Csepelen működő egyházak vezetőit, a XXI. ker. ÁNTSZ tiszti főorvosát, az önkormányzat megbízott könyvvizsgálóját, a tevékenységi körüket érintő ügyek tárgyalásakor az Önkormányzat fenntartásában lévő intézményeinek vezetőit, az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőit, a Csepelen működő, hivatalosan bejegyzett és az Önkormányzatnál regisztrált társadalmi, érdekvédelmi, érdekképviseleti és civil szervezetek vezetőit,

r) 19 s) akit a polgármester megjelöl.

(2) 20 A tanácskozási joggal rendelkezők kivételével (10. § (2) bekezdés) az ülésvezető hozzászólási jogot adhat az (1) bekezdésben felsoroltaknak. A Képviselő-testület ülésének lefolyása 18. § (1) 21 A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a napirendhez kapcsolódóan – amennyiben a napirend előtt az ülésvezető által felteendő kérdésére ezt jelzi - 2 percben felszólalhat. (2) 22 A Képviselő-testület ülését az ülésvezető vezeti. Az ülésvezető a polgármester, akadályoztatása esetén, vagy egyéb jogszabályban meghatározott esetben a helyettesítéssel megbízott alpolgármester, vagy az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozati Bizottság elnöke, vagy az a képviselő, akit e feladat ellátásával a polgármester megbíz (továbbiakban: ülésvezető). 19. § (1) A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésén és a Képviselőtestületi munkában, valamint köteles részt venni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek elnöke, alelnöke vagy tagja.

19

A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 21 A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. 22 A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg. 20

12

(2) Igazoltnak kell tekinteni a képviselőnek a Képviselő-testületi ülésről vagy a bizottsági ülésről való távollétét ha: a) külföldi munkavégzés, tanulmányút, b) halaszthatatlan munkahelyi elfoglaltság, c) betegség miatt van távol. Az egyéb okból eredő igazolás indokának elfogadásáról az ülésvezető dönt. (3) Az ülésnapról való távollét bejelentésének tudomásulvétele az ülésvezetőnek, a bizottsági ülésről való távollét bejelentésének tudomásulvétele pedig a bizottság elnökének vagy az ülésvezetőnek a hatáskörébe tartozik. A távolmaradó nevét az ülés megkezdésekor az elnök bejelenti. (4) A kötelezettségeit megszegő képviselővel szemben alkalmazható szankcionálás rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. 23 A Képviselő-testület zárt ülése 20. §

(1) 24 25 A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, a kisebbségi szószóló, az önkormányzat megbízott könyvvizsgálója, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. (2) A Képviselő-testület zárt ülést tart: a) önkormányzati, hatósági ügyben, b) összeférhetetlenségi ügyben, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, c) kitüntetési ügy tárgyalásakor. (3) A Képviselő-testület zárt ülést tart, ha az érintett hozzájárulása nem szerezhető be vagy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása esetén, b) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. (4) A nyilvános tárgyalásba történő beleegyezésről szóló nyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodája szerzi be az érintettektől, az ülést megelőzően. (5) Zárt ülés megtartását indítványozhatja a polgármester, bármely képviselő, a jegyző. 23

A 31/2006.(XI.7.) Kt.sz.rendelet 4.§ A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. 25 A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg. 24

13 (6) Zárt ülés megtartásáról a Képviselő-testület mindig egyedileg határoz. (7) A Képviselő-testület minősített többségű döntéssel zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene: a) a vagyonával való rendelkezés tárgyalásakor, b) az általa kiírt pályázat tárgyalásakor. (8) A zárt ülésről, annak indokoltságáról és a hozott határozat lényegéről a polgármester a nyilvánosságot tájékoztatja. (9) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a tárgyban közvetlenül érintett, illetve az ő írásbeli meghatalmazottja, a képviselők, a polgármester, valamint a jegyző tekinthetnek be. A Képviselő-testület határozatképessége 21. § (1) 26 A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 11 fő jelen van. (2) Ha a (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újból össze kell hívni. A napirend megállapítása 22. § (1) A Képviselő-testület az ülésvezető által előterjesztett napirendi javaslatról kérdések és hozzászólások nélkül (a továbbiakban: vita nélkül) dönt. (2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. (3) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. 23. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedéseket, valamint az egyéb tájékoztatókat a Képviselő-testület – vita nélkül – a napirend előtti témák között tudomásul veszi.

26

A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg.

14 (2) 27 A Képviselő-testület napirendjének összeállítása során az alábbi sorrendet kell betartani: a) személyi kérdések zárt ülésen történő tárgyalása, b) személyi kérdések nyílt ülésen történő tárgyalása, c) külső meghívottakat érintő napirendi pontok, d) kérdések e) önkormányzati rendeletek alkotása, rendelet-módosítások, f) egyéb témák, g) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, h) olyan egyéb témák, melyek esetében döntéshozatal már nem kezdeményezhető (kérdések, közérdeklődésre számot tartó bejelentések, stb.) Sürgősségi előterjesztés 28 24. § (1) 29 30 Sürgősségi előterjesztést a polgármesternél írásban, a sürgősség indokainak megjelölésével lehet benyújtani. Sürgősségi előterjesztésként kell kezelni mindazon előterjesztéseket, amelyeket az adott Képviselő-testületi ülés meghívójának nyilvánosságra hozatalát követően (15.§ (3) bekezdés) nyújt be az előterjesztő. A jegyző előzetes törvényességi felülvizsgálatát – a napirendre vétel előtt – ezen előterjesztések esetében is biztosítani kell. A sürgősségi előterjesztés a Képviselő-testület ülésén is kiosztható. (2) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja: a) a polgármester, b) bármelyik képviselő, c) a témakör szerint illetékes bizottság, d) a jegyző. (3) A sürgősséggel történő tárgyalás elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. Az előterjesztés és a képviselői indítvány 25. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseknek tartalmi és formai szempontból alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a vita és határozathozatal eredményességét biztosítsák.

27

A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 29 A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 30 A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. 28

15

(2) 31 Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a) a tárgy pontos meghatározását, b) a témakörben korábban született döntést, c) a javasolt döntés indokainak ismertetését, d) a lehetséges alternatívák bemutatását, e) az előterjesztő és az előkészítésben részt vevők, valamint az adott napirendi ponthoz meghívottak megnevezését, f) az előterjesztés egyeztetésében résztvevőket és véleményüket, g) a határozati javaslato(ka)t, (3) A határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, a végrehajtásért felelős, a végrehajtás előkészítéséért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével. (4) Ha a határozati javaslat rendelkező részében személy kerül megjelölésre, a nevén kívül egyéb személyi azonosítót is alkalmazni kell; ingatlan megjelölésénél minden esetben a nyilvántartásban szereplő helyrajzi számot és az ingatlan pontos, természetbeni címét is fel kell tüntetni. (5) Az előterjesztés benyújtására jogosultak: a) a polgármester és az alpolgármester(ek), b) a bizottságok nevében a bizottsági elnökök, c) a tanácsnokok, d) bármely képviselő, e) a jegyző, illetve az aljegyző, f) a kisebbségi önkormányzatok elnökei, g) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetői az általuk vezetett társaság testületi döntést igénylő ügyeiben, h) a Polgármesteri Kabinet vezetője, i) az ágazatvezetők.

(6) 32 Előterjesztést több képviselő közösen is benyújthat. Ebben az esetben un. kijelölt előterjesztőt is meg kell jelölniük, aki az előterjesztéssel kapcsolatos, a R. 3. sz. mellékletében leírt feladatok elvégzéséért felelős, továbbá képviseli az előterjesztésben foglaltakat a bizottsági és a Képviselő-testületi üléseken. (7) 33 Ahol a R. előterjesztőt említ, azon kijelölt előterjesztőt is érteni kell. (8) Képviselői indítványt a képviselő, illetve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy helyettese tehet. (9) Az indítványnak tartalmaznia kell az indítványt benyújtó személy nevét és aláírását, az indítvány tárgyát és szövegét, valamint az érintett bizottságok véleményét. 31

A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. 33 A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. 32

16

(10) Az előterjesztések elkészítésének és az indítvány előterjesztésének rendjét e rendelet melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület ülésének vezetése 26. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai: a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja, illetve berekeszti az ülést, b) írásban tájékoztatást ad a két testületi ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, c) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról és az interpellációkról, d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg további hozzászóló hiányában lezárja a vitát, először szavazásra bocsátja a módosító javaslatokat, majd a döntési javaslatokat, 34 e) a napirendi pont megnyitásakor felteszi a kérdést, hogy a jelenlévő hallgatóság közül kíván-e valaki az adott napirendi ponthoz felszólalni, f) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, g) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében, h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel, i) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, illetve a képviselőcsoport vezetőjének kérésére az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti; j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja vagy - ismételt figyelmeztetés után - kiutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

34

A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg.

17

Kérdés 27. § 35

(1)

36

A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz az Önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó minden ügyben – a jegyzői hatáskörbe utalt egyedi ügyek kivételével – kérdést intézhet, melyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A polgármesterhez intézett kérdésre való válaszadással a polgármester az alpolgármestereket is megbízhatja.

(2) A kérdéseket a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a jegyzőnél kell benyújtani írásban, papíron, eredeti aláírással. A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz. (3) A polgármester minden ülés elején bejelenti a Képviselő-testületnek a beterjesztett kérdéseket. A kérdés(ek) előterjesztése, valamint az arra adott válasz(ok) tárgyalása a 23. § (2) bekezdése szerinti napirendi sorrenddel történik. A kérdések tárgyalása egy ülésen legfeljebb 20 percet vehet igénybe. Amennyiben ez az időintervallum nem elegendő valamennyi benyújtott kérdés megtárgyalására, azokat a Képviselő-testület a következő ülésén folytatja. (4) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A napirenden kívüli témákkal kapcsolatos kérdésfeltétel 28. § 37 29. § 38

(1) A napirend tárgyalásának menetével, az ülés vezetésével vagy a szavazás rendjével kapcsolatos és az éppen tárgyalt napirendi pontot érintő, ún.: „ügyrendi” kérdésben bármelyik képviselő az ülésvezető határozathozatalra történő felszólítása (a szavazás megkezdése) előtt egy alkalommal 2 percre szót kérhet. Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás vagy ügyrendi javaslat lehet.

35

A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 37 A 33/2010. (XII. 16.) rendelet hatályon kívül helyezi. 38 A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. 36

18

(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésével, az ülés rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát nem érintő, esetleg az ülésvezető intézkedését igénylő észrevétel, amelyről a Képviselőtestületnek döntenie nem szükséges. (3) Az ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát nem érintő, de döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. (4) Azt, hogy az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás vagy ügyrendi javaslat, a hozzászólásra jelentkező képviselő határozza meg. Vita esetén az ülésvezető dönt. (5) Ha az ülésvezető él a 26. § f) pontjában biztosított jogosítványával és a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárásáról születik döntés, a javaslat elhangzása előtt szólásra jelentkezett képviselők legfeljebb 2 perc időtartamban kaphatnak szót.

19

A vita és a döntéshozatal módja 30. § A napirendi pont tárgyalását maximum 10-10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes tanácsnok, illetve bizottsági elnök, vagy a bizottság által megbízott tag, valamint az előterjesztő felkérésére az előterjesztést készítő jogosult. 31. § (1) Napirendi pontonként bármelyik képviselő - egy-egy alkalommal legfeljebb 2 perces felszólalási időtartamban - a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. Háromnál több kérdés feltevése esetén a képviselőnek az előterjesztő részére a helyszínen írásban is át kell adnia a megfogalmazott kérdéseket. Az összes kérdés elhangzása után azokra – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak a vita megnyitását követően, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet. (2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. A hozzászólás időtartama első alkalommal 5 perc, második alkalommal legfeljebb 3 perc lehet. Amennyiben a hozzászóló úgy ítéli meg, hogy álláspontjának kifejtésére hosszabb idő szükséges, úgy – amennyiben ezt első hozzászólása előtt jelzi – a rendelkezésére álló, összesen 8 perces időtartamot összevonhatja. (3)

39

Az önkormányzat adott évi költségvetésének tárgyalásakor a (2) bekezdésben meghatározott hozzászólási időtartam három alkalommal 5+3+2 perc lehet. A hozzászóló előzetes jelzése esetén az összesen 10 perces időtartam összevonható. 32. §

(1) A napirendi pont vitájánál az előterjesztő reagál az elhangzott észrevételekre, majd az ülésvezető maximum 5 percben összefoglalja és lezárja a vitát. (2) A vita lezárása előtt személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével egy napirendi pontnál csak egy alkalommal lehet élni.

39

A 17/2008. (V. 15.) Kt rendelettel elfogadott szőveg

20

33. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat elhangzásuk sorrendjében, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A bizottsági módosító indítványokat kommentár nélkül az ülésvezető ismerteti szóban. A testületi ülésen elhangzott módosító indítványok szövegét a javaslatot tevő az ülésvezető részére írásban átadja, majd az ülésvezető felhívására a javaslatot szóban ismerteti. A szavazás előtt az ülésvezető megkérdezi az előterjesztőt arról, hogy a módosító indítványokat elfogadja-e, illetve szót ad a jegyzőnek, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni. 34. § (1) 40 A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A képviselőtestület a jelenlévő képviselők legalább 1/4-ének az ülés vezetőjéhez írásban benyújtott indítványára, egyszerű többségű határozattal, név szerinti szavazást rendelhet el. (2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a szavazatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét az ülésvezető ismerteti. (3) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg a szavazógép segítségével, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt - elrendeli a szavazás megismétlését. (4) Ha a nyílt szavazás során az egyszerű többségű szavazásnál szavazategyenlőség áll elő (a jelenlévők fele igennel, fele pedig nemmel szavazott), az a határozat elutasítását jelenti. (5) Titkos szavazást kell tartani az alpolgármesterek megválasztásakor. (6) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 20. § (2), (3) és (7) bekezdésében meghatározott esetekben. A titkos szavazást a képviselő(k) és az ülésvezető is kezdeményezheti(k), elrendeléséhez egyszerű többségű szavazás szükséges. (7) A döntéshozatalból kizárható a Képviselő-testület azon tagja akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

40

A 26/2009. (IX. 22.) Kt rendelettel elfogadott szöveg.

21 34/A. § 41 (1) A Képviselő-testület a legalább három határozatot tartalmazó előterjesztés esetén az előterjesztő javaslatára egyszerű többségű határozattal dönthet arról, hogy az előterjesztésben szereplő határozatokról egy döntéssel dönt oly módon, hogy az így meghozott döntések külön-külön, folyamatos sorszámot kapnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatóak, ha bármely képviselő az előterjesztésben szerepelő bármely határozati javaslatról elkülönített döntést kér. A Képviselő-testület döntései 35. § 42

A képviselő-testület a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz 36. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a jelenlévő képviselők több mint a felének támogató (igen) szavazata szükséges (egyszerű többség). (2) 43 A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 11 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges (minősített többség): 44 a) a költségvetési rendelet módosítását eredményező határozatok elfogadásához, b) a 7. §. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az o., p., q. pontban foglaltak kivételével, c) az SZMSZ-ben meghatározott egyéb esetekben, d) képviselő kizárásához, e) 45 a sürgősségi előterjesztés napirendre vételéhez, f) fegyelmi ügyben hozott döntéshez, g) zárt ülés elrendeléséhez, h) a Képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához, i) kereset benyújtásához a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében, j) gazdasági társaságban 25 %-ot meghaladó vagyon megszerzéséhez és elidegenítéséhez, k) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 88. § (8) bekezdésében meghatározott esetben. 46 41

A 9/2011. (III.31.) rendelettel elfogadott szöveg. A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 43 A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg. 44 A 17/2007. (V. 15.) Kt rendelettel módosított szöveg. 45 A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 42

22

(3) 47 A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kinevezési, megbízási ügy tárgyalása során valamennyi képviselő csupán egy szavazattal rendelkezik. Ha több jelölt szerepel az előterjesztésben, közülük az a személy kaphat kinevezést, illetve megbízást, aki a nevek alapján ABC rendben előterjesztett sorrend szerint történő szavazáskor a minősített többségű szavazatot először megkapja. (4) 48 Kitüntetési ügyek tárgyalásakor, ha több jelölt szerepel az előterjesztésben, az előterjesztő által meghatározott sorrendben valamennyi jelöltről szavaz a Képviselő-testület. A jelöltek közül azok válnak kedvezményezetté, akik a minősített többséget legnagyobb számmal meghaladó számú szavazatot kapnak a szavazás eredményeként. A kedvezményezettek száma az adható kitüntetések számához igazodik. Ha a szavazás eredményeként több kedvezményezett van, mint amennyi kitüntetés kiadható, akkor az azonos számú szavazatot kapott jelöltekről új szavazást kell tartani. A szavazás sorrendje az eredeti sorrend szerinti. Az ismételt szavazás során kedvezményezett az a jelölt lesz, aki a minősített többséget nagyobb mértékben meghaladó számú szavazatot kapta. (5) 49 A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért és a végrehajtás előkészítéséért felelős megnevezését. (6) A bonyolultabb, több módosító indítványt tartalmazó előterjesztés, valamint a szóban tett határozati javaslat szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti. (7) 50 A Képviselő-testület számozott határozatainak a végrehajtását a jegyző folyamatosan ellenőrizteti és a végrehajtási határidőkről a lejárat előtt legkésőbb 20 nappal a felelőst a Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodája útján értesíti.

46

1990. évi LXXIX. törvény 88. § (8) bekezdés: Ha a helyi önkormányzat a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat. 47

A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. A 39/2009. (X. 20.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. 49 A 33/2010. (XII.16.) rendelettel elfogadott szöveg. 50 A 33/2010. (XII.16.) rendelettel elfogadott szöveg. 48

23

37. § 51 (1) 52 A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete …..(a rendelet sorszáma arab számmal) per zárójelben a rendelet kihirdetésének ideje: (évszám, hónap, nap) önkormányzati rendelete a (a tárgy megjelölése) ……………………………-ról/ -ről.

(2) A Képviselő-testület által elfogadott határozatok jelölése: a határozat sorszáma arab számmal, per elfogadásának éve, zárójelben (elfogadásának hónapja római számmal és napja arab számmal) Kt. határozat. A rendeletalkotás 38. § (1) Rendelet alkotását a 25.§ (5) bekezdésében felsorolt előterjesztésre jogosultak bármelyike írásban kezdeményezheti a polgármesternél. (2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni. Tárgyalásra alkalmas az a rendelettervezet, amely az alább felsoroltakat tartalmazza: a) a szabályozni kívánt kérdés bemutatását, b) a rendelet szövegének tervezetét, c) rendeletalkotási javaslatot a rendelet elfogadására, és megfelel a 15.§ (3) bekezdésében előírtaknak. (3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről, szükség esetén a Képviselő-testület kijelöli az előkészítéssel foglalkozó ad hoc bizottságot vagy munkacsoportot. (4) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is. (5) 53 A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozati Bizottság, valamint a tárgy szerint illetékes más bizottság, szükség esetén ad hoc bizottság közreműködésével. Az SZMSZ folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző intézkedik.

51

A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. A 33/2010. (XII.16.) rendelettel elfogadott szöveg. 53 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. 52

24 (6) A rendelettervezetet 8 napra közszemlére kell kifüggeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A beérkezett észrevételeket a rendelettervezet előterjesztője és a jegyző szakmai és jogi szempontból megvizsgálja; a Képviselő-testület a rendelet megalkotása során bírálja el. (7) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését. (8) A módosított rendeletet a kihirdetésétől számított 30 napon belül egységes szerkezetben is meg kell szövegezni és a www.csepel.hu honlapon, valamint a Csepel Portálon folyamatosan közszemlére kell tenni. (9) 54 A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendelet és a számozott határozat aláírt, teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a www.csepel.hu internetes honlapon ki kell hirdetni, ezt követően a határozatokat jegyzőkönyvi kivonati formában az érintetteknek meg kell küldeni. A képviselő-testület dokumentumai 39. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban készül hangfelvétel, amely nem selejtezhető. (2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a) a jelenlévő képviselők és az ülésen jelenlévő meghívottak névsorát, b) röviden, tömören, napirendi pontonként a kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint c) a rendelet és a számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére (igen, nem, tartózkodott) utaló adatokat. (3) A képviselő kérésére szószerinti jegyzőkönyvi kivonatot az érintett napirendi pontról a kéréstől számított 8 napon belül a jegyző készíttet, az ülésről készült hangfelvétel alapján. (4) A Képviselő-testület egyszerű többséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy: a) valamely hozzászólás, b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselő(k) véleménye kerüljön a jegyzőkönyvbe.

54

A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg.

25 (5) A jegyzőkönyv mellékletei: a) a meghívó, b) a jelenléti ív, c) a megtárgyalt előterjesztések, d) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet, e) az írásban benyújtott hozzászólások, f) egyéb írásos indítványok. (6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti, és elhelyezi az irattárban. (7) A jegyzőkönyv 1-1 másolati példányát meg kell küldeni a polgármesternek, a jegyzőnek és a Szabó Ervin Könyvtár XXI/1. sz. Fiókjának. (8) A Képviselő-testületi ülésre készült előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvekbe – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az állampolgárok az Ügyfélszolgálati és Okmányiroda Ügyfélszolgálati Csoportjánál, a képviselők a Szervezési Iroda helyiségében betekinthetnek. (9) A nyílt ülésről készült – már aláírással hitelesített - jegyzőkönyvek másolatát az aláírástól számított 8 munkanapon belül a www.csepel.hu honlapon és a Csepel Portálon meg kell jeleníteni. (10) 55 A Képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt a képviselők a Szervezési Iroda helyiségében meghallgathatják, azokról feljegyzést készíthetnek. A hangfelvétel másolata ki nem adható.

IV. FEJEZET TANÁCSNOK 40. § (1) A Képviselő-testület a polgármesternek, vagy bármely képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokot (tanácsnokokat) választhat, minősített többségű szavazással. (2) A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. E feladatkörök meghatározásáról a tanácsnok megválasztásával egyidejűleg dönt a képviselő-testület.

55

A 9/2011. (III.31.) rendelettel elfogadott szöveg.

26

(3) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat határozott, illetve határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízatás megszűnik: a) lemondással, b) a feladat teljesítésével, megszűnésével, c) a képviselői mandátum lejártával, d) a testület feloszlatásával, mandátuma lejártával, e) a tanácsnok halálával. (4) A feladatkörükbe tartozó témákban készülő előterjesztések készítése során a tanácsnokok véleményét ki kell kérni. A tanácsnokok véleményüket elsősorban írásban kötelesek kifejtetni, melyet az előterjesztéshez csatolni kell. (5)

A tanácsnokok felsorolását és a tanácsnokok által felügyelt önkormányzati feladatkörök felsorolását e rendelet melléklete tartalmazza.

V. FEJEZET A BIZOTTSÁGOK Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete állandó bizottságai

41. § 56 1.) 2.) 3.) 4.)

Pénzügyi, Ellenőrzési Bizottság Ügyrendi és Vagyonnyilatkozati Bizottság Fenntartható Fejlődés Bizottsága Humánerőforrás Bizottság 42. §

A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtására állandó bizottságot, vagy ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hoz létre. Az önkormányzat állandó bizottságait és a bizottsági tagok jegyzékét e rendelet melléklete tartalmazza. 43. § (1) A Képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

56

A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg.

27 (2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester(ek), a kisebbségi önkormányzatok elnökei, és a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. (3) 57 (4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet a Képviselő-testület bármelyik tagja. A bizottságok legkevesebb 5 főből állhatnak. (5) 58 A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ tartalmazza, a részletszabályokat - az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban - a bizottságok az ügyrendjükben állapítják meg. A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el. (6) A bizottság munkaterv alapján működik; a munkatervében meghatározott számú, de legalább évente hat ülést tart.

(7) 59 A bizottsági ülést az elnök, távollétében az alelnök hívja össze. A bizottsági tagok és más érdekeltek a bizottsági ülés napirendjét tartalmazó meghívót, az előterjesztéseket, a javaslatokat, szakmai anyagokat az ülést megelőző hét pénteken 12:00 óráig a www.csepel.hu internetes honlapon és a Csepel Portálon ismerhetik meg. (8) 60 A bizottság elnöke, távollétében az alelnöke köteles összehívni a bizottságot az elnökhöz címzett polgármesteri indítvány átvételétől számított 4 napon belül. (9) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet melléklete tartalmazza. (10) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület állásfoglalása az irányadó. (11) 61 (12) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a bizottságoknak a döntést követő Képviselő-testületi ülésen írásban tájékoztatást kell adniuk.

57

A 17/2007. (V. 15.) Kt rendelet hatályon kívül helyezi. A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. 59 A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 60 A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 61 A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg 58

28

VI. FEJEZET A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT A kisebbségi önkormányzat feladatai és hatáskörei 44. § (1) A Csepelen működő települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat) a jogszabály keretei között gyakorolják a kerületben élő nemzeti és etnikai kisebbségek érdekében, a kisebbségi közügyek ellátása során törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladat-és hatásköreiket. Feladat-és hatáskörgyakorlása során a kisebbségi önkormányzat önállóan vagy az állami, önkormányzati szervekkel együttesen járhat el. (2) A Képviselő-testület a kisebbségi önkormányzat részére az (1) bekezdésben foglalt feladatai ellátásához egyes hatásköreinek gyakorlását - a kisebbségi önkormányzat testületének kezdeményezésére - átruházhatja. A kisebbségi önkormányzat testületére nem ruházható át hatósági, valamint közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskör. A hatáskör átruházás eljárási rendjére a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (3) A kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi közügyek intézése érdekében megilleti az a jog, hogy adott ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező önkormányzati szervek eljárását kezdeményezze, azoktól tájékoztatást kérjen, részükre javaslatot tegyen. A megkeresett szerv vezetője a kezdeményezésről annak kézhezvételétől számított 30 napon belül - köteles érdemben határozni, illetve nyilatkozni. (4)

Amennyiben a kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához az Önkormányzat vagy valamely szervének döntése szükséges, a kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult a következő ülésén köteles napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

(5) A helyi sajtó, hagyományápolás és kultúra, kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendeletet a Képviselő-testület csak az adott kisebbséget(eket) képviselő kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról az előterjesztőnek a Képviselő-testületet tájékoztatnia kell. (6) A kisebbségi önkormányzat elnökét, mint az adott kisebbség helyi szószólóját a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.törvény (továbbiakban: Nek.tv.) 40. §-ában foglalt részvételi-, javaslattételi-, kezdeményezési-, felvilágosítás kérési jogosultságok illetik meg.

29 (7) Amennyiben a kisebbségi szószóló (6) bekezdésben foglalt javaslattételi jogát a Képviselő-testület, illetőleg valamely bizottsága feladatkörébe tartozó – a kisebbség helyzetét érintő – ügy megtárgyalása végett gyakorolja, a kezdeményezés alapján a polgármester, vagy az érintett bizottság elnöke köteles a javaslatot a Képviselő-testület, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. A Képviselő-testület, a bizottság dönt a kérdés napirendre tűzéséről, valamint az előkészítés módjáról. (8) A kisebbségi szószólónak a Képviselő-testület vagy valamely bizottsága ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a bizottsági elnökhöz intézett felvilágosítás kérése esetén a 27. §-ban foglaltak szerint kell válaszolni. (9) A kisebbségi önkormányzat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – részt vehet a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában. (10) Amennyiben jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, ezen eljárásra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Nek.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (11) Az Önkormányzat - a kisebbségi önkormányzat indokolt igénye esetén köteles biztosítani, hogy a magyar nyelvű szövegezés mellett a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék, b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak, c) helyiség- és utcaneveket megjelölő, közhivatalok, közszolgáltatást végző szervezetek elnevezését feltüntető táblák feliratai, illetve ezek működésére vonatkozó közlemények a kisebbség nyelvén is olvashatóak legyenek. (12) A (11) bekezdésben foglaltakról a kisebbségi önkormányzat erre vonatkozó igénye előterjesztését követő 30 napon belül a Képviselő-testülete dönt. A kisebbségi önkormányzat anyagi eszközei 45. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, az ott megjelölt célokra és az abban megjelölt módon és mértékben ad át anyagi eszközöket a kisebbségi önkormányzatnak a feladatai ellátásához. Az átadott eszközökkel a kisebbségi önkormányzat - a jogszabály keretei között - szabadon rendelkezik. (2) A kisebbségi önkormányzat önállóan dönt a részére a települési önkormányzat költségvetésében elkülönített összeg felhasználásáról. A saját maga által elfogadott költségvetés keretein belül önállóan kötelezettségeket vállalhat.

30

A kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása 46. § (1) Az Önkormányzat valamennyi kisebbségi önkormányzat részére biztosítja testületi működésének feltételeit. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott testületi működés biztosításán a) a testületi működéshez igazodó térítésmentes helyiséghasználatot, b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, c) szakmai tájékoztatás nyújtását kell érteni.

31

VII. FEJEZET A POLGÁRMESTER 47. § (1) 62 A polgármester közvetlenül megválasztott, megbízatását főállásban látja el, foglalkoztatási jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony. (2) A Képviselő-testület – a jogszabály keretei között - egyszerű többségű határozattal dönt a polgármester illetményéről és költségtérítéséről. (3) A polgármesternek a Képviselő-testülettel összefüggő feladatai különösen: a) a képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestereket és a képviselőket is megbízhatja, b) ellátja a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzendő feladatait, erről beszámol a Képviselő-testületnek, c)

a polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az Ötv.-ben foglaltak 63 szerint kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, és addig a döntés végrehajtását felfüggesztheti.

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai: a) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. E felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz, b) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy az elnököt vagy hozzátartozóját személyesen érinti. (5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el. A Képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. 48. § A polgármester a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

62 63

43/2007. (XII. 18.) Kt rendelettel megállapított szöveg. Ötv. 35. § (3) bekezdés

32 c) d) e) f) g) h) i)

a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző, az önkormányzati intézményvezetők és az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetői tekintetében, gyakorolja a munkáltatói és egyéb munkáltatói jogokat a politikai tanácsadók és főtanácsadók tekintetében, dönt az éves költségvetésben meghatározott hitelkeretet meg nem haladó hitelügyletről, véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak és a hírközlő szerveknek, fogadja az Önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köthet, melyről a Képviselő-testület soron következő ülésén be kell számolnia.

VIII. FEJEZET AZ ALPOLGÁRMESTEREK 49. § (1) 64 65 A Képviselő-testület - a polgármester javaslatára - a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére, valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására a tagjai közül, titkos szavazással 3 - főállású, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló - alpolgármestert választ (a továbbiakban: alpolgármester). (2) A Képviselő-testület egyszerű többségű határozattal dönt az alpolgármesteri illetmény és költségtérítés mértékéről. 50. § (1) A polgármester által kijelölt alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését. Az alpolgármesterek munkaköri leírása e rendelet függeléke. (2) Az alpolgármesterek a polgármester utasításának megfelelően közreműködnek a Képviselő-testület napirendi pontjainak előkészítésében, a határozatok végrehajtásában. Az alpolgármesterek együttműködnek a bizottságokkal. (3) Az alpolgármesterekre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. 64 65

43/2007. (XII. 18.) Kt rendelettel megállapított szöveg. A 22/2010. (X. 12.) rendelettel megállapított szöveg.

33

IX. FEJEZET A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA 51. § A képviselő a 19.§ (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségén túl köteles évi legalább 6 alkalommal fogadóórát tartani. 52. § A képviselő: a) 66 a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a bizottságok elnökeitől, a tanácsnokoktól és a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ 67 kell adni, 68 b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését, d) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet, e) a Polgármesteri Hivataltól - a jegyző útján – a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a Polgármesteri Hivatal heti rendes munkaidejében, f) közérdekű ügyben – a jegyző útján - kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni, g) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. 53. § (1) A képviselőnek a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamban a munkahelyén történő munkavégzési kötelezettség alóli felmentése miatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

66

A 17/2008. (V. 15.) Kt rendelettel elfogadott szöveg. Érdemi válasznak az tekinthető, ami megfelel az SZMSZ-ben meghatározott előterjesztés követelményeinek 67 68

Lásd 27. § Az interpelláció

34 A Képviselő-testület és azon bizottság üléseiről, amelyben a képviselő megválasztott elnökként, alelnökként vagy tagként tevékenykedik - ha azon a képviselő részt vett - a képviselő kérésére a jegyző az ülést követően azonnal igazolást állít ki a képviselő munkáltatója részére. (2) A képviselők részére a Polgármesteri Hivatal rendelkezése alatt álló helyiségek felhasználásával lehetőséget kell biztosítani irodai jellegű feladataik ellátásához. (3) A képviselők megbízatásuk idejére igénybe vehetik a Polgármesteri Hivatal által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, a részükre használatra térítésmentesen átadott, az Önkormányzat tulajdonát képező hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéséhez szükséges szoftvereket, valamint mobil telefont. (4) A képviselőket megillető tiszteletdíj, illetve természetbeni juttatás szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 69 53/A. § 70 A képviselők képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoportok munkafeltételeinek biztosításával kapcsolatos szabályokat e rendelet melléklete tartalmazza.

69

70

31/2006.(XI.7.) Kt.sz. rendelet

A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg.

35

X. FEJEZET A JEGYZŐ 54. § A Képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre. 55. § (1) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt. (2) A jegyző: a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, megszervezi a Polgármesteri Hivatal munkáját, b) előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és fizikai alkalmazottai tekintetében. A vezetők kinevezéséhez, megbízásához, felmentéséhez, a vezetői megbízás visszavonásához, a vezetők jutalmazásához a polgármester egyetértése szükséges, 71 d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, f) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket, g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, h) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottságok ülésén, i) ellátja a Képviselő-testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, k) a Képviselő-testületi és a bizottsági ülésekről, a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületeinek és bizottságainak üléseiről szóló jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül, valamint a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatait köteles megküldeni a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal hivatalvezetőjének, l) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat, m) havonta egyszer – évente előre meghatározott időpontban ügyfélfogadást tart. (3) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

71

Az 55.§ (1) c) pontja tekintetében vezető: az aljegyző, az ágazatvezetők, az irodavezetők

36

XI. FEJEZET A POLGÁRMESTERI HIVATAL 56. § (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét - a jegyző javaslatának figyelembevételével készült - polgármesteri előterjesztés alapján a Képviselő-testület határozza meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kérdésekről szóló testületi döntést e rendelet melléklete tartalmazza. (3) A Polgármesteri Hivatal a) alapító okiratának kelte: 1998. április 8. b) alapító okiratának száma: 226/1998. (IV. 28.) Kt határozat c) költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 1178400915521000 (4) A Polgármesteri Hivatal székhelye: Budapest, XXI. Szent Imre tér 10. (5) A Polgármesteri Hivatal telephelyei: a) Budapest, XXI. Szent Imre tér 3. b) Budapest, XXI. Kossuth Lajos u. 65. fszt. c) Budapest, XXI. Kossuth Lajos u. 63. fszt 1. d) Budapest, XXI. Völgy u. 8. e) Budapest, XXI. Csikó sétány 2/A. f) Budapest, XXI. Bajcsy-Zs. u. 59/A. 57. § A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített ügyrend és Közszolgálati Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, a belső szervezeti egységek közötti munkamegosztást és a hivatali dolgozók jogait és kötelezettségeit.

37

XII. FEJEZET A HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 58. § Az önkormányzati törvényben nem szabályozott - a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat - külön rendelet határozza meg. 72 XIII. FEJEZET KÖZMEGHALLGATÁS 59. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett, a munkatervben rögzített időpontban és helyszínen közmeghallgatást tart, melyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot – a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (3) A közmeghallgatásra meg kell hívni: a) a képviselőket, b) Budapest Főváros főpolgármesterét, c) a bizottságok nem képviselő tagjait, d) a jegyzőt, az aljegyzőt, e) 73 f) 74 a Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottját, g) a XXI.ker. Rendőrkapitányságának vezetőjét, h) a kerület tűzoltóparancsnokát, i) a Polgármesteri Hivatal ágazatvezetőit és irodavezetőit, valamint a politikai munkatársakat, j) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit, k) 75 l) a helyi média vezetőit, m) továbbá akinek a meghívását a Képviselő-testület indokoltnak tartja. (4) A közmeghallgatáson a polgármester elnököl. Az elnökségben a bizottsági elnökök és a tanácsnokok képviseltethetik magukat.

72

73

26/2001. (IX.25.) Kt. sz. rendelet

A 33/2010. (XII. 16.) rendelet hatályon kívül helyezi. A 4/2011. (II. 25.) rendelettel elfogadott szöveg. 75 A 33/2010. (XII. 16.) rendelet hatályon kívül helyezi. 74

38 (5) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű javaslatokat - szakértői elemzés után – az e rendelet mellékletében meghatározott előterjesztési rend szerint a Képviselő-testület éves munkatervébe illesztve napirendjére tűzi. (6) 76 A közmeghallgatáson elhangzott olyan egyéni ügyekben feltett kérdésekre, amelyekre helyben a jelenlévők nem tudtak választ adni, a közmeghallgatás időpontjától számított 30 napon belül írásban, a közérdeklődésre is számot tartó kérdésekre a www.csepel.hu honlapon és a Csepel Portálon kell választ adni.

XIV. FEJEZET LAKOSSÁGI FÓRUM 60. § (1) A kerület lakosságának széleskörű tájékoztatása, véleményének, javaslatainak megismerése, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása céljából a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet a kerület egészére, illetve valamely érintett részére kiterjedően. (2) A lakossági fórum összehívását kezdeményezheti: a) a polgármester, b) bármely képviselő, c) a jegyző. (3) A polgármester kezdeményezésére lakossági fórumot kell összehívni azokban a témákban, amelyek eldöntéséhez jogszabály a lakosság véleményének előzetes kikérését írja elő. (4) A lakossági fórum megszervezéséért, lebonyolításáért a fórumot kezdeményező a felelős. (5) A lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a lakosságot és az érintetteket hirdetmények útján kell tájékoztatni. (6) A lakossági fórumra meg kell hívni a jogszabály által előírt személyeket vagy szerveket, az érintett választókörzet(ek) önkormányzati képviselőjét (képviselőit), valamint azokat, akiket a fórumot kezdeményező indokoltnak tart. (7) A lakossági fórum szervezésével kapcsolatban felmerülő költségeket a) jogszabály kötelező előírása alapján összehívott fórum esetében az Önkormányzat, b) egyéb esetekben a kezdeményező viseli, melyhez az Önkormányzat 100 db A/4 formátumú plakátot biztosít, valamint lehetőséget nyújt a helyi médiában történő egyszeri, ingyenes hirdetés közzétételére. 76

A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg.

39

XV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 61. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, amelyre nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. (2)

A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, szabályszerűségéért a polgármester felelős.

a

gazdálkodás

62. § 77 A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről saját hatáskörben döntsön, a Pénzügyi, Ellenőrzési Bizottság egyidejű tájékoztatása mellett. 63. § A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt. 64. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyontárgyainak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot. 78 (2) A kerület egész lakosságát érintő gazdasági döntésekről a Képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó útján évente tájékoztatja.

77 78

A 22/2010. (X. 12.) rendelettel elfogadott szöveg. 38/2005. (XII.13.) Kt.sz. rendelet

40

XVI. FEJEZET BELSŐ ELLENŐRZÉS 65. § (1) Az Önkormányzaton belül az éves ellenőrzési terven alapuló belső ellenőrzés végrehajtása kötelező. (2) 79 Az Önkormányzat belső ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal Belső eElenőrzési Csoportja látja el. (3) A belső ellenőrök a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőiként látják el feladataikat. A belső ellenőrök függetlenek, közvetlenül a jegyzőnek vannak alárendelve. (4) A belső ellenőrök feladatai különösen: a) vizsgálják és értékelik a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelőségét, b) vizsgálják és értékelik a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, c) vizsgálják a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesznek, valamint elemzéseket, értékeléseket készítenek az Önkormányzat és intézményei működése eredményességének növelése, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, e) ajánlásokat és javaslatokat fogalmaznak meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében, f) nyomon követik az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. (5) A belső ellenőrök szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény ellenőrzéseket végeznek a külön jogszabályokban meghatározott módon.

79

A 26/2009. (IX. 22.) Kt rendelettel elfogadott szöveg.

41

XVII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 66. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) 80 (3) (4) (5) 81 Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik. (6) Az SZMSZ-t mellékleteivel és függelékeivel együtt meg kell küldeni a) a képviselőknek, b) 82 c) a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek, d) a Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottjának.

Németh Szilárd sk polgármester

80

A 9/2011. (III.31.) rendelettel hatályon kívül helyezve. A 33/2010. (XII. 16.) rendelettel elfogadott szöveg. 82 A 33/2010. (XII. 16.) rendelet hatályon kívül helyezi. 81

Dr. S z e l e s Gábor sk jegyző

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.