2017 (06.22.)


1 Tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát, ahány ember annyiféle csodálatos világ. Bródy J&aacut...
Author:  Gréta Szalainé

1 downloads 26 Views 2MB Size

Recommend Documents


aarplan 2017 Jaarplan 2017 lan Jaarplan 2017 Jaarplan 2017
1 aarplan 2017 Jaarplan Jaarplan Jaarplan 2017 Jaarplan 2017 lan Jaarplan 20172 Voorwoord Voor u ligt het Jaarplan 2017 van de Nederlandse Voedsel- en...

SEPTEMBER 2017 OKTOBER 2017 NOVEMBER 2017
1 SEPTEMBER 2017 OKTOBER 2017 NOVEMBER 2017 Wo 1 Do 2 Vr 1 Vr zwemles - reeks 1 - les7 3 1 Ma 4 start zwemtrainingen Ma 2 Ma 6 Di 5 Di 3 Di 7 Wo 6 Wo ...

april 2017 mei 2017 juni 2017
1 april april VBRO Langemark, OC Den Tap, Klerkenstraat 33, om 14u40-15u25 02 april Hamme- Zogge, Ronde van Vlaanderen, om 18u 03 april Parasol, Pierk...

2017 Leveringsprogramma Glaswol 2017
1 Isoatie 01/2017 Leveringsprogramma Gaswo 20172 Knauf Insuation weredwijd Tyumen Shasta Lake Shebyvie Tianjin Eskisehir Abu Dhabi Stupino Hartepoo St...

2017 l červen 2017
1 DALOVICKÉ LISTY Vydává Obec Dalovice l ZDARMA l 6/2017 l červen 2017 Na tradičním dětském dnu v zámeck&eac...

OUTLOOK 2017 OUTLOOK 2017
1 OUTLOOK 2017 OUTLOOK 20172 OUTLOOK 20173 CONSOLIDATIE: GEVAAR OF ZEGEN? PRINT > 06 Consolidatie is hot. De ene samenwerking gaat van start en de ...

KALENDERS 2017 CALENDRIERS 2017
1 KALENDERS 0 CALENDRIERS 02 INHOUD. INDE bureau tabletop p. bureauonderlegger. bloc sous-main p. -maand. mois manager p. manager notes p. mini-manage...

2017. Júl 2017
1 [ Realita MAPEI ] Júl2 EDITORIÁL Vázení ˇ citatelia, ˇ Mapei opiera svoju filozofiu o tri piliere: partnerstvo, inov&aac...

2017 PROSINEC 2017
1 12/2017 PROSINEC 2017 Uvodník Už, už klepeme na dveře nového církevního roku. /na nebi andělům zdálo se předivn&e...

Juli 2017 AGUSTUS 2017
1 7 Juli 2017 JULI AGUSTUS 20172 KATA PENGANTAR Laporan Bulanan Kinerja Perlindungan Varietas Tanaman dan Perizinan Pertanian bulan ini melaporkan ten...



„Tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát, ahány ember annyiféle csodálatos világ.” Bródy János

Intézmény OM azonosítója: 200401 Legitimációs eljárás A nevelőtestület elfogadta: A dokumentum jellege: Nyilvános Érvénybe lépése: 2017. szeptember 01.

4/2017 (06.22.)

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai..... 3 1.2 Fejlesztési területek – nevelési célok ........................................................................... 4 1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 14 1.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 14 1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 23 1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 27 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 28 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................. 34 1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 35 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................... 37 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 39 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 39 1.13 Hagyományok .......................................................................................................... 40 1.14 Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatása ................................................ 43 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 45 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 45 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 46 2.3 Tantárgyi rendszer és óraszámok a sajátos nevelési igényű tanulók számára ........... 50 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 53 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 53 2.6 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 55 2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 56 2.8 Projektoktatás ............................................................................................................. 56 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 58 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái .. 58 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 60 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 61 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 61 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 62 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 71 2.16. A tanulmányi munka értékelése .............................................................................. 74 3. Művészeti Tagintézmény................................................................................................ 76

2

1. Az iskola nevelési programja Az Újfehértói Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tantestülete törekszik arra, hogy intézményünk olyan iskola legyen, melyben a gyermek jól érzi magát, lehetőséget kap képessége minél sokoldalúbb kibontakoztatására. Iskolánk nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó, 8 évfolyamos oktatást nyújt a tanköteles korú gyermekek számára. Az nevelő-oktató munkát szakképzett, hatékony, a szülőkkel, a tanulókkal és egymással együttműködő tantestület végzi, törekedve a tanuló, tanár, szülő bizalmán, egymás kölcsönös tiszteletén alapuló iskolai együttműködés megvalósítására. Elsődleges célunk a gyermekek tanulásának minőségi fejlesztése, fejlődése, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, képességeiket és igényeiket. Nemcsak okítjuk, hanem neveljük is diákjainkat, s nyomon követjük a neveltségi szintjük fejlődését is. Célul tűzzük ki, hogy a meglévő értékeinket és hagyományainkat megőrizzük. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget a tehetséggondozás, ill. a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása által. Pedagógusainak törekszenek a tanulók különböző versenyekre, a továbbtanulásra és a középiskolai életre való eredményes felkészítésére. A gyermekek szociális és jogi biztonságát gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Céljaink eléréséhez az alapvető működési feltételek biztosításán túl folyamatosan fejlesztjük az oktatás tárgyi és szellemi feltételeit. Kiemelten fontos feladataink közé tartoznak: - emelt szintű ének-zene oktatása 1. évfolyamtól, évfolyamonként egy-egy osztályban az Erkel Ferenc Tagintézményben, - 5. évfolyamtól emelt szintű matematikaoktatás évfolyamonként egy-egy tanulócsoportban a Vasvári Pál Tagintézményben, - 1. évfolyamtól informatikai ismeretek oktatása - sokszínű tanórán kívüli tevékenységek. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink - Kompetencia alapú oktatás alkalmazása. - SNI-s tanulók integrált oktatása. - Esélyegyenlőség érvényesítése. – Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. – Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása és azok gyakorlása. – Az önálló ismeretszerzés és önművelés elsajátíttatása, a tanulói képességek és alapkészségek kialakítása az egyéni adottságok figyelembe vételével. – Az idegen nyelv megszerettetése, nyelvtanulási technikák elsajátíttatása. – A projektmunka alkalmazása minél több nevelési-oktatási tevékenységben. – Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket, felzárkóztató differenciált csoportos foglalkozás keretében, és egyéni felzárkóztató korrepetálással. – A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitüntetett kötelességének tekinti. – Reális önismeret és életszemlélet formálásával segítjük a továbbtanulást. – A személyiségfejlesztésben a testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájára törekszünk.

3

Pedagógiai céljaink - Képességfejlesztéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással minden tanuló számára biztosítani a mindennapokban alkalmazható tudást. - Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. - Alapvető kulcskompetenciák fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása. - Kreativitás fejlesztése és a tanulási motiváció erősítése. - A tanulók önismeretének, együttműködési és segítőkészségének, empátiájának a fejlesztése. - Pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, a természeti és társadalmi környezet felelős alakításában való aktív részvétel. - Az emelt szintű ének-zene és matematikaoktatással a tantárgyak iránt érdeklődő tanulók igényeinek kielégítése. Pedagógiai feladataink - Tanulási módszerek és technikák megismertetése, gyakoroltatása. - Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok fejlesztése. - Differenciált feladatokkal egyéni haladási ütem biztosítása, személyre szabott tanulási módszerek elsajátíttatása. - Az idegen nyelv megszerettetése, nyelvtanulási technikák elsajátíttatása. - Erősítsük a pozitív erkölcsi értékeket és szokásokat, a humánus magatartásmintákat. - Alakítsuk ki tanulóinkban az önmegismerés és önkontroll, az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság, az önfejlesztés igényét és képességét. - Növeljük tanulóink önbizalmát, fejlesszük önértékelő képességüket, erősítsük belső kontrollos beállítódásukat. - Tanórai és tanórán kívüli keretekben minden tanulót megtanítani a számítógép használatára, a biztonságos internetezés alapjaira. Pedagógiai eljárások és eszközök - Tevékenységközpontú tanítási gyakorlat alkalmazása. - Kooperatív tanulási technikák és módszerek elsajátíttatása - A digitális tudásbázisok tananyagainak használata. - Diagnosztikus, formatív és szummatív mérések végzése intézményi, megyei és országos mérőeszközök alkalmazásával. - A tanulói képességeknek megfelelően egyéni felzárkóztatás és tanulmányi versenyekre történő felkészítés. - Egyéni fejlesztési tervvel és a modern informatikai eszközök alkalmazásával az egyéni haladási ütem biztosítása. - Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése. 1.2 Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

4

Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt helyezünk a történelmi események etikai alapú megítélésére, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Cél a tanulók egészséges nemzeti öntudatának erősítése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Feladatunk a felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárok nevelése. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

5

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A mozgástanulás során a tanulók saját testképének megismerésére és a testtudat kialakítására törekszünk.

6

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszereknek nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intéz7

mény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő szókincs  verbális és nonverbális kommunikációs képesség  funkcionális nyelvtan  életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek  hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása  különböző típusú szövegekben való tájékozódás  információk feldolgozása 8

     

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő szókincs  funkcionális nyelvtan  nyelvi stílusok ismerete  szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete  az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő segédeszközök használata  az igazság tisztelete  a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése  mindennapokban használható tudás  problémamegoldó készség  lényeglátás 9

          

kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés területén kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  összefüggések felismerése és kifejezése  lényeglátás  fogalomalkotás  esztétikai érzék  kreativitás  rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában  logikai képességek  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása  kíváncsiság 10

         

környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  eszközök megismerése, használata  szövegszerkesztési ismeretek  információkeresés és kezelés  kritikai gondolkodás az innováció területén  kreativitás  munka világában való eligazodás  élethosszig tartó tanulás Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  motiváció  saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása  önismeret  önértékelés, illetve mások objektív értékelése  figyelem  segédeszközök használata 11

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  egészséges életvitel  mentális egészség  magatartási szabályok alkalmazása  kommunikációs képesség  empátia  problémamegoldó képesség  európai tudat  a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja  stressz és frusztráció kezelése  változások iránti fogékonyság  együttműködés  magabiztosság  érdeklődés  személyes előítéletek leküzdése  kompromisszumra való törekvés

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek  kihívások felismerése, értelmezése  a gazdaság működésének átfogóbb megértése 12

         

a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. A nemzeti összetartozás erősítésre a 7. évfolyamokon a Határtalanul! pályázat keretében tanulmányi kirándulás szervezése határon túli területekre. 13

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI-s tanulókét is – a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Nevelő - oktató munkánkban a különböző tanórai, illetve tanórán kívüli tevékenységek során a komplex személyiségfejlesztésre törekszünk, az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. Fő feladat: - a tanulás iránti motiváció fejlesztése, - a tantárgyak közötti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, - a tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása, Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: -

az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia), a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlesztése, a kreatív személyiségjegyek kialakulásának megalapozása, az alkotóképesség, alkotótevékenység fejlesztése, önálló feladatmegoldásra való képesség erősítése, pontos, fegyelmezett munkára, megbízhatóságra nevelés, a szociális kompetencia, a pozitív szociális szokások kialakulásának megalapozása, a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés, társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése, a gyermeki tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység erősítése, a tanulók önismeretének, együttműködési készségének fejlesztése, akaratuk edzése, döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása, nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés, harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása, egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás.

1.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelés az ember egészségének megőrzésével, megvédésével és fejlesztésével foglalkozik, tanulmányozza a környezetnek az emberre gyakorolt hatását és az egészséges életmód követelményeit. Az Egészségügyi Minisztérium kidolgozta a Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégiáját. A hoszszú távú egészségpolitika célkitűzése nem más, mint a népesség életminőségében, megbetegedési és halálozási viszonyaiban érvényesülő kedvezőtlen, romló tendenciák fékezése, megállítása, a hosszú távú javulás feltételeinek fokozatos megteremtése.

14

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, az hogy egészségük jobb legyen. Pedagógiai céljaink 1. Az egészséges életmódra nevelés, melynek keretében nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanítsunk, hanem az egészséges állapot megőrzésére és fenntartására is. 2. Segítünk felismertetni: - hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között, - miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, - az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódokat, szokásokat, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. 3. Ösztönözzük a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. 4. Segítséget nyújtunk abban, hogy: - a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik, - készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. 5. Támpontokat adunk az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai - Minden tevékenységgel a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését kell szolgálni. - Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismeretek átadása. - Az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. - Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívák ajánlása. - A megfelelő egészségvédő magatartásra tanítás példamutatással, gyakorlással, segítéssel. - A tanulók motiválása, ösztönözése az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással. - Minden tevékenységgel a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének a segítése. - A beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást fejlesztése. - Személyi, tárgyi környezettel segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. - Felkészíteni az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az balesetek elkerülésének módjaira. A megvalósítás lehetőségei Egészségnevelés szaktárgyi órákon: A mindennapi testedzés: - Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelésórán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 15

- A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. - Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. - A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet. Az iskola tanulói benevezhetnek kerületi sportversenyekre, szaktanárok felkészítésével. – Az iskola munkarendjében rögzített időpontban, évente 2 alkalommal iskolai szintű sportnap szervezését biztosítja. – Az iskola a tornaterem kihasználtságának függvényében lehetőséget biztosít az önköltséges sporttanfolyamok tartására, külön megállapodási szerződés alapján. – A munkaközösség-vezető a tantestületet félévkor és év végén az elvégzett munkáról és a versenyeken elért eredményekről tájékoztatja. A mindennapi testedzéshez kapcsolódóan a testnevelő tanár feladata: – az iskolai sportkör keretében szervezi az osztályok közötti bajnokságokat, – irányítja és szervezi a diáknapok sportrendezvényeit, – segíti a sportnapok megrendezését. Osztályfőnöki óra: Ezeken az órákon nem az ismeretek bővítése az elsődleges cél, hanem a felvilágosítás, a prevenció. Építeni kell a tanulók előismereteire, tájékozottságára. Az egyes témák tervezésénél vegyük figyelembe: – a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit, – az adott körülményeket, feltételeket és lehetőségeket, – s az egyes témák évfolyamonkénti egymásra épülését. Legalább 10 tanórát kell erre a feladatra szánni éves szinten az osztályfőnöki órákból. Főbb témák 10 órás időkeretre lebontva: - Egészség – betegség - Táplálkozás – mozgás - Napirend, szabadidő helyes felhasználása, alvás - Testápolás (személyi higiéné) és öltözködés - Családi élet jelentősége - Kortárskapcsolatok - Káros szenvedélyek, helyes döntések - Szexualitás A tanulói teljesítményeket nem érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékeljük, de mindenképpen el kell ismerni az eredményes munkát, s ha szükséges az elmarasztalást is alkalmazzuk a hiányosságok észlelésénél. Az egészségnevelés a természettudományi tantárgyak fontos részét képezi. E tantárgyakban külön témakörökben foglalkoznak az egészséges életmód kialakításához szükséges környezeti tényezők vizsgálatával. A biológia tantárgy keretében nyomon követhetik az emberi test belső felépítését, vizsgálatokat folytathatnak testi fejlődésükkel kapcsolatban. Megismerik a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. A szaktanárok figyelmet fordítanak továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésének legfontosabb szabályaira (felismerés, tárolás). 16

A társadalomtudományi tárgyak keretében a szaktanárok ismertetik az egészségkultúra történeti fejlődését, kiemelkedő személyeket és tevékenységüket. Megismerik az egészséget befolyásoló tényezők közül a szociális és gazdasági tényezőket: - szociális és gazdasági környezet - szociális szolgáltatások A humán tárgyak a helyes erkölcsi szemléletet fejlesztik (társadalmi, nemi és családi élettel kapcsolatban) azáltal, hogy megismertetik a tanulókkal az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéseket. Szerep- és szituációs játékokban fejlesztik empátiás képességüket. Segítségükkel felismerik, hogy nyugodt lelkiállapotban könnyebben kezelik a konfliktushelyzeteket. A technikai-életviteli tantárgy külön témakörökben foglalkozik a társadalmi szokásokkal, étkezési kultúrával. Az élelmiszereket, táplálékokat „egészséges” és „kevésbé egészséges” kategóriákba sorolják, így megvalósul az oktató-nevelő munkában egészséges táplálkozási szokások kialakítása. Lehetőség van a helyes közlekedési szokások elsajátítására. Művészeti tantárgyak: Gyűjtőmunka révén megismerkednek az egészséghez kapcsolódó reklámanyagokkal, azok hatásmechanizmusával. Lehetőség nyílik arra, hogy saját ismereteik alapján plakátokat készítsenek e témával kapcsolatban. Az iskolai egészségnevelés a tanórán kívül: Órák közötti szünetek: Iskolánk udvari ügyelet biztosításával lehetőséget nyújt a tanulóknak, hogy rendszeresen használják a sportpályát. Délutáni sporttevékenység: kosárlabdaedzések, futballedzések, tömegsport. Házibajnokságok szervezése: labdajátékok bajnoksága osztályok között. Napközi: szabadidős tevékenységei között megtalálható az évszakoknak megfelelő rendszeres testmozgás biztosítása (egyéni vagy csoportos formában). Napirendek készítése közben beszélgetés szervezése az egészséges életmódról, helyes étkezési szokásokról. Tábor: Táborozás előtt a gyermek egészségi állapotáról a szülő köteles nyilatkozni. Az otthontól eltérő környezetbe kerülő gyerekek több önállóságot kapnak a szülők részéről, és alkalmazniuk kell az egészségnevelésről kapott ismereteiket (tisztálkodás, étkezési szokások, közlekedési ismeretek, stb.). Erkel napok: „Egészséges táplálkozás és életmód” címmel rajzverseny szervezése. Sor- és váltóversenyeken az alsós osztályok külön versenyeznek a felsős osztályoktól. Az 5-6. és 7-8. évfolyamok külön-külön egymással csatáznak. A győztes csapatok jutalomban részesülnek. Föld napja: vetélkedők, sportversenyek. Madarak és fák napja: Olyan feladatokat kapnak a tanulók, amelyben komplexen jelentkeznek a környezetvédelemmel és egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek. Gyereknap: Csoportmunkával a tanulók feladatokat végeznek a fizikai aktivitás és testi higiéné területén. Akadályversenyek: Az aktív testmozgással kapcsolatos tevékenységek, játékos feladatok az egészséges életmóddal kapcsolatban. Közlekedési ügyességi verseny: kerékpáros emlékverseny. Prevenció: Az ifjúságvédelmi felelős előadása a káros szenvedélyekről. DÖK: Osztályok közötti tisztasági verseny szervezése és lebonyolítása. 17

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. (Ktv. 11.§ 1/d) Tanévenként meghatározott időpontban heti két alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt, valamint megkapja az esedékes védőoltásokat. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Tanévenként 2 alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetekben. Titkárságon, tornateremben mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolaorvost vagy a gyermekorvost, illetve elkíséri (elkísérteti) az orvoshoz a tanulót, aki intézkedik. Rosszullét esetén a szaktanár, az osztályfőnök, az iskolatitkár vagy a tagintézmény-vezető, illetve helyettesének engedélyével vagy szülői kísérettel mehet haza vagy orvoshoz a tanuló. A tanár vagy az iskolatitkár értesíti a szülőket. Fertőző betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Abban az esetben, ha az egész osztály, akkor az órát tartó tanár vagy az osztályfőnök, ha csak az osztály egy csoportja vesz részt a vizsgálaton, akkor valamelyik helyettes tanár kíséri a tanulókat. A tanulók iskolaorvosi ellátásának biztosítása védőnővel közösen történik. Módjai - szűrések, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítás - gondozásba vétel a leletek alapján - veszélyeztetett tanulók gondozása - testi fejlődés követése, regisztrálása - egészségnevelési tevékenység - tisztasági vizsgálatok - elsősegélynyújtás - védőoltások lebonyolítása - továbbtanulással kapcsolatos tanácsadás, a szükséges alkalmassági vizsgálatok elvégzése - táborozási vizsgálatok szükség szerint - preventív eljárások bevezetése igény és lehetőség szerint Az iskolában az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelése tanévenként meghatározott időpontban történik. (Előzetes egyeztetés alapján) A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése - fogászat, évente két alkalommal - szemészeti vizsgálat - a tanulók fizikai állapotának mérése évente két alkalommal - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata A tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálata évente két alkalommal, ill. szükség szerint történik. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként egy alkalommal tájékoztatják az iskolavezetést. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felü-

18

gyeletet biztosít. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatokat az iskola – lehetőségei függvényében – megvalósítja. Szükség esetén járványügyi feladatok ellátása. Együttműködés a logopédussal, pszichológussal. A tanulók iskolapszichológiai ellátásának módjai Az iskolaorvossal, pszichológussal az osztályfőnökök folyamatosan kapcsolatot tartanak, preventív intézkedéseket kezdeményeznek. Tanulási, magatartászavarok szűrése (osztálylátogatások, pedagógus-szülő jelzése alapján). Együttműködés: szükség szerint Nevelési Tanácsadóba irányítás vagy egyéni csoportterápia segítségével. Mentálhigiénés tevékenység. Kapcsolatfelvétel lehetőségei: a pedagógusokkal és a szülőkkel konzultáció igényük szerint. Ismeretterjesztés faliújság segítségével. Az osztályfőnöki munka segítése a következőkkel - pszichológiai tesztmódszerekkel (visszajelzés, értékelés) - osztályszinten (pl. szociometria) - egyénileg (pl. továbbtanulási tanácsadás) - továbbképzésekben való aktív részvétel - „életvezetési ismeretek” témakörben előadások, beszélgetések tartása osztályfőnök megkeresésére, a gyerekek kérdéseiből kiindulva - együttműködés a logopédussal, ifjúsági védőnővel 1.3.2 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás célja a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen következményeinek elhárítása és az állapot további romlásának kivédése. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni. A baleseti veszélyforrások felismertetése és a balesetek elkerülésének lehetséges módjai. Felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben. Az elsősegélynyújtási alapismeretek oktatásának célja intézményünkben elsősorban: - a balesetek megelőzésére, - a balestet okozó helyzetek felismerésére, - a balesetek, vészhelyzetek esetén teendő feladatokra, - a biztonságos és balesetmentes eszközhasználatra, - a biztonságos és balesetmentes közlekedésre, - a saját és a társak testi épségének fontosságára, - alapvető elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítására irányul. Az ismeretek oktatása történhet: - a tanórákon, ahol egyes szaktárgyakat tanító tanárok és tanítók a tananyagba illesztik az elsajátítandó ismereteket, - tanórán kívüli foglalkozásokon, ahol évente legalább egy alkalommal szakemberek bevonásával (iskolaorvos, mentősök, tűzoltók, védőnők) gyakorlati jellegű foglakozásokat, bemutatókat tartanak. A tanítási ciklusok végére elsajátítandó ismeretek az egyes tantárgyakhoz rendelve: 19

1-2. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT - A szabályrendszer, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainak megismerése, rendszabályok. - Biztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete. - Mozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbeli tudatosság összetevőinek felismerése, saját és a társak testi épségének fontossága. - Baleset-megelőzési ismeretek. - A tevékenységekhez tartozó balesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT - Otthoni balesetek megelőzése. Veszélyforrások a háztartásban: sérülést okozó tárgyak, tűzgyújtó eszközök, gáz, elektromosság, gyúlékony, maró, illetve mérgező vegyszerek, romlott ételek. Veszélyt jelző piktogramok megismerése. - A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. - A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása. - Helyes magatartás a baleseti helyszínen. KÖRNYEZETISMERET - Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása. - Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése. 3-4. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT - A feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, biztonság, balesetmegelőzés és elsősegélynyújtási alapismeretek. - Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai, a személyes teljesítőképesség határai átlépésével kapcsolatos kockázatok létezésének elfogadása. - Az uszoda élet- és balesetvédelmi ismeretei. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT - Egészség és betegség fogalma. Betegségek tünetei. Betegségek elleni védekezés módjai. - Egészségkárosító és környezetszennyező hatások a háztartásban. Megelőzés, kármentesítés. - Elemi elsősegélynyújtási ismeretek. - Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonos segélyhívás szabályai. - A háztartásban használt vegyszerek (pl. tisztítószerek, kozmetikumok, festékek, ragasztók) használati utasításainak tanulmányozása. - Baleset-megelőzés. Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása, tárolása, veszélyforrások felismerése tárgykészítés közben, segítségnyújtás. - Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. - A közlekedési balesetek lehetséges okainak felismerése, a megelőzés, az elhárítás és a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása. - Közlekedési környezetünk veszélyforrásai: figyelmetlenségből, szabályok be nem tartásából fakadó balesetveszély, levegőszennyezés. KÖRNYEZETISMERET 20

Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása. A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányokon keresztül. A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása. A gyógyítók, mentők munkájának elismerése, tisztelete. Az egyes egészségügyi intézmények használatának megismerése. - A megelőzés szerepének felismerése. - Teendők, segítségkérés módjainak megismerése baleset esetén. -

5-6. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT - Egészség, sport, életvitel, életmód és baleset-megelőzés alapismeretei. - A vízben végezhető játékok balesetvédelmi és játékszabályai. Az úszástudás és a vízbiztonság szerepe az egészség megőrzésében és az életvédelemben. - A sportjátékok balesetvédelmére, a tárgyi-létesítményi feltételekre és a sportoló felszerelésére vonatkozó alapismeretek. - A balesetmentes gyakorlás szabályainak betartása és betartatása. A feladat végrehajtása során segítségnyújtás egymásnak. A helytelen gyakorlat végrehajtása esetén a következmények tudatosítása. - Az ellenjavallt, károsodásokat okozó gyakorlatok elkerülése. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT - A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a használatukkal járó balesetveszélyek azonosítása. - Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütő- stb. berendezésekhez, a forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása és ezek elhárításának gyakorlása. - Tűzveszélyes tevékenységek, helyzetek felismerése, tűzvédelmi szabályok ismerete. - Mechanikus jellegű baleseti veszélyek. - Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. - Elektromos eszközök érintésvédelme. - Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz szükségességének felismerése. - Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok (gyógyszerek, kozmetikai anyagok, irtószerek, tisztítószerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek, műszaki célú vegyi anyagok stb.) tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. - Az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatások (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban). - A veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerése, teendők a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén. - Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok célszerű, balesetmentes használata. - A munkakörnyezet rendjének fenntartása. - A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése. - Tennivalók közlekedési baleset esetén. Az elsősegélynyújtás feltételrendszere, helyzetfelmérés, biztosítás és segélyhívás. TERMÉSZETISMERET

21

- A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők elsajátítása, gyakorlása. - Az orvoshoz fordulás eseteinek felismerése. - Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban. - A viselkedés és a balesetek közötti oksági összefüggések vizsgálata. - Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata. - A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése. - Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása.

7-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT - A vizes sportok balesetvédelmi és játékszabályai. Az úszástudás és a vízbiztonság szerepe az életvédelemben, az egészséges életmódban. Az úszás életvédelmi és életmentési szerepe. - A sportjátékokkal kapcsolatos balesetvédelmi és elsősegélynyújtási ismeretek. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT - A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése. KÉMIA - Felelősségteljes kísérletezés, balesetvédelmi szabályok betartása. - Benzin, éter, szerves hígítók égetése oltási kísérletekkel (homok, víz), a következmények elemzése. - Ismerkedés a tűzoltó készülék használatával, gyakorlati jártasság szerzése a tűzoltásban. - Erdőtüzek, lakástüzek lehetősége, elkerülésének módjai; esettanulmányok gyűjtése és elemzése. BIOLÓGIA - Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségességének felismerése. - Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. - Elsősegélynyújtás gyakorlása mozgássérülések esetén. - A szívmegállás, szívinfarktus tüneteinek felismerése. - Vénás és artériás vérzés felismerése, fedő- és nyomókötés készítése. - Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg, legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. - Cél: a veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái Elmélet: - Vészhelyzet, sürgősségi, sürgős állapotok definíciója. - A sürgősségi betegellátás rendszere. - Baleseti mechanizmusok. - A sebzések fajtái, a sebellátás alapjai. 22

- Mentőhívás. - A fájdalomcsillapítás alapjai. - A recept nélkül kapható gyógyszerek az elsősegélynyújtásban. Gyakorlat - Keringési paraméterek vizsgálata: pulzustapintás, pulzus megítélése, vérnyomásmérés. - Légzési paraméterek vizsgálata: mellkasvizsgálat, légzés megítélése. - A vérzéscsillapítás módszerei. - Sebellátás. - Égések, fagyások helyszíni ellátása. - Fektetési módok: stabil oldalfekvés technikája. 1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez/ kapcsolódó közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének fegyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek kell alkalmazkodniuk az életkorral változó közösségi magatartáshoz. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért öszszehangolt módon tevékenykedjenek, és az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulók, a közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére. Az SNI-s tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben. Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség. A közösségi nevelés területei - család - iskola - iskolán kívüli közösségek Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei - tanórák (és osztályfőnöki óra) - tanórán kívüli tevékenységek - diákönkormányzati munka - szabadidős tevékenység E területek feladatai, céljai, foglalkoztatási formái eltérőek, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien hozzájárulnak: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 23

Kiemelten fontos közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola minden pedagógus és nem pedagógus dolgozójának figyelembe kell vennie munkája során: Törekedni kell arra, hogy minden tanuló - ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. - sajátítsa el azokat az ismereteket, gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. - legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások; a másság iránt, becsülje az ezekben rejlő értékeket. - törekedjen arra, hogy közvetlenül is részt vállaljon a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. - ismerje meg az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. - szerezzen információkat az emberiség közös (globális) problémáiról; legyen érzékeny a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek keresése, feltárása iránt. - váljon érzékennyé környezete állapota iránt. - kapcsolódjon be a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - életmódjában a természet tisztelete, a felelősség és a káros környezeti hatások megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. - tudjon társaival és a felnőttekkel adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni. - legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni, és azt szelektíven használni. - önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget, veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. - tanuljon meg tanulni (alapfeladat). - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. - legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére. - tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének, a tanulmányi munkának összefogó tere, ezért fő célunk valódi közösséggé formálni, mely képes a közös cél érdekében munkálkodni, közös értékrendet elfogadni, és ennek megfelelően viselkedni. Ennek érdekében alapvető feladataink: - a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével. - a tanulók kezdeményezéseinek segítése. - a tanulók motiválása. - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése. - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; bírálat, önbírálat segítségével). - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése. 24

- a folyamatosság biztosítása, a már elért eredményes továbbfejlesztése, a korábban elért eredményekre való építés. - olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. - különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny), az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A kötetlenebb tevékenységi formák a közösségfejlesztés kiváló területei. - Önellenőrzésre, egymás segítésére, segítő ellenőrzésére való nevelés. - A játékok pedagógiai irányítással fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. - Ismerjék meg a tanulók a társas együttélés alapvető szabályait. - A sokoldalú, változatos foglalkozások (irodalmi, zenei) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. - Az iskolai sportkör – az iskola minden tanulója tagja – a tanórai testnevelésórákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, és a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre való felkészítést. - Szakkörök – a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják, indításáról a felmerülő igények, és az iskola lehetőségének figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - Versenyek, vetélkedők – a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segíti, melyeket évente rendszeresen szervezünk, a tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. - Napközi otthon, tanulószoba – a tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon és tanulószoba működik a szülők kérésére. - Diákétkeztetés. - Biztosítjuk a keresztény egyházaknak a hit- és vallásoktatást, melyen a részvétel a tanulók számára önkéntes. - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel. - Olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé teszik kulturális örökségünket. - A tevékenységi formákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés. - A tevékenységi formák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. - Olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. Feladatai: - erősíteni az iskolai szintű rendezvényekkel a tanulók közösséggé kovácsolódását, öszszetartozását, - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, 25

- a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

26

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai - A séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség érzését. - A múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás, tanulmányi kirándulás, túrák, táborok, színházi előadás, táncos rendezvények – a foglalkozásokon való részvétel önkéntes, felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Az iskolai könyvtár a tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti. - Olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket. - A csoporton belüli kapcsolatok erősítése. - A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása. - Az együttműködés megalapozása, fejlesztése. - Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. 1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: - a szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszerek, taneszközök alkalmazása - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenység elvégzése, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

27

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. - Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. - Felelős vezetője az osztály közösségének. - Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. - Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért. - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, októberi, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában. 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A korszerű alapműveltség megalapozása magába foglalja a képességek formálását. Mivel minden tanulót el kell juttatni a korszerű alapműveltséghez, ezért a művelődési hátrányokat szükséges felszámolni. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulásszervezési eljárások alkalmazása: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák - projektmódszer 28

- tevékenységközpontú pedagógiák. Bizonyos területeken tehetséges SNI-s tanulók célirányos fejlesztése. Lehetséges tevékenységi formája lehet: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. - A tehetséggondozó foglalkozások. - Az iskolai sportkör. - A szakkörök. - Versenyek, vetélkedők, /szaktárgy, sport, kulturális/. - A szabadidős foglalkozások. - Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. - A továbbtanulás segítése. Ezek a tevékenységi formák azért fontosak, mivel minden gyereket fel kell készíteni a megfelelő pálya- és iskolaváltásra, továbbtanulásra. A tanulóknak az osztályokban fellelhető az átlagostól eltérő két rétege: kiváló tanuló — elmaradó tanuló. Ebből adódó a feladataink - A kiváló tanulónak útmutatást kell adni az ismeretek forrásaira, a feldolgozás szempontjaira. Alkalmat teremteni, hogy időnként beszámoljanak önállóan végzett munkájukról. - Az elmaradó tanulók esetében fel kell tárni az elmaradás okát. Ezek nagyon különbözőek: • nem látja értelmét a tanulásnak, • az olvasás, az írás vagy a kifejezőképesség alacsony szintű, • értelmi műveletekben gyakorlatlan, • rendezetlen a családi környezete. Azt kell pótolni, korrigálni, ami az elmaradást okozza. Esetenként könnyebben, biztonságosabban megoldható feladatokat kapjanak. Ez főleg az alsóbb osztályokban megoldható. Csoportbontás - A nyelvi órákon történik. Egyrészt, mert angol és német nyelvet is tanítunk, másrészt nyelvet tanítani eredményesen csak kis csoportokban lehet. A nyelvoktatás színvonalának emelése, a nyelv könnyebb elsajátítása érdekében a megfelelő eszközök, körülmények biztosítása a cél. - A matematikából tehetséges és a matematikát szerető gyerekek számára lehetőséget kell biztosítani, hogy emelt óraszámban tanulják a tantárgyat. 1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék a tagintézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A felzárkóztató foglalkozások célja a lemaradó vagy a gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása. Az állandó és rendszerszerű felzárkóztatás biztosítása érdekében: - Képesség-kibontakoztató program alkalmazása. - Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiai eljárások alkalmazása.

29

- Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órák szervezése. - A felső tagozatban a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére lehetőség szerint képességfejlesztő órákat tartunk heti két órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. 1.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Minden iskolai osztályban találkozik a pedagógus néhány olyan gyerekkel, akivel nehéz bánni, akinek a figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akinek komoly nehézségei vannak a tanulásban. Ezek azok a tanulók, akik több tantárgyból buknak a tanév végén, rossz magatartásról kapnak értékelést. Ezek után a tüneteket és az okokat próbáljuk kideríteni. De ehhez a pedagógia tudománya nem elegendő, gyakran az orvostudomány, a gyermekpszichiátria és a szülészet oldaláról megközelítve fedezzük fel a kiváltó tényezők jelentős részét. Meghatározó okként azonosíthatók a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, elsősorban az akár rövid ideig is fellépő oxigénhiányos állapot vagy betegség következtében fellépő koragyermekkori minimális agykárosodás, a rossz lakásviszonyok, a depresszív anyai magatartás, az elhanyagoltság, kevés idő eltöltése családi környezetben. A problémás gyermekek 40%ánál legalább két környezeti rizikótényező figyelhető meg. Probléma kezelése A 6 éves korúak beiratkozásánál az iskola gondosan áttanulmányozza az óvodából megküldött iskolaérettségi véleményt. Ha a gyereket nevelési tanácsadóba utalta az óvoda, akkor ott problémát érzékeltek, amit a tanácsadó diagnosztizál. A dyslexia, dysgráfia, dyscalculia illetve magatartászavar, beszédhiba, hiperaktivitás, figyelemzavar problémájával küzdő gyerekek között találhatók jó vagy kiemelkedő intellektusú gyerekek is. A nevelési tanácsadó konkrétan megnevezi a magatartászavar és a várható tanulási probléma okát. A tanácsadó ajánlását meg kell mutatni azoknak a pedagógusoknak és szakembereknek, akik a gyerekekkel foglalkoznak. A gyerek tanítójának eredményes bánásmódját segíti, ha a tanév megkezdése előtt vagy közvetlenül utána megismerkedik a gyermekkel, tanácsot kér, érdeklődik a szülőktől, óvónőtől, szakembertől. Különösen a szülővel való kapcsolatfelvétel a fontos, mert a szülő bizalmatlansága a problémák felmerülésekor nőhet. Az óvónő elmondhatja a tanítónak a gyermekkel kapcsolatos többéves tapasztalatait, az eredményes megközelítést és bánásmódot. A Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei intézményünkben a következő szolgáltatásokat nyújtják: fejlesztő foglalkozás, pszichológiai vizsgálat, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés. A gyerek iskolai elhelyezésének lehetőségei Integráltan, azaz normál osztályban Ajánlatos a létszám maximum 30%-ig különféle problémákkal küzdő gyerekek, tanulók elhelyezése, mert ellenkező esetben a tanító, tanár figyelme nagyon le van terhelve. A tanórai differenciált oktatás mellett, a tanórákkal párhuzamosan vagy a tanórákon túl szükség lehet plusz órákra a tanuló felzárkóztatásához. A szakmai kapcsolatok kialakítása, ápolása az iskolavezetés feladata: - nevelési tanácsadó - gyámhatóság - gyermekjóléti szolgálat - szakértői bizottság - szakmai szervezetek 30

- pedagógiai szakszolgálat - gyermekrendelők - gyermekpszichiátria Elvek, értékek, célok, segítő tevékenységek, melyek a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatban az intézményünk fontosnak tart, meg akar valósítani: - Az iskola helyi tantervében az előírt tananyag és a követelmények differenciálása. - Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének differenciált követelményei és formái. - A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek. A pedagógussal szemben a következő elvárások fogalmazhatók meg: - Ismerje a részképességzavar tünetegyüttesét. - Tudjon differenciáltan oktatni, nevelni. - Semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót. - Az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit. - A teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is, nézze a fejlődést. - Hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit. - Nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökkel szemben: - A szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon. - A tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal. - Szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét illetően. - Gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról. - Szükség esetén tájékozódjon a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről. A nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek, foglalkozások: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a felzárkóztató órák, - a napközi otthon, - a tanulószoba, - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak követése, - a családlátogatások, - a szülők és a családok nevelési gondjának segítése. Sokszínű tevékenységformák biztosítása: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív technikák alkalmazása, - projekt-módszer, - tevékenységközpontú pedagógiák, - individuális tanulás előtérbe helyezése, - az alapozó időszak elnyújtása, - fejlesztő értékelés alkalmazása. 1.7.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása HH, HHH, SNI-s integráció segítése, elfogadás, érzékenyítés Napjainkban egyre több azoknak a gyerekeknek a száma, akik különféle hatások miatt problémássá, vagy elhanyagolttá válnak (családi helyzet, megélhetési nehézség, helytelen nevelés, káros társas kapcsolatok, média…). Ezek iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásol31

ják a tanulók eredményeit, viselkedésüket, társaikhoz, nevelőikhez és a tanuláshoz való viszonyukat. A gyermekvédelem a gyerekeknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. Intézményünkben egy főállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős teljes állásban látja el ezt a munkát. A gyermekvédelem feladatai - A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. - Nyilvántartani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, tájékoztatni a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudják problémáikat megoldani, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel gondjaikkal; egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programokat szervezni, anyagi problémáik esetén támogatást és különböző természetbeni juttatásokat kell biztosítani részükre. - Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat, szükség esetén védőóvó intézkedéseket kell tenni a tanulók érdekében, a pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, a törvényi előírásoknak megfelelően felhasználni, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, polgármesteri hivatalt, gyermekorvost. A gyermek mindenek felett álló érdeke - A szolgáltatásokat megfelelően biztosítják részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. - A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez. - Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. Mindezek alapján minden év szeptember 15-ig az osztályfőnökök felmérik az osztályukba járó hátrányos és veszélyeztetett, valamint a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős ezeket nyilvántartja. Hátrányos helyzet megállapításához figyelembe vett szempontok: életmód, kultúra, lakáskörülmények, egészségi állapot, munkanélküliség (szociokulturális összetevők). Hátrányos helyzetű a törvény szerint az, - akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. - E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. - Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri ezeknek a gyerekeknek az állapotát, tanulmányi eredményeit, magatartását. Ha a felmerülő probléma főként anyagi természetű, segítséget nyújt különböző támogatások igénylésében (pl.: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ill. a helyileg adható támogatás, pl. beiskolázási segély). 32

Szociális segítségnyújtás: napközi, tanulószobai ellátás, felzárkóztatás, speciális szakellátás, középiskolai felkészítő foglalkozás, egészségügyi ellátás (fogorvos, iskolaorvos, védőnők). Erkölcsi, nevelési, pedagógiai, tanulmányi okok esetén a gyerekkel, szülővel beszélgetve próbálja (általában az osztályfőnökökkel együtt) a megoldást megtalálni. (A törvény kimondja, hogy a szülő kötelessége gondoskodni gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, figyelemmel kell kísérnie tanulmányi előmenetelét, rendszeres kapcsolatot kell a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal, elő kell segítenie a gyermeke közösségbe történő beilleszkedését). Ha nem sikerül, ill. a gyermek vagy a szülő nem működik együtt, írásos jelzést teszünk a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatnak. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Pedagógiai Szakszolgálattal tanulási, pszichés, magatartási gondok esetén javasolja a szülőknek a szakszolgálat igénybevételét. Egészségvédő, személyiségfejlesztő prevenciós órákat, foglalkozásokat tart, ill. szervez a védőnő, iskolaorvos vagy más szakemberek bevonásával. Segíti a pedagógusok ilyen irányú munkáját. Mindannyian felelősek vagyunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. Elítéljük a gyerekek zaklatását, közvetett és közvetlen hátrányos megkülönböztetését, és munkánk során törekszünk ezek elkerülésére. Tanulóink joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák őket. Védelmet kell számukra biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. Hátrányos megkülönböztetés: minden olyan közvetlen, vagy közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás, vagy kedvezés, melynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, a tanuló zaklatása. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés A személynek, csoportnak kizárása bármely szolgáltatásban való részvétel lehetőségéből, a törvényben meghatározott jogok gyakorlásától, olyan nevelésre, oktatásra való korlátozás, olyan intézmény létesítése, amely színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. Zaklatás: minden olyan magatartás, késztetés, melynek célja a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, ill. ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: minden olyan rendelkezés, intézkedés feltétel, vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt, vagy csoportot a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel vagy csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegétől vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha a törvényes célok érdekében, szükséges eszközök alkalmazásával történik. A hátrányos megkülönböztetés követelményeit orvosolni kell, de ez nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. Munkánk során tanulónk adatait a törvényben előírtaknak megfelelően kezeljük. Titoktartási kötelezettségünk van, ez nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletekre, a tanuló érdekében történt megbeszélésekre, de aki ezeken, az értekezleteken, megbeszéléseken részt vesz, azokra kiterjed. 1.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermek iskolába kerülését követő időszakban Személyes megfigyelés: 33

- tisztaság, - ruházat, - higiéniai ismeretek, - higiéniai szokások. A nyelvismeret és a nyelvhasználat megfigyelése. Társas viselkedés minősége, szintje, speciális vonásai. Kiemelten fontos figyelembe venni - az otthoni elhanyagoló környezetet (alkoholizmus, agresszió, családon belüli erőszak), - a gyermek játéktevékenységét, melyben tükröződnek az otthoni élethelyzetek, azok megoldásai, - a gyermek „előéletét” (járt-e óvodába, bölcsődébe). Folyamatosan: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. - Felzárkóztató, rehabilitációs órák. - Mindenfajta szakköri tevékenységbe való bevonás  önkifejezési módok megismerésének biztosítása. - Segítségnyújtás a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére. - Személyes, bizalmi kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel. - Szoros együttműködés napi rendszerességgel az osztályfőnök, az osztálytanítók és a napközis csoport vezetője között az információátadás pontossága és gyorsasága érdekében. - Személyes példaadás a társadalmilag elfogadott normák terén. - Higiéniai ismeretek, szokások kialakítása: kiemelten az étkezés, WC-használat, technika és sportfoglalkozások alkalmával. - Kommunikáció: A pedagógusok részéről a mondanivaló egyszerű, pontos megfogalmazása, a gyermekektől tartalmilag és szerkezetileg adekvát válaszok elvárása (egész mondatos, nyelvtanilag helyes beszéd). - Következetesség a gyermek számára nem ismert normák ismertetésében, később gyakoroltatásában. - Következetesség az agresszív cselekmények negatív értékelésében és a nem agresszív problémamegoldási módok tanításában, számonkérésében. - Továbbtanulás segítése, irányítása. - Családlátogatás. - Gyermekvédelmi felelős munkája. Problematikus helyzetben: A gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezünk a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermekvédelmi tevékenységben részt vevő szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében egymással együttműködnek és egymást kölcsönösen tájékoztatják. Minden esetben keresnünk kell az együttműködést a szülővel szóban és írásban, rendszeresen információkat adni és kapni akkor is, ha a szülő elutasító az iskolával szemben. 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Diákönkormányzat (DÖK): feladatát a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat munkáját a felső tagozatos osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. 34

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Oktatási – nevelési színterek Szakmai együttműködésen belül iskolánk kapcsolatot tart más partnerintézményekkel, óvodákkal, általános iskolákkal, középiskolákkal. A munkaközösségek az információcsere és egymás munkájának segítésére szerveződtek. Egyes rendezvényeinket és játékos versenyeinket a többségi általános iskolában tanuló diákokkal együtt bonyolítjuk le. A gyermek testi és lelki fejlődését biztosító intézmények Iskolánkban kimagasló szerepe van a gyermekvédelmi tevékenységnek. Mindez lehetőséget biztosít, hogy a gyermek testi, lelki fejlődését különféle szolgálatokon keresztül is segíteni tudjuk. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, védőnői szolgálatokkal és gyámhivatalokkal szorosan együttműködve támogatjuk az egészséges személyiség kialakulását. Iskolánk továbbá kapcsolatot tart a gyermekorvosokkal. Ifjúságvédelmi referens (iskolarendőr) napi kapcsolatban áll az intézménnyel, bűnmegelőzési előadásokat tart a gyermekeknek. Szakmai partnerek Szakértői Bizottságok A Szakértői Bizottságokkal történő együttműködés a legfontosabb alapköve az intézményben történő oktató, nevelő munkának. Az általuk készített szakvéleményre épül a tanulók különleges gondozás keretében történő ellátása, az ellátás módja, formája és helye. Továbbá az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok bevonásának szükségessége és a kontroll vizsgálatok idejének kijelölése. Nevelési Tanácsadók Az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez és esetlegesen javaslatot tesz a szakértői bizottság felé további vizsgálat és intézmény kijelölés céljából. Pedagógiai, pszichológiai, logopédiai megsegítéssel együttműködik a gyermeket oktató pedagógusokkal. Egyéb szak- és szakmai szolgáltatók A konduktív pedagógia szakszolgálatok a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelésében, a gyógytestnevelő a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatásában, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó pedig a továbbhaladás terén működik együtt az intézménnyel. Óvoda Az eddigi jó hagyományokat megtartani, bővíteni, az iskolába jövő gyerekek beilleszkedését megkönnyíteni, ez kiemelt feladatunk. Módszerek: - kölcsönös látogatások, konzultáció, - szülők tájékoztatása az elvárásokról. Középiskola - Helyi középiskola — kölcsönösen javítani a kapcsolatot, - Nyíregyháza középiskolái — pályaorientáció. Önkormányzattal való együttműködés Számítunk az anyagi támogatásra.

35

Együttműködés szükséges: - Képviselő-testülettel, - Polgármesteri Hivatallal, - Társadalmi Kapcsolatok Bizottságával. A fent felsorolt együttműködési formák segítenek bennünket abban, hogy a gyermek életpályáját elindítsuk és hatékonyan támogassuk. 1.9. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmény-vezető, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanév során lehetőséget biztosítunk a gyermek, a szülő, a pedagógus oldottabb helyzetben való együttműködésére, iskolai rendezvényeink által. Ilyen és ehhez hasonló kedvelt időtöltések: - karácsonyi ünnepség, - farsangi bál, - iskolai bazár, - osztálydélután, - gyereknap. 1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánk igyekszik a lehető legtöbb módon személyes kapcsolatot tartani a szülőkkel, szülői értekezletek, fogadóórák (évente két alkalommal), nyílt nap, iskolai rendezvények keretein belül. A gyermekért érkező szülő felé a pedagógus mindenkor nyitott az aktuális problémák és információk megbeszélésére. Ha személyes konzultációra nincs lehetőség, a szülőt minden esetben írásos formában tájékoztatjuk. A Szülői Munkaközösség részvételére, segítségére az intézményünk életének minden területén számítunk. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmény-vezetők és az osztályfőnökök tájékoztatják: - a tagintézmények vezetői legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az iskola igazgatója a tanév elején, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása: 36

az iskola céljáról, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a pedagógiai tanács, ill. az igazgatótanács felé. • • • • • • •

Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermek és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. 1.10.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei - A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. - A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, érdemjegyei, osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, javító vizsgán nyújtott teljesítménye alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - A második – nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. • egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát mulasztotta, és emiatt a tanuló teljesít37

ménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlanul mulasztott tanóráinak száma meghaladja a 20 órát. • magántanuló volt. - Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha a sikeresen befejezett évfolyam ellenére a szülő kérte, hogy gyermeke évfolyamot ismételjen. (Nkt. 57. § (1)). 1.10.2. A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Vizsgát szervezni a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet. A vizsga időpontját az igazgató határozza meg. Osztályozó vizsga Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsga követelményeinek minden esetben meg kell egyeznie az adott évfolyam számára készült kerettanterv ismeretanyagával, de a tanuló értékelése során figyelembe kell venni a tanuló sajátos képességrendszerét, szorgalmát is. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló akkor tehet, ha más iskolából érkezik és az intézményünket kijelölő szakértői bizottság arra szóban vagy írásban javaslatot tett. Különbözeti vizsgát a szülő írásbeli kérelmére a kérelem beérkezését követő 15. és 45. nap között lehet szervezni, a különbözeti vizsga megkezdésének engedélyezését és a vizsga eredményét az igazgató határozatban rögzíti. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. 1.10.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei 38

A vizsgatárgyak vizsgarészei és követelményei megfelelnek az alkalmazott kerettanterv adott évfolyam teljesítésére vonatkozó előírásainak. 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. A felvételnél be kell mutatni: - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, - az esetleges szakértői bizottsági szakvéleményt. A tanulók felvételéről – a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével – az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt figyelembe veszi az iskola körzethatárát, kikéri az érintett tagintézmény-vezető és az érintett osztályfőnökök véleményét. 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai Az egyre szaporodó ismeretanyag szükségessé teszi, hogy az iskolába érett, befogadóképes gyerekek kerüljenek, akik el tudják sajátítani a szükséges tananyagot és nem kudarcokkal teli iskolai pályafutás vár rájuk. Iskolaérettség: Testi, lelki fejlettség az iskolai ismeretek elsajátítására. Biológiai érettség: - 110 cm magasság - 18-20 kg testtömeg - iskolás testforma - központi idegrendszer fejlettsége - ép érzékszervek - mozgáskoordináció Pszichológiai érettség: Szociális érettség: - kiegyensúlyozottság - tudatosság - érdeklődés - önmaga fékezése - feladat-, ill. szabálytudat - monotóniatűrés Értelmi érettség: - akaratlagos, aktív figyelem - tudásvágy - értelmi fejlettség - helyes hangképzés - ábrázolókészség - íróeszközök megfelelő használata - számfogalom 5-ig

39

Életkor: A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ének-zene meghallgatás Az emelt szintű ének-zene oktatás első évfolyamtól indul az Erkel Ferenc Általános Iskolai Tagintézményben. Az osztályba történő felvételt megelőzi egy előzetes felmérés. Az osztályokba az adottságok és képességek alapján lehet bekerülni. A beiratkozáshoz szükséges okmányok: - a gyermek felvételét javasló szakvélemény az óvoda részéről, - egészségügyi törzslap, - a gyermek nevére szóló személyi azonosító, lakcímét igazoló hatósági igazolvány - a gyermek TAJ kártyája - bármely, a gyermekre vonatkozó szakvélemény - étkezéshez: - igazolás családi pótlék folyósításáról, - tartósan beteg gyermek esetén szakorvosi igazolás - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat fénymásolata - diákigazolványhoz: a Kormányhivatal által készített fényképes NEK adatlap. A beíratás törvény szerint a szülő kötelessége. Ha az óvoda vagy a szülő nem tartja iskolaérettnek a gyermeket, további egy évig óvodába járhat. Az óvoda a nevelési tanácsadóba irányíthatja a gyermekeket. Ha a nevelési tanácsadó nem tartja iskolaérettnek a gyermeket, az iskola nem köteles beírni, felvenni. Az iskola köteles beírni, felvenni az összes tanköteles gyermeket. A beiratkozáskor okirattal kell igazolni, hogy a tanuló megfelel a felvétel feltételeinek. A be nem íratott tanköteles gyermekek felkutatása az önkormányzat feladata. A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető.

Az első évfolyamra beírt tanulók osztályba való sorolása Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. 1.13 Hagyományok Iskolai hagyományok, rendezvények - Tanévnyitó ünnepély - ÉFOÉSZ nap (SNI) - Népmese napja - Magyar nyelv napja - Olvassunk együtt vetélkedő 40

-

Zenei világnapi hangverseny Mikulás – osztálykeretben, napköziben Adventi vásár Húsvéti vásár Télköszöntő hangverseny Karácsonyi műsor Karácsonyi hangverseny Farsang – jelmezbál Egészségnap Erkel-hét (atlétikai házibajnokság, pingpongbajnokság és sakkverseny felső tagozatosok számára, játékos sorversenyek óvodások, alsós és felsős osztályok számára, városi népi gyermekjáték találkozó, rajzverseny alsó tagozatosok számára) Vasvári-hét (alsós szavalóverseny, felsős vers- és prózamondó verseny, német nyelvi vetélkedő, billentyűzet verseny, Nyuszi Kupa) Jótékonysági bál Suliváró Iskolába csalogató „Kája Mihály” városi kerékpáros ügyességi emlékverseny Anyák napja – osztálykeretben Gyermeknap – a DÖK rendezésében Hulladékgyűjtés Tavaszköszöntő hangverseny Zene és tánc gála Kistérségi zenei találkozó Májusi hangverseny Madarak és fák napja Föld napja Nemzeti összetartozás napja - Témanap Ballagás Tanévzáró

Nemzeti ünnepeink, nemzeti múltunk emléknapjai fontos szerepet töltenek be az iskola életében. - Okt. 06. – Az aradi vértanúk emléknapja – osztálykeretben, illetve rádiós műsor keretében. - Okt. 23. – Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe - Febr. 25. – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja – osztálykeretben, illetve rádiós műsor keretében. - Márc. 15. – Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe. - Ápr. 16. – A holocaust magyarországi áldozatainak emléknapja – osztálykeretben, illetve rádiós műsor keretében. - Jún. 04. – A nemzeti összetartozás emléknapja Az iskolai sportélet hagyományai Tagintézményeink részt vesznek a Magyar Diáksport Szövetség által meghirdetett felmenő rendszerű Diákolimpián. Ezen a versenyen hagyományosan az atlétika sportágban érünk el kiemelkedő sikereket, tanulóink többször bejutottak az országos döntőbe, és ott jelentős sikereket értek el. Célunk a tehetséges gyerekek kiválasztása, felkészítése és eredményes versenyeztetése. Az atlétikán kívül benevezünk, ill. részt veszünk a labdajátékok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda) versenyein is. A tanulók tömegeinek testmozgását egyéb programokkal, versenyekkel biztosítjuk. 41

- Tagintézményeink évek óta rendeznek helyi bajnokságokat, kupákat illetve részt vesznek a helyi, körzeti, megyei versenyeken. - Mikulás Kupa teremlabdarúgó torna - Játékos sportvetélkedő - Elsős – ovis sportvetélkedő - Diákolimpia: mezei futóverseny, futball, kosárlabda, atlétika, úszás sportágakban. - Minden évben nagy érdeklődés kíséri a tanulócsoportok számára kiírt tagintézményi házibajnokságokat, ahol az iskola valamennyi tanulója rendszeres, szervezett sporttevékenységet végezhet. Célunk az egészséges versenyszellem fejlesztése, a testi- lelki egészség megteremtése, az életkorra jellemző mozgásigény kielégítése. Rendszeresen meghirdetjük, illetve megrendezzük a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétika, sportágak háziversenyeit (őszi és tavaszi házibajnokságok: fiú és lány futball), az alsós gyerekek részére játékos sportvetélkedőket szervezünk. - Úszás oktatása a kerettantervben maghatározott óraszámon felül. - Gyermeknapi pingpongbajnokság és alsó tagozatos focitorna - Labdarúgó házibajnokság (4 korcsoport) Értékelési hagyományok - Kiemelkedő sporteredményt elért tanulók értékelése, jutalmazása év végén történik. - „Jó tanuló, jó sportoló” cím odaítélése olyan tanulóknak, akik sporteredményeik mellett más tantárgyak versenyein is jól szerepelnek, illetve tanulmányi munkájuk is kiemelkedő. - A kiemelkedő sporteredményeket elismerő díjak, kupák, oklevelek elhelyezése a tagintézményekben. Részvétel városi, megyei és országos versenyeken - Megyei atlétikai ÜCSB - Szavalóverseny - Bendegúz tantárgyi verseny (magyar és német nyelv) - Arany János magyarverseny - Napkor DSB egyéni atlétikai verseny - Mezei futó DSB verseny - Megyei mezei futóverseny - Napkor DSB atlétikai több próba - Megyei több próba atlétikai verseny - Kosárlabda jambore - Zrínyi, Buksitörő matematikaverseny - Ambrózy Géza matematikaverseny - Alapműveleti verseny - Megyei helyesírási verseny - Benedek Elek mesemondó verseny - Olvasási verseny - TITOK országos szaktárgyi versenyek döntője (magyar, angol, német nyelv, történelem) - Litterátum német nyelvi verseny - Ügyességi csapatbajnokság megyei fordulója - Városi atlétikai verseny - Matekguru, Kárpát-medencei matematikaverseny - Kossuth L. Evangélikus Gimnázium – levelezős szaktárgyi versenyek döntője (matematika, német, angol, magyar nyelv, rajz, fizika, informatika) - TIT megyei szaktárgyi versenyek (angol, német nyelv, történelem) 42

-

Petőfi Sándor Általános Iskola megyei angolversenye Hangos olvasási verseny Megyei és országos informatikai versenyek Móra-napok szaktárgyi versenyei (prózamondó, versmondó, rajz, matematika) „Rigó énekeljen” környezetvédelmi verseny SNI-s tanulók számára rendezett országos szépíró verseny döntője Vas Lajos népdaléneklési verseny Megyei zenetörténeti vetélkedő Népdaléneklési verseny Nyíregyháza Hevesi György országos kémiaverseny, megyei forduló Tehetség program (Cantemus kórussal együttműködési megállapodás) Megyei hangverseny

Egyesületi tagságok - MDSZ tagság (sport) - Kóta tagság (ének) 1.14 Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatása Az iskola beiskolázási körzete: Az újfehértói általános iskola, valamint óvoda. A tanulók a Nyíregyházán működő Tanulási Képességet Vizsgáló 1. Sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek a tagintézménybe. Az iskola alaptevékenysége: - Tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanköteles korú tanulók általános iskolai oktatása-nevelése. - Magántanulók osztályozó vizsgára való felkészítése - Tanulószobai ellátás - Tanulói és felnőtt étkeztetés - Tanulmányi kirándulások szervezése - Sporttevékenység - Rendezvények szervezése - Aktívan bekapcsolódni az anyaiskola rendezvényeibe, ezáltal a „másság” megismertetése Az iskola értékei, alapelvei céljai Alapfeladata: 6-16 éves korú tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók iskolai nevelése oktatása. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás – fejlesztés feladata Ismeretnyújtás a környező világban való eligazodáshoz, az élet zavartalan működéséhez szükséges alapvető készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, valamint ezekkel egy időben és egyenrangúan a sérült pszichikus funkciók, a fejletlen gondolkodási műveletek célzott, direkt terápiája. Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott tanulók) valamint a középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott tanulók) képességfejlesztése, a habilitáció a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Céljaik között kiemelt helyen szerepel: - a képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában, - a differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során, 43

- a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon, - terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében, - az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése, - a tanulók felkészítése a továbbtanulásra, továbbképzésre, - az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása, - a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással, - az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat. Gondoskodunk a tanulók napi ügyeletéről, étkezéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önellátó tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról.

44

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Intézményünk a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben meghatározott kerettanterveket dolgozta át helyi tantervekké. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

2

2

2

2

27

27

27

29

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1

1 1

1 45

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 5 1

1

1 5 1

1 1 5 1

2

3

3

3

3

3

4

4

31

31

35

35

5 1

Kerettanterv által javasolt minimális óraszámok megemelésére (felhasználása kötelető) Emelt szintű oktatásra A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Fizika Kémia Mindes más tantárgy esetében

Változat B változat B változat A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

2

2

2

2

27

27

27

29

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam 46

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 5 1

1

1 5 1

1 1 5 1

2

3

3

3

3

3

4

4

31

31

35

35

1 1 1

5 1

Kerettanterv által javasolt minimális óraszámok megemelésére (felhasználása kötelető) Emelt szintű oktatásra Vasvári –Erkel sima Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6+2 2 4+1 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

2

2

2

2 47

órakeret Rendelkezésre álló órakeret

27

27

27

29

Erkel tagozat Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2+2 2 1 5

4+1 1 1 2+2 2 1 5

4+1 1 1 2+2 2 1 5

4. évf. 6+2 2 4+1 1 1 2+2 2 1 5

2

2

3

3

2

2

2

2

27

27

27

29

Vasvári- Erkel sima Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5. évf. 4+1 3 4+1

6. évf. 4+1 3 3+2

7. évf. 3+2 3 3+1

8. évf. 4+1 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1+1 2 2 1 1

1 1 5

1 1 5

1

1 1 1 1 5

5 48

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

1

2

3

3

3

3

3

4

4

31

31

35

35

Vasvári tagozat Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 1+4+1

6. évf. 4+1 3 1+3+2

7. évf. 3+2 3 2+3+1

8. évf. 4+1 3 2+3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1+1 2 2 1 1

1 1 5 1

1

1 5 1

1 1 5 1

2

3

3

3

3

3

4

4

31

31

35

35

1 1 1

5 1

Erkel tagozat Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

5. évf. 4+1 3 4+1

6. évf. 4+1 3 3+2

7. évf. 3+2 3 3+1

8. évf. 4+1 3 3+1

2

2

2

2 49

Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető (tanuló számára kötelező) órakeret Tanuló számára választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 2

1 2

1

1

3+1 1

2 2 1 1 3+1 1

1 1+1 2 2 3+1 1

1 1 5 1

1

1 5 1

1 1 5 1

2

3

3

3

3

3

4

4

31

31

35

35

3+1 1 1

5 1

2.3 Tantárgyi rendszer és óraszámok a sajátos nevelési igényű tanulók számára Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve a 23/1997.(VI.4.) MKM. sz. rendelet 2. sz. melléklet V. fejezet 2. pontja: „Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése módosításának tervezete” Az értelmileg akadályozottak, mint magántanulók heti 10 órás oktatásban részesülnek a tantervi irányelv alapján. A módosítás célja, hogy az irányelv, az értelmi fogyatékos tanulók iskoláiban megfeleljen annak, az iskolai nevelés, oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot szolgáló tartalmi szabályozásnak, melyet a többségi iskolákban a kerettantervek töltenek be. Helyi tantervi óraterv Évfolyamok TANTÁRGYAK Magyar ny. és i. Matematika  Környezetismeret Ének-zene Rajz- gyakorlati   Rajz-kézművesség Életvitel gyak. ism. Testnevelés  

1.

2.

3.

Heti óra 7 4 2 1

Éves óra 259 148 74 37

Heti óra 7 4 2 1

Éves óra 259 148 74 37

3

111

3

111

3

111

3

111

4.

Heti óra 7 4,5  2 1

Éves óra 259 166 74 37

Heti óra 7 4,5  2 1

Éves óra 259 166 74 37

2

74

2

74

2

74

2

74

3

111

3

111 50

37 Osztályfőnöki  1 Művészetek Kötelező óraszám 20 Nem kötelező választható tanórai 0,5 + 0,5 = 1 óra időkeret terhére Habilitáció, rehabilitáció. Szabadon 3 tervezhető 52. §. 6. Tanulói órateher 21 hetente

1

37

20

1 2 22,5

37 74

1 2 22,5

37 74

0,5 +0,5 = 1 óra

2

2

3

3

3

21

24,5

24,5

 Tananyag-összevonás rajz – kézművesség és életvitel – gyakorlati ismeretek tantárgynál (12. o.) Ismerkedés az informatikával modul beépítve a matematika tantárgyban (3-4. o.)  A választható tanórai időkeret terhére kiegészül a rajz – gyakorlati óraszám 0,5 órával, valamint a testnevelés 0,5 órával (1-2. o.)  A szabadon tervezhető heti egy óra az osztályfőnöki tantárgyhoz felhasználva (1-2. o.) A szabadon tervezhető heti 1 óra az osztályfőnöki tantárgyhoz felhasználva + 0,5 óra a testneveléshez (3-4.o.) Helyi tantervi óraterv Évfolyamok TANTÁRGYAK Magyar ny. és i.  Történelem és társadalmi ism.  Matematika  Természetismeret  Természetismeret Biol.-egészségt.  Természetismeret Fizika-Kémia  Földrajz Ének-zene  Rajz-kézművesség Életvitel-gya. ism. Testnevelés  Osztályfőnöki Informatika Kötelező óraszám Nem kötelező választható Szabadon tervezhető

5

6

7

8

Heti óra 5

Éves óra 185

Heti óra 5

Éves óra 185

Heti óra 4,5 

Éves óra 166

Heti óra 4,5 

Éves óra 166

2,5 

92

2,5 

92

2,5 

92

2,5 

92

4,5 

166

4,5 

166

4

148

4,5

148

2,5 

92

2,5

92 2

74

1,5

55

1,5

55

2

74

2 1 1 4 3 1 1 27,5

74 37 37 148 111 37 37

2 1 1 4 3 1 1 27,5

74 37 37 148 111 37 37

1,5  2 3 3 1

55 76 111 111 37

25

2 1 1 3 3 1

76 37 37 111 111 37

25 1

1,5

2

3

3,5

3,5

4

4 51

Tanulói órateher hetente

26

26,5

29,5

30,5

A szabadon tervezhető heti egy óra óraszámnövelésre felhasználva testnevelés (5-6.évfolyam) Természetismeret 5. oszt., földrajz 6. oszt. Természetismeret 0.5 óra 7-8 osztály, földrajz 0,5 óra (7-8 oszt.) és testnevelés 0,5 óra (7-8) - Hon és népismeret modul beépítve – történelem és társadalmi ismeretek (5-8) - Ismerkedés az informatikával modul beépítve – matematika tantárgyba (5-6) - Táncmodul beépítve – ének- zene tantárgyba 5. évfolyam - Dráma modul – magyar nyelv és irodalom 7. évfolyam - Média ismeret – magyar nyelv és irodalom A fenti táblázatok önálló osztályokra vonatkoznak. Mivel tagiskolánkban összevont csoportok működnek a heti óraszámot a magasabb osztály óraszáma határozza meg. Az éves óraszám a mindenkori létszámtól és az összevonástól függ. Sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók óraterve Hármas összevonással önálló órák évfolyamonként 3. o. 4

4. o. 3

5. o. 2

6. o. 2

7. o. 2

8. o. 2

3

2

2

1

1

1

Történelem

-

-

1

1

1

1

Körny. ism.

1

1

-

-

-

-

Term. ism.

-

-

1

1

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

1

1

1

Ének

-

Közös 1

-

-

Közös 1

-

Rajz

-

Közös 1

-

-

Közös 1

-

Technika

-

Közös 1

-

-

Közös 1

-

Informatika

-

-

-

-

1

1

Testnevelés

-

Közös 2

-

-

Közös 2

-

Osztályfőnöki

-

Közös 1

-

-

Közös 1

-

Hab-rehab.

-

1

-

-

1

-

Magyar nyelv és irodalom Matematika

5 csoportKorrekció ÖSSZESEN

-

5 csoport-

ból ki-

-

-

ból ki-

emelve

emelve

26 óra

27 óra

-

Heti óraszám: 3-4-5. o.

=

26 óra

6-7-8. o.

=

27 óra 52

Korrekció

=

10 óra

Értelmileg akadályozott = 10 óra _________________ 73 óra 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A köznevelési törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. A tankönyvválasztás elvei az iskolában: - A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló. - A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanuló szükségleteihez (életkori sajátosságoknak megfelelés, motiváló, korszerű témák, történetek, ábrák…). - Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon. - A tankönyvek legyenek jól áttekinthetőek, jól olvashatóak, ne legyenek túl zsúfoltak. - Azokat a tankönyveket rendeljük meg, amelyek a Helyi Tantervhez, NAT-hoz, a Pedagógiai Programhoz, a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak. - A tankönyv-választásnál mérlegelni kell a beszerzés árat, a rendelkezésre álló óraszámot, tartósságot, minőséget. - A tartós használatra szánt tankönyveket a könyvtárba kell bevételezni, onnan kölcsönözhető. - A tankönyvválasztást a szakmai munkaközösségek tanévenként felülvizsgálják és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoznak. - A kompetencia alapú oktatás követelményeinek való megfelelés. 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése, valamint a pszichikus funkciók fejlesztése a kiemelt feladat. Fontos szerepe van a tanulmányi sétáknak, a környezetünk tudatos megfigyelésének. Az iskolába szokatást követően a tanító legfontosabb feladatai közé tartozik a tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Feladataink: - a mozgásigény kielégítése, - a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, - a koncentráció és a stressz- és feszültségoldás képességének alapozása. 2.5.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A környezethez való alkalmazkodás kerül előtérbe.

53

Feladataink: - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása, - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a mentális képességek célirányos fejlesztése, - az önálló tanulás és az önművelés alapozása, - a motiváció erősítése, - változatos tanulásszervezés eljárások, módszerek alkalmazása, - törekvés a tanulói teljesítmények növekedésére. - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. 2.5.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív és interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Feladataink: - kulcskompetenciák megalapozása, - együttműködési készség fejlődése, - a tanulói tudás megalapozása. 2.5.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Kiemelt szerepet kap a kreativitás fejlesztése. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük ezeken az évfolyamokon hangsúlyosabban jelenik meg. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Feladataink: - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, - az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, - az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, - a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, - a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

54

2.6 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapi rendszeres testmozgásra, testedzésre nagy szüksége van a felnövekvő nemzedéknek. Ezt a feladatot az intézményes nevelést nyújtó iskolákban kell végrehajtani, ahol teljes létszámmal lehet hatni. Napjainkban egészségünk védelmét életmódunk megváltoztatásával érhetjük el, ha a szervezet megkapja a neki szükséges mindennapi mozgásingert. A testnevelésnek egészségnevelési irányultságúnak kell lennie, és a mindennapi testnevelési alkalom lehetőségével az egészségfejlesztő funkcióját is be kell töltenie. A szellemi- és fizikai terhelés egyensúlyának biztosítása, a tanulók harmonikus testi-lelki fejlődése érdekében kívánatos, hogy az általános iskolás tanulók részére heti öt óra álljon szervezetten rendelkezésre testedzésre, sportolásra, szabadidős sportokra, lovassportokra, néptáncra. A lovaglás pozitív hatást gyakorol a gyerekek testi-lelki fejlődésére, akik az állatokon keresztül igazán közel kerülhetnek a természethez. A lovaglás hatása rendkívül összetett: lelkileg segít az összpontosítás és koncentráció növelésében, emellett lazító, relaxáló hatást is kifejt. Hatékonyan segíti továbbá a figyelemzavaros problémák megoldását, a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeket. Az állatról való gondoskodás pedig segít kialakítani a felelősségtudatot. A lovaglás testi hatásai sem elhanyagolhatók: megmozgatja a test valamennyi izmát, segít az egyenes tartás kialakításában, javítja a mozgáskoordinációt és a tértudatosságot. Újfehértón a lovas kultúra oktatásának tárgyi és személyi feltételei adottak: két egyesület foglalkozik a lovasoktatás szervezésével. Amennyiben a Fenntartó biztosítja az anyagi fedezetet a lovasoktatás megszervezéséhez, úgy szándékunkban áll azt a 2013/2014. tanévtől bevezetni. A heti öt szervezett alkalom a mozgástevékenységre fordítható kötelező tanórai és tanórán kívüli időkeretek összessége. Fontos, hogy az önkéntesség elvének érvényesítésével az iskola valamennyi tanulója számára biztosított legyen a szervezett testedzési- és sportolási lehetőség. A kezdő szakaszban érintett osztályoknak (első-negyedik) játékos testmozgással, körjátékkal, karikázókkal kell nagyfokú mozgásigényüket kielégíteni. Helyi lehetőségünk a mindennapi testmozgásra Alsó tagozat: - Heti 5 testnevelésóra osztályonként. - Heti 1 tömegsport. - Heti 1 óra mozgás, mely az óraközi szünetekből, ill. a délutáni napközis foglalkozásokon biztosított játék, mozgás, sportolási lehetőségből tevődik össze. - Mindezek mellett az osztályfőnökök alkalmanként hétvégeken is szoktak kirándulásokat, gyalogtúrákat, kerékpártúrákat szervezni a gyerekek részére. - Gyereknap. - Úszásoktatás. - Lovasoktatás (Amennyiben a Fenntartó ehhez a pénzügyi fedezetet pályázati forrásból vagy a költségvetéséből biztosítani tudja.)

55

Felső tagozat: - Minden évfolyamon heti 5 testnevelésóra. Emellett heti 2 óra tömegsport, mely kiegészül a napközis foglalkozások keretében biztosított játék, mozgás, sport lehetőségekkel. - Iskolai sportversenyek: atlétika és labdajátékok sportágban. - Gyermeknap. - Úszásoktatás. - Lovasoktatás (Amennyiben a Fenntartó ehhez a pénzügyi fedezetet pályázati forrásból vagy a költségvetéséből biztosítani tudja.) A mindennapi testnevelés anyagi vonzata - helyi anyagi forrás - pályázatok, támogatások - alapvető eszközök beszerzése a tanulónkénti sportcélú támogatásból A mindennapi testnevelés alapvető célja, hogy a gyerekek napi tevékenységének nélkülözhetetlen részévé váljon a rendszeres testedzés. A naponként ismétlődő maradandó élményt nyújtó játékfoglalkozásokon tudatosul a tanulókban a testi nevelés fontossága, ennek ismeretében pedig felnőtt korban is egészséges életmódot folytatnak. Mindennapos testnevelés megszervezése Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják. - Az első-negyedik évfolyamon • a heti öt kötelező testnevelésóra - Az ötödik- nyolcadik évfolyamon • a heti öt kötelező testnevelésóra • az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai • a hét mindennapján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak 2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervre épülő helyi tanterv, valamint a rehabilitációs célú foglalkozások magas száma további tantárgyak választását nem teszi lehetővé. Lehetőség nyílik azonban a szakkörökön és egyéb szabadidős tevékenységeken, valamint napközi és tanulószobai csoportfoglalkozásokon való részvételre. Ezek közül a szülők és a pedagógus javaslata alapján a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A választható foglalkozások célja a felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, speciális ismeretek nyújtása. A kötelező és a tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség. 2.8 Projektoktatás A projektoktatás során egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak.

56

A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, életközeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten történik. Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezhető. A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is, mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók feladata. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják, a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulásszervezési eljárások alkalmazása: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák - projektmódszer - tevékenységközpontú pedagógiák Bizonyos területeken tehetséges SNI-s tanulók célirányos fejlesztése. Három hetet meghaladó projekt megtervezése Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. A megvalósítás tárgyi feltételei: - Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény. - Számítógép, mint fejlesztőeszköz. - Videó és zenei anyagok. - Variálható tanterem-berendezés a csoportfoglalkozásokhoz. - Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal). A megvalósítás személyi feltételei: - A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása. - A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. - A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. 57

- Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. - Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az elmúlt évek során több hátrányos helyzetű gyerek került iskolánkba. A családok jövedelemhelyzete és a szülők iskolai végzettsége igen nagy eltéréseket mutat. Ezek együttesen nagymértékben meghatározzák egy gyereknek a tanuláshoz való viszonyát. Iskolánk lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatására. Feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelő-oktató munka minden területén. Alsó tagozatban délutáni korrepetálások, segítik a gyerekeket. Ezt a célt szolgálja az iskolaotthonos formában történő oktatás is 1-4. osztályban. Felső tagozaton tanulószoba működik, ahol napi rendszerességgel tanulnak a gyerekek a pedagógus felügyelete mellett. Nyolcadik osztályban a középiskolára való felkészítést szolgálják a matematika és magyar nyelv tantárgyakból szervezett felzárkóztató, korrepetáló, előkészítő órák. Folyamatos feladataink - A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése. - Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. - A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. - A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. - Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek! - A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. - A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. - Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. - Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon. 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A tanév folyamán a tanuló tudásának értékelésénél figyelembe vesszük: - a házi feladatok elkészítését, minőségét, - a tanórai munkát, - a gyakorlati feladatok megoldását, - a szóbeli feleleteket, - az írásbeli feladatokat, - a témazáró dolgozatokat, - az év eleji, a félévi és a tanév végi felmérések osztályzatait. 58

Az értékelés szempontjainál különös tekintettel és figyelemmel kell lennünk: - a tanuló önmagához mért fejlődésére, - az ismeretek elsajátítására, - a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodására, - a tanuló szociális képességeire, magatartásának, viselkedésének fejlődésére. 2.10.1 Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli beszámoltatás formái: - írásbeli felelet - témazáró dolgozat - tudáspróba - szintfelmérés Írásbeli felelet: alkalomszerűen, bejelentés nélkül, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére. (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) Témazáró dolgozat: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában. Tudáspróba: átfogó ismereteket, összefüggések meglátását, jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük vele adott tantárgyon belül. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvénye. Korlátok: - A hiányzóknak biztosítani kell a lemaradás bepótlását és a számonkérés utólagos teljesítését. - Témazáró dolgozatot és tudáspróbát legfeljebb kettőt írathatunk adott osztályban ugyanazon a napon. Ezt a szaktanárok előre egyeztetik. - A témazáró dolgozatot rendszerező, összefoglaló óra előzze meg! Szerepe, súlya: - Az írásbeli felelet érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú. - A témazáró dolgozat és a tudáspróba eredményét súlyozottabban vesszük figyelembe. - A tanulók tudásának értékelésénél elsősorban az önmagukhoz mért fejlődést vesszük figyelembe. A fentieken kívül az alsó tagozatban különösen fontos, hogy: - minden megoldott feladatot, leírt szavakat, mondatot, másolást, tollbamondást értékelni kell. - a legkisebb jó részeredményt is értékeljük és a hibát azonnal javítsuk, különben az rögzül. - a segítő értékelésnek folyamatosan jelen kell lennie – motiváló jellegű legyen! - a gyerekeknek szóban folyamatosan el kell magyaráznunk az adott érdemjegy tartalmát, igyekezve a tanulók önértékelési képességét kialakítani, fejleszteni. - minél alacsonyabb az osztályfok, annál nagyobb arányban alkalmazzuk a „tárgyiasult” értékelési eszközöket (pont, csillag). 2.10.2. Szóbeli értékelés A szóbeli értékelés felelet útján történik. A szóbeli feleletet, igazodva tanulóink sajátosságaihoz, általában algoritmusok segítik.

59

2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. - Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. - Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. - A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elvek: - A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban. - A feladatok lehetőleg olyan típusúak legyenek, amilyeneket délelőtt oldottak meg. Megoldásukhoz olyan eszközre legyen csak szükség, mely magának a tárgynak az elsajátításához is kell a délelőtti foglalkozásokon. - A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános pedagógus kontrollálja és visszajelez. - Rugalmas mennyiség is adható (pl. A4-es lap tele feladatokkal, a tanuló maga osztja be, hogy melyik du. mennyit készít el, és így mikorra végez). - A jobb képességű tanulók fejlődését és a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását egyénre szabott, differenciált feladatokkal segítjük elő. - Fontos a házi feladat előkészítése, a megfelelő motiváció már a tanórákon, szóban előre megbeszélve. - A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata. Korlátok: - Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit, továbbá: - a gyerekek délutánra fáradtabbak, - figyelmüket nehezebb lekötni, megtartani, - feladattartásuk gyengül, - munkafegyelmük csökken, - magatartási problémák fokozódnak, - ingerküszöbük csökken, - mozgásigényük nagyobb.

60

Napközi- és tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó szabályok - A tanulószobán és napközis foglalkozásokon a nevelők koordinálják a pedagógusok által feladott házi feladatok elkészítési rendjét. Az órarend figyelembevételével átcsoportosíthatja az elkészítés, megtanulás rendjét. - Az írásbeli házi feladatokat a pedagógusok ellenőrzik. A jó megoldásokat, illetve az elvégzés hiányát szimbólumokkal értékelhetik. 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánk a dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett „Mini” Hungarofit fittségi tesztet használja a tanulók fizikai állapotának méréséhez. A szakanyag forrása: dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó: Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez (Hungarofit). Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja - Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. - Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. - Minden fiatal - képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával - úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fittness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa. - Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. - A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna - A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslése. - Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. - Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. - A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. 61

- A tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át. Ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. - Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését, feltehetően valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal – különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is – szorgalommal, kitartással magas szintre juthat el. - Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejlesztenie magát, és hogyan tegye meg az első lépéseket. A mérések gyakorlati végrehajtása - A motorikus próbákat sportöltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, a hazai éghajlatnak megfelelően (kb. 10-25 C közötti) nem túl hidegben vagy melegben, optimális hőmérsékleten a legcélszerűbb végezni. - A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. - A teljes próbarendszert két héten belül kell elvégezni, minden tanév október és május hónapjaiban. - A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. - A könnyített- és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak – szakorvosi véleményezés alapján – az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. - Osztályonkénti adatlapot az osztályban testnevelést tanító pedagógus vezeti. - A táblázatok egy példányát a minősítő kategória megjelölése nélkül a tanulók számára közzéteszi az év folyamán, a minősítő táblázattal együtt. - A diákok az év folyamán tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen a fittségi állapotuk a központilag meghatározott kategóriák alapján. - Szóbeli értékeléssel pedig a tanuló önmagához viszonyított helyzetét jellemzi a testnevelő. 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola feladata - Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismeretek átadása. - Az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. - Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon! - Tanítson, megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással! - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is! - Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését! - Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást! 62

- Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják! Azaz az egészségfejlesztésnek az iskolai oktató-nevelő folyamatában is egy újfajta, (és valamennyi műveltségterületre kiterjedő), összehangolt, egymást erősítő tevékenységrendszeren kell alapulnia. - Készítsen fel az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az balesetek elkerülésének módjaira! Személyiségfejlesztés feladatai - Követelmények gondos megfogalmazásával az egészségnevelés járuljon hozzá a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez! - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat! - Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához! A közösségfejlesztés feladatai - A tanulók legyenek nyitottak és megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket! - A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak! - Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk! 2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Tagintézményeink a környezeti neveléshez kapcsolódóan, minden évben vas- és papírhulladék-gyűjtést tartanak. Ősszel és tavasszal fokozottabban, egyébként folyamatosan rendben tartják a tagintézmények környékén a zöld területeket. Vannak hagyományaik, mint a Föld napja vetélkedő, vagy az évenként megrendezett iskolai kirándulások, melyek tartalmaznak környezeti nevelési célokat. A Föld napja vetélkedő, és a hulladékgyűjtés fontos, mert megvilágítja gyermekeinknek a helyi, illetve globális környezetvédelmi problémákat (állat-, növényvédelmet, hulladékproblémát, globális fölmelegedést, stb.) elsősorban elvi síkon, tudásban. A kirándulás, pedig a gyakorlatban látott tapasztalatokkal oktat, nevel. Ezek további megtartása és fejlesztése fontos. A tagintézményekben a technikai dolgozók és a konyhák új európai szabványoknak megfelelő tisztítószereket és mosogatószereket használnak, melyek hatékonyak, takarékosak, illatosak és környezetbarátok. Sajnos szelektív hulladékgyűjtésre nincs lehetőség. Alapelvek, célok, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzátartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a természettudományos és műszaki életpályára való szocializációt.

63

A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszerszemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztését. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Konkrét célok és feladatok - A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. - Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. - Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. - Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. - Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. - Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. - A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Magyar nyelv és irodalom A tanulók

64

- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket). - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását. - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre. - esztétikai, erkölcsi érzékenysége erősödjön. - tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. - sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség. - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával. - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. - legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül. - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Hon és népismeret A tanulók - ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit. - ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök). Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. - tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit. - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni. - állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban 65

- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön. - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. - legyenek képesek reális becslésekre. - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás. - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Környezetismeret A tanulók - ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal. - ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. - ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit. Természetismeret A tanulók - váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. - törekedjenek a megismerés komplexitására, egészlegességére. - természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességének kialakítása. - környezet állapota iránti érzékenységének fejlesztése. - ökológiai szemléletének fejlesztése. - helyes környezeti attitűdének fejlesztése. - magatartásának fejlesztése. - értékrendjének alakítása. - környezettudatának fejlesztése. - felelősségérzetének fejlesztése. - környezet használatára vonatkozó helyes döntéseinek támogatása. - bepillantanak a jelen érdekfeszítő kutatási kérdéseibe. Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára.

66

- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat. - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. - ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá. - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére. - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától. - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. - értsék meg, hogy a társadalom földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet. - ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. - ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény. - alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére. - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet.

67

- ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. - legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően. - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. - alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. - tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát. - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. - tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira. - ismerjék a természetes alapanyagok használatát. - legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak. - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni. - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően. - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését. - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel. - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.). - természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül. - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Technika és életvitel A tanulók - ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. - ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait. 68

-

értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit. ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást. sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket. ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit. sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait. ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát. ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat. ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit. sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit.

A tanulókban - alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény. - a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság. - alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók - legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. - ismerjék meg az informatikában (pl. az internethasználatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket. - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre. - futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket. - rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen. - szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket. - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait. - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások). - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével. - a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket. - győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve. - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. 69

- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek. - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban - tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását. - alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására. - segítse az egészséges napi, heti, évszakos életritmus kialakulását. Nem hagyományos tanórai foglalkozások - Jeles napok: ezek a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napok, melyeken kötelező tananyagot sajátíttatunk el. Tagintézményeinkben ilyen a Víz világnapja, a Madarak és fák napja, a Föld napja, az Állatok világnapja. - Iskolai kirándulások, táborok, környezetvédelmi vetélkedő. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai foglalkozásokat. Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom. A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos magatartásra nevelés. Tanórán kívüli lehetőségek -

szakkör vetélkedő nyári tábor színház, mozi kirándulás, túra múzeum, állatkert látogatása pályázatokon való részvétel hulladékgyűjtés kiállítás (készítés, megtekintés) települési környezet szépítése

A legfontosabb területek, ahol a környezettudatosságra nevelhetjük tanulóinkat - hagyományos háztartási eljárások, - állattartás és növénytermesztés, - vadon termő és ehető gyógynövényekkel való megismerkedés, - az ivóvíz tisztelete, - esővíz gyűjtése, - szelektív hulladékgyűjtés, - szárazelem gyűjtése, - környezetbarát irodai eszközök, bútorok, - energiatakarékos izzók és irodagépek, - környezetbarát festékek, tisztítószerek, növényvédő és rovarirtó szerek, - „ökológiai lábnyom” csökkentése.

70

2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A jutalmazás és fegyelmezés különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekszünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is történjen. A jutalmazás és fegyelmezés fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák pontos szabályozását a Házirend tartalmazza. 2.15.1 A magatartás értékelésének elvei Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasa, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskola közösségi életében aktívan részt vesz. - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. Jó (4) az a tanuló, aki: - házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki megrovása van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 71

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt a tájékoztatóba, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Ha a tanuló nem teljesítette a követelményeket felzárkóztatásra, szorul, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, és fel kell tárni az akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetésére. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő egyenletes teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, s azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó 4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de ilyen jellegű megbízatást teljesíti. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, és az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, 72

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - tagintézmény-vezetői dicséret, - nevelőtestületi dicséret, - igazgatói dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai, városi szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók tagintézmény-vezetői dicséretben részesülnek. Megyei, országos szintű versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás, - tagintézmény-vezetői figyelmeztetés, - tagintézmény-vezetői megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói megrovás. Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A fegyelmező intézkedést írásban kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő.

73

Intézményünkben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján a fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába — végrehajtása akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai: - igazgató (vagy helyettes) - tagintézmény-vezető - osztályfőnök - gyermekvédelmi felelős - igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le. 2.16. A tanulmányi munka értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre. Az elméleti tantárgyaknál a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmény elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer felelnie kell szóban. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését, elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskolai helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon valamennyi tantárgy esetében a következő szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és évvégén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - gyengén felelt meg - nem felelt meg - felmentve 74

- nem osztályozható A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A második évfolyamon az év végi, a harmadik, – nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1) A magyar nyelv és irodalom tantárgy megfelel a „szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetenciának. A féléves és év végi értékelés a naplóban, az ellenőrzőben, a bizonyítványban és a törzslapon is két jeggyel történik. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök háromhavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény /pontszám/ érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

75

3. Művészeti Tagintézmény „Az kellene, hogy az életben minden a művészetben mártózzon meg, mert ő a leghatalmasabb lelki és értelmi ösztönző.” (Girard) A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 16. §. alapján: 1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. (2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. Intézményünk szakmai törekvései és elvárt eredményei: - az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján új tartalmak és eljárások alkalmazása, - a pedagógiai gyakorlatban a kulcskompetenciák fejlesztése, - a heterogén szocio-kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása. A művészetoktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása A pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében: a kooperatív tanulás-tanítási technikák módszertani elsajátítása/meghonosítása, az eszköztár bővítése; vezetők, tanárok felkészítése a változásra, a tantestületek ráhangolása a feladat elvégzésére. A pedagógusok és a vezetők tervezik/végzik a kompetencia- területen történő nevelési, oktatási tevékenység bevezetéséhez szükséges adaptációt, a kompetencia- alapú programcsomagok testre szabását, összhangban az intézményi sajátosságokkal, a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség- kibontakoztató felkészítésével. Az új pedagógiai eszközrendszert, amely a zeneiskolai oktatást érinti, beépítjük a pedagógiai programba, helyi tantervbe, tanmenetekbe és egyéb dokumentumokba. Az alapfokú művészeti iskolánk a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. 1.1. Az intézmény adatai 76

1.1.1. Az intézmény hivatalos elnevezése, címe: Újfehértói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Művészeti Tagintézménye 4244 Újfehértó, Kodály Zoltán utca 1. 1.1.2. Telephelye, címe: Oltalom Görög-Katolikus Általános Iskola 4244 Újfehértó, Széchenyi út 3. 1.1.3. Az iskola alaptevékenysége: 8520131 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágon 1.2. Jelenlegi tanszakjaink Intézményünkben a következő tanszakokon folyik az oktatás: Zeneművészeti ág: Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon. Rézfúvós tanszak tantárgyai: kürt, harsona-baritonkürt-tenorkürt, trombita, tuba. Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő. Billentyűs tanszak tantárgya: zongora. Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, gordonka. Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténetzeneirodalom. Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus. Képző- és iparművészeti ág: Képzőművészeti tanszak Grafika és festészet tanszak Környezet-és kézműves kultúra tanszak Táncművészeti ág: Néptánc tanszak Színművészeti ág: Színjáték tanszak Az iskolának 12 évfolyama van, az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik. Megszerezhető végzettség: alapfokú művészeti bizonyítvány, mely továbbképző évfolyamokra, ill. művészeti szakközépiskolába jelentkezésre jogosít. Az intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető. 1.3. Az iskola rövid története Művészeti Tagintézményünk jogelődje az Újfehértói Állami Zeneiskola volt, amely 1967-ben alakult meg. Tulajdonképpen a hangszeres oktatás Újfehértón 1960-ban indult el. Először a 77

MEDOSZ (Művelődési Dolgozók Országos Szövetsége) keretein belül a jelenlegi RIO Házban folyt az oktatás, majd 1963-tól a volt 1. számú Általános Iskola adott otthont a zeneoktatásnak. 1974-től a Zeneiskola önálló Százados úti épületében folyt a zeneoktatás. 2001-ben a Zeneiskola kibővült színjáték, tánc és kézműves tanszakokkal. Intézményünk ekkor Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola lett és 5 telephelyen működött. 2004-ben a város általános iskoláit összevonták és a Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola az összevont intézmény tagintézménye lett. Ekkor lett kialakítva tagintézményünk székhelye az Erkel Tagintézmény épületében. 2009-ben Újfehértó lakossága igényeinek megfelelően iskolánk bővítette tanszakait gitár és tuba tanszak elindításával. 2010-től intézményünk 5 telephellyel működött. 1.4. A tagintézmény székhelye, telephelyei Jelenleg az Újfehértói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Művészeti Tagintézményének székhelye az Erkel Tagintézmény épületének második emeletén van kialakítva. A zeneművészeti ág hét szaktanterme is itt helyezkedik el. Itt tartja foglalkozásait az iskola színjáték csoportja. A néptánc foglalkozásokat az Erkel Ferenc és Vasvári Pál Tagintézmények kis tornatermeiben tartják tanáraink. A képzőművészeti csoportok foglalkozásai az Erkel és Vasvári Tagintézmények rajztermeiben zajlanak. Az Istenszülő Oltalmáról Elnevezett GörögKatolikus Óvoda és Általános Iskolában működik egy telephelyünk. Ezen a telephelyen a zeneművészeti ág hegedű, fuvola, klarinét, trombita és zongora főtárgy oktatása folyik. Ezen kívül tagintézményünk Kereplők néptánccsoportja is itt tartja foglalkozásait. 1.5. Az iskola hagyományai, kiemelt rendezvényei Intézményünk kiemelt programjai:  Október 1.

Zenei Világnapi hangversenyek

 Október 23.

Városi ünnepi műsor

 November, december Tanszaki hangversenyek Télköszöntő Növendékhangverseny  December

Oltalom Karácsonyi Hangverseny Városi Karácsonyi Koncert

 Január

Magyar Kultúra Napja Félévi meghallgatások

 Március

Tavaszköszöntő hangverseny és Színjáték Bemutató Kistérségi Színjátszó Fesztivál

 Május

Májusi Hangverseny Ifjú Tehetségek Hangversenye Év végi vizsgák, Tanszaki Hangversenyek

 Június

Zene- és Tánc Gála, Tanévzáró ünnepség

Minden rendezvényen a kézművesek kiállítása is megtekinthető. 78

Megyei rendezvényeken, Országos és Megyei versenyeken, intézményünk tanulói aktívan részt vesznek. Intézményünkben fúvószenekar és szimfonikus zenekar működik. A Télköszöntő növendékhangversenyen és a Tavaszköszöntő hangversenyen fellép az intézményünk szolfézscsoportjainak énekkara is. 1.6. Az iskola eredményei, szerepe a város életében, kapcsolatai 2008. június 24-én az intézmény elnyerte a Kiválóra Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény címet, melyet a Szakmai Minősítő Testület egy oklevél jutalmazásával tett emlékezetessé. 2014. február 02-án tagintézményünk regisztrált Tehetségpont lett. 1.6.1. Eredményeink Az alábbi versenyek rendszeres résztvevői tanulóink: Országos versenyek: Országos Ferenczy György Zongoraversenyen Budapest Demecseri Országos Rézfúvós Fesztivál és Verseny Országos Továbbképzős Verseny Debrecenben Weöres Sándor Országos Színjáték Találkozó Hortobágyi Nemzeti Park Országos Rajzpályázata Országos Környezetvédelmi Rajzverseny Budapest XI. Alba Regia Kamarazenei verseny területi válogatója Nyíregyháza Regionális és megyei versenyek: Megyei Zongoraverseny a Vikár Sándor Zeneiskola szervezésében Weiner Leó Megyei Zongoraverseny Kelet-Magyarországi Gitárverseny Nyíregyháza Megyei Gordonka Találkozó Debrecen Megyei Bethlen Művészeti Fesztivál kamarazenei és zongoraversenye Megyei Fuvolás Találkozó a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskolában Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Furulyás Találkozó Nyíregyháza Hajdu-Bihar Megyei Zeneiskolák Gordonkás Találkozója Demecseri Regionális Rézfúvós Fesztivál és Verseny Kistérségi Zenei Találkozó (Bocskaikert, Hajdúhadház, Újfehértó, Téglás) Alapfokú Művészeti Iskolák Néptánc Találkozója Kisvárda Megyei és Határon Túli Zeneiskolák Reprezentatív Hangversenye Nyíregyháza Megyei Petőfi Rajzverseny Nyíregyháza Regionális Református Rajzverseny (Újfehértó) Kossuth Lajos Gimnázium által rendezett megyei rajzverseny (Nyíregyháza) Megyei rajzpályázat „Környezettudatosan minden nap” (Nyíregyháza) 79

A Zene és Tánc Gálán rendszeresen fellépnek a Kereplő és Tavaszi szél néptánccsoportjaink. 1.6.2. Az intézmény szerepe a város életében, kapcsolatai Tagintézményünknek kiemelt szerepe van városunk kulturális életében. Iskolánk tanárai és növendékei sikeresen szerepelnek olyan városi rendezvényeken, mint például városnap, ünnepi műsorok, kiállítás megnyitók stb. Nagyon jó kapcsolatokat ápolunk a település többi oktatási intézményeivel, civil szervezeteivel. Intézményünk sikeres működését és szakmai munkáját nagyban segítik „A Művészetoktatásért Újfehértón Alapítvány” és az „Újfehértói Fúvósok Kulturális Egyesülete”. Ezekkel a civil szervezetekkel szoros kapcsolatokat ápol intézményünk. Tagintézményünk nagyon jó kapcsolatokat tart fenn a környező települések: Bocskaikert, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Nyíregyháza és Téglás művészeti iskoláival. 1.7. Személyi feltételek Az intézményben dolgozók létszáma Tagintézményünk tantestületének létszáma 20 fő, ebből főállású pedagógus 8 fő, részmunkaidőben foglalkoztatott 5 fő, óraadó 2 fő, áttanító az Erkel Ferenc és Vasvári Pál Tagintézményekből 5 fő. Iskolatitkár 1 fő. Az oktató-nevelő munka megfelelő színvonaláról tanáraink megfelelő szakképzettsége és lelkes, kreatív hozzáállása gondoskodik. Tanáraink rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel és rendszeresen részt vesznek szakirányú továbbképzéseken. Pedagógusaink aktív művészeti tevékenységet is végeznek. Tanáraink közül 4 fő pedagógiai díjban, 3 fő közművelődési díjban, 1 fő Bartók-Pásztory díjban részesült. 1.8. Tárgyi feltételek Intézményünk megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik a színvonalas művészeti oktatónevelő munka végzéséhez: 3 csoportos és 11 egyéni oktatás terme zongorával vagy pianínóval ellátva. A termek közül jelenleg 6 hangszigetelt. Minden teremben a kötelező eszközök tartozékokkal együtt rendelkezésre állnak. Hangversenyeink helyszíne a Zajti Ferenc Kulturális Központ színházterme, az Erkel Tagintézmény aulája és tagintézményünk hangversenyterme. Iskolánk a szűkös anyagi források ellenére is fejleszti és bővíti az eszközállományait. Intézményünk nyitott az új és kreatív kezdeményezések iránt, de ápolja a hagyományait is. A fenntartó pedig biztosítja a megfelelő anyagi és jogi kereteket.

2. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI RENDJE Beiskolázás Korhatára: 6 évet betöltöttől 22 éves korig Felvétel: jelentkezési lap kitöltésével valamint felvételi jegyzőkönyv elkészítésével A beiratkozás időpontjai: Új jelentkezőknél: valamint:

május 01 – május 20. között minden évben, szeptember első hetében jelentkezési lap benyújtásával a 20/2012 EMMI rendelete 23§ ( 1) szerint 80

Magasabb évfolyamokon:

minden tanév májusában a tanuló nyilatkozik a folytatásról jelentkezési lap leadásával.

Képzési idő: 12 év (maximálisan) A képzés szakaszai (tagolódása): Előképző: 1 vagy 2 év (nem kötelező) Alapfok: 6 év Továbbképző: 4 év A képzés formái: Zenei tanszakokon -

egyéni oktatás a hangszeres képzésnél,

-

csoportos oktatás a kötelező tárgyak esetében

Egyéb művészeti tanszakokon: -

valamennyi tanszakon csoportos oktatás

A tanítási órák időtartama Zenei tanszakokon „A” tagozat Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2-8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2-8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1-2. és 1. évfolyam 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc „B” tagozat Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc 81

Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3-4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Egyéb művészeti tanszakokon (csoportos oktatásnál): Alapfokon és továbbképzőben: 4 x 45 perc (180 perc) A képzés kimenetei: a) Művészeti alapvizsga: az alapfok befejezésével a továbbképző évfolyam megkezdésének feltételeként, a helyi tantervben meghatározottak szerint b) Művészeti záróvizsga: a továbbképző befejeztével tehető, a helyi tantervben meghatározottak szerint c) A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai: a félévet és évvégét megelőző utolsó 2 hétben. 2.1. Az intézmény tanszakjainak képzési struktúrája 2.1.1. A Zeneművészeti ág tanszakjainak képzési struktúrája Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak. Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező. Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres tantárgyakhoz (kivéve zongora, gitár tantárgyak) szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Évfolyamok Tantárgy

Előképző Alapfok

Továbbképző

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

(2)

(2)

2

2

2

2 82

Kötelezően választható tantárgy

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy

(0-2) (0-2) 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2

Összes óra:

(4-6) (4-6) 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka. „B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora főtárgy esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve , zongora, gitár, tantárgyak) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Évfolyamok Tantárgy

Előképző

Továbbképző

Alapfok

(1)

(2)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy

0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1

Választható tantárgy

(2)

Összes óra:

(4-6) (4-6) (4-6) 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

(2)

(2)

0-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, tuba, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka. 2.1.2. A Képző-és Iparművészeti ág tanszakjainak képzési struktúrája Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: 83

Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10. évfolyam) Tanszakok és azok főtárgyai a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Grafika és festészet tanszak – Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak – Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10 évfolyam)

84

Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Előképző (1.)

Főtárgy

(2)

(2.) (2)

Kötelező tantárgy

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy (2)

(2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2

Összes óra:

(2– 4)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

(2– 4)

A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat. A tanítási órák ideje: 45 perc 2.1.3. A Táncművészeti ág tanszakjának képzési struktúrája Néptánc tanszak Tantárgyak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret Tánctörténet Választható tantárgyak: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

85

Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1.

Főtárgy

2

2. 2

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

3–4 3–4 3

3

3

3

3–4 3–4 3

3

1

1

1

1

1

1

Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy

Továbbképző

Alapfok

1

1

1

1

Választható tantárgy

2

Összes óra:

2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

2

1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2

A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) A tanítási órák időtartama: 45 perc 2.1.4. A Szín-és Bábművészeti ág tanszakjának képzési struktúrája Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a színjáték tanszak bármelyik tantárgya Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző 1.

Főtárgy

2

2. 2

Kötelezően választható tantárgyak

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgyak

2

Összes óra

2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

2

A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) A tanítási órák időtartama: 45 perc 86

3. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. Pedagógiai alapelveink -

A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van,

-

A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a növendék aktivitásának kibontakozásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;

-

Az alkotó pedagógiai környezet megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógia tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;

-

Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás, az érdeklődésre épülő tapasztalatszerzés lehetőségét;

-

A harmonikus személyiségfejlesztés érdekében a gondolkodási képességeket, az érzelmiakarati jellemzőket, a testi és lelki egészséget egyaránt gondozzuk;

-

A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezőket: kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) biztosítunk;

-

A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátításával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét;

-

Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását;

-

Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, valamint más kultúrák, szokások megismerését.

3.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai: -

Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja az, hogy lehetőséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvető szükségletek kielégítésére, mint a szeretet, az elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvető szükségletei az embernek és az ember önmegvalósításának;

-

A tanítási-tanulási folyamat során strukturált tudást közvetítünk: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb művészeti szintű, illetve új körülmények között alkalmazás képességének kialakításával (kreativitás);

-

A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati esztétikai stb.) és a szükségletek alakítása;

-

A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségi való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, kommunikációs képességeit, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;

-

Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll: meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit;

87

-

Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom;

-

A tehetséges növendékeink számára biztosítjuk kognitív érzelmi és szociális szükségleteik kielégítését (kognitív: lehetőség az önálló, önirányított tanulásra, lehetőség tapasztaltszerzésre, hatékony tanulási készségek kialakítására; érzelmi szükségletei: bátorítás az elmélkedésre, kérdésfeltevésre, kockázatvállalásra; szociális szükségleteik: megtanulják az emberek tiszteletét, el tudják fogadni másságukat);

-

Valljuk, hogy a tehetség önmagában nem feltétlenül érték, csak akkor ha a személyiség fejlődése legalább annyira lépést tart a tehetséggel; nevelésünk tehát az egyoldalúság ellensúlyozására a tehetség és az egész személyiség harmóniájának megteremtésére törekszik;

-

Pedagógiánk alapvető célja az alapfok és a továbbképző végére, egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékeket – képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsünk fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, másrészt arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.

3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: -

Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, az egyéni képességek kibontakoztatása, rendszeres igényfelmérés;

-

Feladatmegoldást segítő eszközpark létrehozása;

-

A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában kell fejleszteni a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását, már az előképző szakaszban;

-

Tudatosítani kell a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket;

-

Erősíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a jellem formálásával szolgálni a gyermek személyiségének érését;

-

Tudatosítani kell növendékeinkben a közösség demokratikus működésének értékét és jellemző szabályait;

-

Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;

-

Képviseljék növendékeink az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;

-

Fogékonnyá kell tenni gyermekeinket saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt;

-

Erősíteni kell a nemzeti öntudatot valamint az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére, az alapfok és a továbbképző végére;

-

Elő kell segíteni a szocializáció folyamatait;

-

A növendékek kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről (rendszeres értékelés);

88

3.4. Pedagógus munkaköri feladatok: 1.

A tanszaknak megfelelő speciális művészeti ismeretek oktatása, a beosztott tanulók nevelése, tanítása a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján.

2.

A nevelő-oktató tevékenység keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, továbbá az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről.

3.

A speciális művészeti ismeretek oktatásán túlmenően törekszik a társművészetekkel való együttműködésre, a tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására.

4.

Feladata általában a művészetek befogadására, értésére és művelésére nevelés, a választott tanszak alapvető ismeretanyagának és technikájának elsajátítására való törekvés, a tanulók művészi kifejező készségének kialakítása érdekében.

5.

Feladata a zenei írás-olvasás megtanítása, a zene logikájának, formai összefüggéseinek és a zenei stílusok sajátosságainak és történetének megismertetése.

6.

A tanuló tehetségének kibontakoztatása érdekében minden lehetséges eszközzel elősegíti a tehetséges tanuló képességeinek kibontakoztatását ill. a hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatását.

7.

Korszerű tanítási módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a művészetek iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljon. Ösztönözze a tanulókat a zenehallgatásra, a hangverseny-látogatásra, az aktív társas zenélésre.

8.

A tanulók szüleit tájékoztassa az őket érintő kérdésekről, a tanuló előmeneteléről.

9.

Az adminisztrációs kötelezettségének eleget tenni.

10.

A tanítási óráit köteles pontosan és felkészülten megtartani, a tanítási anyagot előkészíteni. Esetleges akadályoztatását a lehető legrövidebb időn belül jelezni a közvetlen munkahelyi vezetőjének.

11.

Félévenként tanszaki meghallgatást, növendékhangversenyeket, bemutatókat szervezni, valamint a továbbképzési terv alapján a pedagógus továbbképzésben, iskolai rendezvényeken, ünnepségeken részt venni, a rendezvények lebonyolításában közreműködni.

12.

A tanulók tudását, teljesítményét félévenként, - ezt megelőzően havonta érdemjeggyel értékelni.

13.

Szükség esetén jogosult a tanulókkal kapcsolatban javaslatot tenni jutalmazás, ill. fegyelmi intézkedés ügyében.

14.

Kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a beiskolázás érdekében az érintett iskolákkal.

15.

Részt vesz a nevelőtestület és a tanszakok munkájában.

16.

Közreműködik a város-, az intézmény hangversenyein, kulturális rendezvényein, tanárként, vagy tanítványaival.

17.

A tantermek berendezésének, eszközök megóvását elősegíteni és az iskolai hangszerek használatát, kölcsönzését lebonyolítani.

18.

A leltár szerint átvett eszközökért felelősséggel tartozik.

19.

Bármely rendkívüli eseményt haladéktalanul jelezni az iskola vezetősége felé.

20.

Az iskola vezetősége által a munkavégzéséhez kapcsolódó egyéb feladatok ellátására kötelezhető. 89

Az osztályfőnöki feladatok: 1. Megismeri tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. 2. Az éves ütemtervben meghatározottak szerint szülői értekezletet tart. Az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulmányi előmenetelről és mindenről, ami a tanulóra vonatkozik. 3. Ellátja a tanulócsoportjával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését, az adminisztrációt, illetve a tanulók térítési díj / tandíj időre történő befizetését. 4. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja a feladatokról, közreműködik velük együtt a tanórán kívüli tevékenységekben. 5. Figyelemmel kíséri a tanulók igényeit és segít a felmerülő gondok megoldásában. 6. Törekszik az indokolatlan mulasztások visszaszorítására, figyelemmel kíséri és tájékozódik annak okáról. 7. A szülőkkel jó kapcsolatot alakít ki, és minden tudásával elősegíti egy jó tanulócsoport kialakítását. A tanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitől sokan alkotó művészetnek is tekintik – a pedagógus személyisége adja hozzá. Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott minden ember egyedi és megismételhetetlen. Ezért az e „szakmát művelők személyisége és erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk.” 3.5. A nevelő-oktató munkánk pedagógiai eljárásai -

Az alapfokú művészetoktatás órarendjének kialakításakor maximálisan igazodunk növendékeink kötelező iskolai elfoglaltságaihoz.

-

Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át őket a játékközpontú cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

-

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat- és problémamegoldáshoz;

-

Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükről, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő értékelést adunk róluk;

-

Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat;

-

Erősítjük a kortárskapcsolatokat;

-

Továbbképzések, tapasztalatcsere útján bővítjük a pedagógiai módszereket.

3.6. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai eszközei A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempontok: -

minden gyermek számára, az életkori jellemzők figyelembe vételével, képességeinek, érdeklődésének, valamint távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítani;

-

személyes példamutatással neveljük növendékeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.

90

Intézménytípusunkban az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk: A) A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei; B) A tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenőrzés-értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C) A magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás, b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, kizárás az iskolából, c.) gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák: ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás. A nevelési módszerek különböző formái, változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk leginkább: a.) nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, melyet lehet: szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos, b.) nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, testhelyzet, mozdulatok. 3.7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A művészeti nevelés a leghatékonyabb személyiségformáló eszköz, ugyanis érzelmeken keresztül hat az értelemre, mivel az ismeretek, a képességek, a jártasságok, az attitűdök megszerzését, rögzítését, az alkotó munka folyamata által biztosítja. A személyiséget a biológiai tényezők (öröklés) és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban – együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és miképp valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása. Kiemelt szerepe van a nevelő személyiségének, (a hiteles példa) a tananyag tartalmának, az alkalmazott módszereknek, a serkentő motivációnak, a jó tanár-diák együttműködésnek. A szociális hátrányok enyhítésében pedig nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára azonos jó feltételeket igyekszünk biztosítani alapítványi segítséggel is. Intézményünkben egyéni, vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a növendékek, akik a művészetre nyitottak, fogékonyak, rendszerint szívesen fogadják be a tananyagot, így az elsajátítás folyamata is könnyebb. Beilleszkedési nehézségekkel ritkán kell megküzdenünk. A nyugodt, harmonikus tanulási légkörnek az inspiráló segítő tanári hozzáállásnak köszönhetően. Ugyanakkor előforduló a kreatív tanulók esetében, hogy fegyelmezetlenebbek, impulzívabbak a társaiknál. Ezeket a jelenségeket más tanszakra irányítással, szülői konzultációkkal, a személyiséghez illő téma és technika megválasztásával (képző és iparművészet tanszakoknál) megoldhatók. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és eszközökből vezetjük le. Rendszerbe foglalva az alábbiak kiemelését tartjuk fontosnak:

91

Alapelvek Igyekszünk megismerni növendékeink személyiségszerkezetét, elősegítjük az, önismeretüket, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát.

Célok A növendékeknek áttekintése legyen saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól, lehetőségeiről, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét.

Feladatok Felfedezzük és fejlesztjük minden gyermekben a személyiségének saját értékeit, támogatjuk őket önmaguk kiteljesítésében.

Eljárások Reális önértékelésre késztetjük tanítványainkat.

Alkalmazkodunk az életkori pszichikus sajátosságokhoz.

Figyelembe vesszük az egyes életkori szakaszok jellemzőit (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok) Sikerorientált beállítódás kialakítása növendékeinkben, hatékony tanítási stratégiák alkalmazása.

Tudatosan fejlesztjük az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondoskodás pszichikus funkcióit Valamennyi pedagógus a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeivel a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, tanári-tanulói interakciós (kölcsönös viszony) és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez szükséges képességekkel. A tehetség felismerése, a tehetség fejlesztésének segítése, az önfejlesztő képesség alapozása.

Magasabb évfolyamokon már a produktív gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és az interoriáció (belsővé válás) közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem hatalmi tekintéllyel, hanem vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

A pedagógus személye alapvető motivációs tényező, közvetlen meghatározója a növendék teljesítményének, érdeklődésének, a személyes kapcsolatok minőségének.

Az alkotó képesség kibontakoztatása: tágabb értelemben vett alkotóképesség = kreativitás. A beiskolázás kezdő korhatárától tudatosan kívánjuk megtervezni az alkotó-képesség fejlesztésének feladatait, tevékenységeit.

Az önkifejezés gazdag tárházának bemutatása, képesség, befogadó készség improvizációs képesség, vizuális önkifejezés gyakorlása, tudatosítása (előadói képesség, műértelmező képesség).

Az érzelmi intelligencia fejlesztése érdekében a zenei befogadóképesség kialakítása (pl. hangversenyek látogatása, zeneművek hallgatása során), az életkornak megfelelő vizuálisesztétikai befogadás és megismerés lehetőségének biztosítása, igényes, esztétikus iskolai közeg kialakítása.

Eszközök Önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját képességeik megismerésében. Alacsony vagy magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre törekszünk. A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük az ismeretszerzés induktív és deduktív módszereivel. A pedagógusok demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlattal.

A testi-lelki komfortérzés megteremtése érdekében iskolatípusunk valamennyi megmérettetései lehetőségein részt kívánunk venni növendékeinkkel (versenyek, rendezvények, pályázatok).

3.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés szerteágazó terület. Magában foglalja a csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való együttműködési, kötődési, közösségi képességeket, az érdekérvényesítési, vezetési és versengési képességeket is. Az iskolai oktató-nevelő munka nemcsak az egyén önmagához mért fejlesztését, helyes önértékelését foglalja magában, hanem a közösséghez való viszonyának fejlesztését, a sikerek és kudarcok közös feldolgozását, a motivációs bázis újabb és újabb közösségi élménnyel történő állandósítását is.

92

Az alapfokú művészetoktatás táncművészeti és színművészeti ága eleve közösségi tevékenység, de a zeneművészet, valamint a képző- és iparművészet is épít a közös alkotó munkára. A műhelygyakorlatok, a csoportos tantárgyak, zenekarok, kamaraegyüttesek is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a növendékek felismerjék a közösségek erejét, elsajátítsák a közösségi élethez szükséges együttműködési kompetenciákat (egymásrautaltság, mások elfogadása, kapcsolatteremtési képesség, szereplők függő alá-fölé rendelési viszony, alkalmazkodó képességet. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodási vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakításához, az értékítélet objektivitásához. 3.9. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az alapfokú művészetoktatás alapvető funkciója: a tehetséggondozás, a veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer, nagyfokú anatómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző. A kreativitás kialakulását a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek megteremtésével segíthetjük elő. A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni, csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. Ezek: - az érintett gyermek, gyermekek kora, - milyen szinten állnak, mit tudnak? - milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? - mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? - mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására? - milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus? - mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus? - milyen elismerés és kik részéről várható a nevelő extra teljesítményéért? Mindezek tisztázása után a növendék (ek), szülők bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk: Ezek: 1. Elkülönítés: ének tagozaton „B” tagozatra irányítás 2. évfolyamtól, egyéb művészeti tanszakokon „minőségi” csoportba irányítás. 2. Évugratás, gyorsítás: tanulási szakaszok lerövidítése. 3. Gazdagítás, dúsítás: egy-egy téma mélyebb feldolgozása. 93

A művészi képességek (rajz, zene, tánc) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak: Zenei tagozatokon: -

munkaközösségi szinten történő bemutatkozás, a növendék haladásának ezúton való figyelemmel kísérése,

-

vizsgaelőadások: tanszaki tanárok előtt;

-

növendékhangversenyek: szülők, tantestület, kortársaik előtt;

-

rendszeres külső rendezvényeken (hangverseny, egyéb műsoros esten) való részvétel;

-

meghívott vendégtanárok előtti bemutatkozás;

-

szakmai találkozásokon való megmutatkozás;

-

zenei táborokban való részvétel;

-

versenyeken való rendszeres szereplés: házi, országos, nemzetközi;

-

tanévzáró ünnepségen történő fellépés.

Egyéb művészeti tanszakokon: -

pályázatokon való részvétel;

-

versenyek: házi, országos, megyei, régiós;

-

külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés;

-

gálaesteken, tanévzárókon történő fellépések,

-

helyi tárlatokon való bemutatkozás;

-

szaktáborokban való részvétel.

A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. A tehetséggondozás feltételei: - a tehetségek kutatása, felismerése; - megfelelő tárgyi-technikai feltételek biztosítása; - napi kapcsolattartás az azonos növendékeket oktatók-nevelők között; - olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl. az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.); - a tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelnioktatni. Tagintézményünk a tehetséges és a tehetséges szociális hátrányokat szenvedő növendékek anyagi támogatására, versenyeken, pályázatokon való szereplésük, szaktáborokban való részvételük segítésére és az oktatás feltételeinek javítására alapítványt hozott létre. („A Művészetoktatásért Újfehértón Alapítvány)

94

A pedagógus választás szabályai (választható tantárgy esetén) a tanszakokon maradjon meg a szülőknek az a lehetősége, hogy ők választhassanak tanárt gyermeküknek, természetesen az adott tanár óraszámát, leterheltségét figyelembe véve. Azon túl a tanszakvezető feladata a növendékek elosztása. 3.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőséget szolgálja iskolánkban a tehetséggondozás egyik speciális területe a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók egyéni fejlesztése. Több pozitív eredményünk mutatja, hogy a zenei részképességek sokszor eredményesen fejleszthetőek más képességekhez viszonyítva. Úgy kívánunk minden embertársunk felé fordulni, hogy a benne lévő értékeket megtaláljuk, feltárjuk, és fejlődéséhez utat nyissunk. A tanulásban akadályozott tanulók művészeti fejlesztésében együttműködünk az általános iskola ezzel foglalkozó pedagógusával. Az együttműködés során segítséget nyújtunk a tanulók felkészítéséhez szereplésekre, ill. fogadjuk őket egyéni jelentkezésükkor. 3.11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A köznevelési törvény értelmében a tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művészeti köröknek. A tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kaphat személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tehet, továbbá kérdéseket intézhet az iskola vezetőjéhez, pedagógusaihoz. A megkeresése legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell, hogy kapjon. Joga van ahhoz, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. A véleménynyilvánítás az egyetértési jog gyakorlása akkor valósul meg, ha a tanulók nagyobb csoportja e tekintetben nyilatkozik. A tanulók nagyobb csoportja alatt az összes tanuló ill. tanszaki kérdésekben az adott tanszak tanulóinak minimum 30%-a értendő. A tanulók vélemény nyilvánításának formái: - egyéni vélemény közlése szóban vagy írásban a szaktanár, a tanszak vagy az iskolavezetés felé - csoportos véleménynyilvánítás szóban vagy írásban - javaslattétel az iskolai programok tekintetében. A tanuló kérdésére érdemi választ kell adni. A szóbeli kérdésre 3 napon belül, írásbeli kérdésre 15 napon belül. 3.12. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Szülő, tanuló, pedagógus kapcsolata Nevelési programunk alapvető céljainak megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás, együttműködés. Szükség van a szülői segítségnyújtásra, ahhoz is, hogy a problémákat kellő időben felismerjük és együttesen találjuk meg az optimális megoldást. Ezért elengedhetetlen az iskola és a család jó kapcsolatának kialakítása, fenntartása. Eredményes zenei és művészeti nevelés csak a pedagógus- tanuló- szülő hármas együttműködésének harmóniájában valósulhat meg. Az intézményben működő Szülői Munkaközösségen keresztül az iskolának szoros kapcsolata van az itt tanuló növendékek szüleivel. A pedagógusok kapcsolatainak formái: növendék- és tanszaki hangversenyek, kiállítások, 95

házi hangversenyeket követő szülői értekezletek, fogadó órák és nyílt napok, valamint családlátogatás. A hangszeres tanárok, a szolfézs kötelező tárgyat tanító tanárok valamint a művészeti ágakon tanító tanárok ilyen alkalmakkor tájékoztatást adnak a tanuló előre haladásáról, szorgalmáról. Lehetőség nyílik a személyes konzultációra, a felmerülő problémák megbeszélésére. A szülők gyakran elkísérik gyermekeiket a szereplésekre, versenyekre sőt néhányuk munkahelyén is szervez tanulóinknak bemutatkozási lehetőséget. Ezeket a szerepéseket szívesen vállaljuk, mert így nem csak a jelenlegi növendékek, hanem a leendő növendékeink szülei is képet kapnak munkánkról. A Szülői Munkaközösség vezetőjével az tagintézmény-vezető tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülői Munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az SZM-nek véleményezési joga van: - a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a házirend megállapításában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. 3.12.1. A szülő és az iskola (a pedagógusok) közötti kapcsolattartási módok A szülők és a növendékek folyamatos többoldalú tájékoztatása, igényeik megismerése nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. Az alábbi kapcsolattartási módokat biztosítjuk: -

a tanszaki szülői értekezlet,

-

fogadóórák,

-

nyílt napok,

-

faliújságon írásbeli tájékoztatók, eredményről értesítés,

-

iskolai rendezvényeken, bemutatókon, kiállításokon, hangversenyeken való részvétel,

-

versenyekre való szülői kíséret.

3.12.2. A növendék és a nevelő közötti kapcsolattartási formák: -

leggyakoribb a bizonyos tanulóközösség (művészeti áganként) megfogalmazott és nevelők által közvetített igények teljesítése a nevelők, vagy az iskolavezetés által,

-

a faliújság rendszeres tájékoztatási lehetősége,

-

a legcélravezetőbb és legtöbbször előfordul az egyéni kapcsolattartás, elbeszélgetés, az egyéni igények közvetítése a pedagógushoz.

3.12.3. A tagintézmény-vezető és a nevelőtestület közötti kommunikáció és véleménynyilvánítási módok: -

a Közalkalmazotti Tanács jogosítványának érvényesítése, elnökének rendszeres részvétele az értekezleteken,

-

a rendszeres (havi) nevelőtestületi értekezletek,

-

nevelői faliújság, 96

• alakuló értekezlet (tanév elején) • tanévnyitó értekezlet, • havi rendszeres tantestületi értekezlet, • félévi osztályozó, tanévzáró, nevelési értekezletek, • rendkívüli értekezletek, • írásbeli javaslattétel, • szóbeli igény kikérés, Valamennyi partnerre vonatkozóan az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit szélesíti: -

a tanfelügyeleti rendszerben ciklikusan visszatérő kérdőíves, illetve interjú általi véleménygyűjtés.

3.13. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjai részletes javaslatot tesz a különböző tanszakok egyes évfolyamain alkalmazandó tárgyi és szemléltető eszközökre, főképp a zeneművészetben, mint legrégebben oktatott művészetre (kották, zeneművek jegyzéke), míg az egyéb művészetek oktatásához még nem készültek tankönyvek. Ezért az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, tankönyvvé nem nyilvánított szakkönyvek kiválasztásának elvei csak általánosságban határozhatók meg. Az alábbi szempontokat tartjuk fontosnak a válogatásnál: -

feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének,

-

kellően motiválja a növendéket, segítse a tanulót,

-

világos, egyszerű szerkezete legyen,

-

az életkornak megfelelően, érthető szövegezése legyen,

-

lehetőséget adjon a differenciált képességfejlesztésre,

-

önálló feladatmegoldásra is adjon mintát,

-

alkalmas legyen több éves válogatásra,

-

kedvező legyen az ára.

A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, amelyre a következő tanévben a tanulónak szüksége lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről, felszerelésekről. 3.14. A tanulók értékelése, minősítése 3.14.1. Diagnosztikai, formatív és szummatív értékelés A szaktárgyi értékelés alkalmával általában a diákok szóbeli vagy írásbeli teljesítményét vizsgáljuk; a képességek értékelésénél bonyolultabb magatartásokat is figyelembe veszünk. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás. Ebből következik, hogy ilyen jellegű felmérésre nem adható érdemjegy, de a következtetéseket a diákokkal egyéni óráikon folyamatosan megosztjuk. A diagnosztikus értékelés a személyesség révén kontaktusteremtésre, ill. – tartásra alkalmas. Előnye, hogy sokkal árnyaltabb kép alkotható a felkészültségről, a meglevő képességekről, mivel a növendékek készültsége alapján megfogalmazódó új feladatokat foly97

tatólagosan föladhatjuk. A diagnosztikus értékelés egyúttal ismétlésre, gyakorlásra is módot ad, és így a diákok ismereteinek kisebb hiányosságai, bizonytalanságai azonnal kiküszöbölhetők. A formatív értékelést formáló-segítő értékelésnek is nevezik, mivel a tananyag feldolgozása közben zajló segítségnyújtást tűzi ki célul. A formatív értékelés során adott érdemjegy nem minősíti a diákot. A témakörök feldolgozása közbeni (formatív) értékelés nem ítélkezik, hanem segít, irányít. Iskolánkban a szummatív értékelés a tanulmányi időszakok végén a tanévközi teljesítmény értékelése tantárgyanként érdem- és szorgalom jegy kiosztásával, valamint ezek átlagszámításával történik. 3.14.2. A tanuló teljesítményének mérhetőségi formái: évközi munka, tanszaki meghallgatás, beszámoltatás. A növendék értékelése a havi osztályzatokból tevődik össze. Az osztályozás legyen körültekintő a tanuló szorgalma és egyéni képességei alapján (ösztönző, esetleg figyelmeztető). A félévi osztályzatokat a hangszeres tanár, az év végi osztályzatokat a hangszeres tanár javaslata alapján az évi munka figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg. 3.14.3. Az értékelés célja: - visszajelzés a tudásszintről a nevelő, a tanuló és a szülő részére, - a tanulás hatékonyságának ellenőrzése, - a teljesítmény alapján a korrekció kijelölése, - a növendék teljesítményének viszonyítása korábbi eredményhez. 3.14.4. Az értékelés helye a tanulási folyamatban - a tanórán rendszeres visszajelzés, - téma zárásakor, - félévkor, évvégén. 3.14.5. Az ismeretek számonkérésének formái: Zeneművészeti ágon a számonkérés formái: évközi munka, összefoglaló közös óra, tanszaki meghallgatás, hangverseny, vizsga, beszámoltatás. A hangszeres előképzőben a tanév folyamán három összefoglaló órát tartunk. Az összefoglaló óra adjon értékelhető képet a készségfejlesztés terén elért eredményről. Ebben az évfolyamban a tanuló évi és a beszámolón nyújtott teljesítménye alapján osztályzat helyett "jól megfelelt", "megfelelt", "nem felelt meg" minősítést kap. De szülők igénye szerint érdemjeggyel is értékeljük a növendék teljesítményét. Az alapfokú (1-6.), valamint a továbbképző (7-10.) évfolyamokban félévenként egy meghallgatást, az év végén vizsgát tartunk. A továbbképző "A" évfolyamokon - amennyiben a növendék heti két órában kötelezően választható tárgyként kamarazenét tanul, és főtárgy tanára a játszott kamarazenei anyagot megfelelő szintűnek ítéli - kamarazenei vizsgája helyettesítheti a hangszeres beszámolót.

98

A "B" tagozatos oktatásban résztvevő növendékeknek félévenként (a fenti meghallgatáson túl) külön egy meghallgatást tartunk. Minden növendék félévenként lehetőleg 1-3 nyilvános szereplésen vegyen részt. Képző- és iparművészeti ágon a számonkérés formái: gyakorlati tárgyak esetén: - kiállításon való részvétel, - 1 db vizsgamunka bemutatása. elméleti tárgyak esetén: - a memoriter szöveg folyamatos kikérdezése - az egyes tárgykörök lezárásakor összefoglaló óra Táncművészeti ágon a számonkérés formái: gyakorlati tárgyak esetén lehet: - bemutató (félévi-nyilvános) - vizsga (év végi) - lehetőség szerint az év végi vizsga nyilvános, színpadi körülmények között létrejövő előadás elméleti tárgyak esetén: - a memoriter szöveg, vagy dallamanyag folyamatos kikérdezése - az egyes tárgykörök lezárásakor összefoglaló óra - félévkor beszámoló (zártkörű) - év végén összefoglaló óra és vizsga (nyilvános) Színművészeti ágon a számonkérés formái: gyakorlati tárgyak esetén lehet: - bemutató (félévi-nyilvános) - vizsga (év végi) - lehetőség szerint az év végi vizsga nyilvános, színpadi körülmények között létrejövő előadás elméleti tárgyak esetén: - a memoriter szöveg folyamatos kikérdezése - az egyes tárgykörök lezárásakor összefoglaló óra 3.14.6. Javítóvizsga Kötelező tárgyakból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló szeptember 1-ig javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani. A tanuló a 11/2010. (X. 6.) NEFMI rendelet alapján kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen beszámolót. Ennek lebonyolításáról az igazgató intézkedik. 3.14.7. Összevont beszámoló Rendkívüli előhaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló évvégén két esetleg több osztály anyagából tegyen beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részt a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tárgynál a magasabb osztály anyagából kell beszámolót tennie. Ezt a tényt a törzslapra is be kell jegyezni.

99

3.14.8. A növendékek bemutatkozási, nyilvános szereplési lehetőségei - tanszaki hangverseny (évente kétszer) a szülők számára, - növendékhangverseny (évente 3 alkalommal) - pályázatokon, helyi kiállításokon, munkadarabokkal, alkotásokkal, - városi szervezési bemutatókon, oktatási intézmények különböző rendezvényein való fellépések, (néptánc, színjáték, hangszeres tanszakok). 3.14.9. A tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelése, minősítése Az értékelés alapja - tanszakonként az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményeinek teljesítési szintje, - a foglalkozásokon történő részvétel mennyisége, - a tanuló képességei, adottságai és tanulmányai során mutatott fejlődése. Az "A" tagozat követelményeit teljesítő növendékeket elsősorban a főtárgytanár, a "B" tagozat követelményeit teljesítő növendékeket a szaktanárokból álló vizsgabizottság értékeli a Közoktatási törvény által meghatározott módon. A tanár az egész tanévben óráról órára figyelemmel kíséri a növendékek fejlődését. Félévkor és év végén a havi osztályzatok összegzéseként a tanár osztályoz. A csoportos foglalkozáson minden növendék egyéni munkáját is értékeli szóban és alkalmanként érdemjegyekkel. Fontos és ajánlott a havonkénti értékelés, osztályzás, a szülő tájékoztatása. A számok mellé javasolt valamilyen szöveges értékelés, amely a szakmai és az emberi tényezőkről jobban tanúskodik. Így az értékelés közösen kialakított véleményre épülhet. A tanulók lehetőség szerint havonta kapjanak érdemjegyet munkájukra és szorgalmukra az ellenőrző könyv megfelelő rovatába. A tanár évente több alkalommal írásbeli munka alapján is (felmérés) meggyőződhet a tanulók tudásszintjéről. Az érdemjegy tükrözze a növendék - képességeihez mért tudását, fejlődését, - készség-, jártasság-, ismereti szintjét, - kreativitását, - kapcsolatát a zenével, - az évközi munkáját az órákon - a felmérések eredményét. 3.14.10. A számonkérést, beszámoltatást végzők: - szaktanárok, -tagintézmény-vezető, munkaközösség-vezető, - kijelölt vizsgabizottság. 3.14.11. A növendékek szorgalmának értékelése, azok formái -

Valamennyi tanszakon és kötelező tárgyak esetén a szorgalmat folyamatosan, havonként, félévkor, év végén értékelni kell.

100

-

A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell használni:

Példás (5): Akinek tanulmányi munkájára az igényesség kötelességtudat jellemző. Érdeklődő, céltudatos, kitartó. Munkavégzése rendszeres, pontos, megbízható. Jó (4): Felkészültsége rendszeres, de munkavégzése nem mindig pontos, alapos ösztönzéssel megfelelő a felkészültsége. Érdeklődése nem mindig rendszeres. Változó (3): Tanulmányi munkája ingadozó, munkavégzése rendszertelen, hullámzó, önállótlan. Ritkán érdeklődő, felkészültsége felületes. Hanyag (2): Munkavégzésében megbízhatatlan, pontatlan, gondatlan. Nem érdeklődő, paszszív, a tanultakat nem akarja alkalmazni. A szorgalom minősítését félévkor szám és megfelelő szó (fentiek közül) megjelöléssel az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe, tanév végén pedig a naplóba, az anyakönyvbe, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. A szorgalomjegy tartalmazza - vagy jelezze - a növendék érdeklődését, igyekezetét, tudásvágyát, szorgalmát vagy jelezze, hogy szorgalmában kívánnivalók vannak. 3.15. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Felsőbb évfolyamba az a növendék léphet, aki megfelel a minimális követelménynek, és aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett. Felsőbb évfolyamba léphet az a növendék, és eredményes vizsgát tett. Kivételes esetekben, olyan hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére, akik nem teljesítették az adott évfolyam követelményeit, lehetőséget kell adni felsőbb évfolyamba lépéshez, annak elkerülése érdekében, hogy az évfolyamismétlés ne legyen kudarc élmény számukra. Ezzel csökkenthetjük intézményünkben a lemorzsolódásokat. Ha bármilyen elfogadható ok miatt a tanuló a beszámolón nem vett részt, osztályzatát évi munkája alapján a hangszeres tanár állapítja meg. "B" tagozatos oktatásban testületi döntés alapján részesülhet a növendék, illetve testületi döntéssel ez megszüntethető. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A növendék az adott évfolyamra előírt követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt is teljesítheti, vagy egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben is teljesítheti. Ebben az esetben az osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Felmentés vagy egyéb ok miatt a tanuló szolfézs (kötelező tárgy) és főtárgyi évfolyama egymástól eltérő is lehet. Ezt a bizonyítványba és az anyakönyvbe is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. „A” tagozatról „B” tagozatra (zenei tanszakokon), ill. minőségi csoportba (tánc, képző, iparművészet) irányítható a növendék az adott tanszaki munkaközösség, ill. a szaktanár javaslata alapján.

101

A növendék az utolsó alapfokú évfolyam, ill. továbbképző évfolyam befejezését követően alapvizsgát kell tenni a továbbképzőbe jutás feltételeként, valamint záróvizsgát tehet. Az alap- és záróvizsgát a jogszabályban meghatározottak szerint kell végezni 3.15.1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 3.15.2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeinek, feladatainak meghatározási módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amenynyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Hangszer, illetve magánének („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet – zeneirodalom vagy zeneelmélet vizsgatantárgyak közül választhatnak. 3.15.3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 3.15.4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. 3.15.5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni.

102

Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 3.15.6. Jutalmazás és fegyelmi eljárás lehetőségei A növendékek jutalmazásának elvei, formái A tanulmányi, szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő tanulót, valamint azt, aki hozzájárul az iskola hírnevéhez, dicséretben részesíti és jutalmazza az iskola. A dicséret fokozatai:

szaktanári, tagintézmény-vezetői, igazgatói.

Jutalmak:

oklevél, könyv, CD, jutalomkirándulás hangverseny látogatás

Fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Fegyelmi eljárás lefolytatása után megállapítható fegyelmi büntetések: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából, áthelyezés másik tanulócsoportba vagy iskolába. Mások testi épségének szándékos veszélyeztetése, a szándékos agresszió esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától.

103

104

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.