201B. Alkotmánybíróság!


1 f - A BUDAI KÖZPONTI KERÜLETI BIRÖSÁG 3. OGYIRATSZAM ^EZQQRATON' ^ ÜTQ-'ÜO-'^ Postán / Q^üjtöl&aacu...
Author:  Borbála Farkas

0 downloads 2 Views 4MB Size

Recommend Documents


No documents


f -

A BUDAI KÖZPONTIKERÜLETIBIRÖSÁG3. OGYIRATSZAM

^EZQQRATON' Postán /

Q^üjtöládáüa

- r'\

'*. f\ . '""

Ai^Ü-'MANYriiriOSAC

/

SzemólyR

sen

/ E-mailen / Faxon

2018 ÁPR 09.

ÉRK.: ; "I f . '< '

^

ÜTQ-'ÜO-'^

Tiszt^ LDANY' ..... 6 O........... FELZET: MELLÉKLET:.JTÍf.... KOZTÜK:

IV/ 72t -O /201B

UTÖIRATON' 1 ÍÜO / 20 1 Á
^uiá ÁPR 1 8.

JL é^l-.S" (ib|

Alkotmánybíróság!

Kezeiöiroda:

Budapest

^

végrehajtási ügyben a Fövárosi Törvényszék, mint másodfokú

birúság által meghozott 73. Pkf. 636. 221/2016/3. sz. végzésellen indított,

a Kúría Pfv. I. 20. 369/2017/7. szám alatti végzése elleni

alkotmánybírósági panasza Dr. Ko'.'c:":; P. ?o''ó^ Üsy\-?';o: \'. :~. c.c Dr.
ÜGYV 00002

T

(

* * * * *

Dr. Kováci P. Zottán ügyvédl Iroda

* * * * *

Dr. Kováci P. Zoltán

>a . . >

LiQyvéd-Adó}anácsadó Hivatalosközbeszerzési'onácsadó

& pa3

rtn e FS H-1C5'IBudapeilHoldu.21, iil. iel. /fax:+36 1 3322533

UGYVÉDI IRODÁK wm, :kp.-hi,

Alkotmánybíróság Az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság útján Tisztelt Alkotmánybíróság!

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. § alapján az alábbi alkotmányjogi panaszt terjesztem elő.

Alulírott képviseli: Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda (1054 Budopest, Hold u. 21. : e-mail: [email protected] hu: Dr. Kovács P. Zottán ügyvéd), , mint az alábbi eljárások II. rendű kérelmezettje, ezúton kérem a tisztelt Alkotmánybiróságot, hogy állapitsa meg a Kúria Pfv.1.20.369/2017/7. számú végzésének, Fővárosi Törvényszék 73. Pkf.636.221/2016/3. számú végzésénekés a Budai Központi Kerületi Bíróság 01022/A. Vh. 1400/2014/27. számú végzésének alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. §-ának megfelelóen az(oka)t semmisítse meg. Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom ető:

1. Az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei a) A pertörténet és a tényállás rövid ismertetése, a jogorvoslati lehetőségek kimerítése magyar-belga kettős állampolgár 2005. július 23-án kötött házasságot az I. és a

II. rendű kérelmezők édesapjával. 2008. május 14-én a franda jog szerinti egyszerű örökbefogadással örökbefogadta a nagykorú kérelmezőket. A marseille-i elsőfokú bíróság 1. számú tanácsa 232. és 233. számú ítéletével mondta ki az I. és a II. rendú kérelmezök

örökbefogadását. Az ítéletek 2008. május 19-én jogerőre emelkedtek. örökbefogadó2009. december 18-án elhunyt. Néhai pedig 2012. augusztus 20-án hunyt el, végintézkedéshátra hagyása mellett. Néhai hagyatéki ügyében a kérelmezettek örököskéntérdekeltek: az I. rendű kérelmezett törvényes örökösként, a II. r. kérelmezett végrendeleti örökösként. A kérelmezők a marseille-i elsófokú bíróság 1. számú tanácsa 232. és 233. számú ítéletének végrehajtási tanúsítvánnyal történó ellátása iránt terjesztettek elő kérelmet, arra való

hivatkozással, hogy néhai hagyatéki ügyében bírósági határozattal kell igazolniuk: a franda bíróság örökbefogadásukat kimondó ítéletei Magyarországon végrehajthatók. Alláspontjuk szerint ebben az esetben néhai törvényes örökösénekminősülnének, néhai

pedig öroköse lett volna néhai

A Budai Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül helyezés folytán meghozott 01022/A.Vh.1400/2014/27. számú végzésével a marseille-i elsőfokú bíróság határozatait végrehajtásitanúsítvánnyal látta el.

kp

.

Dr. Kovacs P. loltán Ugyvédi Iroda <*>... Dr. KovácsP. Zoltón Ügyvéd-Adólanáciodó HI'/aloloskózbeszerzésitonácsadó

&Dartners K-io'>43ucjapestHoidu. 2t, !ii, tei. /fax: -t-36 1 3322 533

ÜGYVEDI IRODAK ;kpi.hii

A végzés ellen fellebbezést nyújtottam be, azonban a másodfokon eljáró Fövárosi Törvényszék 73. Pkf. 636. 221/2016/3. számú végzésével az elsőfokú biróság végzését helybenhagyta. Az első - és másodfokú bíróság döntésében álláspontom szerint Alaptörvény-ellenesen hagyta figyelmen kívül, hogy a magyar jog szerint csak kiskorú személyt (gyermeket) lehet örökbe fogadni, továbbá, hogy emiatt a kérelmezók

örökbefogadásánakmagyarországi gyámhatóságijóváhagyása kizárt. Ugyancsak figyelmen kívül hagyták az eljáró első-és másodfokú bíróságok azt is, hogy a francia jog szerinti egyszerű örökbefogadás esetén az örökbefogadó felmenőinek viszonylatában az örökbefogadott és annak leszármazói nem minősűlnek törvényes örökösnek, az egyszerű örökbefogadás ugyanis nem keletkeztet rokoni kapcsolatot és kötelesrész iránti igényt sem alapoz meg.

A jogerős végzés ellen elsődlegesen az elsőfokú végzés megváltoztatása, a kérelmezők kérelmének elutasítása, másodlagosan az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kivül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasitása iránt terjesztettem elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria Pfv.1.20.369/2017/7. számú végzésével hatályában fenntartotta a jogerös

másodfokú végzést. A Kúria a végzés 5. oldal 2. bekezdésében elfogadta a felülvizsgálati érvelésünket abban a - je'fen inditvány szempontjából kulcsfontosságú - kérdésben, mely szerint "& azt jelenti, hogy az Nmjtvr. magyar áltampolgárt érintő örökbefogadás esetén a

magyar csatádjognak az örökbefogadás feitéteteire vonatkozó előírásait "közrendinek' tekinti. azaz olvan feltétlen alkalmazást igénylő normának. amelytől - a mermek érdekeinek szem előtt tartásával - a maavar társadalnii értékrenddel összhangban nem tehet eltérni, mert ellenkezö esetben az a magyar közrend sérelmével iárna". A Kúria

álláspontja szerint azonban a közrendi záradék ajelen ügyben mégsem alkalmazható, mivel a felnótt személy örökbefogadásának elismerése nem sérti a magyar társadalmi berendezkedés

alapvető erkölcsi, gazdasági, politikai alapjait, illetve nem irányult az örökbefogadás jogintézménye megkerülésére. b) A jogorvoslati tehetöségsk kimerítése

Az indítványozó a rendes és a rendkivüli jogorvoslati lehetőségeit egyaránt kimerítette, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Llll. törvény 213-214.§ paragrafusai, továbbá a Pp. vonatkozó szabályainak alkalmazásával azzal, hogy az elsőfokú végzés ellen fellebbezett, az

azt helyben hagyó másodfokú végzés ellen pedig felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúria elótt.

c) Az alkotmányjogipancsszbenyújtásánakhatárideje

A Kúria alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló Pfv.1.20.369/2017/7. számú végzésének postai úton történó kézbesítése 2018. február 06. napján történt meg, így az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidő (az alkotmányjogi panasz benyújtására alapjául szolgáló bírói döntés közlésétól számított 60 nap) megtartásra került. d) Az índítványozó érintettségének bemutatása

>*<***.

Dr. Kovács P. Zoltán Ugyvédl Iroda Df. Kovac', P, loltón Ugyvéd-AdóionácsQdó HIvatatos tózbei2eE2ési íonúcsadö

&D9rtnerS

hM054Buaapei)Holdu, 2Lii1. tel. /fax: +36 I 33?2 533

ÜGYVÉDI IRODÁK <>>:kpz. hu

Az indítványozó a jelen ügy alapját képező hagyatéki ügyben végrendeleti örökös. A teljes bizonyítóerejú okiratba foglalt végrendelet másolatajelen indítvány melléklete. e) Annak bemutatása, hogy az állított alapjogsérelem a bírói döntést érdemben

befolyásoltavagy a fetmerült kérdésalapvetőalkotmányjogijelentőségűkérdés Alláspontom szerint az Abtv. 29. § -ban foglalt mindkét feltétel megvalósul, tekintettel arra,

hogy az alaptörvény-ellenességa bírói döntéstérdemben befolyásolta, emellett meglátásom szerint alapvetö alkotmányjogijelentőségű is a kérdés. Nyilvánvatóan a Magyar Atlam közrendjebe ütközik annak a magyar bíróság általi tanúsítása,

hogy az I. és II. rendú kérelmezőkegyszerű örökbefogadásatárgyábana Marseilles-i Elsőfokú Bíróság Peren Kívüli Ugyekben eljáró 1. számú Tanácsa által meghozott 232. számú, 2008. május 14-én kelt és 2008. május 19-én végrehajthatóvá nyilvánitott, valamint a 233. számú, 2008. május 14-én kelt és 2008. május 19-én végrehajthatóvá nyilvánított ítélete "a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon elismerhetó." Az ilyen tartalmú bírósági határozat ("a belföldi bíróság határozatával azonos módon való elismerhetőség tanúsítása") ugyanis az egyszerű örökbefogadott I. és II. rendú kérelmezó reszere

- nem csupán a magyar (állampolgárokra irányadó) Csjt. és 1959-es Ptk., hanem a francia Code Civil szabályaiban foglaltakat is meghaladó olyan többlet-jogokat biztosítana, amelyeket a saját állampolgárai számára egyik állam sem garantál, és f

- elvi lehetőséget biztosít(hat)na arra is, hogy a néhai örökbefögadóelhalt édesapjának: a magyar állampolgár örökhagyónak a végintézkedését - a magyar állampolgároktól eltéróen - annak ellenére is megtámadhassákés - annak sikerétől függóen- a törvényes örökrészvagy legalábba kötelesrésziránti igényüketérvényesíthessék, hogy - az 1959-es magyar Ptk. 653. §-a szerint a végrendelet érvénytelenségére, illetőleg

hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagytehertől mentesül, - a francia Code Civil 368. §-a szövegének magyar fordítása szerint azonban az

örökbefogadófelmenőinek viszonylatábanaz örökbefogadottés annak leszármazói nem minősülnek törvényes örökösnek, illetőleg - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Főosztályának tájékoztatása szennt - kötelesrészre való jogosultsággal nem rendelkeznek. Arra pedig a kérelmezők az észrevételeik f) és g) pontjában maguk is hivatkoznak, hogy "A közrendbe űtközés során ... vizsgálni kell, hogy az adott kérdés elfogadhatatlan mértékben

ütközne-e az állam közrendjebe..." és "Azon szabályok megsértése ütközhet közrendbe, amelyek közvetlenül védik a társadalmi-gazdasági rend - általában az Alkotmányban is

kifejezett - alapjait", továbbá, hogy "az alkotmányos rend alapja az is, hogy ... "Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez(Alaptörvény XIII. cikk). " !-

z

* * * * . Dr. Kováct P. lolton Ugyvdl Irodti ' * * * *

Dr. Kováci P, Zoltán

<. <. *.

Llgyvéd-AdótQnócsadó Hivatafoskcybeszecésitanácsadó

a r t n e r s H-!o~'>4GLidapesiHoidu. 2i. !!!. tsl. /fox: +30 1 3322 533

ÜGYVEDI IRODAK ww<.>pi.h.

2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása

a) Az Alaptörvénymegsértett rendetkezéseinekpontos megjelölése Álláspontomszerint a bírói döntésekazAlaptörvényalábbi rendelkezéseitsértik: A Nemzeti Hitvallás szerint"Valljuk, hogy együttélésünklegfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, o hit és a szeretet."

Az Alaptörvény B) cikk ('l) beke?dése szerint "Magyarország független, demokratikus fogállam. " Az Alaptörvénycsaládvédelmiklauzulája szerint "L) cikk (1) Magyarországvédi a házasság intézményét mint férfi és no között, önkéntes elhatározós atapján létrejött étetközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolot alapia a házasság, ittetve á szülő-gyermek viszony."

Az Alaptörvény XIII. cikk (l)bekezdése szerint: "Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez."

b) A megsemmisiteni kért bírói döntés alaptörvény-eUenességének indokolása Jelentős eltérés a francia jog által szabályozott teljes és egyszerű örökbefogadásközött az, hogy a francia Ptk. (Cöde Civil) 368. cikke szerint Az örökbefogadó felmenőinek viszonvlatában az örökbefoaadott és annak teszármazóinem minősülnek törvényes örökösnek."

Ezzel szemben a magyarjogban - a felekjogvitájának az érdemi elbírálására irányadó - Csjt. 47-79. §§-ainak az örökbefogadásra vonatkozó szabályai nem ismerik a nagykorúak örökbefogadásáraalkalmas ún. egyszerű örökbefogadásjogintézményét, ezért az 1959-es Ptk. törvényes öröklésre vonatkozó szabályai sem különböztetnek (és nem is különböztethetnek) a teljes és az egyszerű örökbefogadott öröklésijoga között. Ennek a következménye az, hogy a felek jogvitájának az érdemi elbírálása során az Nmjtvr. szabályai szerint elsődlegesen a franciajog szerinti ún. egyszerű örökbefogadásjogiminósítése tárgyábankell állástfoglalni. A nemzetközi magánjogban "A megfelelő (az adott tényállásra illő) kapcsotó szabály kivátasztását és a kérdéses jogviszonyra alkalmazását minősítésnek nevezzük. A minósítés problémájának lényegét az etbírálandó jogeset tényállásában szereplő anyagi jogi kérdés (elévűlés, tartási igény, végrendelet érvényességes, stb. ) kolliziós jogi rendszertani helyének megtalálása és a megfelelő kapcsoló szabály alá történő besorolása jelenti. Ez a múvelet a kapcsoló szabály tényállásának tárgyát képező anyagijogi kategória (I. 15. § 1. ) értelmezését, érvényesülési határainak meghúzását kivánja meg. A minósítés igazi problémáját az jelenti, hogy a kérdéses anyagijogi fogalom' kollíziósjogi helyének megtalálásánál több jogrendszert

ís figyelembe kell venni. A'kapcsoló szabály egy meghatározottjogrendszer része, többnyire ennek a jogrendszernek a jegyeit viseli magán, de egyben egy külföldi jog rendszeréhez, fogalomvilágához teremt kapcsolatot. Márpedig a kapcsoló szabály tényállásában általánosan

megfogalmazott jogi kategóriák (amelyekhez a kapcsoló tényező az irányadójogrendszert kijelöli) a kűlönbözőállamok jogában eltérő tartalmúak, más és más jelentésűek lehetnek, ezért a kapcsoló szabály érvényesülési körének meghatározása, illetve az irányadó kapcsoló

)Z

. * * *

Dt. Kováct P. lollán Ügyvéd) troda Dr. KováetP. Zöltán

< <. . .

Us/véd-Adótnnácsadó

. * * . .

Hr/aialosközbeszeraésitanácsűdó

&Dartners &pa

t<-1o5')audapestHo!du. 2t. m. tel, /fa>;:+3ii 1 3322533

ÜGYVEDI 1 R O DÁ K >>>j, pu>.

szabálykiválasztásaattól függ, hogy az adott (a kapcsolószabályhipotézisébenhasznált)jogi fogalmat melyik jogrendszer szerint értelmezzük." [Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga (Universitas - Tankönyvkiadó Vállalat és Eötvös LórándTudományegyetem - Budapest, 1992.) - 3. átdolgozott kiadás, 100-101. o.] Az Nmjtvr. 3. §-ának (1) bekezdése egyértelmú abban, hogy "Ha az alkalmazandó jog

meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minósitése kérdésében vita van, a magyarjog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell

eljárni." A (2) bekezdése szerint pedig "Ha a magyarjog valamelyjogintézményt nem ismer, vagy eltéró tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldijogra is figyelemmel kell lenni."

Ennek során o külfötdi jog tartalmának megállapítása során - az Nmjtvr. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság vagy más hatóság az általa nem, ismert külföldi jog felól hivatalból tájékozódik, szűkség esetén szakértői veleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. A (2) bekezdése értelmében a külföldi

jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad, míg a (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a kűlföldijog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyarjogot kell alkalmazni.

A jelen eljárásban a Közigazgatásiés IgazságügyiMinisztérium Nemzetközi Főosztálya a közjegyző megkeresésére részletes tájékoztatást adott a franciajog - magyarjog által nem ismert - egyszerú örökbefogadásjogintézményérevonatkozó - fentebb már ismertetett -

szabályainak tartalmáról, amelynek másolatát a jelen indítvanyomhoz mettékelem. Az állásfoglalásfelveti, hogy családjogi szempontból a közrendbeütközésvizsgálatafelmerülhet. Az 1982. évi 3. tvr-rel kihirdetett magyar francia jogsegélyszerzóBés 22. cikke szerinti egyik konjunktív feltétel, hogy "nem ütközik annak az államnak a közrendjébe, ahol az elismerést

kérik". A Mádl-Vékás féle nemzetközi magánjog tankönyv (Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga 2004. 424. old.) a magyar jogban meghatározott feltételeket (Csjt. 47-49. §) közrendinek tekinti és külön nevesíti is az örókbefogadott kiskorúságát,mint feltétlen érvényesüléstigénylőszabályt. A magyar Csjt. szabátyainak és fogalmainak az értelmezésével és a froncia jog szabályaira is

figyetemmel a örökhagyó lánya: a nehai által örökbefogadott I. és II. rendű kérelmezők kétségkívül ríem minősiilnek a magyarjog szerint a néhai örökbefogadott gyermekeinek, mert az örökbefogadásukra a nagykorúságuk ideje alatt, a francia jog által ugyan elismert, de o magyar és a francia jog szerinti

ún. teljes

örökbefogadástól egyaránt eltérő szabályok szerint és eltérő

jogkövetkezményekkel járó módon: ún. egyszerű örökbefogadással került sor. Az egyszerű örökbefogadás azonban a francia jog szerint valójában csupán a felek egymás közötti jogviszonyában hatályos, mert oz

- nem ketetkeztet az örökbefogadó szülő és annak rokonai, illetóleg az örökbefogadott között

*. *. *. ******

Dr, Kovác>P. Ioltán ügyvédlIroda Dr. Kovácf P. Ioltán

Ügyvéd-Adóionácsodó HivaiaioskctíbesíefEésí tanácsodó

&D^rtnerS

H-tc5lGudapB <. ) Holdu. (el. /ía^+36 1 3322533

21. 1il.

ÜGYVÉDI IRODAK n-. ipz. h.,

- a leszármazással létrejövő rokoni kapcsolattal azonos értékű és az örökbefogadott leszármazóira is kiható - rokoni kapcsolatot, hiszen az örökbefogadottakat "a családjukhoz kapcsoló vér szerinti kötelékek megmaradnak" és - nem eredményezi qzt sem, hogy az örökbefogadó felmenőinek viszonylatában az

örökbefogadott és annak leszármazói törvényes örökösnekminősülhessenek és ebből következóen - kötelesrész iránti igényt érvényesíthessenek. Ezzel szemben

a

magyar

Csjt.

51.

§-a szerint

az örökbefogadott

mind

az

örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép [(1) bek.)], az örökbefogadáskihat az örökbefogadott leszármazóira is [(3) bek. ], az 52. §-a (1) bekezdése első mondatának főszabálya szerint pedig az örökbefogadás

folytán a vér szerinti családijogállásbólszármazószülői felügyeleti és tartásijogok, valamint kötelezettségek megszűnnek.

Ennek a következményeaz; hogy a Ptk. 617. 5 (1) bekezdéseszerint az örókbefogadott az örökbefogadásfennállásaalatt - az örökbefogadóvér szerinti leszármazójakéntörököl, a (2) bekezdése értelmében az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes

öröklésijogátvér szerinti roRonai utáh, a (3) bekezdésalapján az örökbefogadottután - ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szúnt meg - leszármazó, házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint, a (4) bekezdése kimondja, hogy ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai, a 618. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy titkos örökbefogadásesetén az.Örökbefogadottés vér szerinti rokonai között - az örökbefogadás fennállása alatt - nincs törvényes öröklési kapcsolat.

A Nemzeti Hitvallás szerint"Valljuk, hogy együttélésünklegfontosabb keretei a családés a nemzet, összetartozásunk atapveto értékei a hűség, a hit és a szeretet. " Az alaptörvény a

magyartársadalom legfontosabb alapjakénta családothatározzameg. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint "Magyarország függetíen, demokratíkus jogállam. " Az Alaptörvény családvédelmi klauzulája szerint "L) cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nó között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A csatádi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. A Ptk. és a Csjt. vonatkozó rendelkezései egyértelmúvé teszik, hogy csak kiskorú gyermeket lehet örökbe fogadni. Ez a vérségi kapcsolat mellett a csaiád létrejöttének lehetséges módja. Az így létrejött családot az alaptörvény a nemzet fennmaradásának alapjaként határozza meg, amelynek kifejezett védelmet biztosít.

Az AlaptörvényXIII. cikk (t)bekezdése szerint: "Mindenkinekjoga van a tulajdonhoz és az örökléshez."

A kűlföldi állampolgár végső soron törvényes örököskénttörténő elismerése az alábbi okok miatt ütközik a magyar közrendbe:

3

rt

ÜGYVED

******

Dt. Kováci P. Zoltán Ugyvéál tródii

*. *.. *

Dr. KovactP. ZoKdn

*<<*>.

Us/'/éd-Ad ót a nócsa dó Hi'/otaloiköibesjeRési'anácsadó 21. 1il, H-!054ei Jdapes)Ho!du.

n e rS

lei./fax: +?í 1 3322 533 R O DA K www. kpt. hu

- nem csupán a magyar (állampolgárokra irányadó) Csjt. és 1959-es Ptk., hanem a francia Code Civil szabályaiban foglaltakat is meghaladó olyan többlet-jogokat biztosítana, amelyeket a saját állampolgáraiszámáraegyik állam sem garantál, és - elvi lehetőséget biztosít(hat)na arra is, hogy a néhai örökbefogadó elhalt édesapjának: a magyar állampolgár örökhagyónak a végintézkedését - a magyar állampolgároktól eltérően - annak ellenére is megtámadhassákés - annak sikerétő! függően- a törvényes örökrészvagy legalább a kötelesrész iránti igényüket érvényesíthessék, hogy - az 1959-es magyar Ptk. 653. 6-a szerint a végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanságmegállapítása esetében maga örökölvagy tehertől mentesül, - a francia Code Civil 368. §-a szövegének magyar fcr'dítása szerint azonban az örökbefogadófelmenőinek viszonylatában az örökbefogadott és annak leszármazói nem minősülnek törvényes örökösnek, illetőleg - a Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium Nemzetközi Fóosztályának tájékoztatása szerint - kötelesrészre való jogosultsággal nem rendelkeznek.

A fentieket összefoglalvaa külföldi ítéletek közrendbeütközőelismerése a család, mint a nemzet legfontosabb, védendő egységének súlytalanná válásáhozvezethetne. A külföldi határozatok elismerése indokolatlanul kitágítaná az örökbe fogadható személyek körét, ezzel

olyan többletjogosultságokatbiztosítva a külföldiállampolgáróknak,amelyet a magyar állampolgároknak nem biztosít. Ajogvita túlmutat a felekjogviszonyán, ugyanis alapjaiban sérti a magyar jog szerinti örökbefogadás célját és elveit, igy a magyar családjogi közrendet.

.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot,

'. It .

hogy állapítsa

meg a Kúria

Pfv.1.20.369/2017/7. számú végzésének, Fővárosi Törvényszék 73.Pkf.636.221/2016/3. számú végzésének és a Budai Központi Kerületi Bíróság 0102-2/A. Vh. 1400/2014/27.

számú végzésének alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. §-ának megfelelően az(oka)t semmisitse meg.

Nyilatkozom, hogy nem kezdeményeztem a bíróságon az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Személyes acfMaim közzétételéhez nem járulok hozzá. Az erről szóló nyilatkozatöt mellékelten ciatolom. Kelt: Budapest, 2018. április 6.

képviseli: Dr. Kovács P. Zoltán Ugyvédi Iroda

Dr. Kovács P. Zo'tán ügyvéd

*******

Dr. Kováci P. lollan Ügy^édl Iroda Dr. Kováci P. Zoltán Ugyvéd-Adótanócsadó Hi'/olaiosközbeszetzésiionácsadó

3 rtn 6 FS H-iC54BudapesfHcldu.21. !U. tel. /iax: +36 1 3322 533

UGYVEDI IRODAK >>w.kp>. h>

Mellékletek:

1. ügyvédi meghatalmazás 2. a Kúria Pfv. 1. 20. 369/2017/7. számú végzése 3. a Fővárosi Törvényszék 73. Pkf.636.22V2016/3. számú végzése 4. a Budai Központi Kerületi Bíróság 0102-2/A. Vh. 1400/2014/27. számú végzése 5. nyilatkozat az indítványozó személyes adatainak nyilvánosságra hozhatóságáról 6. teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt végrendelet másolatban

7. a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályának állásfoglalása 8. az egyszeró örökbefogadást igazoló okiratok forditásai

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.