Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója


1 Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója Bevezetı Az önkormányzatok tevékenység&eacut...
Author:  Sarolta Vincze

0 downloads 15 Views 146KB Size

Recommend Documents


Signalen van milieugezondheidsrisico's RIVM Briefrapport C. Vros L. Gooijer H. Kruize
1 Signalen van milieugezondheidsrisico's RIVM Briefrapport C. Vros L. Gooijer H. Kruize2 3 Signalen van milieugezondheidsrisico's RIVM Briefrapport C....



Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Bevezetı Az önkormányzatok tevékenységét helyi ifjúsági feladataikra vonatkozóan az alkotmány, az önkormányzati törvény és különbözı európai dokumentumok rögzítik vagy írják körül. Ezek a következık: Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintő jogforrása a Magyar Köztársaság Alkotmánya, amely kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit.” /1949. évi XX. tv. 16. §/ valamint „A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérıl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelı testi, szellemi és erkölcsi fejlıdéshez szükséges.” /1949. évi XX. tv. 67. § (1)/

Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az oktatásban alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemrıl Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogatása is. Az Európa Tanács 237. határozata -amely „Európai charta a fiatalok részvételérıl a helyi közösségek és régiók életében” címmel 1992-ben jelent meg- a helyi önkormányzatok ifjúságpolitikájának alapelemeiként említi a szabadidıs, társadalmi és kulturális tevékenységek támogatását, a foglalkoztatottság növelését és a munkanélküliség csökkentését, a lakásépítést és városfejlesztést, az oktatási és képzési lehetıségek mind szélesebb körő kiterjesztését, a szociális és egészségügyi megelızı politikát, a mindenki számára egyenlı esélyek megteremtését. „Ezen ágazati politika kivitelezése érdekében a helyi és regionális önkormányzatok vállalják, hogy optimalizálják azokat az intézményes feltételeket, amelyek szabályozzák a fiatalok részvételét a döntésekben és az azokról folytatott vitákban.” (Európa Tanács 237. határozata II./ 34. ) Az Európa Tanács

2005. március 22-23-i ülésén elfogadásra került az ezen alapelveket összefoglaló Európai Ifjúsági Paktum. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, amely az önkormányzatok feladatai között felsorolja az alábbiakat: ”A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: … az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; … az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése.” /1994. évi LXIII. tv. 3. § (1) szerint módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1)/. „Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.” /1990. évi LXV. tv. 8. § (2)/

1

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója Az alábbiakban Az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvénytervezetbıl /2005/ az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi miniszter és az Igazságügy-miniszter által elıterjesztett javaslatokat emeljük ki a helyi ifjúsági cselekvési tervre vonatkozóan:

Helyi ifjúsági cselekvési terv 19. § A megyei és a fıvárosi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat a) amelynek a területén több mint ötezer állandó lakos él, vagy b) amely mellett helyi ifjúsági tanács mőködik helyi ifjúsági cselekvési tervet (a továbbiakban: cselekvési terv) alkot. 20. § (1) A cselekvési terv meghatározza a) az önkormányzat által a fiatalok részére nyújtott szolgáltatások kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket, b) az intézkedések határidejét, felelıseit, valamint a megvalósításban közremőködı intézményeket és szervezeteket, c) a szolgáltatások mőködtetésére és fejlesztésére fordítandó pénzügyi forrásokat. (2) A cselekvési tervben – az (1) bekezdés szerinti intézkedésekkel összefüggésben – az önkormányzat a) vizsgálja és értékeli a település vagy a megye ifjúságának társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait, b) bemutatja az önkormányzat által az ifjúság részére nyújtott ifjúsági, oktatási, egészségügyi, szociális, foglalkoztatási és közmővelıdési közszolgáltatásokat, c) bemutatja az önkormányzat ifjúsági civil kapcsolatainak rendszerét, d) meghatározza az ifjúsági szolgáltatások fejlesztésének céljait. (3) Amennyiben a településen helyi ifjúsági tanács mőködik, a cselekvési terv meghatározza a helyi ifjúsági tanácsnak az önkormányzat ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatali folyamataiban való részvételének kereteit. 21. § (1) Az önkormányzat a cselekvési tervet kétéves idıszakra, határozattal fogadja el. (2) Az önkormányzat a cselekvési terv megalkotásának kötelezettségérıl illetve szándékáról a helyi lakosságot, a helyi ifjúsági társadalmi szervezeteket, valamint – amennyiben a településen helyi ifjúsági tanács mőködik – a helyi ifjúsági tanácsot a helyben szokásos módon értesíti. (3) A cselekvési terv tervezetével kapcsolatban – annak a képviselı-testület vagy a közgyőlés elé terjesztését megelızıen – az önkormányzat közmeghallgatást tart. (4) Az önkormányzat a cselekvési terv tervezetét a helyi – megyei önkormányzat esetén a területi – ifjúsági szervezetekkel, valamint – amennyiben a településen helyi ifjúsági tanács mőködik – a helyi ifjúsági tanáccsal egyezteti. 22. § (1) Az önkormányzat a cselekvési tervet kétévenként felülvizsgálja. (2) A felülvizsgálat keretében az önkormányzat áttekinti a cselekvési tervben meghatározott feladatok teljesítése érdekében megtett intézkedéseket, a feladatok megvalósulásának ütemét, valamint az esetleges elmaradásokat, azok indokát és a teljesülés érdekében szükséges további feltételeket.

2

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

(3) A cselekvési terv felülvizsgálatára egyebekben az elfogadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Az önkormányzat az elfogadott cselekvési tervet, illetve – amennyiben a településen helyi ifjúsági tanács mőködik – a helyi ifjúsági tanács ahhoz főzött véleményét a helyi önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzéteszi. 23. § A megyei önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelynek a területén legalább ötezer állandó lakos él, ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottságot alakít.

A közeljövıben benyújtásra kerülı Ifjúsági Törvény ágazati jellegő törvény lesz. 2006-tól az önkormányzatok által vállalt ifjúsági feladatok ellátása normatív- illetve feladatfinanszírozású támogatásban részesül. A hozzájutás feltétele, hogy az azt igénylı önkormányzat rendelkezzen ifjúsági koncepcióval és konkrét cselekvési tervvel. Eszerint a vállalható önkormányzati feladatok a következık: • az ifjúság közéletben való részvételének elımozdítása és ennek intézményes mőködtetése, • a közéleti ifjúsági ügyek koordinációja (ifjúsági referens illetve ifjúságsegítık alkalmazása), • megfelelı ifjúsági közösségi tér kialakítása és mőködtetése, • az ifjúsági információszolgáltatás rendszerének kialakítása és annak mőködtetése. Az Ifjúsági Törvény szerint az ötezer és húszezer fı közötti lélekszámú településen biztosítani kell az ifjúsági közösségi teret és az ifjúsági információs pontot. E két feladat a már mőködı, és az önkormányzatok valamint a civil szervezetek által a jövıben létrehozandó intézményekbe, szolgáltatásokba integráltan is megvalósulhat. A támogatások elnyerésének szempontjából alapvetı fontosságú, hogy a település önkormányzata kidolgozza saját ifjúsági koncepcióját. A települési önkormányzat az ifjúsági feladatok ellátása szempontjából elsısorban szolgáltató, nem pedig közhatalom-gyakorló szerv. A fiatalokat - koruknak és döntéshozó képességüknek megfelelı módon - be kell vonni az ıket érintı kérdések megvitatásába, a rájuk vonatkozó, velük kapcsolatos döntések meghozatalába. Az ifjúsági ügyek helyi önkormányzatokban való megjelenése: önálló bizottsági szinten, illetve más bizottságokhoz delegálva, vagy ifjúsági tanácsnok által képviselve. Részt vehet a testület ülésein (javaslattételi és véleményezési joggal) a települési gyermekés ifjúsági önkormányzat képviselıje.

Az ifjúság egy heterogén, speciális jellemzıkkel bíró réteg. Életminıségét a kor, az élethelyzet, a tanulás, a munkaerı-piaci részvétel, a családi háttér, a szakma megszerzésének lehetıségei is befolyásolják. Ifjúságpolitikára azért van szükség, hogy a helyi ifjúság társadalommal szembeni igényei, szükségletei érvényesülhessenek.

3

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója Kiemelten fontosnak kell tekintenünk, hogy az ifjúsági és az ifjúságot segítı civil szervezetek megerısödjenek, rendszeres segítséget kapjanak mind az önkormányzattól, mind annak intézményeitıl. Az a feladatunk, hogy Csorvás olyan élhetı település legyen, hogy az itt élık születésüktıl kezdve magukénak érezhessék, otthonuk legyen, felelısek legyenek érte, a helyi ifjúságpolitika ugyanis a fiatalokra a jövı erıforrásaiként tekint. A Koncepció alapelvei:  Az Önkormányzat álláspontja értelmében az ifjúság új értékek hordozója, teremtıje, jelentıs erıforrás.  Az Önkormányzat épít:  az önkormányzat jogi, anyagi és pénzügyi, szervezeti eszközeire, intézményeire, személyi és szakmai feltételeire;  az Általános Mővelıdési Központ és az Egyesített Szociális Intézmény együttmőködésére;  a civil szervezetek együttmőködésére;  a Koncepció megvalósítását támogató Ifjúsági Törvényre és tárcastratégiára /Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium valamint Igazságügy-minisztérium/ illetve költségvetési politikára.  A Koncepciót az Önkormányzat kétévenként felülvizsgálja. A Koncepció fontosabb célterületei: • szociális ellátás (családsegítés, gyermek- és családvédelem) • egészségügyi ellátás (testi és lelki egészségvédelem, prevenció, gondozás, gyógyítás és kezelés) • oktatás és képzés • közösségi élet (szabadidı, kultúra, sport, közélet, egyesületi szervezıdések) • pályaválasztás, munkavállalás, lakáshoz jutás

4

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Helyzetelemzés

Demográfiai adatok Csorvás összlakossága a népszámláláskor (2001) 5761 fı, a 2005. január 1-i adatok szerint 5720 fı. Az elmúlt évben a születések száma 37, a halálozásoké 99 volt. Az Ifjúsági Törvény értelmében a 0-30 év közötti gyermekek illetve fiatalok száma 2001-ben: 0-14 éves korú gyermek: 943 fı, 14-30 éves fiatal: 1107 fı. Településünkön a népszámláláskor tehát 2050 fiatal élt, vagyis Csorvás lakosságának 35,6 %-a. Sajnos azonban a demográfiai adatok a lakónépesség lassú csökkenését mutatják, ugyanis évek óta magasabb a halálozások száma, mint az élveszületéseké. A településen található munkahelyek a fiatalabb, képzett korosztály számára nem minden esetben nyújtanak egzisztenciát, vonzó jövedelmet, így számolni kell elvándorlásukkal. A családszerkezet átalakulása is érzékelhetı méreteket öltött, egyre több egyszülıs, az egy gyermeket nevelı, valamint az egyszemélyes háztartás. A tendencia ellenére figyelemre méltó, hogy az Ifjúsági Koncepcióhoz kapcsolódó kérdıíves felmérés szerint a válaszadó, nagykorú fiatalok közel húsz százaléka tervez a közeljövıben családalapítást és tizenkét százalékuk vállalna gyermeket öt éven belül.

Egészségügyi helyzet A lakosság egészségi állapotának romlása országos tendencia. A fiatal népesség fı betegségcsoportjai a következık: légzıszervi megbetegedések, allergia, elhízás, mentális zavarok, cukorbetegség, magas vérnyomás. A kiváltó okok között a helytelen életmód és táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz valamint az idıszakonkénti magas pollenkoncentráció szerepelnek a legelıkelıbb helyeken. Ezek a betegségek nagyrészt megelızhetık integrált prevenciós szemlélettel. Csorváson az egészségügyi alapellátást három felnıtteket ellátó háziorvos, egy gyermek szakorvos, kettı fogszakorvos és a védınıi szolgálat biztosítja, akik ellátják az iskola-egészségügyi feladatokat is. A védınık aktívan részt vesznek az óvodai és iskolai egészségügyi szőrıvizsgálatokban, ezenkívül felvilágosító, tanácsadó munkát is ellátnak. A csorvási ifjúsági koncepciót elıkészítı kutatás szerint a válaszadók 54%-ának családjában dohányoznak és a családok közel 15%-ában gyakran fogyasztanak alkoholt. A válaszadó fiatalok közül azonban mindössze egy fı fogyaszt rendszeresen alkoholt és „csak” 12%-uk dohányzik rendszeresen. Az egészséget súlyosan károsító kábítószerekkel kapcsolatos kérdések szerint a válaszadó fiatalok 39%-ának baráti körében élnek különbözı drogokkal, közülük azonban csak 3-an próbálták ki a kábítószert, többnyire 16 és 19 éves koruk között. Az egészség azonban minden megkérdezett számára fontos, ezért hajlandó is tenni valamit, ami megmutatkozik a helyi sportrendezvények kedveltségében.

5

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer Csorvás Város Önkormányzatának gyermekvédelmi feladatait az 1997. évi XXXI. tv. szabályozza. Ezen feladatok egyrészt hatóságiak, másrészt szolgáltató jellegőek (pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások): a pénzbeli ellátások közül az önkormányzat gyámhatósága rendszeres gyermekvédelmi támogatást /2004-ben havonta átlagosan 403 gyermek részesült ebben/ -ezen belül térítési díjkedvezményt- és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást /2004-ben 7 gyermeknek/ nyújt, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közül pedig a védelembe vételt alkalmazza, ami 2004-ben 7 családban élı 19 gyermeknél vált szükségessé. Csorváson a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer másik pillére az Egyesített Szociális Intézmény keretein belül valósul meg. Itt a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatban két családgondozó és egy szociális asszisztens látja el a veszélyeztetett gyermekek gondozását. E szolgálat feladata a településen élı valamennyi gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése, valamint az utógondozás. A Szolgálat az iskola gyermekvédelmi feladatait is ellátja. Heti egy alkalommal pszichológus segítségét vehetik igénybe a rászorulók. A gyermekek veszélyeztetettségének csökkentése érdekében észlelı- és jelzırendszer mőködik, melyet az óvodával, az iskolával, a védınıkkel, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelısével, a rendırséggel valamint a polgárırséggel kialakított együttmőködés alapoz meg. A gyermekekrıl való napközbeni gondoskodást a teljes körő ellátást nyújtó óvodák, az iskoláskorúak számára pedig a napközi ellátás és a napközbeni étkeztetés biztosítják. Ezek mellett autistákat befogadó otthon és a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete által létrehozott mozgássérülteket ellátó „Csillagház” lakóotthon mőködik Csorváson. Csorvás önkormányzata szociálpolitikájában kiemelt figyelmet fordít a jól tanuló, de hátrányos helyzető, csorvási lakóhelyő, felsıoktatásban részt vevı hallgatók támogatására: a Bursa Hungarica ösztöndíjat a 2003/2004-es tanévben 29-en, a 2004/2005-ös tanévben pedig 25-en kapták meg.

Alapfokú oktatás és nevelés 1971-ben a nagyközség tanácsa létrehozta az Általános Mővelıdési Központot. Ez teret biztosított a sokoldalú személyiségfejlesztésnek, az egymásra épülı képzési folyamatoknak és lehetıvé tette a szellemi kapacitás jobb kihasználását. Csorváson ez az integrált irányítási forma máig fennmaradt. Tartalmilag gazdagodva, a hatályos jogszabályi keretekhez igazodva, az ÁMK jó szakmai eredményeket ér el, melyet megyei és országos szinten is elismernek.

6

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Az Általános Mővelıdési Központ részintézményei: Napközi Otthonos Óvoda Általános Iskola Általános Iskolai Napközi Otthon Alapfokú Mővészeti Iskola Bartók Béla Iskolai és Közmővelıdési Könyvtár Mővelıdési és Ifjúsági Ház

Napközi Otthonos Óvoda Jelenleg 2 épületben 6 óvodai csoport mőködik 190 férıhellyel. I.sz. Óvoda Méreteinél fogva kényelmes helyet biztosít az itt elhelyezett 2 óvodai csoportnak. Játszószerekkel felszerelt, parkosított, szép fákkal díszített udvara megfelelı teret biztosít a foglalkozásokhoz. A pedagógiai program kiemelt része a környezeti nevelés. II. sz. Óvoda 1983-ban épült 40 férıhelyes bölcsıdének és 1993-ban került átalakításra az épület öt óvodai csoport elhelyezésére. Jó állapotú, korszerően berendezett, a nevelési elveknek megfelelı körülményeket teremt. Nagy udvara kielégíti a gyermekek mozgásigényét. A pedagógiai programban itt is a környezettudatos magatartás kialakítása szerepel a középpontban.

ÓVODÁK

1990

1995

1999

2005

3

3

2

2

Óvodai férıhelyek száma

210

235

190

190

Beíratott gyermekek száma

224

222

190

166

9

10

8

6

12

12

12

12

Óvodák száma

Óvodai csoportok száma Óvodapedagógusok száma

Általános Iskola Az általános iskolai oktatás jelenleg három épületben történik. Közülük egyik helyet ad a speciális (gyógypedagógiai) tagozatnak is. Az iskolában napközi és tanulószoba mőködik. A hozzátartozó tornacsarnok kiváló feltételeket biztosít az iskolai és iskolán kívüli testnevelésnek, beleértve a gyógytestnevelést is. 7

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója A szakos pedagógus ellátottság 100%-os. Matematika és informatika tantárgyakból emelt szintő oktatás folyik. Az iskola képzett logopédussal is rendelkezik, aki a környezı települések ellátásában is segítséget nyújt. Az Orosházi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül elıkészítés alatt van a szomszédos Gerendás településrıl a felsı tagozatos tanulók átjárása a csorvási iskolába (44 fı).

TANULÓK

1990

1995

1999

2005

Alsó tagozatos tanulók száma

304

288

250

202

Felsı tagozatos tanulók száma

293

268

275

234

Speciális oktatásban részesülı tanulók száma

22

20

23

15

619

579

548

451

Tanulók összlétszáma Ebbıl bejáró tanuló

-

4

1

11

Bejárók aránya %

-

0,7

0,2

2,4

Pedagógusok száma fı

41

43

38

39

Tantermek száma db

25

27

22

24

A település kiemelkedı színvonalú alapfokú oktatásából eredıen jelentıs a továbbtanulók száma is. Az alábbi ábra a csorvási 7 évesnél idısebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását mutatja a népszámlálási adatok alapján:

Végzettség

1990

2001

2003



%



%



%

8 osztály alatt

2143

38,2

1265

23,5

1302

23,7

8 osztály

2036

36,3

1856

34,4

1842

33,6

érettségi nélkül

731

13,0

1271

23,6

1271

23,1

érettségivel

546

9,7

767

14,2

790

14,4

-

-

37

0,7

37

0,7

159

2,8

192

3,6

245

4,5

Általános Iskola

Középiskola

Egyetem, fıiskola oklevél nélkül oklevéllel

8

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója Alapfokú Mővészeti Iskola Az Alapfokú Mővészeti Iskola 1994-ben kezdte meg tevékenységét. Mővészetoktatási tevékenységi területeik 11 tanszakon: • Zeneoktatás (zongora, fafúvós, rézfúvós, ütıs, népzenei) • Mozgásmővészet (tánc, modern tánc, mazsorett) • Képzımővészet (rajz, festészet, tárgykészítés) A mővészeti iskolába a környezı településekrıl is járnak tanulók. (Telekgerendás, Gerendás) Az iskola tanulóira épül az Ifjúsági Fúvószenekar és a Mazsorett Csoport. Az Ifjúsági Fúvószenekar koncertzenekar kategóriában arany fokozatú minısítéssel rendelkezik, a mazsorett csoport pedig Szlovéniában az Európa Bajnokságon bronzérmet szerzett. A Mővészeti Iskola tanulói a település rendezvényeinek rendszeres szereplıi, többször mérették meg magukat külföldön is (Németország, Olaszország, Szlovákia, Szerbia–Montenegró). Minden második évben a Mővészeti Iskola szervezésében kerül megrendezésre a Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett verseny. 1990

1995

2000

2005

Tanulók száma

-

193

203

186

Bejáró tanulók száma

-

12

35

45

Bejárók aránya %

-

6,2

17,2

24,1

Alapfokú Mővészeti Iskola

iskola Általános Iskola Alapfokú Mővészeti Iskola

tanuló 494 185

bejárók fı 9 27

pedagógus % 1,8 14,6

39 Fıállású: 6 Óraadó: 6

tanterem 24 9

Mővelıdési és Ifjúsági Ház 1963-ban avatták fel a Mővelıdési Házat, amelyben színházterem (mozi), könyvtár és egy klubszoba kapott helyet. 1972-ben egy új szárnnyal bıvült, azóta Mővelıdési és Ifjúsági Házként mőködik. Az épület átalakításra és felújításra került. Jelenleg egy korszerően kialakított színházterem öltözıkkel, egy multifunkcionális aula, két klubhelyiség és egy galéria (kiállítóhely) szolgálja a közmővelıdést. Szervezetileg hozzá tartozik a külön épületben elhelyezett Ifjúsági Klub.

9

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

MŐVELİDÉSI HÁZ

DB

ALAPTERÜLET

Nagyterem

1

280 m

Klubhelyiségek

2

Kiállítóhely

FÉRİHELY

2

300 fı

80 m2

1

130 m

80 fı

2

120 fı

Közösségi Ház A több célú nagyterem, a négy iroda és a klubszoba széleskörő igények kielégítésére alkalmas, a település rendezvényeinek lebonyolítására használják. KÖZÖSSÉGI HÁZ Nagyterem

DB

ALAPTERÜLET

1

150 m

FÉRİHELY

2

100 fı

2

Klubszoba

1

25 m

Ifjúsági Klub

1

150 m2

30 fı 80 fı

Iskolai és Közmővelıdési Könyvtár Az olvasókör hagyományait folytatva, a település különbözı pontjain elhelyezve Csorváson mindig mőködött könyvtár, amely ízlést formált, kulturális igényt elégített ki, de ébresztette is a mővelıdéshez kapcsolódó igényeket. 1963-ban 51 m2-en, majd bıvítés után 136 m2-en végleges elhelyezést nyert a könyvtár, amely ma már több mint 500 m2-en elhelyezett 29335 kötettel várja az olvasókat. Ma a könyvtár információs bázis. Teljes anyaga számítógépen van feldolgozva, korszerő nyilvántartási rend szerint, ezenkívül 10 számítógépen ingyenes Internet elérhetıséget biztosítanak. 28 egységet tartalmazó zenei részlege nyelvi labornak is használható. EU sarokkal rendelkezik, amely a szükséges információt mindenki számára biztosítja. 1990 Könyvtár Beiratkozott gyermekek száma 456 Beiratkozott felnıttek száma 300 Beiratkozottak száma összesen 756 Éves forgalom 10141 Kötetek száma 16810

1993

1996

2000

2002

539 319 858 17224 24866

575 293 868 21202 27107

588 364 952 20084 28487

552 395 949 26406 29335

10

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Pályaválasztás, munkavállalás, munkanélküliség Az általános iskola kiválasztását elsısorban a lakóhely határozza meg. Az általános iskolai pályaválasztás illetve középiskola-választás nagyrészt az iskolai ajánlásokon múlik, mely alapvetıen a tanulmányi teljesítményen alapul, figyelembe véve a diákok egyéb jellemzıit, ambícióit, családi helyzetét és a környék munkaerıpiaci helyzetét. Különösen nehéz a tanulmányaikat befejezı és munkát keresı pályakezdı fiatalok helyzete, hiszen számukra a munka világába való bekerülés jelenti a legnagyobb problémát. Bár korszerő ismeretekkel rendelkeznek, rugalmasak, könnyen alkalmazkodnak, de nincs munkatapasztalatuk, ebbıl következıen hátrányosabb helyzetben vannak az állásokért folytatott versenyben. A Békés Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint 2004. decemberében a munkavállaló körú népesség 3604 fı volt, 2005. júniusában 3608 fı. A 18-30 éves korú regisztrált munkanélküliek száma 2004. decemberében 72 fı volt, ugyanez 2005. júniusában 89 fı. A csorvási fiatalok közül 2005. júniusában 37-en pályakezdı munkanélküliek, ık szakközépiskolát, technikumot, gimnáziumot, 8 általános iskolai osztályt vagy ennél kevesebbet, illetıleg szakmunkásképzıt végeztek. A 37 álláskeresı fiatalból egy fı fıiskolát végzett.

Lakáspolitika Csorvás lakáspolitikája az elmúlt években a hasonló adottságú, 5000 fı körüli lélekszámú települések helyzetét mutatta, amelyet a többségében lakott, felújításra szoruló, magántulajdonú családi házak és kisszámú lakásállomány jellemez. Az utóbbi években az új otthonok építése visszaesett, helyette a bıvítés, korszerősítés került elıtérbe. Ezáltal növekedett az összkomfortos lakások aránya (27,8 %-ról 39,4 %-ra). Ezen a helyzeten nagymértékben változtatott a település önkormányzata által a közelmúltban befejezett építkezés, a Fecskeház, amely 16 garzonlakásból áll, és a helyben letelepedni szándékozó, dolgozó vagy felsıoktatásban részt vevı, lakáscélú elıtakarékossággal rendelkezı fiatal párok önálló életkezdését támogatja. Azokat a fiatalokat, akik helyben lakást vásárolnak, az önkormányzat maximum félmillió forint kamatmentes hitellel segíti otthonteremtésükben.

Sport Csorvás sportélete gazdag múltra tekint vissza. A település lakói 80 esztendıvel ezelıtt alakították meg a Csorvási Sport Klubot (CSSK), amely ma is tevékenykedik. A labdarúgók a megyei I. osztályban, a nıi kézi-labdázók az NB IIben, a férfi kézilabdázók a megyei I. osztályban, a sakkozók a megyei I. osztályban, a karatésok pedig egyéni versenyeken indulnak. Ugyanitt tervszerő utánpótlásnevelés folyik. A különbözı korosztályos labdarúgó és kézilabdázó csapatokban a szomszédos településekrıl is sok fiatal versenyez. A sportolás feltételrendszerét az önkormányzat a támogatók segítségével igyekszik megteremteni. A tömegsportot az

11

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója önkormányzat a civil szervezetekkel együtt szervezi. A programok népszerőek: Téli kupa, Mikulás kupa, Fut a Csorvás stb… . A Csorváson megrendezésre kerülı sporteseményeknek az alábbi helyszínek adnak otthont: Sporttelep Két versenyzésre alkalmas labdarúgó pályával és egy kispályával rendelkezik. A központi pálya talaja a megye legjobb játékterévé avatja a „stadiont”, az edzıpálya világítással van ellátva, az öt öltözı jó körülményeket biztosít a versenyekhez. A lelátón 350 fı szurkolhat. Tornacsarnok A település tornacsarnoka 1980-ban épült 700 m2 játéktérrel és 200 fıt befogadó lelátóval. Jelenleg az iskolai testnevelésnek, a versenysportnak és azoknak a polgároknak ad otthont, akik a szabadidejüket sporttal kívánják eltölteni. Felszereltsége korszerő. Igénybevétele rendkívül nagy, késı estig és hétvégeken is maximálisan kihasznált. Kis tornaterem E termet az iskola gyógytestnevelés foglalkozásainak helyszínéül alakította ki. Az itt nyújtott szolgáltatást más településrıl is igénybe veszik, mivel célszerő felszereléssel rendelkezik. Ez a terem ad helyet néhány alsó tagozatos osztály testnevelés órájának is. Sportudvar Aszfalt burkolattal ellátott korszerően kialakított játéktér, amely alkalmas kézilabda mérkızések és kispályás labdarúgó mérkızések lebonyolítására. A játéktérhez megfelelı öltözık és szociális létesítmények kapcsolódnak. Iskolai testnevelési órák mellett felnıtt szabadidı sport céljaira is használják.

Az Ifjúsági Koncepciót elıkészítı kutatás adatai szerint a helyi fiatalok közül többen hetente többször is sportolnak, ık elınyben részesítik a kerékpározást, a labdarúgást, a futást, a táncot és a kézilabdát, a válaszadók többsége azonban ritkábban végez testmozgást, ık hetente, esetleg havonta edzenek. Népszerő mozgáslehetıségek még az aerobic, a torna és az úszás, bár ez utóbbit jelenleg csak a környezı strandokon, uszodákban tudják gyakorolni. A településen élı fiatalok mind nagyobb hányada ismeri fel a rendszeres testmozgás nyújtotta elınyöket, a kérdıíves felmérésbıl szerzett információk szerint egyre több gyermek sportol Csorváson.

12

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Bőnözés- az ifjúsági bőnelkövetés jellemzıi a Csorvás Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 63/1999.(VI.30.)KT határozatával elfogadta a nagyközség bőnmegelızési programját. A Képviselı-testület a program elfogadásakor döntött arról is, hogy – a társadalmi kontroll biztosítása, a folyamatos, operatív bőnmegelızési tevékenység koordinálása érdekében – Bőnmegelızési Tanácsadó Testület létrehozását kezdeményezi az önkormányzat, a rendırség, a polgárırség, az önkormányzat intézményei, a település érintett civil szervezetei és a településnek az e Testület munkájához csatlakozni kívánó polgárai részvételével. A bőncselekmények sajátosságait tekintve megállapítható, hogy az ifjúsági bőnelkövetésnek tipikus formái vannak: elsısorban a rongálás, a kortársak sérelmére elkövetett bántalmazás és a kisebb értékő bolti lopás a jellemzı. A település közbiztonsága, a közterületek rendje jónak mondható, a lakosság nyugalmát jelentısen zavaró jogsértések elkövetése nem jellemzı. A veszélyeztetett korosztály esetében felmerült a drogok jelenléte településünkön, azonban mint bőncselekmény-kiváltó tényezı nem ismert. A környékbeli városok széleskörő szórakozási lehetıséget nyújtó rendezvényein a fiatalok számára alkalom adódik a kábítószerek számos fajtájához való hozzájutásra. Kérdıíves vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy a válaszadók közel 39%-a elıtt nem ismeretlen a drog, hiszen barátaik, ismerıseik között vannak, akik élnek vele. Sajnos kevéssé adhat okot a fellélegzésre, hogy a válaszadó drogkipróbálók mindössze hárman vannak, és ık is csak nagykorúságuk küszöbén használták a szert. Csorvás kábítószerekkel való fertızöttsége ezek alapján az országos átlag alatt marad.

Nemzetközi ifjúsági kapcsolatok A gyermekeknek, de különösen az ifjúsági korosztálynak rendkívül nagy az igénye az utazásra, a más kultúrákkal való megismerkedésre. A technikai lehetıségek, az Internet, a számtalan televíziós csatorna megkönnyíti a nyelvek (elsısorban az angol) tanulását. Ennek ellenére a nyelvtudás hiánya még mindig gond, amely nemcsak a nemzetközi kapcsolatteremtést nehezíti meg, hanem sok esetben a továbbtanulást, a munkavállalást is. A kérdıívünkre érkezett válaszok között sok fiatal komoly nyelvtanulási hajlandóságát jelzı adatok érkeztek. A válaszadók közül számosan angol nyelvet, sokan németet tanulnak ill. tanultak, mindezek mellett elıfordul az orosz, az olasz és a japán nyelv iránti érdeklıdés is. A válaszadók többsége kitartóan tanulja az idegen nyelvet a nyelvvizsgáig, sokan vannak azonban, akik sem nyelvet tanulni sem a több évig tanult nyelvbıl nyelvvizsgázni nem kívánnak.

13

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója Csorvás testvértelepülései a felvidéki Diószeg /Szlovákia/, az erdélyi Uzon /Románia/ és a vajdasági Zenta-Felsıhegy /Szerbia-Montenegró/. Testvértelepüléseink fiatalokból álló közösségeivel az együttmőködés kiváló, civil szervezeteink és az önkormányzat delegációi rendszeresen látogatják egymást. Célunk, hogy a testvértelepülések fiataljai szorosabb kapcsolatot létesítve segítsék egymás munkáját, együttmőködésük hasznos és tartalmas legyen és továbbépíthessék az Európai Uniós ifjúsági kapcsolatokat.

Ifjúság és közélet A fiatalok természetes igénye, életkori sajátossága, hogy saját korosztályával, különbözı közösségi formákban töltse szabadidejét. Az érdeklıdési körre, hobbira, mővészeti tevékenységre vagy sportra épülı tevékenységek a fiatalok közösségi magatartásának kialakulását és megerısödését ösztönzik. A csorvási fiatalok önszervezıdését, közösségi részvételét az alábbi civil szervezetek biztosítják a településen: Önkéntes Tőzoltó Egyesület A település legrégebbi önszervezıdı közössége, 1903. óta tevékenykedik a településen. Fı feladata a tőzoltás és tőzmegelızés. A helyi és a környezı településekrıl érkezı fiatalok körében rendkívüli népszerőségnek örvend utánpótlás nevelı egysége. Csorvási Polgár- és Vagyonvédelmi Egyesület 1990 óta dolgozik, feladata a közbiztonság- és a közrend védelme. A helyi fiatalok közül egyre többen válnak a polgárırség tagjává. Szorosan együttmőködnek az illetékes –szintén a fiatal korosztályhoz tarozó- rendırséggel. A településen mőködı Bőnmegelızési Tanács munkáját is segítik. Csorvás Megújulásáért Egyesület 2002-ben alakult egyesület fı céljai: kulturális, sport és szabadidıs programok szervezése, környezetvédelem. Ifjú tagjai tevékenyen vesznek részt lakóhelyünk szépítésében. Nefelejcs Népzenei Egyesület Az Egyesület 1996-ban alakult, gyermek és ifjúsági citerazenekart, valamint énekkart mőködtet. Célja a hagyományırzés és ápolás, a népzenei kultúra terjesztése, versenyeken való szereplések.

14

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója Együtt az Egészségünkért Egyesület 2003. évben létrehozott civil szervezıdés, a települési Egészségtervben meghatározott célkitőzések megvalósítására. Célja az egészséges életmód-, életminıség fejlesztése, a természet védelme, a környezeti ártalmak csökkentése. Az Egyesület csatlakozott a Dél-alföldi Régió Települési Egészségterv Egyesülethez. Csorvási Fúvósokért- és Majorettekért Alapítvány Az alapítványt 1994-ben hozták létre a fiatalok fúvószenekarának és majorett csoportjának támogatására, mőködési feltételeinek segítésére. A zenekar kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, gyakran tesz eleget külföldi meghívásoknak is. Csorvási Gyermekekért Közalapítvány 2001-ben létrehozott alapítvány. Az alapítvány célja Csorvás Nagyközség Önkormányzata Általános Mővelıdési Központja intézményegységeiben a nevelésioktatási feladatok ellátása tárgyi és személyi feltételei javítása, a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésére programok szervezése.

„Kalán néni pihenıkertje” Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány Az alapítvány 1993-ban jött létre fogyatékkal élı fiatalok segítésére, családjuk támogatására. Az alapítvány tevékenysége ma már kiterjed egy lakóotthon és foglalkoztató mőködtetésére is. Mozgáskorlátozottak Orosháza és Vidéke Egyesületének Csorvási Csoportja 1992-ben alakult a csorvási csoport a település mozgáskorlátozott személyeinek érdekvédelmére, kulturális programok szervezésére. Az egyesület különös gondot fordít a helyi mozgáskorlátozott fiatalokkal való együttmőködésre. Csorvási Sport Klub 1921. óta végzi tevékenységét az egyesület. Labdarúgó, kézilabda, karate, sakk szakosztályaiban versenysport folyik.

Csorvási Gazdák METÉSZ Horgászegyesülete 1989-ben alakult egyesület. A termelıszövetkezet homokbánya tavának horgászati célú hasznosítását végzik. Tagjaik között nagy számban találunk fiatalokat, akik tevékenységükkel önálló egységet alkotnak.

15

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

A kérdıívre adott válaszok alapján elmondható, hogy a település fiataljai közül számosan kötıdnek valamely civil szervezethez, akár családjuk, barátaik, vagy hobbiszintő tevékenységeik révén is. A válaszadók a helyi környezetvédelmivalamint a szabadidıs- és sportszervezeteket részesítik elınyben.

A fiatalok Csorváshoz való viszonya A település Ifjúságpolitikai Koncepciójához kötıdı kérdıíves vizsgálat adatai szerint az itteni fiatalok elképzelésekkel, konkrét tervekkel rendelkeznek a jövıre nézve, és többségük itt, Csorváson kívánja megvalósítani azokat. A megkérdezett fiatalok között akadnak, akik saját lakást vásárolnának a késıbbiekben, mások felújítanák a régit, akadnak, akik vállalkozást indítanának településünkön. Számottevı a családalapítást, gyermekvállalást tervezık száma, a fiatalabbak pedig tanulási, szakmaszerzési, utazási kedvükrıl számoltak be. Mindezek megvalósulási esélyét derőlátóan értékelik, többségük elégedett azzal, ahogyan most él.

16

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Operatív program

A települési önkormányzati ifjúságpolitika egy komplex rendszer, amely csak a különbözı ágazatok, intézmények, szakmák együttmőködésével lehet sikeres. A helyi ifjúságpolitikának a fiatalokra kell alapoznia, és a rendelkezésre álló forrásokat, intézményeket úgy kell felhasználnia és mőködtetnie, hogy a fiatalok felkészülhessenek a jövı változásaira, ezáltal felelıs magyar és európai állampolgárokká váljanak. Mindezen célok elérése érdekében az önkormányzatnak az ifjúságpolitikai koncepcióhoz illeszkedı operatív programot /cselekvési tervet/ kell kidolgoznia, melyet a Képviselıtestület kétévente felülvizsgál.

Hosszú távú célok, feladatok 1. Helyben és a közeli településeken a munkahelyteremtés elısegítése, mely a csorvási, jól képzett fiatal felnıttek megtartására irányul. 2. A fiatalok számára kedvezı lakásfeltételek fenntartása a településen, a jelenlegi támogatási rendszer megırzésével.

3. Az Általános Mővelıdési Központ szervezeti, intézményi és személyi ellátottságának megırzése -esetleg fejlesztése-, valamint az alapfokú oktatás és nevelés jelenlegi színvonalának biztosítása. 4. Az ifjúsági korosztály eddigi mővelıdési és szórakozási lehetıségeinek fenntartása, újabb projektekben, rendezvényeken való együttmőködés a fiatalok csoportjaival. 5. Az egészségügyi helyzet szinten tartása, valamint szisztematikus, fiatal koruktól kezdıdı alkohol- és drogprevenció az ifjúság körében. 6. A sportolási és hasznos szabadidı-eltöltési lehetıségek megtartása, az esetleges fejlesztésben a helyi fiatalokkal való együttmőködés.

Középtávú célok, feladatok Munkahelyteremtés

Egy település megtartó erejének a legfontosabb eleme a munkahelyek létesítése, melynek elısegítése az önkormányzat egyik legnehezebb feladata. Fontos a már meglévı vállalkozások megtartása, de az újak beindításához is meg kell teremteni a feltételeket. Minden pályázati lehetıséget ki kell használni ennek 17

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója érdekében. Az önkormányzat feladata, hogy segítse a vállalkozások létrejöttét, idetelepülését, annak érdekében, hogy minél több fiatal dolgozhasson és családot alapíthasson Csorváson. A munkanélküliség visszaszorításának érdekében segíteni kell az ifjúságot a helyes pályaorientációban, kitartásra és ambícióra történı neveléssel. Lakáshelyzet

Az elsı lakáshoz jutó fiatalok támogatása jól mőködik Csorváson. Fontos ennek a szolgáltatásnak a megtartása és a támogatás összegének rendszeres felülvizsgálata.

Egészségmegırzés

A fiatalok életmódjának egészségesebbé válásához meg kell ırizni az egészségügyi alapellátás jelenlegi színvonalát, nagyobb súlyt kell fektetni az egészségmegırzı és megelızı programokra. Rendszeresen fel kell mérni a fiatalok alkohol- és drogveszélyeztetettségi helyzetét, melynek ismeretében intézkedési tervet kell kidolgozni.

Közmővelıdés

Fontos feladat az ifjúság mővelıdés iránti igényeinek, folyamatainak feltárása, fejlesztése. A szabadidı hasznos eltöltéséhez továbbra is lehetıséget kell biztosítani a mővészeti közösségek fenntartásával és szakmai háttér biztosításával. Az ifjúság érdeklıdésének megfelelı klubok, tanfolyamok mőködéséhez, szervezéséhez megfelelı lehetıséget kell biztosítani az Általános Mővelıdési Központ intézményeiben. A közmővelıdés intézménye segítse elı a fiatalok igényeihez, életkori sajátosságához igazodó színházi, komoly- és könnyőzenei programok szervezését. Meg kell ismertetni a fiatalokkal a helyi társadalom értékeit, hagyományait és az európai kultúrában elfoglalt helyünket. Törekedni kell arra, hogy bevonjuk a fiatalokat a városi rendezvények programjainak megvalósításába.

Célunk, hogy az itt felnövekvı nemzedék a kultúrán keresztül is kötıdjön lakóhelyéhez, a mővelıdés és szórakozás lehetıségei pedig segítsék felnıtté válásukat, emberi kiteljesedésüket.

18

Csorvás Város Ifjúságpolitikai Koncepciója

Rövid távú célok, feladatok

Közösségfejlesztés

Az ifjúság legyen jelen képviselıi által és mőködjön közre az ıket érintı döntések elıkészítésében, kapcsolódjon be a képviselıtestület munkájába. Az önkormányzat bizottságaiban tevékenykedı hat fiatal tag munkájának támogatása elemi fontosságú feladat, hiszen általuk a felnövekvı generációk igényei hitelt érdemlıen fogalmazódnak meg. Kiemelten támogatandó továbbá Csorvás Város Önkormányzatának Ifjúsági és Sport Bizottsága, melyben megfelelı képzettséggel, hozzáértéssel, a nehézségekben való kitartással rendelkezı ambiciózus szakemberek munkálkodnak. Az ifjúságpolitikai koncepcióban foglalt feladatok koordinálásához, szervezéséhez és a végrehajtásban való közremőködéshez egyaránt nélkülözhetetlen az önkormányzat képviselıtestületében, bizottságaiban és a fiatalokkal foglalkozó ágazatokban az elhivatott szakemberek jelenléte. A koncepcióban foglalt feladatok megvalósítása csak a fiatalok aktív közremőködésével érhetı el. Szükséges, hogy fiataljaink bekapcsolódjanak Csorvás közéletébe, annak érdekében, hogy önmaguk helyzetén javítani tudjanak. A település ifjúságpolitikai szempontból vállalható feladatai közül a közösségi tér kialakításának eleget tettünk és fenntartását, hasznos programokkal való megtöltését a jövıben is elısegítjük. Ennek végrehajtásában számítunk a településen mőködı civil szervezetekre, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek érdekképviseleteire is, akik az önkormányzat képviselıtestületével és szerveivel együttmőködve, a rendelkezésre álló pályázati forrásokat kiaknázva hajtják végre programjukat az ifjúság érdekeit szem elıtt tartva. Fontos, hogy a ma fiatalságát hozzásegítsük a rájuk váró feladatok megoldásához, ehhez azonban a képviselıtestület, a bizottságok, és intézményeink összehangolt tevékenysége szükséges.

19

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.