EURÓPAI KÖZPONTI BANK


1 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 336/5 III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI KÖZPONTI BANK AZ EURÓ...
Author:  Viktória Szabó

0 downloads 1 Views 811KB Size

Recommend Documents


PENGURUS BANK PEMILIK BANK
1 PT Bank Rabobank International Indonesia PENGURUS BANK Dewan Komisaris - Presiden Komisaris : Humayunbosha - Komisaris : Wouter Jacob Kolff - Komisa...

BANK. Pengertian Bank
1 BANK Pengertian Bank Bank adalah sebuah lembaga intermediasi keuangan umumnya didirikan dengan kewenangan untuk menerima simpanan uang, meminjamkan ...

Bank
1 Manual Book Running Number by Account Cash/Bank Fitur Running Number by Account Cash/Bank Fitur Running Number by Account cash/bank digunakan untuk ...

Bank Tabungan Negara (Persero) Bank
1 LAMPIRAN 1262 Lampiran 1 Daftar perusahaan LQ Data Emiten Februari 2013 No Kode Emiten Sub Sektor 1 AALI Astra Agro Lestari Tbk Pertanian 2 ADRO Ada...

Jaarverslag BNG Bank 2016 BANK
1 Jaarverslag BNG Bank 2016 BANK2 INHOUD 2 Inhoud Profiel 6 Kerngegevens 8 Woord vooraf 11 1 Organisatie 16 2 Verslag van de Raad van Commissarissen 2...

bank
1 BAB I PENDAHULUAN 1.1 Latar Belakang Sumber daya manusia adalah aset organisasi yang penting dan membuat sumber daya organisasi lainnya bekerja. Sum...

Jaarverslag BNG Bank 2015 BANK
1 Jaarverslag BNG Bank 2015 BANK2 BANK3 INHOUD 3 Inhoud Profiel 7 Kerngegevens 9 Voorwoord 11 1 Organisatie 16 2 Verslag van de Raad van Commissarisse...

Halfjaarbericht BNG Bank 2016 BANK
1 Halfjaarbericht BNG Bank 2016 BANK2 BANK3 INHOUD 3 Inhoud Profiel 5 1 Verslag van de Raad van Bestuur 7 2 Geconsolideerde halfjaarrekening 15 Gecons...

Duurzaamheidsbeleid BNG Bank 2016 BANK
1 Duurzaamheidsbeleid BNG Bank 2016 BANK2 INHOUD 2 Inhoud Wie we zijn 4 Onze kernwaarden 5 Wat we doen 7 Hoe we waarde creëren 8 Ons bedrijfsmode...

BANK KONVENSIONAL VS BANK SYARIAH
1 1 BANK KONVENSIONAL VS BANK SYARIAH Mei Santi * *STAI Muhammadiyah Tulungagung Abstract Concept treacherous life, lie, lie, seems to have become an ...



2014.9.26.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/5

III (Előkészítő jogi aktusok)

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2014. június 24.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2014/49) (2014/C 336/04)

Bevezetés és jogalap 2014. március 18-án és 27-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától és az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: rendelet iránti javaslat).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdé­ sén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelet iránti javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a pénz­ ügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt. 1. Általános észrevételek Az EKB általánosságban üdvözli a rendelet iránti javaslatot, amelynek célja a pénzügyi piac biztonságának és átláthatósá­ gának növelése, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által kiadott és a G20-ak vezetői által 2013 szeptemberében jóváha­ gyott ajánlásokkal összhangban (2). A rendelet iránti javaslat három területen vezet be intézkedéseket: (1) az ügyletek adatait be kell jelenteni a kereskedési adattáraknak, és az illetékes hatóságoknak és az érintett uniós szerveknek közvet­ len és azonnali hozzáféréssel kell rendelkezniük ezekhez az adatokhoz az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatá­ hoz kapcsolódóan felhalmozódó rendszerszintű kockázatok figyelemmel kísérésének megkönnyítése érdekében, amely ügyletek a rendelet iránti javaslat alkalmazásában magukban foglalják a repoügyleteket, az értékpapír vagy áru kölcsönbe adását és kölcsönbe vételét, és az egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kockázatot jelentő egyéb ügyleteket, különösen a vétel-eladás és az eladás-visszavásárlás ügyleteket (buy-sell back, sell-buy back); (2) az értékpapír-finanszíro­ zási ügyletekről tájékoztatni kell azokat a befektetőket, akiknek az eszközeit felhasználják ezekben az ügyletekben vagy ezekkel egyenértékű hatással bíró egyéb finanszírozási struktúrákban; valamint (3) meg kell teremteni az újbóli elzálogo­ sítási tevékenységek szerződéses átláthatóságát. Az EKB úgy véli, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésére és átláthatóságára vonatkozó új egységes szabályok, valamint az újbóli elzálogosításra vonatkozó rendelkezések fontos szerepet játszhatnak az pénzügyi stabilitás növelésében az Unióban. Ezenkívül a rendelet iránti javaslatnak figyelembe kell vennie az FSB értékpapír-finanszírozási piacokkal foglalkozó adatszakértői csoportjának munkáját, amely csoport azért került létrehozásra, hogy az FSB-ajánlásokkal összhangban globális szinten továbbvigye az adatgyűjtéssel és -össze­ sítéssel kapcsolatos ajánlásokat, és amely 2014 végéig javasolt standardokat és eljárásokat fog kidolgozni (3). Emellett az EKB a következő különös észrevételeket teszi. (1) COM(2014) 40 final. (2) Lásd: Strengthening Oversight and Regulation of Shadow Banking; Policy Framework for Addressing Shadow Banking Risks in Securities Lending and Repos (Az árnyékbankok felügyeletének és szabályozásának megerősítése – szakpolitikai keret az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek árnyékbanki kockázatainak kezeléséhez, a továbbiakban: FSB-ajánlások), 2013. augusztus 29., elérhető az FSB honlap­ ján: http://www.financialstabilityboard.org/ (3) Lásd az FSB-ajánlások 2. és 3. ajánlását.

C 336/6

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.9.26.

2. Különös észrevételek 2.1. A központi banki ügyletek mentessége a bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól A javasolt bejelentési és átláthatósági keret nem rendelkezik mentességről azon ügyletek tekintetében, amelyekben valamely KBER központi bank az egyik szerződő fél (1). Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy míg a központi bankok által a megfelelő jogszabályi célkitűzéseik és felada­ taik részeként végzett ügyletek bejelentése és átláthatósága nem biztosítana nagyobb átláthatóságot a piac számára, az ilyen ügyletekre vonatkozó információk bejelentése vagy átláthatósága jelentősen sérthetné ezen ügyletek eredmé­ nyességét, különösen a monetáris politika vagy a devizaügyletek területén, és következésképpen e feladatoknak a központi bankok által történő ellátását, amely az időszerűségen és a bizalmas jellegen alapul. Annak megkövetelése, hogy az olyan ügyletek szerződő felei, amelyekben a KBER egy tagja is részes fél, valamennyi kapcsolódó adatot jelentsenek be a kereskedési adattáraknak, sértheti az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k) titoktartási szabályozását, és meghiúsíthatja a Szerződés alapján az EKB-nek biztosított mentességek, különösen az EKB irattárainak és hivatalos kapcsolattartásainak sérthetetlenségének (2) célját. Ezen okokból azoknak az értékpapírfinanszírozási ügyleteknek, amelyekben valamely KBER központi bank is szerződő fél, mentesülniük kell a bejelen­ tési és átláthatósági kötelezettségek alól. Az EKB nyomatékosan javasolná egy ügyletalapú mentesség beiktatását a rendelet iránti javaslatba (3). E mentesség beiktatásának hiánya azonos hatással járna, mintha maga a KBER számára állapítanának meg ilyen bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket. 2.2. A Bizottságra ruházott, a mentességek felsorolásának módosítására vonatkozó hatáskör egyértelművé tétele Ezenkívül egyértelművé kell tenni a rendelet iránti javaslat 2. cikkének (3) bekezdését, amely hatáskört ad a Bizott­ ságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítsa a mentességek 2. cikk (2) bekezdésében rögzí­ tett felsorolását. Az EKB úgy véli, hogy a 2. cikk (3) bekezdésének közvetlen hivatkozást kell tartalmaznia annak lehetőségére, hogy a mentességek felsorolása bővíthető oly módon, hogy az harmadik országok központi bankjaira is kiterjedjen (4). 2.3. Újbóli elzálogosítás A rendelet iránti javaslat alkalmazásában az újbóli elzálogosítás „a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biz­ tosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása” (5). A rendelet iránti javaslat úgy rendelkezik, hogy a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközt átvevő szerződő fél csak a biztosítékot nyújtó szerződő fél kifejezett hozzájárulásával és a biztosítéknak a saját számlájára történő átutalását követően zálogosíthatja el azt újból (6). Az EKB üdvözli az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó, a 4. cikk szerinti bejelentési kötelezettségeket, beleértve a nyújtott biztosítékra vonatkozó adatok bejelentésének kötelezettségét, különösen abban az esetben, amennyiben újbóli elzálogosításra rendelkezésre áll, vagy újbóli elzálogosításra került-e. Az EKB üdvözli továbbá a rendelet iránti javaslat 15. cikke szerinti szerződéses átláthatósági követelményeket. Ugyanakkor a következetesség biztosítása érdekében az EKB javasolja a rendelet iránti javaslat szóhasználatának összhangba hozását az FSB-ajánlá­ sokkal (7), amennyire lehet, és így az „újbóli elzálogosítás” helyett az „újbóli felhasználás” kifejezés alkalmazását, amely jobban tükrözi a rendelet iránti javaslat hatálya alá tartozó ügyletek széles körét, és jogbiztonságot nyújt majd a piaci szereplőknek. Az EKB szövegezési javaslatokkal szolgál ennek érdekében (8). (1) A rendelet iránti javaslat 2. cikkének (2) bekezdése csupán szubjektív mentességről rendelkezik a KBER tagjai, a hasonló feladatokat ellátó más tagállami szervek, valamint egyéb uniós szervek, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel, vala­ mint a Nemzetközi Fizetések Bankja számára. A KBER központi bankok ügyleteinek szerződő felei nem mentesülnek egyértelműen a rendelet iránti javaslat 4., 13., 14. és 15. cikke szerinti bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól. (2) Lásd a Szerződés 343. cikkét és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 39. cikkét, valamint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 2., 5. és 22. cikkét. (3) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 7. módosítást. Lásd a CON/2012/21 vélemény 7.2. bekezdését, valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.) 1. cikkének (6)–(8) bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu (4) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 8. módosítást. Ez a tisztázás összhangban állna a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.) 1. cikkének (6) bekezdésével és a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdésével. (5) A rendelet iránti javaslat 3. cikkének 7. pontja. (6) A rendelet iránti javaslat 15. cikke. (7) Lásd az FSB-ajánlások 7. ajánlását. (8) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 10. módosítást. Lásd még a 2–6., 11. és 16. módosításokat.

2014.9.26.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/7

A szerződéses átláthatósági követelményeket illetően a rendelet iránti javaslat nem tesz különbséget a 2002/47/EK irányelv (1) értelmében vett „tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás”, illetve az „értékpapí­ rokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás” alapján átruházott pénzügyi biztosítékok között. A tulajdon­ jog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás alapján a biztosíték nyújtója a pénzügyi biztosíték teljes tulajdonjogát vagy ahhoz fűződő teljes jogosultságát átruházza a biztosíték elfogadójára. Ezzel szemben az értékpa­ pírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás szerint a biztosíték nyújtója a biztosíték elfogadójának javára vagy neki szóló értékpapír útján nyújt pénzügyi biztosítékot, és így a pénzügyi biztosíték teljes vagy korláto­ zott tulajdonjoga vagy a vele járó teljes rendelkezési jog a biztosíték nyújtójánál marad, amikor az értékpapírhoz fűződő jogot létrehozzák. Pénzügyi stabilitási szempontból a rendelet iránti javaslat tág hatálya elvben üdvözlendő. Ugyanakkor, figyelemmel a 2002/47/EK irányelv rendelkezéseire, a biztosíték elfogadóját nem szabad korlátozni abban, hogy a pénzügyi biztosíték teljes tulajdonjogát vagy az ahhoz fűződő teljes jogosultságot élvezze, amennyi­ ben tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás került megkötésre. Míg a biztosítékot átvevő szerződő felet kötelezni kell a rendelet iránti javaslat 15. cikke szerinti egyéb követelményeknek való megfelelésre, egyértelművé kell tenni, hogy a tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás megkötése már az újbóli felhasználáshoz való hozzájárulást jelent, és hogy a 15. cikk szerinti követelmények megszegése nem fogja érinteni az értékpapír-finanszírozási ügylet érvényességét vagy végrehajthatóságát, és a biztosítékot átvevő szerződő félre csak a rendelet iránti javaslat szerinti közigazgatási szankciók róhatók ki. Az EKB szövegezési javaslatokkal szolgál ennek érdekében (2). Az EKB megjegyzi, hogy a rendelet iránti javaslat csak a bejelentési és átláthatósági követelmények bevezetésére összpontosít. A közelmúltbeli pénzügyi válság ugyanakkor rávilágított, hogy az ügyfelek eszközeinek újbóli felhasz­ nálására és újbóli elzálogosítására vonatkozó gyakorlatokból a pénzügyi stabilitást érintő jelentős kockázatok szár­ mazhatnak: ezek növelhetik a továbbgyűrűzés kockázatát, a pénzügyi rendszerben potenciálisan túlzott mértékű tőkeáttétel kialakulásához vezethetnek, és növelhetik az egyes intézményekkel szembeni pánik kockázatát is. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy nemzetközi szinten az FSB ajánlásokat tett az alábbiakra vonatkozó korlátok bevezetésére: (1) az ügyfelek eszközeinek újbóli elzálogosítása a pénzügyi közvetítő saját számlára végzett tevékeny­ ségeinek finanszírozására; és (2) az ügyfelek eszközeinek újbóli elzálogosítására jogosult szervezetek (3). Ezenkívül az Unióban további intézkedések is indokoltak lehetnek. Ezért az EKB véleménye szerint fontos, hogy a Bizottság érté­ kelje az olyan további szabályozási intézkedések szükségességét, amelyek túlterjednek a javasolt bejelentési és átlát­ hatósági követelményeken, ideértve az ügyfelek eszközeinek újbóli felhasználására és újbóli elzálogosítására vonat­ kozó mennyiségi korlátokat is, amelyeket egy jövőbeli jogi aktusban lehetne végrehajtani. Alapos költség-haszon elemzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy e mennyiségi korlátok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást az értékpapír-finanszírozási piacokra. 2.4. Az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatok bejelentésének szabályai A KBER feladatainak ellátása, valamint az euroövezeten és az Unió egészén belüli pénzügyi piacok és pénzügyi tevé­ kenységek figyelemmel kísérése érdekében az EKB-nak – az NKB-k közreműködésével – jó minőségű statisztikai ada­ tokat kell gyűjtenie (4). Ezért a rendelet iránti javaslat alapján a kereskedési adattáraknak és bizonyos körülmények között az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) jelentett ügyleti adatok alapvető jelentőséggel bírnak a KBER számára azon feladatai ellátása érdekében, hogy (1) az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó rendszer­ szintű kockázatok kialakulásának figyelemmel kísérése révén a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésével összhang­ ban hozzájáruljon a pénzügyi rendszer stabilitásához; (2) végrehajtsa a monetáris politikát; (3) elemezze a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust; (4) ellássa a pénzügyi piaci infrastruktúrák felvigyázását (5); és (5) az 1096/2010/EU rendelettel (6) összhangban elemzési és statisztikai támogatást nyújtson az Európai Rendszerkocká­ zati Testületnek (ERKT). Ezen okokból, valamint a pénzügyi piaci szereplők adatszolgáltatási terheinek minimalizálása érdekében a külön­ böző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentendő adatainak, valamint e bejelentések formátumának és gyakoriságának elő kell segítenie az ezen információk KBER feladatai céljára történő felhasználását. Az EKB üdvözli annak lehetőségét, hogy szorosan együttműködhet az ESMA-val a szabályozási technikai standardtervezetek kidolgo­ zásában, és készen áll arra, hogy támogassa az ESMA-t feladatában. Az EKB javasolja továbbá, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait a lehető legrészletesebb módon, teljes mértékben szabványosított formában jelentsék be, állítsák össze és tegyék hozzáférhetővé a KBER számára. A beje­ lentendő adatokat illetően az EKB azt javasolja, hogy a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (7) bekezdése alapján készített technikai standardok követeljék meg a biztosítékként felhasznált egyes eszközökre vonatkozó adatoknak, valamint minden egyes bejelentendő eszköz névleges értékének, pénznemének, típusának, minőségének és értékének (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.). (2) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 10. és 19. módosításokat. (3) Lásd az FSB-ajánlások 7. ajánlását. (4) A KBER Alapokmányának 5. cikke. (5) Lásd a CON/2011/1 véleményt. (6) A Tanács 2010. november 17-i 1096/2010/EU rendelete az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület műkö­ dését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162. o.).

C 336/8

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.9.26.

bejelentését. Ez segíteni fogja az újbóli elzálogosításra rendelkezésre álló vagy újból elzálogosításra került eszközök meghatározását, és megkönnyíti az ilyen információk összeállítására szolgáló automatikus eljárásokat. A technikai standardoknak lehetővé kell tenniük továbbá az értékpapír vagy áru kölcsönbe adásának, illetve kölcsönbe vételének tárgyát képező egyes eszközök bejelentését. Az egyes eszközöket továbbá akkor is be kell jelenteni, amennyiben az ügyletek eszközcsoportok révén fedezettek, például portfólió alapon vagy három résztvevős fedezetkezelési szolgál­ tatásokon keresztül (1). A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az ilyen eszközcsoportok technikai jel­ lemzőit és dinamikus jellegét, különösen abban az esetben, ha a csoport összetétele gyakran változik. Az egyes esz­ közök bejelentésének módját ennek megfelelően ki kell igazítani. Így például a három résztvevős repoügyletek beje­ lentésének megkönnyítésére vonatkozó egyik lehetőség az lehetne, ha megengedik az ügyletet fedező biztosítéki portfóliót alkotó egyes eszközök nap végi bejelentését. A megfelelő pénzügyi piaci infrastruktúrákon keresztüli beje­ lentés megkönnyítheti a bejelentés (beleértve a biztosítékként szolgáló egyes eszközök adatainak bejelentését is) tech­ nikai megvalósíthatóságát, és összhangban állna a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (1) bekezdésével, amely megen­ gedi a szerződő feleknek, hogy átruházzák az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésének feladatát. Ezenkívül az EKB azt javasolja, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében végzett átfogóbb figyelemmel kísérés elősegí­ tése és a KBER fentiekben vázolt feladatainak ellátása érdekében a technikai standardok követeljék meg a szerződő felektől további tételek bejelentését, figyelembe véve többek között a nemzetközi fejleményeket, így az FSB folyamat­ ban levő munkáját. A rendelet iránti javaslat előírja, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását vagy lezárását követő munkanapon be kell jelenteni. Az adatok minőségének biztosítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi információ helytálló és teljes körű legyen, az EKB javasolja annak megvizsgálását, hogy a szerződő felek számára valamennyi, még le nem járt ügylet további, kevésbé gyakori bejelen­ tésére vonatkozó követelményeket kell-e előírni. Az ilyen további bejelentési követelmények célja az lenne, hogy mérsékelje a hibák idővel történő felhalmozódását a bejelentett értékpapír-finanszírozási ügyletek adataiban, és össz­ hangban állna az FSB azon ajánlásával, amely a fennálló tartozásokra vonatkozó rendszeres pillanatfelvételek gyűjté­ sére irányul (2). Az EKB nyomatékosan ajánlja, hogy a rendelet iránti javaslat szerinti technikai standardok követeljék meg, hogy a bejelentett adatok megfelelő azonosítókat tartalmazzanak, a jelenlegi és a jövőben kiadásra kerülő, nemzetközileg elfogadott standardok használata útján. Az ESMA-nak kötelezővé kellene tennie az ilyen azonosítók használatát a rendelet iránti javaslat hatálya alá tartozó minden szerződő fél számára, így különösen a nemzetközi értékpapírazonosító számot (ISIN), a globális jogalany-azonosítót (LEI) és egy egyedi kereskedési azonosítót (3). Először is, az ISIN-re, amelyet értékpapírokhoz rendelnek hozzá, és amely egyedileg azonosít egy adott értékpapírkibocsátást, kellene hivatkozni a nem készpénz biztosítékeszközök bejelentése során. Másodszor, a következetesség biztosítása, valamint a megfelelő adatösszeállításhoz szükséges eszköz biztosítása érde­ kében a pénzügyi tranzakciókban részes valamennyi felet egyedi kóddal kell azonosítani. E célból az EKB támogatja az Európai Bankhatóság (EBH) és az ESMA is elfogadott (4) globális jogalany-azonosító rendszer olyan módon tör­ ténő használatát, amely összeegyeztethető az FSB-ajánlásokkal (5). Bár a globális jogalany-azonosító rendszer még nem teljesen működőképes, a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (8) bekezdésében hivatkozni kellene a technikai standardokban a jogalany-azonosítók alkalmazásának szükségességére, figyelemmel különösen az ideiglenes jog­ alany-azonosítók (pre-LEI) használatára az ideiglenes globális jogalany-azonosító rendszer keretében (6). A jogalanyazonosító vagy az ideiglenes jogalany-azonosító rendszer használata globális szinten megkönnyíti majd az adatgyűj­ tést és -összesítést, különösen a különböző országban bejelentett nemzetközi ügyletek kettős számításba vételének kijavítása tekintetében. Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 11. módosítást. Lásd az FSB-ajánlások 2. ajánlását. Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 12. módosítást. Lásd az EBH ajánlását a jogalany-azonosító használatáról (EBA/REC/2014/01), 2014. január 29., elérhető az EBH honlapján: http://www.eba.europa.eu/, és az ESMA „Implementation of the Regulation (EU) No 648/2012 on OTC derivatives, central counterpar­ ties and trade repositories (EMIR)” (A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet végrehajtása) című kérdések és válaszok dokumentumát (ESMA/2013/1527), 2013. október 22., 45. o., elérhető az ESMA honlapján: http://www.esma.europa.eu/ (5) Lásd: „A Global Legal Entity Identifier for Financial Markets” (Egy globális jogalany-azonosító a pénzügyi piacok számára), 2012. június 8., elérhető az FSB honlapján: http://www.financialstabilityboard.org/ (6) Lásd „LEI Regulatory Oversight Committee (ROC): 1st progress note on the Global LEI Initiative” (Jogalany-azonosító szabályozási felü­ gyeleti bizottság: 1. előrehaladási jelentés a globális jogalany-azonosító kezdeményezésről), 2013. március 8., elérhető a jogalany-azo­ nosító szabályozási felügyeleti bizottság honlapján: http://www.leiroc.org/ Az ideiglenes globális jogalany-azonosító rendszert 2013 januárjában indították el, amikor a jogalany-azonosító szabályozási felügyeleti bizottság globálisan kompatibilisként fogadott el valamely ideiglenes helyi operatív egység (LOU) által kiadott bármely ideiglenes jogalany-azonosítót. (1) (2) (3) (4)

2014.9.26.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/9

Harmadszor, az EKB nyomatékosan ajánlja, hogy az ESMA – nemzetközi szinten az elfogadott keretek hiányában – európai szinten egyedi kereskedési azonosítót dolgozzon ki. Ez különösen fontos az azonos ügyletre vonatkozó, két vagy több szerződő fél által bejelentett információk megfeleltetése érdekében, valamint a szerződő fél által szolgálta­ tott információk integritásának biztosításához szükséges feltételként, például a hiányosságok és kétszeres számításba vétel elkerülése érdekében. Fontos továbbá annak biztosítása, hogy a KBER – a feladatainak ellátását megkönnyítő formátumban – megfelelő hozzáféréssel rendelkezzen a kereskedési adattárak által gyűjtött teljes körű, teljes mértékben standardizált, részletes adatokhoz (1). Amennyiben az ESMA szükségesnek és megfelelőnek ítéli, lehetősége kell legyen arra, hogy a techni­ kai standardtervezetekben a kereskedési adattárakra vonatkozó, az azokhoz bejelentett adatok teljességének és helyességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat szerepeltessen, különösen arra az esetre, amennyiben a kereskedési adattár hiányzó, hiányos vagy ellentmondó adatokat észlel (2). Ez nem érinti az illetékes hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a szerződő felekre a rendelet iránti javaslat VIII. fejezetével összhangban közigazgatási szankciókat és intézkedéseket rójanak ki. E technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendeletben (3) rögzített eljárással összhangban történő elfogadását követően fontos, hogy ezeket rendszeresen aktualizálják a piaci fejlemények megfelelő tükrözése, a szabályozási keret fejlesztése és az európai egységes szabálykönyv teljes körű érvényre juttatása érdekében. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok, például a 648/2012/EU rendelet alapján elfoga­ dott technikai standardokat adott esetben összhangba kell majd hozni a rendelet iránti javaslat alapján elfogadott technikai standardokkal. Ez segíteni fogja a szerződő felek adatszolgáltatási terheinek csökkentését, ugyanakkor biz­ tosítva, hogy e bejelentések ténylegesen tartalmazzák a rendelet iránti javaslat 4. cikke értelmében szükséges adato­ kat. Ezen összhang megteremtése során törekedni kell az értékpapír-finanszírozási ügyletek átfogó figyelemmel kísé­ résének biztosítására, így különösen az értékpapír-finanszírozási ügyleteknek a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban bejelentett adatainak és formátumainak következetességére. Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. június 24-én.

az EKB elnöke Mario DRAGHI

(1) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 15. módosítást. (2) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 13. módosítást. (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

C 336/10

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.9.26.

MELLÉKLET

Szövegezési javaslatok A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1. módosítás (9) preambulumbekezdés „Ennek eredményeképpen központilag tárolják majd az értékpa­ pír-finanszírozási piacokról eredő kockázatokra vonatkozó infor­ mációt, amely így könnyen és közvetlenül hozzáférhető lesz többek között az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkozta­ tóinyugdíj-hatóság (EIOPA), az érintett illetékes hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank (EKB) számára a szabá­ lyozott és nem szabályozott pénzügyi szervezetek árnyékbanki tevékenységével összefüggő pénzügyi stabilitási kockázatok azo­ nosítása és figyelemmel kísérése céljából. Indokolt, hogy az ESMA az e rendeletben előírt szabályozási technikai standardok kidolgo­ zása vagy a felülvizsgálatukra vonatkozó javaslattétel alkalmával vegye figyelembe a 648/2012/EU rendelet 9. cikkében meghatáro­ zott, a származtatott ügyletek adatait kezelő kereskedési adattára­ kat szabályozó standardokat és azok jövőbeli módosításait, és törekedjen annak biztosítására, hogy az érintett illetékes hatósá­ gok, az ERKT, valamint a KBER érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank közvetlen és azonnali hozzáfé­ réssel rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges információkhoz.”

„Ennek eredményeképpen központilag tárolják majd az értékpa­ pír-finanszírozási piacokról eredő kockázatokra vonatkozó infor­ mációt, amely így könnyen és közvetlenül hozzáférhető lesz többek között az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkozta­ tóinyugdíj-hatóság (EIOPA), az érintett illetékes hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank (EKB) számára a szabá­ lyozott és nem szabályozott pénzügyi szervezetek árnyékbanki tevékenységével összefüggő pénzügyi stabilitási kockázatok azo­ nosítása és figyelemmel kísérése céljából. Indokolt, hogy az ESMA az e rendeletben előírt szabályozási technikai standardok kidolgo­ zása vagy a felülvizsgálatukra vonatkozó javaslattétel alkalmával vegye figyelembe a 648/2012/EU rendelet 9. cikkében meghatáro­ zott, a származtatott ügyletek adatait kezelő kereskedési adattára­ kat szabályozó standardokat és azok jövőbeli módosításait, és törekedjen annak biztosítására, hogy az érintett illetékes hatósá­ gok, az ERKT, valamint a KBER érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank közvetlen és azonnali hozzáfé­ réssel rendelkezzen a feladatai, beleértve a monetáris politika meghatározására és végrehajtására, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrák felvigyázásának ellátására vonatkozó felada­ tai ellátásához szükséges információkhoz.”

Magyarázat A kereskedési adattáraknak és bizonyos körülmények között az ESMA-nak jelentett ügyleti adatok alapvető jelentőséggel bírnak a KBER számára a feladatai ellátása szempontjából. A rendelet iránti javaslat szövegének tükröznie kell ezen adatok e célra történő felhasználását. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését. 2. módosítás (17) preambulumbekezdés „Az újbóli elzálogosítás likviditást biztosít és lehetővé teszi, hogy a szerződő felek csökkentsék finanszírozási költségeiket, ugyanak­ kor összetett – pénzügyi stabilitási kockázatot jelentő – biztosíték­ láncokat hoz létre a hagyományos bankok és az árnyékbankrend­ szer között. Ha átláthatatlan a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosításának mértéke, ez alááshatja a szer­ ződő felekbe vetett bizalmat, és súlyosbíthatja a pénzügyi stabili­ tást veszélyeztető kockázatokat.”

„Az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás likviditást biztosít és lehetővé teszi, hogy a szerződő felek csökkentsék finanszírozási költségeiket, ugyanakkor összetett – pénzügyi stabilitási kockáza­ tot jelentő – biztosítékláncokat hoz létre a hagyományos bankok és az árnyékbankrendszer között. Ha átláthatatlan a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosításának újbóli fel­ használásának mértéke, ez alááshatja a szerződő felekbe vetett bizalmat, és súlyosbíthatja a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat.”

Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését.

2014.9.26.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Bizottság által javasolt szöveg

C 336/11

Az EKB által javasolt módosítások (1)

3. módosítás (18) preambulumbekezdés

„E rendelet meghatározza az újbóli elzálogosításra vonatkozó, a szerződő felek által teljesítendő tájékoztatás szabályait, amelyek nem sérthetik a meghatározott szereplőkhöz, struktúrákhoz és helyzetekhez igazított ágazati szabályok alkalmazását. Következés­ képp az e rendeletben az újbóli elzálogosításra vonatkozóan előírt szabályok csak annyiban alkalmazandók például az alapokra és értéktárakra, amennyiben a befektetési alapokra vonatkozó keret­ szabályozásban nem irányoznak elő szigorúbb szabályokat az újbóli felhasználásra, mely szabályok lex specialist jelentenek és elsőbbséget élveznek az e rendeletben előírt szabályokkal szem­ ben. Mindenekelőtt ez a rendelet nem sértheti azokat a szabályo­ kat, amelyek korlátozzák a szerződő felek lehetőségét arra, hogy más szerződő felek vagy személyek által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket újból elzálogosítsanak.”

„E rendelet meghatározza az újbóli elzálogosításra újbóli felhasz­ nálásra vonatkozó, a szerződő felek által teljesítendő tájékoztatás szabályait, amelyek nem sérthetik a meghatározott szereplőkhöz, struktúrákhoz és helyzetekhez igazított ágazati szabályok alkalma­ zását. Következésképp az e rendeletben az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vonatkozóan előírt szabályok csak annyi­ ban alkalmazandók például az alapokra és értéktárakra, amennyi­ ben a befektetési alapokra vonatkozó keretszabályozásban nem irányoznak elő szigorúbb szabályokat az újbóli felhasználásra, mely szabályok lex specialist jelentenek és elsőbbséget élveznek az e rendeletben előírt szabályokkal szemben. Mindenekelőtt ez a rendelet nem sértheti azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a szerződő felek lehetőségét arra, hogy más szerződő felek vagy személyek által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket újból elzálogosítsanak újból felhasználhassanak. Az »újbóli felhasz­ nálás« kifejezés e rendelet szerinti meghatározásának célja, hogy összhangot teremtsen az FSB-ajánlásokkal. Az újbóli felhasználás meghatározása magában foglalja az FSB-ajánlá­ sok értelmében vett újbóli elzálogosítást, ez azonban nem érinti e kifejezésnek a jövőbeli uniós jogalkotási kezdemé­ nyezések alkalmazásában történő meghatározásának szükségességét.”

Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését.

4. módosítás (24) preambulumbekezdés

„Az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló biz­ tosítani egyes piaci tevékenységek, így az értékpapír-finanszírozási ügyletek, az újbóli elzálogosítás és – adott esetben – az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságát, és lehetővé tenni a pénz­ ügyi stabilitásra gyakorolt releváns kockázatok nyomon követését és azonosítását. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.”

„Az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló biz­ tosítani egyes piaci tevékenységek, így az értékpapír-finanszírozási ügyletek, az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás és – adott esetben – az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságát, és lehetővé tenni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt releváns kockáza­ tok nyomon követését és azonosítását. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhang­ ban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.”

Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését.

C 336/12

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Bizottság által javasolt szöveg

2014.9.26.

Az EKB által javasolt módosítások (1)

5. módosítás 1. cikk

„E rendelet átláthatósági szabályokat határoz meg az értékpapír- „E rendelet átláthatósági szabályokat határoz meg az értékpapírfinanszírozási ügyletekre, az egyéb finanszírozási struktúrákra és finanszírozási ügyletekre, az egyéb finanszírozási struktúrákra és az újbóli elzálogosításra vonatkozóan.” az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vonatkozóan.”

Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését.

6. módosítás 2. cikk (1) bekezdés d) pont

„d) újbóli elzálogosítást végrehajtó szerződő fél, amely: (1) az Unióban letelepedett, beleértve fióktelepeit, elhelyezke­ désük helyétől függetlenül; (2) harmadik országban letelepedett, amennyiben: i. az újbóli elzálogosításra valamely uniós fióktelep művelete keretében kerül sor; vagy

„d) újbóli elzálogosítást újbóli felhasználást végrehajtó szerződő fél, amely: (1) az Unióban letelepedett, beleértve fióktelepeit, elhelyezke­ désük helyétől függetlenül; (2) harmadik országban letelepedett, amennyiben: i. az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vala­ mely uniós fióktelep művelete keretében kerül sor; vagy

ii. az újbóli elzálogosítás az Unióban letelepedett szer­ ződő fél vagy egy harmadik országban letelepedett szerződő fél uniós fióktelepe által biztosítékként nyúj­ tott pénzügyi eszközöket érint.”

ii. az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás az Unióban letelepedett szerződő fél vagy egy harmadik országban letelepedett szerződő fél uniós fióktelepe által biztosí­ tékként nyújtott pénzügyi eszközöket érint.”

Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését.

7. módosítás 2. cikk (2a) bekezdés

Nincs szöveg.

„Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra az ügyletekre, ame­ lyekben a (2) bekezdésben felsorolt szervek szerződő felek.”

Magyarázat A KBER tagjainak a rendelet iránti javaslat alkalmazása alóli szubjektív mentessége nem elegendő annak biztosításához, hogy azok az ügyletek, amelyekben a KBER tagjai szerződő felek, szintén mentesüljenek a bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól. Ezért szükséges ez az új bekezdés. Lásd e vélemény 2.1. bekezdését.

2014.9.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

A Bizottság által javasolt szöveg

C 336/13

Az EKB által javasolt módosítások (1)

8. módosítás 2. cikk (3) bekezdés

„A Bizottság a 27. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalma­ „A Bizottság a 27. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalma­ záson alapuló jogi aktusok elfogadására, az e cikk (2) bekezdésé­ záson alapuló jogi aktusok elfogadására, az e cikk (2) bekezdésé­ ben előírt felsorolás módosítása céljából.” ben előírt felsorolás módosítása és különösen a (2) bekezdés hatályának harmadik országok központi bankjaira történő kiterjesztése céljából. E célból [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónappal] a Bizottság az ügyleteknek harmadik országok központi bankjai általi, e rendelet alapján történő kezelését értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely jelentés a következőkre tér ki: a) azonosítja az érintett harmadik országokra alkalmazandó rendelkezéseket a központi bankok ügyleteinek – köztük a KBER tagoknak e harmadik országokban kötött ügyle­ teit – felügyeleti közzétételére vonatkozóan, és b) értékeli, hogy milyen hatást gyakorolhatnak az Unión belüli, felügyeleti közzétételi követelmények harmadik országok központi bankjaira. Amennyiben a jelentés megállapítja, hogy szükség van a (2) bekezdésben meghatározott mentességre az olyan ügyletek esetében, ahol a szerződő fél monetáris politikai, deviza- és pénzügyi stabilitással kapcsolatos műveleteket végző, harma­ dik országbeli központi bank, a Bizottság rendelkezhet úgy, hogy e mentesség vonatkozik e harmadik országbeli köz­ ponti bankra.”

Magyarázat E szövegezési javaslat célja, hogy összhangot biztosítson a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdésével. Lásd e vélemény 2.2. bekezdését.

9. módosítás 3. cikk 6. pont harmadik francia bekezdés

„»értékpapír-finanszírozási ügylet«:

„»értékpapír-finanszírozási ügylet«:

(…)

(…)

— bármely egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kocká­ — bármely egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kocká­ zatot jelentő ügylet, különösen a vétel-eladás ügylet vagy az zatot jelentő ügylet, különösen a vétel-eladás ügylet vagy az eladás-visszavásárlás ügylet (buy-sell back, sell-buy back);” eladás-visszavásárlás ügylet (buy-sell back, sell-buy back) vagy a biztosítéki csereügylet;”

Magyarázat Az értékpapír-finanszírozási ügylet meghatározásának ki kell terjednie a biztosítékok szerződő felek közötti átruházására. Ez megkönnyíti az ilyen ügyleteknek a rendelet iránti javaslat 4. cikkével összhangban történő bejelentését és figyelemmel kísérését, ami makroprudenciális nézőpontból jelentőséggel bír, mivel az ilyen ügyletek hozzájárulhatnak a rendszerszintű kockázat kialakulásához.

C 336/14

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Bizottság által javasolt szöveg

2014.9.26.

Az EKB által javasolt módosítások (1)

10. módosítás 3. cikk 7. pont „»újbóli elzálogosítás«: a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása;”

„»újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás«: a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlá­ jára való felhasználása;”

Magyarázat E szövegezési javaslat célja, hogy tükrözze, e tág meghatározás összhangban áll az FSB-ajánlásokban szereplő „újbóli felhasználás” kifejezéssel. Lásd e vélemény 2.3. bekezdését. 11. módosítás 4. cikk (7) bekezdés „E cikk egységes alkalmazásának biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együtt­ működve és figyelembe véve annak igényeit, szabályozási techni­ kai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meg­ határozza a különböző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, amelyeknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:

„E cikk egységes alkalmazásának biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együtt­ működve és figyelembe véve annak igényeit, szabályozási techni­ kai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meg­ határozza a különböző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, amelyeknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a) az értékpapír-finanszírozási ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettje;

a) az értékpapír-finanszírozási ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettje;

b) a biztosíték névleges értéke, pénzneme, típusa, minősége és értéke, a biztosítéknyújtás módszere, amennyiben újbóli elzálo­ gosításra rendelkezésre áll, újbóli elzálogosításra került-e, a biztosítékot helyettesítő eszköz, a visszavásárlás árfolyama vagy a kölcsönzési díj, a szerződő fél, a haircut, az értéknap, a lejárat időpontja és az első lehívhatóság időpontja.

b) a biztosítékként felhasználásra kerülő, vagy értékpapír illetve áru kölcsönbe adásának vagy kölcsönbe vételé­ nek tárgyát képező egyes eszközök, beleértve adott esetben az egyes eszközöket, amennyiben az ügyletek eszközcsoportokkal fedezettek. A technikai standardok­ nak figyelembe kell venniük az eszközcsoportok techni­ kai jellemzőit a bejelentés megkönnyítése érdekében;

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai stan­ b)c) a biztosítékként használt egyes eszközök névleges értéke, dardtervezeteket. pénzneme, típusa, minősége és értéke, a biztosítéknyújtás módszere, amennyiben újbóli elzálogosításra újbóli felhasz­ A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett sza­ nálásra rendelkezésre áll, újbóli elzálogosításra újbóli fel­ bályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet használásra került-e, a biztosítékot helyettesítő eszköz, 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” a visszavásárlás árfolyama vagy a kölcsönzési díj, a szerződő fél, a haircut, az értéknap, a lejárat időpontja és az első lehívhatóság időpontja, és a piaci szegmens. A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az eszközcso­ portok technikai jellemzőit a bejelentés megkönnyítése érdekében. E technikai standardok kidolgozása során az ESMA figye­ lembe veszi a nemzetközileg elfogadott fejleményeket és standardokat. Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai stan­ dardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett sza­ bályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

2014.9.26.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Bizottság által javasolt szöveg

C 336/15

Az EKB által javasolt módosítások (1)

Magyarázat A szabványosítás megfelelő szintjének biztosítása, valamint az ezen információk KBER feladatai céljára történő felhasználásának megkönnyítése érdekében egyértelműen rögzíteni kell az értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusai esetében a kereskedelmi adattáraknak bejelentendő adatokat, a nemzetközileg elfogadott fejlemények és standardok figyelembevételével. A technikai standardoknak biztosítaniuk kell a fedezetekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatást, beleértve az egyes eszközök adatait, amennyiben az ügyleteket eszközcsoportokkal fedezik, például portfólió alapon vagy három résztvevős fedezetkezelési szolgáltatásokon keresztül. A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az ilyen eszközcsoportok technikai jellemzőit és dinamikus jellegét, és ennek megfelelően ki kell igazítani a bejelentési követelményeket. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

12. módosítás 4. cikk (8) bekezdés

„Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása cél­ jából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, vég­ rehajtási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben a értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusaira vonatko­ zóan részletesen meghatározza az (1) és a (3) bekezdésben emlí­ tett jelentések formátumát és gyakoriságát.

„Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása cél­ jából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, vég­ rehajtási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben a értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusaira vonatko­ zóan részletesen meghatározza az (1) és a (3) bekezdésben emlí­ tett jelentések formátumát és gyakoriságát.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon E technikai standardok kidolgozása során az ESMA figye­ belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai lembe veszi a nemzetközileg elfogadott fejleményeket és standardtervezeteket. standardokat. Így különösen, a bejelentések formátumának tartalmaznia kell többek között az alábbi nemzetközi stan­ A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett dardokat vagy később kidolgozásra kerülő más egyenértékű végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet standardokat: 15. cikkével összhangban történő elfogadására.” a) globális jogalany-azonosítók, vagy átmeneti jelleggel, ide­ iglenes jogalany-azonosítók; b) nemzetközi értékpapír-azonosító számok (ISIN); c) egyedi kereskedési azonosító minden egyes ügylethez. Az ESMA, a KBER-rel szorosan együttműködve és a piaci szereplőkkel konzultálva, meghatározza az egyedi kereske­ dési azonosítók kidolgozásának, kiosztásának és kezelésének feltételeit, szükség esetén a nemzetközi fejlemények figye­ lembevételével. Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat A szabványosítás megfelelő szintjének biztosítása, valamint az ezen információknak a KBER feladatai céljára történő felhasználásának megkönnyítése érdekében egyértelműen meg kell határozni a kereskedési adattáraknak benyújtandó bejelentések tartalmának és formátumának bizonyos vonatkozásait, a nemzetközi azonosítók, így a globális jogalany-azonosítók és az ISIN-ek figyelembevételével, annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a szükséges adatattribútumokkal rendelkező, megfelelő továbbítási formátumú ügyleti adatokat kapjanak meg. Ezenkívül az ESMA-t meg kell bízni azzal, hogy – nemzetközi szinten az elfogadott keretek hiányában – európai szinten egyedi kereskedési azonosítót dolgozzon ki. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

C 336/16

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Bizottság által javasolt szöveg

2014.9.26.

Az EKB által javasolt módosítások (1)

13. módosítás 5. cikk (6) bekezdés

„Az ESMA kidolgozza a (4) bekezdésben említett nyilvántartásba „Az ESMA kidolgozza a (4) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozási technikai vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozási technikai standardok tervezetét. standardok tervezetét. Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] A technikai standardok meghatározhatják a kereskedési adat­ benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai stan­ tárak által alkalmazandó, a 4. cikk (1) bekezdése alapján dardtervezeteket. nekik bejelentett adatok teljességének és helyességének ellen­ őrzésére irányuló eljárásokat, amennyiben az ESMA úgy ítéli A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett sza­ meg, hogy az ilyen eljárások szükségesek az e rendeletnek bályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet való megfelelés biztosításához. 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai stan­ dardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett sza­ bályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat Az ESMA-nak lehetősége kell legyen arra, hogy a kereskedési adattárakra vonatkozó, az azokhoz a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (1) bekezdése alapján bejelentett adatok teljességének és helyességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat határozhasson meg, amennyiben az ESMA ezt szükségesnek és megfelelőnek ítéli. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

14. módosítás 12. cikk (2) bekezdés

„A kereskedési adattár gyűjti és tárolja az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, és biztosítja, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett jogalanyok, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói­ nyugdíj-hatóság (EIOPA) feladatuk és megbízatásuk ellátása céljá­ ból közvetlenül és azonnal hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz.”

„A kereskedési adattár gyűjti és tárolja az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, és biztosítja, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett jogalanyok, beleértve az EKB-t is az 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján az egysé­ ges felügyeleti mechanizmus keretében fennálló feladatai ellátása során, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biz­ tosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) feladatuk és megbízatásuk ellátása céljából közvetlenül és azonnal hozzáfér­ hessenek ezekhez az adatokhoz.”

Magyarázat A 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében szerepelnek „a KBER érintett tagjai”. Bár ez a kifejezés kiterjed az EKB-ra, a jogbiztonság érdekében kifejezetten hivatkozni kell az EKB-nak az egységes felügyeleti mechanizmus keretében betöltött szerepére.

2014.9.26.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Bizottság által javasolt szöveg

C 336/17

Az EKB által javasolt módosítások (1)

15. módosítás 12. cikk (3) bekezdés

„E cikk egységes alkalmazása érdekében az ESMA a KBER-rel szo­ rosan együttműködve és a (2) bekezdésben említett szervezetek igényeinek figyelembevételével szabályozási technikai standardter­ vezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:

„E cikk egységes alkalmazása érdekében az ESMA a KBER-rel szo­ rosan együttműködve és a (2) bekezdésben említett szervezetek igényeinek figyelembevételével szabályozási technikai standardter­ vezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:

a) az (1) bekezdésben említett aggregált pozíciók részletei és köz­ a) az (1) bekezdésben említett aggregált pozíciók részletei és köz­ zétételük gyakorisága, valamint a (2) bekezdésben említett zétételük gyakorisága, valamint a (2) bekezdésben említett értékpapír-finanszírozási ügyletek adatai; értékpapír-finanszírozási ügyletek adatai;

b) az adatok adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításá­ b) az adatok adattárak közötti, teljes mértékben automatikus hoz szükséges operatív standardok; módon történő összeállításához, összesítéséhez és összeha­ sonlításához szükséges operatív standardok;

c) azon információk részletei, amelyekhez a (2) bekezdésben c) azon információk részletei, amelyekhez a (2) bekezdésben említett szervezeteknek hozzáférésük van. említett szervezeteknek hozzáférésük van, figyelembe véve a teljes körű, részletes, standardizált formátumú adatok­ hoz való hozzáférés szükségességét.

A szabályozási technikai standardok tervezetei biztosítják, hogy az (1) bekezdés alapján közzétett információk ne legyenek alkal­ masak az értékpapír-finanszírozási ügyletek szerződő feleinek azonosítására.

A szabályozási technikai standardok tervezetei biztosítják, hogy az (1) bekezdés alapján közzétett információk ne legyenek alkal­ masak az értékpapír-finanszírozási ügyletek szerződő feleinek azonosítására.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai stan­ benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai stan­ dardtervezeteket. dardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett sza­ A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett sza­ bályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet bályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat A KBER feladatainak ellátása, valamint a pénzügyi piacok és pénzügyi tevékenységek figyelemmel kísérése érdekében a KBER-nek jó minőségű statisztikai adatokat kell gyűjtenie. Ezért a szabályozási technikai standardtervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a kereskedési adattárak által a KBER tagjai részére szolgáltatott információk teljes körűek, részletesek és valamennyi kereskedési adattárból standardizált formátumban elérhetőek legyenek. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

C 336/18

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Bizottság által javasolt szöveg

2014.9.26.

Az EKB által javasolt módosítások (1)

16. módosítás 15. cikk „V. fejezet

„V. fejezet

Az újbóli elzálogosítás átláthatósága

Az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás átláthatósága

15. cikk

15. cikk

A biztosítékként kapott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosítása

A biztosítékként kapott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosítása újbóli felhasználása

(1) A szerződő felek abban az esetben jogosultak újbóli elzálogo­ (1) A szerződő felek abban az esetben jogosultak újbóli elzálogo­ sítást alkalmazni, ha legalább a következő feltételek mind­ sítást újbóli felhasználást alkalmazni, ha legalább a követ­ egyike teljesül: kező feltételek mindegyike teljesül: a) a biztosítékot átvevő szerződő fél megfelelően, írásban tájékoz­ a) a biztosítékot átvevő szerződő fél megfelelően, írásban tájékoz­ tatja a biztosítékot nyújtó szerződő felet azokról a kockázatok­ tatja a biztosítékot nyújtó szerződő felet azokról a kockázatok­ ról, amelyek a b) pontban említett hozzájárulás esetén felme­ ról, amelyek a b) pontban említett hozzájárulás esetén felme­ rülhetnek, különösen a biztosítékot átvevő szerződő fél nem­ rülhetnek, különösen a biztosítékot átvevő szerződő fél nem­ teljesítése esetén lehetséges kockázatokról; teljesítése esetén lehetséges kockázatokról; b) a biztosítékot nyújtó szerződő fél előzetes kifejezett hozzájáru­ b) a biztosítékot nyújtó szerződő fél előzetes kifejezett hozzájáru­ lását adta, amelyet írásbeli megállapodás aláírásával vagy azzal lását adta, amelyet írásbeli megállapodás, vagy azzal egyenér­ egyenértékű más módon igazolt. tékű más módon mechanizmus, vagy a 2002/47/EK irány­ elv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő foga­ lommeghatározás értelmében vett tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás aláírásával igazolt. (2) A szerződő felek az újbóli elzálogosításhoz való jogukat lega­ (2) A szerződő felek az újbóli elzálogosításhoz újbóli felhaszná­ lább a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén láshoz való jogukat legalább a következő feltételek mindegyi­ gyakorolhatják: kének teljesülése esetén gyakorolhatják: a) az újbóli elzálogosítás az (1) bekezdés b) pontjában említett a) az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás az (1) bekezdés írásbeli megállapodásban meghatározott feltételeknek megfe­ b) pontjában említett írásbeli megállapodásban meghatározott lelően történt; feltételeknek megfelelően történt; b) a biztosítékként kapott pénzügyi eszközöket egy, az átvevő b) a biztosítékként kapott pénzügyi eszközöket egy, az átvevő szerződő fél nevében nyitott számlára utalják át. szerződő fél nevében nyitott számlára utalják át. (3) Ez a cikk nem sérti a szigorúbb ágazati előírásokat, különösen (3) Ez a cikk nem sérti a szigorúbb ágazati előírásokat, különösen a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvet.” a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvet.” Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és a vélemény 2.3. bekezdését. 17. módosítás 17. cikk (2) bekezdés „Amennyiben feladataik elvégzése céljából szükséges és mindenek­ előtt a 4. cikkel összefüggésben a 16. cikkben említett illetékes hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek az KBER megfe­ lelő tagjaival.”

„Amennyiben feladataik elvégzése céljából szükséges és mindenek­ előtt a 4. cikkel összefüggésben a 16. cikkben említett illetékes hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek az KBER megfe­ lelő tagjaival, beleértve az EKB-t az 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján az egységes felügyeleti mechanizmus kereté­ ben fennálló feladatai ellátása során.”

2014.9.26.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Bizottság által javasolt szöveg

C 336/19

Az EKB által javasolt módosítások (1)

Magyarázat A 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében szerepelnek „a KBER érintett tagjai”. Bár ez a kifejezés kiterjed az EKB-ra, a jogbiztonság érdekében kifejezetten hivatkozni kell az EKB-nak az egységes felügyeleti mechanizmus keretében betöltött szerepére. 18. módosítás 20. cikk (4) bekezdés d) pont „A tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskörrel ruház­ zák fel az illetékes hatóságokat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett jogsértések esetén alkalmazzák legalább a következő közi­ gazgatási szankciókat vagy egyéb intézkedéseket:

„A tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskörrel ruház­ zák fel az illetékes hatóságokat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett jogsértések esetén alkalmazzák legalább a következő közi­ gazgatási szankciókat vagy egyéb intézkedéseket:

(…)

(…) d) az szerződő felek engedélyének visszavonása vagy felfüg­ gesztése, a 2013/36/EU irányelvvel összhangban engedé­ lyezett hitelintézetek kivételével;

d) az engedély visszavonása vagy felfüggesztése;”

da) az engedély visszavonása. E hatáskör az EKB-nak az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített, a hitelintézetek engedélyének visszavonására vonatkozó kizárólagos hatáskörére figye­ lemmel áll fenn;” Magyarázat Az EKB az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a hitelintézetek engedélyének visszavonására. Ezért a rendelet iránti javaslatnak egyértelművé kell tennie, hogy a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező hitelintézetek engedélyének visszavonása az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezenkívül az egységes felügyeleti mechanizmus megfelelő működésének és integritásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokat a rendelet iránti javaslatban nem szabad felruházni a hitelintézetek engedélyének felfüggesztésére vonatkozó hatáskörrel. 19. módosítás 20. cikk (5) bekezdés „A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem érinti az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényességét vagy a felek lehetőségét az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételei­ nek érvényesítésére. A 4. cikkben meghatározott szabályok meg­ sértése nem keletkeztet kártérítésre való jogosultságot egy érték­ papír-finanszírozási ügylet szerződő felétől.”

„A 4. cikkben vagy a 15. cikkben meghatározott szabályok meg­ sértése nem érinti az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételei­ nek érvényességét vagy a felek lehetőségét az értékpapír-finanszí­ rozási ügyletek feltételeinek érvényesítésére. A 4. cikkben megha­ tározott szabályok megsértése nem keletkeztet kártérítésre való jogosultságot egy értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő felétől.”

Magyarázat Annak biztosítása érdekében, hogy a rendeleti iránti javaslat szerinti szerződéses átláthatósági követelmények véletlenül se teremtsenek a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat a biztosítékláncok számára, egyértelművé kell tenni, hogy a 15. cikk szerinti átláthatósági követelmények megsértése nem fogja érinteni az értékpapír-finanszírozási ügylet érvényességét vagy végrehajthatóságát. Lásd e vélemény 2.3. bekezdését. (1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.