ISMERETEK TÁRA Szerkesztik ENDREI ÁKOS és MÁRTON JENŐ


1 30 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 9. SZAM. «8-65. KVFOLYAM r~ FOGAK é< teljen fogsorok szájpadlás nélk&u...

0 downloads 0 Views 8MB Size

Recommend Documents


11 TRA S 221
1 RAAD VA DE EUROPESE U IE Brussel, 25 juli 2011 (OR. en) 13189/11 TRA S 221 I GEKOME DOCUME T van: de heer Jordi AYET PUIGARNAU, directeur, namens de...

12 TRA S 256
1 RAAD VA DE EUROPESE U IE Brussel, 26 juli 2012 (27.07) (OR. en) 12921/12 TRA S 256 I GEKOME DOCUME T van: de Europese Commissie ingekomen: 25 juli 2...

D X-TRA D X-TRA D-PG X-TRA D-PG X-TRA
1 D X-A D X-A D-PG X-A D-PG X-A Instructions for use c ( ) EN2 EN User Manual Instruktionsbog Instruksjonsbok Instruktionsbok Käyttöohje Bet...

0196 (COD) TRA S 292 CODEC 2124
1 RAAD VA DE EUROPESE U IE Brussel, 24 september 2012 (02.10) (OR. en) 13725/12 Interinstitutioneel dossier: 2011/0196 (COD) TRA S 292 CODEC 2124 OTA ...

Seri Bacaan s a$tra Anak
1 Seri Bacaan s a$tra Anak2 Oleh Mardiyanto PERPUSTAKAAN PUSAT BAHASA DEPARTEMEN PENDIDIKAN NASIONAL HADIAH IKHLAS PUS :1 R:\HASA Dl~f>ARrEJ\\EN l....

09 TRA S 310 SOC 476
1 RAAD VA DE EUROPESE U IE Brussel, 26 augustus 2009 (27.08) (OR. en) 12741/09 TRA S 310 SOC 476 I GEKOME DOCUME T van: de Europese Commissie ingekome...

ÉLELMISZERIPAR ISMERETEK
1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. ÉLELMISZERIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00 Idő...

KÖZLEKEDÉS ISMERETEK
1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. KÖZLEKEDÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május ...

INFORMATIKA ISMERETEK
1 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. INFORMATIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA október 19. 8:00 Időtartam:...

ÉLELMISZERIPAR ISMERETEK
1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. ÉLELMISZERIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 1...


301

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

FOGAK

é< teljen fogsorok szájpadlás nélkül, a Wökrrrk eltá­ volítása fölöslege!

gpeciialtata fog- éf szájbetegségekben. —

-tömések, arany fogkoronák és aranyhidak. tál­ tos porcoUán- és afánytömésck. ti* évi iötalláesal.

FOG

19.

-hazáa teljoa érzéstelení­ téssel ; hasznavehetetlen, régi fogsorokat átalakítok Vidéklek egy nap alatt Mérsékelt árak.

FOG kielégíttetnek.

SZAM. 1«18-

65. KVFOLYAM

Dr. H E G E D Ű S J A K A B fogorvos, egyetemi orvostudor. ElsŐ Fővárosi Fogorvosi Intézet, Budapest, VII., Erzsébet-korút 4 4 . sz. I. e m e l e t .

r~

MAGYAR hOMYYTAR^r^

MAGYAR KÖNYVTÁR

COMAN DOYLE

MCIimiITI

A rlÁCOCSI CSIRKÉM . fRTA

A FESfl EZÜST FOKOS

NACA1ENDRE

SZKRKKSZTŐ

20. SZÁM. ím. (65. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi iroda : IV. Vármegye-utcza 11. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-ütoza' 4.

H O I T S Y Egyes szám ára 80 Bllér.

BUDAPEST, MÁJUS HÓ 19.

PÁL. !

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg" határozott viteldíj is osatolandó.

Kgés7évre_ _ 40.— korona. Fdlé»Te_ _ BŐ.— korona. Negyedév™ _ 10.— korona.

ANGOLBÓL FORDÍTOTTA

KIS1EGH1 ÜALFIAfi LJÍMPELJ{.T{k-

LAMPEL

(Wodianer T is Fiai) 7{. T. kiadása. Ara 80

KAPHATÓ MINDEN

7(. J(k- (Wodianer T. is Fiai) ]{. T. kiadása.

fillér.

Ura 80

KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

KAFHATÓ MINDEN

fillér.

KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

^i^E^^^^ii^iiüüü^^iiiüliii^^^iiiüüüilüi^iüiü

I S M E R E T E K TÁRA Szerkesztik E N D R E I Á K O S és M Á R T O N

JENŐ

Az Ismeretek Tára az iskolai ismereteknek rövid, de alapos magyarázata. — Eddig megjelent: 1". S z e l h k ő A l a d á r . Magyar nyelvtan helyesírási szó­ tárral K 1.40 2. T. Badinyi S á n d o r . Magyarország oknyomozó tör­ ténete. Áttekintő összefoglalásokkal, érettségi és tanképesitő vizsgálatra készülőknek _ K 1.80 3. Solty K o r n é l . Latin nyelvtan gyakorlatokkal és két színes táblázattak. 4. L e n k e i F e r e n c . A l g e b r a — :

K1.80 K 2.—

5. UJJ G y u l a . Természettan. I. kötet: Mechanika. Akusztika K2.80 6. UJJ G y u l a . Természettan. II. kötet: Fénytan. Hőtan. Mágnesség. Elektromosság. Kozmográfia K 2.80 7. M á r t o n J e n ő . Német nyelvtan olvasmányokkal és gyakorlatokkal K 2.— 8. E n d r e i Á k o s . A magyar irodalom története a fontosabb művek tartalmi ismertetésével. I. rész: Kis­ faludy Károly felléptéig K 2—

9. E n d r e i Á k o s . A magyar irodalom története a fontosabb művek tartalmi ismertetésével. II. rész: Kis­ faludy Károly felléptétől a legújabb korig K 2.— 10. Solty K o r n é l . Latin mondattan T. Livius, Corn.. Nepos, J. Caesar és Phaedrus műveiből vett olvas­ mányokkal kapcsolatban „ K 2.— 11. L e n k e i F e r e n c . Geometria I. rész: Planinaetria és trigonometria : K 2.— 12. L e n k e i F e r e n c . Geometria II. rész: Stereometria és analitika 2.— 13—14. Sajtó alatt 15. F e h é r J e n ő . A tavaszi flóra legközönségesebb vi­ rágos növényeinek könnyű és gyors határozója. Kezdők számára. 102 ábrával a bevezetésben K 1.60 16. T a u b e r N. N á n d o r . Rövid kereskedelmi levelező a megfelelő német szólásmódokkal K 280 17. F e h é r J e n ő . Az őszi flóra legközönségesebb virágos növényeink könnyű és gyors határozója. Kezdők számára. 102 ábrával a bevezetésben K 1.20

A LAMPEL, R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) r-t. kiadása. Kaphatók minden könyvkereskedésben.

i^ramüHiüiiSüifiüüiIIiüüüüIIÜfKüü!üfü FranUin-Tinnlftt nyomdája. Bodftp.it, IV., Bgy.tam-ntos* 4. «z.

I 1

I 1

1 1

I 1 1

1 1

1

E K Z S É B E T K I R Á L Y N É SZOBKA KARÁNSEBESEN, M E L Y E T MOST L E P L E Z T E K

LE

— Horvay János szoborműve..

306

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

-°-

gzlM

-

1918 65

'

' *™LTAM-

20.

SZAM. 1918.

65.

EGY FALUSI KISASSZONY TÖETÉNETE. REGÉNY. IX. A mandragóra-gyökér. A meredek kolostor-út torkolatánál megállí­ totta őket egy hosszúízakállú turbános szerzetes, Ervin leszállott öszvéréről s átadta a kolos­ tor őrének úgy a maga, mint Cecil alkirályi pecséttel ellátott igazoló írásait. A szerzetes mélyen meghajolt az illusztris turistáknak, aztán tiszteletteljesen felszólította a ladyt, hogy szálljon le ő is öszvéréről, mert a kolostor ezeréves törvényei értelmében csak gyalog szabad a szent hegyre felmenni. Ervin lesegítette a délczeg amazont szőrös" fülű pvripájáról. A szerzetes kézbe vette a kan­ társzárakat s egy czirkuszszerű állásba vezette az öszvéreket. Szolgálatkészségéért egy sovereignt kapott, a mit az előbbinél még mélyebb meghajlással köszönt meg. Korrekt angol nyel­ ven elhadarta a szent kolostorhoz vezető út fortélyait, aztán visszaült helyére, egy hatalmas fatörzsbe vájt odúba s a továbbiakkal mitsem törődve, keresztbe fonta pálczavékonyságú kar­ ját s az égre emelte szemét. — Híres fakír volt, — magyarázta Cecil Ervinnek — harminczhárom hónapig állott egy keskeny oszlopon s ugyanannyi napra eltemet­ tette magát a föld alá ; most nyugalomban van. — EászoIgáit, — jegyezte meg Ervin humor­ ral — bár cselekedhetett volna érdemesebb dolgokat is. — Alig hiszem, — ellenvetette a lady ko­ molyan — ezeknek az emberfeletti akarattal rendelkező aszkétáknak példájából milliók merí­ tenek hitet és energiát, az ő tetteikből kisugárzó szellem pótolja a hiányzó tételes törvényeket s szuggerálja bele az emberekbe a társadalmi együttélést szabályozó fegyelmet. — Hiszen nem gúnyból mondtam, — mente­ gette magát a fiatal gróf — elismerem a budd­ hista metafizika és erkölcsi rendészet nagyszerű­ ségeit. Nekivágtak a kolostornak. Törpe magnóliák és oleanderek szegélyezték az odavezető utat. Halotti csend. A természet mintha meg­ merevedett volna a szent helyen Buddha-isten • parancsára. Sehol egy pillangó, egy madár. Levél se zizzent : aludtak a virágok, álmodtak a fák. Csak a nap volt ébren, a mindeneken uralkodó elemforrás, a földi élet hatalmas regulatora. Most épen pazar kedvében volt: szerteszét szórta éltető sugarait a földön, be­ aranyozta a mezőket, tüzet gyújtott a bérczeken s glóriát vont a lady szőke fejére. A leány haladt elől. A férfi két lépésnyire követte, hogy mindig szeme előtt legyen: szabad-merészen gyönyörködhessék a női dísz­ példány himbáló gazella-járásában s karcsú, lendületes leányteste klasszikus vonalaiban. — Cecil! A leány megállt ós megfordult. Kísérőjére emelte szépsége tudatától sugárzó arczát. Pi­ rulva mosolygott, mert sejtette, mit akar neki az ifjú mondani. — Mi kell már magának megint? — Cecil, szeretem . . . Szeretem, Cecil! — Hiszen tudom, — évődött a leány — nem egyszer megmondta nekem. — Nem lehet azt elégszer ismételni, — állí­ totta a fiatalember — nincs annál szebb, hatal­ masabb szó : Szeretem! A leány elfordította fejét, de kezét átadta lovagjának, úgy kérdezte : — Én is mondjam? Akaija? — Igen, akarom. — Szeretem . . . Folytatták útjukat. Hallgatagon, mert ki­ mondhatatlanoknak hitték érzéseiket. Most a leány törte meg először a csendet. — Ervin! — Tessék! — Nem menne előre? — Miért?

IRTA S Z E M E R E GYÖRGY.

(Folytatás.)

— Bár.ez valóságos labyrinthus, — hagyta — Mert most már rajtam a sor: én is aka­ helyben Ervin — ha valóban itt felejtettek, rom látni magát. nem marad egyéb hátra, mint lármát csapni. A férfi elszégyelte magát. Nem volt rá szükség. A fiatal párnak öt — Rajtam nincs mit látni, — mondta szeré­ nyen, de azért engedelmesen tűrte, hogy másodperczig sem kellett várakoznia : megnyílt az imaház kŐpadmalya s az így támadt hátának kerüljön a leány. Hovatovább mind szaporább lett a szó a üregből egy mumiakópű szerzetes emelkedett ki. Meghajtotta magát európaiasan s ékes szerelmesek ajakán. — Cecil, my dear, mikor kérhetem meg franczia nyelven, egy udvaroncz elegáncziájával felajánlotta szolgálatát. apjától a kezét? — Szent főnököm parancsa folytán engem A leány halkan kaczagott. — Van is arra szükség. Papa tudja, hogy ért a kitüntetés, hogy átadjam önöknek a ko­ a maga felesége akarok lenni s az én akaratom­ lostor ajándékát. Legyenek kegyesek követni. mal szemben sohasem volt a papának szava. Egy távoleső sötét fülkébe vezette látogatóit. — Ez itt a fetistár, — magyarázta egy olasz — Úgy illik mégis, — türelmetlenkedett Ervin — még ma ünnepiesen megkérem a kezét. cziczerone hanglejtésével — minden tárgy, a mit — A mint akarja, my s ó u l * . . . . Csak ne itt látnak, meg van szentelve, parancsoljanak csináljon sok teketóriát, hisz úgy szereti magát választani. a papám, mint saját édes fiát. Két hosszú asztalon, polczokon és szekré­ nyekben ezerféle nippszerű bronz- és faszobor, Ervin boldogan mosolygott. — Vettem észre, Cecil, csak azt nem tu­ karkötő, gyűrű, amulett, tű, tőr, dobozs egyéb, dom magamnak megmagyarázni, mivel szolgál­ többnyire bőrtokba elhelyezett apróság volt felhalmozva. tam rá a rokonszenvére. — Oh, maga csacsi! Cecil sorra nyitogatta a tokokat. Az egyik­ ben egy brosszerű jászpisz-követ fedezett fel; — Miért vagyok csacsi? — Minden szerény ember az, — állította a a kőnek egy sarkába harapó bronzkígyó volt leány — különösen, ha úgy fest, mint Antinous. a kerete. Ervint feszélyezte, ha fizikai hódításait dicsér­ — Én ezt választom, ha megengedi, — ték. mondta a mumiaképű barátnak. Az mosolyogva bólintott. — Ne mondja ezt, Cecil, — kérte a leányt — ha van némi értékem, az nem lehet egyéb, — Jól méltóztatott választani! mint hogy egész ember szeretnék lenni. Ervin egy különös formájú háromélű tőrben — Az már edcüg is meglehetősen sikerült állapodott meg. De a szerzetes nem hagyta magának — vélte Cecil s negédesen párja helyben a választását. karjába kapaszkodott. — Húzzon egy kicsit, — Nem jól méltóztatott választani, — meredek ez a hegy ós ón oly lusta vagyok. mondta — a tőr nem hoz szerencsét. Hozzásimult a férfihoz s karjára fektette Egyéb se kellett Cecilnek. Úgy kikapta az szép fejét. éles szerszámot kedvese kezéből, mintha sohase • így haladtak, szinte egybeolvadva a kolos­ lett volna benne. — Cher monsieur, — kérte kísérőjót — torig. A kolostor főnöke, egy százöt éves, de még segítsen az én barátomnak : maga válaszszon mindig koromfekete hajú és szakállú délczeg helyette valamit, a mi sok, sok szerencsét hoz, aggastyán apróra megmutatta nekik a szent mert azt akarom, hogy igen boldog legyen. hely nevezetességeit, egy több mint kétezer éves Ervin elmosolyodott. kultúra remekeit. A kegyelethely ősrégi hagyo­ — Oh Cecil, — mondta halkan, hogy mányokkal telített levegője, különösen az ima­ meg ne hallja a hindu — csak nem hisz komolyan ház, csaknem ugyanazt az érzést váltotta ki a talizmánok csodatevő erejében? a két fiatal teremtés szívéből, a mit a keresztény­ A leány nem felelt. A szerzetes eleibe vágott s ség világpalotájának, a Vatikánnak vagy Szent művészi kivitelű bőrtokot nyújtott át Ervinnek. Péter templomának tömjénes atmoszférája áraszt — Ezt ajánlom annak, a ki hinni tud. ki magából. Kezük egymáshoz vonzódott és Cecil kivette vőlegénye kezéből s kinyitotta összekulcsolódott görcsösen. A leány önkény­ a bőrtokot, hogy megnézze a tartalmát. telenül, szinte exaltáltan leborult egy óriási — Mi ez? színes agyagbálvány előtt. Ervin melléje térdelt. — Mandragora-gyökér — világosította fel az — Tud itt imádkozni, Ervin? élő múmia. — Tudok, hiszen itt is csak a mi Istenünk — És ez szerencsét hoz? az úr. — Annak, a ki hisz. — Akkor imádkozzunk. — S annak, aki nem hisz? Imádkoztak... Először Ervin akart fel— Az egyebet válaszszon, mert a hitetleneken állani, de visszahúzta a leány maga mellé. ínegboszulja magát a mandragora-gyökér. — Ne még, my dear, még kérek magától Ccéil Ervinre nézett. valamit . . . Most mondja, hogy szeret. — Nos? — Szeretem, Cecil, egész lelkemmel szere­ — Ezt választom — mondta a fiatalember tem és soha el nem hagyom. határozottan. — Én is egész lelkemmel szeretem magát — — Meggondolta? Tud hinni? vallotta a lady s most már felemelkedett. Ervin csak az első kérdésre felelt. Ervin száz font sterlinget ajándékozott a — Meggondoltam. kolostornak vallási czélokra, aztán keletiesen S zsebretette a gyökeret. udvarias, fönségesen hűvös búcsút vettek egy­ A szerzetes kikísérte magas vendégeit a ko­ mástól a százéves prior s a fiatal zarándokok. lostorból. Cecilt sajátkezűleg segítette fel az Az aggastyán felment a bálvány talapzatára öszvérére. Kemény parolát váltott Ervinnel, s midőn az odavezető lépcső utolsó fokára lé­ a ki fáradságáért két sovereignnel ajándékozta pett, megnyílt az agyagisten kebele automatiku­ meg. san s magába .fogadta az ő szent szolgáját. — Ismétlem, uram, — mondta búcsúzóul — Ez a primitív hatástrükk bizonyára imponált higyjen a talizmánjában, vagy dobja el, míg a bennszülött hivőknek, de az újvilági technika nem késő. Önök, keresztények, nagy hajlandó­ csodáival ismerős zarándokoknak csak mosolyt sággal búnak arra, hogy provokálják maguk csalt az ajkára. ellen a Sorsot, — folytatta paposán modulálva — Most hogy jutunk innen ki? — szólalt a hangját — ha azzal a hátsó gondolattal meg Cecil, — kissé különösnek találom, hogy fogadta el a mandragorát, hogy próbára tegye a mi okkultizmusunk hitelét, pórul jár, bizto­ a prior magunkra hagyott. síthatom. ^* Lelkem. « %i j£ Ervin megdöbbent egy pillanatra. A múmia

307

VASÁRNAPI UJSAG.

ÉVFOLYAM.

TŐEY GUSZTÁV, az új igazságiigyminiszter.

kitalálta a titkos szándékát. Csakugyan arra gondolt, midőn átvette talizmánját, hogy dáczolni fog a babonával, nem engedi, hogy olyas­ valamit szuggeráljanak beléje, a mit épidegzetfí férfi józan észszel nem fogadhat e l . . . Nem reflektált a jóindulatú figyelmeztetésre, búcsút intett a kezével s Cecilre nézett. — Indulhatunk, my dear? Elügettek. Jó három óráig tartott, míg ki­ jutottak a hegyvidék csak öszvérháton leküzd­ hető meredélyeiből. Aztán kocsiba ültek s egy további óra múlva megérkeztek a vasúti állo­ másra, a hol miss Maud, Bálik s egy komor­ nyik várt reájuk. Késő este volt, midőn végre kiszállottak Delhi ben,az alkirályi rezidencziában. Ervin lázas sietséggel kapta magára a frakkját. Alig várta, hogy megkérhesse az apától meny­ asszonya kezét. Jukundus ember volt. az alkhály: nagyot nevetett a kérő ünnepies arczán s czeremóniás beszédjén. — Ali right, old boy, önhöz mehet a lányom, mert két lába van, azonban csak egy feltétel alatt. — Parancsol, mylord? — Hozományul egyebek között egy kastélylyal fogok szolgálni a lányomnak: három hónapig ott tartoznak lakni. Ervin meghajtotta magát. — Well, mylord. Az alkirály viszonozta a meghajlást, azután kezet fogott leendő vejével. — Akkor készen vagyunk. Parancsol egy czigarettát? Félóra múlva ebédelünk. A szerelmes fiúnak nem kellett a czigaretta. Épen belépett Cecil kivágott estélyi luhában: hozzásietett.

— Megtörtént. A leány elpirult, mart tudta, miről lesz szó, de azért megkérdezte. — Mi történt meg? — Megkértem, megkaptam. A lady halkan, boldogan kaczagva apja keblére borult. — Hát odaadott, maga csúnya? — Vigyen el engem az ördög, de odaadtalak. — Ne az ördög vigye el magát, hanem az Isten áldja meg, — kívánta a lady s kezet csókolt apjának. Az nem sfcerette az eféle hízelgést. — Ne az én kezemet csókolgasd, van szája a vőlegényednek is. Nem hagyott addig békét a fiataloknak, míg meg nem csókolták egymást a szeme láttára. Pedig majd a föld alá sülyedtek szégyenletükben. Ebéd alatt úgy elszélesedett a nemes earl jókedve a leendő vejétől ajándékba kapott 68-as asszú-bortól, hogy még Bálik is kénytelen volt nevetni a mókáin. Igaz, hogy egész éktelenül nevetett: úgy illett a derültség megsoványo­ dott arczához, mint enyelgéshez a fogcsikorgatás. A konok kis ember oly átlényegülésen ment keresztül, mióta megtudta, hogy örökre el­ vesztette makacs törtetésének előirányzott jutal­ mát, élete koronáját: a szeretett leányt, hogy alig lehetett ráismerni. Nem zúgolódott, nem fenyegetőzött, búsan lógatta szögletes turáni fejét, mint a kókadt ló, legfeljebb akkor íúgott Iá, midőn Ervin eszelni, vigasztalni próbálta. — Ne erőlködjék, gróf úr . . . Hagyjon kérődzeni. Vagy megemésztem a keserűséget, vagy az emészt meg engem, nincs szükségem a bölcseségére. Azért tudott magán uralkodni, különösen, ha társaságban volt. Egész tűrhetően elsajálítotla az angol nyelv fonetikáját, miss Maud legalább megértette minden szavát s örömest társalgott vele. Nagyrabecsülte a czölöptermetű gavallért, női ösztönével megérezte, hogy érdes modora s kevésbbé tetszetős küiseje ellenére nincs kihandikapolva, kitűnő képességeinél, erős jelle­ ménél fogva megérdemli a bizalmat, nem veszt­ heti el a tétjót, a ki rá fogad. A szép leány egy alkalrmmal meg is mondta neki. — Maga azt a benyomást teszi iám, doktor úr, hogy az életben sohasem követett el hibát. Báliknak esze ágában sem volt szerénységet affektálni. — Tudtommal soha semmit sem vétettem el, — hagyta helyben a leány megjegyzését — mert mindig az egyenes úton jártam. — Czélt is fog érni biztosan — jósolta a miss. — Az már nem egészen bizonyos, — vélte a kis doktor, — mert a magam útjáról akkor se m fogok letérni, ha az a czélpont, a mit kiszemel­ tem, kimozdul a helyéből s útvesztőbe vagy tilosba téved. Miss Maud persze nem sejtette, mire ezélez a doktor, de azt érezte, hogy czéloz valemiie. — A mozgó czélok többnyire visszatérnek kiindulási helyükre, — jegyezte meg vigasz­ taló hangon — úgy van ez nemcsak a lövöldé­ ben, többnyire az életben is.

GRÓF ZICHY JÁNOB, az új valláü- és közcktatátüpyi mii.ifzhr.

Az elkesereelett emberke csodálkozva, egyben hálásan bámult iá az eszes leányra. Hátba a gondviselés beszél belőle : visszatér eredeti ki­ indulási helyére az ő útvesztőbe tévedt ragyogó czélpontja, szerelme csillaga is! Nem, mégsem, ez nem történhetik meg. Vagy ha mégis, mit t i . mikor régi fényét soha többé visssa nem kap­ hatja az ő ragyogó csillaga : úgy kihűl, hegy talán észre sem veszi. Mindazonáltal szükségét éiezte a kis elektor Jelke anr.ak, hegy a kedves, okcs missr.ek valami kellemeset mondjon öntudattalan bizta­ tásáért. — Miss Maud, — adta neki vissza a bókot — dear miss, nekem az az érzés-em, hegy az ön fincm ösztönével s györgéd tapintatával kenynyebb czélt érni, mint az én makacs akaiatommal. Maud sem értett az álszeiénykedéshez. — Lehetséges, — mondta — a féifiakaiat sokszor rombolni kénytelen a csel érdekében s ezek a romok könnyen eltemethetik magát a czélt is, az- asszonyi tapintat ellenben csak olyan czélt taithat szem előtt, a mi násek épülésére szolgál... Ilyenforma mélyebbmediű társalgás folyt a miss és a doktor között az estebéd alatt is. De a jókedvű házigazela gondoskcelott íóla, hegy elsekélyesedjék. — Miss Maud, —- recscsentett bele a társal­ kodónő egy finoman megfogalmazott észre­ vételébe — úgy látszik, miss, maga a doktort vette a pártfogásába s veder, czéről, a lányom­ ról teljesen megfeledkezett. Nézze, mit csin'tl. (Folytatása következik.)

LÉVAY JÓZSEFNEK. •— A Petőfi-Társaság miskolczi vándorgyűlése alkalmával. —

Ősz Mestenink, ifjú dalok atyja, Szívünk neved' rég áldva ringatja, -Most eljövénk, hogy köszöntsünk tég( d. Körülzsongnak ifjonti emlékek: Mikor zengő dalaid varázsa Észrevétlen a lelkünket Hozzád babonázta . . .

Mi is volt. mi úgy megfogott, benned ? Mély rejtelmek ? magas szenvedelmek ? Káprázata földöntúli fénynek ? Oh nem — hisz oly egyszerű az ének, Mit lantod zeng, wajta semmi dísxt&E* De szivedből buzog elő «Melegen és tisztán*.

Később is —-az élet viharából Menekülve fénytől.'zajtól távol, Ott valál te csak igazán boldog. Kád borultak hűs diófalombok, Fejed fölött csillagok kigyúltak, Szivedből a dalvirágók Illatozva hulltak . . . * Sajú-zt-ntp.'t.r :i költő sziilet.'shelye.

A jóságos liií magyar szívedből. Kit az áldott anyaföld nevelt föl. Hő ihletést te e tőidtől kap'.ál 8 deiült-boiúlt, bő fia maradtál. Hír, dicsőség csalfa délibábja Nem kábított, nem csábított Hiúságvásárba.

Zengőszivű fölkentjét a dalnak, Elkerültek a rontó hatalmak. S dalaidból ma is üdén árad: Nyári derű, őszi szelid bánat . . Csoda történt, édes csoda véled: Szerelmesed és őrállód Lett az erős Élet.

Gondolatid mulatozva jártak Gazdasága kőiül éd'sapádnak, 8 az anyakéz, mely bölcsőd rengette, Sirjából is lelked melengette. Meghitt órán, csöndes nyáre-stenden Ajnározott a virágos Szentpéteri kertben . . .*

És megvédett és megóvott téged. Az elmúlást te már nem is féled. Költészeted üderöptű szárnyán Túlszálltál a mulandóság árnyán: Szivünk neved új sziveknek adja. —• Isten áldjon, ősz Mesterünk, Ifjú dalok atyja ! LnvfpérOt Géza.

308

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

20. SZÁM. 1918. 65. ÉVFOLYAM. 20. s z i v . 1918. 65. ÉVFOLYAM.

.^m^,

Ji

é*-

309

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

— Nem. De most elmondok mindent. Kép­ bizonyítékot akarok, s maga azt mondja nékem, UTOLSÓ K I S E E L E T . zelje, évekkel ezelőtt, már- nem tudom mikor, a, mit .én arról az ismeretlen nőről hiszek. Hogy "Elbeszélés."—' Irta Berkes Imre. s azt sem tudom hol történt, csak azt tudom, egy másik asszony joggal gondolhatja, hogy a A nap-ugar lassan elosont a liget tar fái közül, hogy én ugyanakkor Pesten voltam. Egy hó­ maga szeret ője vagyok. Hokit t ez nem igaz. mintha még fázott volna a száraz galyak közolt. napi szaHníságot kaptam az uramtól. Mind Nem igaz . . . — Pedig maga bosszút akar állni. A maga !)• azért tavaszi volt a hangulat, már premierre a ketten búcsút mondtunk az unalmas pusztá­ készült a üget, kinlornából, körhintából, vásári nak. Az ma ni akkoriban olyan ieleges volt, lelke ég és kínlódik abban a gonelolatban, hogv zűrzavarból s a napsugár csókjából is adott hogy minden nap revolvert fogott rám. El akar­ az ura megcsalja magát. Mért hívott ide? Ha tunk válni. Akkor történt. Megismerkeotek. Az én most elvetemedett volnék, mondja, mi volna valami kis kóstolót. — Menjünk a járatlan utakon, — mondta uram házasságot ígért néki, azt niohelía, hogy a válaszom a maga boklogtalanságára? Át­ ;iz asszony, — ez a kicsiny zaj is izgat. Arra, válófélben vagyunk, engi m szanatóriumit CMI- karolnám és magamhoz tépném . . . Már égtek a petróleumlámpák, a sötét fák a hol még sáron, süppedős a föld, tgy darab katott, mer) őrült vagyok. Kélév alatt vége a mögött, mint apió csillagok nszkettek a szét­ pömek s akkor feleségül veszi. Ezt mondta, falut szeretnék magam körül látni. Xnu tudja, a míg én Pesten szórakoztam. Aztán elváltak szórt házak kivilágított ablakai, a tavaszból merre vannak a petróleumlámpák? és leveleztek. A mikor hazamentem, az uram nem maradt semmi, a galyak megborzongtak, A férfi karra vette az asszonyt. — Mondja, mért kellett idejönnünk? Nem lett már vőlegénye volt annak a nemek. Velem nem a mint a hűvös szél átsuhant a fákon . . . Az volna jobb, ha valamelyik ismeret lm kávéház- törődött. Bánt sem hederített többet. Kutattam asszony fölugrott. a hirtelen .változás okát, de nem jöttem iá. — Bocsásson meg, csale'xltam. Nem így képzel­ Isin beszélgettünk volna? — Kein. Itt jobb. Iít nyugodtabb vagyok. Nem is törődtem vele. Maga akkoriban vendé­ tem . . . Egyszer régen valahol együtt ült így A férfi is ideges volt. Nem tudta, mit akar günk volt párszor, emlékezhetik rá, olyanok két ember . . . Virágok illata szállt a levegőbtn, tőle az asszony. Gyorsan ment, kíváncsi volt, voltunk, mint két nyugodt, boldog ember. a lábuknál zúgott a tó, petróleumlámpák gyul­ már évek óta várt, bízott, s még mindig csak Aztán megtudta az a nő, hogy az uram hazudott. ladtak fel körülöttük. Egymáshoz simultak, s a a kézcsóknál tartott. A mikor az asszony már Hogy nem -^gyok t'írült és hogy m m válunk. férfi házasságot igéit a lánynak. Az a férfi becs­ jól elfáradt, leült egy padra. A férfi előtte állt . Keserűen írt, aztán férjhez ment. Többet aztán telen volt, mert az én uram volt. De maga nem írt. S most megint levelednek. Már egy év egész egyszerűen el akar engem csábítani. s botjával a nedves talajt piszkálgatta. i . óta. Tavaly képviselőválasztáskor tudtam meg Mi njünk. Késő van . . . Tépje el azt a levelet. — Üljön le maga is. Mintha szerelmet lopni bújtak volna ide a . mindent. Az inam főkortese volt az ellenzéki Nem vagyok iá kíváncsi . . . Előre sietett. Izgatott volt, egy kissé meg is kopasz fák tövébe, kissé egymáshoz simultak. jelöltnek, akkor kutaltam az írásai-között. Még­ Az asszony sápadt volt, de a két fekete szeme találtam a leveleket. S azt is megtudtam, hogy ijedt a maga vákmei őségétől. Ctak most látta azóta újra meglátogatta az asszonyt. Eladtuk tisztán, hol van,a liget mélyén, messze emberek­ szikrákat szórt, a mikor beszélni kezdett.' — Látja, én nagyon boldogtalan vagyok. a pusztát, most itt lakunk. S az az asszonya től, védelemtől, s ha ez a szerelmes férfi, a kinek Soha ezt ilyen mélyen nem éreztem, mint épen napokban Pestre jön. Azt írta, hogy beteg. így tökéletesen kiszolgáltatta magát, elveszti üi. fejét, meg is támadhatja, le is ütheti ..'. most. Az uramat gyűlölöm. De most nem erről De ez csak ürügy. Csak most érezte, mennyivel kíncíaVb a vé­ — Biztosan üiügy. Találkozni fognak, — van szó. Ne haragudjék, hogy ide hívtam. det Imsége, mint a boldogtalansága, a melynek Ugye megbocsát? Képzelje, egy levelet várok. mondta a féifi. — De mielőtt találkoznak, én beszélek vele. a fájdalma tán ne ni is Bnnyiia haját magából De erről az mámnak nem szabad tudni. S ezért fakadt, mint inkább egy iekgen nó'nekazalakMert ettől függ minden. a maga lakására c-ímeztettem azt a levelet. — Látja, éppen ez a maga tévedése. Mert jából, a kitől félt, a kit látni akart, a kit szere­ — Az én lakásomra? Miféle levelet? — Levelet várok egy asszonytól... A maga ettől a találkozástól, akár megtörténik, akár tett volna megölni s a ki miatt ez az ember leveleit sohase látja a felesége. Nálunk is így nem, semmisem függ. Sőt ismétlem, az az asz- pillanatokig azt hihette, hogy a szeretője akar l i i m i . . . Meglátta a villa m< st, lihegve sietett van. Mindig az uram kapja meg a leveleket . . . szony nem fog magával találkozni. a megálló fe lé . . . — Nem? Miért nem? S maga majd átadja nekem. Az istenre kérem, A férfi le horgasztott fővel követte. Árra gon— Csak nem hiszi, hogy pőrén, védtelenül ne haragudjék. De minden ettől függ . . . Mert tudni akarok mindent. kiszolgáltatja magát a szeretője feleségének? elolt, hogy milyen ostobaság íosszul égő lámpák A míg nem ismeri magát, a fantáziájában mint árnyékába húzódni, mint a hogy a cselédek A férfi nyugtalanul bámult maga elé. •elmosódó kép él a szerencsés vetélytárs. De vagy a rossz lelkiismeretűek szokták, a mikor — És ki az az asszony? — Nem tudom, csak sejtem. Az uram ideálja, akkor? Gyűlölségre fogja síítani a maga m á t . az asszonyok az utolsó pillanatban úgyis mindig vagy a szeretője. Nem tudom. Most készül Hogy verje,.tépje, kínozza magát, mert minden megijednek a sötétségtől... Valahol vakító Pestre. És azt írtam neki, hogy meg akarok csöpp vér, a mi a maga testéből kiserked, néki csillárok égnek, csupa fény, csupa világéi ég vele ismerkedni . . . Várjon, elmondok mindent. millió csókot jelent. Éiti? . . . S a levelet, ha ír, mindenütt, égő, gyanakvó szemek lagycgnak, Hisz ez az a titok, a mit eddig maga előtt is én olvasatlanul összetépem. Nem akarcm, hogy forró csókok Kattannak el, s a csókek belevesz­ nek a mámorba, a fénybe s a gyanakvó szemek a maga kezébe kerüljön. elhallgattam mindig. — A szeretője? — De hátha ő is boldogtalan? S hátha az semmit sem látnak a káprázatos világosságban.. — Éppen ez az, a mit nem tudok biztosan. uram "ő néki is csak annyi, a mennyi maga Odaértek a villamoshoz. Az asszony gőgösen Már évek óta leveleznek. énnekem? Egy jóbaiát, egy okos tanácsadó és hagyta ott kísérőjét egy pislogó lámpa árnyé­ — Biztosan a szeretője. S maga írt néki? semmivel sem több? Mit gondol? kában . . . A féi fi most zavaitan, kesernyés Az az asszony el fogja magát árulni az urának. — És maga fölteszi az én feleségemről, hogy . szájízzel bámult utána. De aztán, a mikor lassú Vagy randevút ad magának, eljön, végig fixi- ezt elhinné? Elhinné, ha a maga leveleit olvasná, ődöngéssel elindult, hiiteltn jóitső élíís mele­ rozza magát, s elégedetten távozik. Boldog lesz, hogy pusztán jó barátok vagyunk? S maga nem gítette a bensejét. Futó, komoly és léha kaland­ hogy ilyen gyönyön'í vetélytárson győzedel­ azért akar azzal az idegen asszonnyal meg­ jaira gondolt, a melyek mind így, vagy ilyenmeskedett. ismerkedni, mert azt hiszi róla, hogy az ma foimán kezdődtek, fantasztikus mesékkel, ki­ — Nem, ez lehetetlen, ezt nem hiszem, szeret ője ? talált töiténetekkel, bolondos víziókkal, a me­ — Maga fölíiszi róla, hogy az ma szeretője, — Bettenetes. Hisz én akkor becstelen vagyok. lyekkel küzkcdtek, védekeztek, birkóztak az de olyan finom és naiv léleknek gondolja, Maga szemrehányásokat tesz nékem .... Soha ti-szonyai, hogy végül mégis ernyedten, tehe­ mintha ma lépte volna át a zárda küszöbét . . . ennyire nem éreztem a boldogtalanságomat, tetlenül törődjenek bele fcnukla . . . — Igen. mert olvastam a leveliit, a miket a tehetetlenségemet, mint éppen most. Hát — Ez az utolsó kísérlete, — nevetett föl ma­ éveken át az uramnak írt. mit tegyek? Elmondtam magának mindent. gában eliadalmasan és egy könnyed dal áriáját — E-; nekem erről sohasem szólt. Mit tegyek? Nyomorult vagyok, gyáva vagyok, dudorászva sietett az afgzony után.

HONVEDEK SZÁLLÁSA STARI-BA-R-BAN.

^ÉMBS

.ó^eW^ff^ -RLJEKAI UTCZARESZLET.

'' KENYÉROSZTÁS

A TtRN-SZEVF.RINI HAJÓGYÁR. MELYET A ROMÁNIÁVAL KÖTÖTT BÉKESZERZŐDÉSBEN HARMINCZ ÉVRE BÉRBE VETTÜNK. KÉPEK

MONTENEGEÓBÓLi.

— Baranszki E. László rajzai.

RIJEKÁBAN.

310

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

KATONÁINK A NYUGATI FRONTON : Elfogott angol foglyok beszállítása.

A SZÉN P E O B L É M Á J A . A háború közvetve vagy közvetlenül szám­ talan olyan problémát vetett fel, a melyekkel azelőtt nem is igen mertünk komolyan foglal­ kozni. A háború megtanított arra, hogy semmit se tartsunk lehetetlennek és bebizonyította azt, hogy a mikor muszáj, akkor a legnehezebb dol­ gok keresztülvitele is csak pénz-, energia- és adminisztratív kérdés. Ezek közé a problémák közé tartozik a széné is. Már régóta tudjuk, hogy a föld szénkészlete távolról sem kimeríthetetlen s aránylag nagyon rövid idő alatt ki fognak fogyni a szénbányák. Ép az utolsó évtizedekben alapos tanulmány tárgyává tették azt a kérdést nálunk is, s más országokban is. hogy mennyi idő alatt fognak kimerülni az egyes szénmedenczék, ha azok anyagát oly mértékben fogyasztjuk mint eddig. S szinte megdöbbentő volt az eredmény. Igaz ugyan, hogy a czivilizáczió által meg­ hódított országokban is sok oly terület van még bizonyosan, mely oly szenet tartalmaz a föld mélyében, a mely nincs még feltárva, és még annál is többet remélhetünk olyan vidé­ keken, a melyekre eddig a kultúra el nem ha­ talt . De bizonyos, hogy ezek a már feltárt és az ezentúl feltárandó széntelepek is nem na­ gyon hosszú idő múlva ki fognak merülni s már nekünk, a kik minden meggondolás nélkül pazaroljuk a szenet, kötelességünk arról gondoskodni, hogy a szén elfogyásának bekövet­ kezte ne akaszsza meg a modern kulturális élet folyását. Általában nem is hiszik az emberek, hogy tulajdonképen mi mindenre használjuk fel a szenet. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy az életünk minden legkisebb momentumában is nagy szerepet játszik a szén. Minden iparban a szén szolgáltatja az energiát, kivéve a benzines üzemeket, am elyek egyelőre egészen elenyészően kis számban vannak a többivel szemben. A gáz ós az elektromos áram szintén a szénből kelet­ kezik, habár sok embernek általában nem is jut eszébe erre gondolni. A háborús viszonyok okozta nehézségek átmenetileg éreztették mind­ nyájunkkal, hogy a szén hiánya milyen nagy kiterjedésben okoz zavart a mindennapi éle tünkben. Nemcsak hogy nem tudtunk fűteni szénnel és minden pillanatban fenyegetett az is» hogy sötétségben maradunk és megálla villamos­ közlekedés, hanem ezer más hatását is érezzük Egyes ipari üzemek már egészen megálltak más részről pedig lehetetlenség új gyárakat létesíteni, holott nagyon sok olvan ipari czikkre volna szükségünk, a mit most itthon kellene előállítanunk, mert külföldről nem kaphatjuk meg. A szónhiánynak ez az Ízelítője rávezetete arra, hogy komolyan foglalkozzunk a szén pótásának problémájával. A háborús intézkedések

megkezdték az embereknek a takarékoskodásra való szorítását és ez az első lépés arra, hogy végre gondoskodjunk általában a szén gazda­ ságosabb kihasználásáról. Tudvalevő dolog, hogy eddig könnyelműen pazaroKuk a szénben rejlő energiát, úgy hogy annak alig tizedrészét hasz­ náltuk csak fel, míg a többi teljesen felhasz­ nálatlanul kallódott el a tökéletlen technikai berendezések miatt. Ha e helyett a pazarlás helyett a szén teljes energiakészletét az utolsó kalóriáig ki tudnánk aknázni, akkor a remélhető szénmennyiség épen tízszer annyi ideig Jenné elegendő az emberiség számára. Már ebből következik, hogy a szén problé­ májának megoldásában elsőgojban azt kell k*vetkezetesen keresztülvinni, hogy már a mos­ tani technikai lehetőségen belül is igyekezzünk a szénpazarlást megszüntetni. Egyelőre nincs egyéb módszerünk arra, hogy a szénben rejlő energiát fel tudjuk használni, mint.annak el­ égetése. Bármilyen fűtőberendezésben égetjük is el a szenet, a fejlődő hő nagy része haszná­ latlanul illan el és a mi még nagyobb veszteséget jelent, a szénnek jó része egyáltalán nem is ég el, hanem füst és korom alakjában a levegőbe jut. Különösen a közönséges kályhák és tűz­ helyek tökéletlenek ebben a szempontban s hiába erőlködnek a feltatálók a füstöt is elégető kályha megszerkesztésével, képtelenek megoldást találni. A takarékoskodás első lépése tehát az lenne, hogy a szén feldolgozását központosítsuk s a szén energiáját már gazdaságosabban kiaknázva bocsássuk a közfogyasztás czéljaira. Ebben leg­ először arról kell gondoskodni, hogy a kőszén roaga egyáltalán ne, szerepeljen direkt fűtő­ anyagként, hanem csak a koksz, vagyis a szén­ ből előbb^fel kell dolgozni a világító gázát, a melynek energiakészletét-már csaknem teljes mértékben fel tudjuk használni. A szénnel magával való fűtésnél a gáz rendszerint elégetlenül marad, a mi már maga jelentékeny vesz­ teség. A jövőben csak kokszot szabadna fűtésre használni a gyárakban épúgy, mint az elektro­ mos áramfejlesztő telepeken s ezzel már is na­ gyon nagy megtakarítást lehet elérni. A közfogyasztásra szolgáló energiát így min­ denütt a gáz és elektromos művek szolgáltatnák. A magánlakásokból eltűnnék a szénkályha s helyette gáz- és villamoskályhák kerülnének a lakásokba. Ennek az átalakításnak természe­ tesen általánosnak kell lennie s ezért mérhetetlen nagy beruházásokat jelent az állam számára. A keresztülviteléhez ugyanis feltétlenül szük­ séges lesz a szénnek s általában minden energiá­ nak állami monopóliumba való vétele. Az állam­ nak kell gondoskodnia arról, hogy egyrészt a szenet mindenütt a lehető leggazdaságosabban használják ki, másrészt a hol csak lehet, pótol­ ják egyéb energiaforrással. Ennek az energiamonopóliumnak a következ­

.

....

20.

B»1M.

1918. 65.
ményei szinte áttekinthetetlenek egyelőre. Ha­ bár ma még minden üzem a szén felhasználásán nyugszik, a természetben rengeteg mennyiségű energia marad kiaknázatlanul, a miket csak azért hagyunk veszendőbe, mert a kiaknázá­ sukhoz külön berendezések lennének szüksé­ gesek s a magénvállalkozások üzleti szempont­ ból inkább a szénhez folyamodnak. A víz maga is rengeteg munkát végezhetne el, de még a malmok is inkább gyári üzemre alakulnak át, habár a vízenergiaszolgáltatása sokkal olcsóbb. Magyarországon a szénhez hasonló kincs az a sok földgáz, a minek újabban jöttünk nyomára. A földgáz is csak nehezen tudja elfoglalni azt a helyet, a mely megilletné, mert egyelőre még csak magánüzleti érdekekre van bizva a fel­ használása . Abban a pillanatban, mikor az állam saját kezelésébe veszi az energiát és elhatározza, hogy mindent a takarékosság és czélszerűség szempontjából intéz, rá fogja kényszeríteni az egész országot arra, hogy a leggazdaságosabban használja ki a rendelkezésünkre álló természeti energiákat. Hogy messzebb ne menjünk, a sármási földgáz egész Erdélyt képes lenne ellátni energiával minden czélra s annak idején az állam úgy fogja kikényszeríteni, hogy a sármási földgázt teljesen kihasználják, hogy Erdélynek nem ad szenet. Az átmenet természetesen sok időt venne igénybe, mert a lényeg tulajdonképen minden gőzüzemnek elektromos üzemmé való átalakí­ tása s az elektromosságnak a magánháztar­ tásokba való teljes térfoglalása. A világító gáz sok tekintetben nehézkesebb az alkalmazásá­ ban, különösen vidéken, a hol messzire kell ki­ építeni a vezetékeket s ezért csak nagyvárosok­ ban jön számításba. A villamosság ezzel szem­ ben a legnagyobb távolságokra is könnyen el­ vezethető magas feszültségre transzformálva s ezért a legfélrébb eső faluban is az emberek rendelkezésére lehet bocsátani aránylag egy­ szerűen, egy vékony drótvezeték megépítésével. Még a mezőgazdasági gépüzem is könnyen át­ alakítható elektromosságra s a földgázt is villamos áram alakjában lehet legalkalmasabb módon szétosztani a fogyasztója között. B

2 0 . BZlM. 1918. 65. ÍTFM.T1M.

H O L L Ó S Y SIMON. 18Ö7—1918.

Hollósy Simon halálával rendkívül érdekes művészélet záródott be, a melyet a mai közön­ ség és a mai festő-fiatalság aligha tud kellő­ képen értékelni, mert nemcsak egészében, hanem részleteiben is meglehetősen kevéssé ismeri. Sőt egészen a legutóbbi időkig gyűjteményeinkben is alig lehetett képet látni tőle, a Szépművészeti Múzeum csak pár év óta vásárolja legjava alko­ tásait és a kik homályosan visszaemlékeznek kilencz év előtt nem valami sikerülten össze­ állított gyűjteményes kiállítására, azok sem tudnak valami sokat felőle. Ismerni jól csak tanítványai s azok ismerik, a] kiknek a művé­ szettel foglalkozás hivatásuk, mert működése nem a közönség előtt és nem annak számára folyt le. Életét az új magyar művészetért a művészeteknek szentelte, mert megújhodásuk szükségességéről senki sem volt mélyebben meggyőződve, mint ő és nálánál senki többet nem küzdött érette. És mégis Hollósy neve lassanként mind ke­ vesebbet jelentett nálunk, annál kevesebbet, mentül közelebb jutottunk azokhoz a művészeti változásokhoz, a melyeknek eljövetelére ajrny;ra sóvárgott s a melyekkelmégsem volt megelégedve, mert többet és jobbat kívánt mindannál, a mit hosszú küzdelmes évek után elérnünk sikerült. Tagadhatatlan, hogy ebben az elfelejtetésben

neki magának is része volt,mert sajnos, ez a művész, a kinél senki jobban nem érezte az új idők szelét, a kinél senki nem látott mélyeb­ ben a régi és az új magyar művészet különbségé­ nek titkaiba, a ki tömérdek, még ma sem meg­ valósított álmot, vágyódást hordott magában, nem volt igazi nagy istenáldotta alkotótehetség. Egész életének festői eredményeiből sem tu­ dunk egy egyetlen képet sem kiemelni, a melyet tanítványai jobban meg nem csináltak volna és csak igen keveset, a melyről a befejezett műalkotásnak minden kétséget kizáró nyugodt, hatalmas ereje és másként el sem képzelhető megoldóttsága tekint reánk. Hollósy az úttörőknek ahhoz az önmagával is örökkön elégedetlen fajtájához tartozott, a kik az alkotás és befejezés pillanatában sem éreznek megkönnyebbülést. Sohasem juthatott el e kielégüléshez, mert nála az egyik festői problémából' a másik, a harmadik, a negyedik sarjadzott, mielőtt egyiket is megoldotta volna és ebből a kaotikus küzdelemből nem igen tu­ dott kibontakozni. Eeformátori gondolatainak sokasága sajnosf nem párosult azzal a.festői tehetséggel, a mely nélkül azok megoldhatatlanok, a mely rávezette volna arra,'hogy egymással akkor még össze nem egyeztethető irányok egyesítéséért ne küzdjön. Az ő idejében, a midőn az impresszionismus még ifjúságát élte és egyáltalában nem használta ki minden lehetőségét, nem volt meg

HOLLÓSY SIMON.'

A háború előtt aligha akadt volna állam, a mely bele mert volna vágni ilyen nagyszabású és hatalmas szervezetet igénylő terv keresztül­ vitelére. Most azonban az államok megtanulták a központi szervezés művészetét és rájöttek arra is, hogy a természet kincseivel takarékosan kell bánnunk. Most már nem ijednek meg egy tervtől, mert a megvalósítása gyökeres válto­ zást idéz elő az egész életünkben s megtalálták annak a módját is, hogy hogyan hárítsanak el olyan nehézségeket az útból, a mik előtt azelőtt tanácstalanul álltak meg. A háború megtanított arra, hogy nincsen keresztülvihetetlen dolog a világon s a minden hatalmi és gazdasági esz­ közzel rendelkező állam mindent meg tud csinálni, a mit akar. A központi hatalmak a békére való átmenet előkészítésében már is komolyan foglalkoznak az energia monopolizálásának tervével s nagyon valószínű, hogy a hatalmas változást épen az átmeneti idő alatt akarják majd megvalósítani, a mikor előre láthatóan sokkal simábban fog menni, mint később, a mikor minden ismét a rendes kerékvágásban halad tovább. S ha meg­ csinálják, akkor pár év vagy évtized alatt annyira át fog alakulni a modern élet minden mozzanatában, hogy alig ismerünk majd rá. A városokból, falvakból eltűnik a füst, az egész világot sűrűn hálózzák be a villamos vezetékek, mint az egész emberiség éltető erei. A gőzvasút helyet ad a villamos vasutaknak s minden járásnak meg lesz a maga gáz- ós villanyfejlesztő telepe, a honnan az utolsó falusi házat is ellát­ ják az energia legkényelmesebb alakjával. Előbb-utóbb úgyis idáig kell fejlődnie a modern technikának s az egész emberiségnek közös érdeke, hogy minél előbb eljusson a leg­ tökéletesebb berendezkedéshez. A mihez egyéb­ ként talán évszázadok lennének szükségesek, egy merész elhatározással tizedrész annyi idő alatt keresztülvihető lesz B ezzel aztán hosszú évszázadokra megszabadulnak utódaink attól a gondtól, hogy mi lesz majd, ha elfogy a föl­ dünk legnagyobb kincse, a szén. Sztrokay Kálmán.

311

VASÁRNAPI UJSÁQ.

KUKOBICZAÍOSZTÁS.



Hollósy Simon festménye a Szépművészet

Múzeumban.

\ az ideje annak, hogy belőle egy monumentális stílust fejlesszenek s ha ez lehetséges lett volna is tán, nem abban az irányban kellett volna elindulni, mint azt ő élete tragikus csalódásán, a Eákóczi-indulót ábrázoló képén megkísérelte, a mely minden gyötrelmes iparkodása ellenére is csak egy fájdalmas kavarodás és zűrzavar maradt. Ha ma visszanézünk Hollósy munkás­ ságára, jó pár évtized tapasztalata után nem nehéz megmondanunk, hogy legjobb dolgait fiatel korában festette, a midőn Leibl és Bastien Lepage művészetére emlékeztet. Ebből az időből valók a Szépművészeti Múzeumnak leg­ utóbb szerzett Hollósy képei is, köztük a Kukoriczafosztás.Ezek a festmények még a realista iskola ismertető jeleit viselik magukon, bár nem egy részletükben elárulják már, hogy festőjük nemsokára az impresszionista irányba fog szegődni. Színezésük igen erőteljes, frissen ható és sokkal teljesebben megoldja a témát, mint későbbi képei, a melyeken a fény és levegő problémái foglalkoztatták. Az alakos képek beállítása és elrendezése is tömörebb és lendületesebb, mint későbbi képein. Úgylátszdk ebben az irányban kellett volna kiélnie magát, ha elsősorban mint alkotóművész akarta volna érvényesülni s ha nyugvópontra tudott volna jutni. De életének ennél önfeláldozóbb jelentősége volt : Hollósy mindenáron nevelni, újjáteremteni akart és ebben a lázas iparkodásban veszett el az, a mit elsősorban önönmagának kellett volna megszereznie. Mégis nincsen okunk a panaszra, mert igen kevés festőnk van, a ki többet tett volna a modem magyar festészetért. Impulsiv, lelkesítő, gán­ csoskodó természete, amely a mások, sőt a XIX. századbeli európai festészet jelenségeinek biztos megítélőjévé avatta, egyenesen predesz­ tinálta arra, hogy az ifjúságnak nevelője, az új művészeti törekvések lelkes bajnoka legyen, hogy önmagát áldozza annak, a miért küzdött. Mai fénykorukat élői kiváló művészeinknek egész gárdáját lehetne felvonultatni annak el­ beszélésére, hogy mit jelentett nekik Hollósy Simonnak iskolája és nagybányai festő-telepe, hogy mit köszönhetnek lelkes vezérletének, igazságos és maró kritikájának. Sorsa az olyan úttörők sorsa volt, a kik szív­ vel-lélekkel átérzik egy hanyatló kor végén az új idők szükségét és minden erőfeszítésüket arra áldozzák, hogy az erejét vesztő régi ellen és az eljövendő*újért küzdjenek, miközben néha maguk sem látják még tisztán a jövőt, a melynek szükségességéről prófétai lelkesedés­ sel beszélnek, hogy aztán lassanként háttérbe szoruljanak azok mögött, a kik több tehetséggel valósítják meg mindazt, a mit ó'k c=ak h;rdetni tudtak. Farkas Zoltán.

TEVEKARAVAN PALESZTINÁBAN.

T Ü Z É R E I N K TRÓJA ROMJAI KÖZT.

NÉPÜNK ISMERETEINEK GYARAPODÁSA.

TÁBORI POSTAHIVATALUNK AZ ODESSZAI KIKÖTŐBEN.

HUSZÁRAINK UKRAJNÁBAN.

TRAIN A BUKOVINAI HAVASOKBAN.

Hóseás próféta, a népnevelés első apostola szomorúan sóhajt fel, látván nemzete állapotát : «elvész az én népem ; mivelhogy tudomány nélkül való». Előtte soha senki ki nem fejezte ezt a gondolatot ; senki a nép műveltségé­ nek nem tulajdonított nemzeti erőt, sőt ő utána is, több mint kétezer éven át az volt az általános felfogás, hogy a népnek csak ártalmára van a műveltség és a tudomány. Ez a széles látókörrel bíró férfiú abban a korban működött (Ezékiás, Juda királyának uralkodása alatt) mikor a zsidó nép kilépett már a maga zárkózottságá­ ból, s akaratán kívül is érintkezésbe került Ázsia leg­ hatalmasabb s legkülönfélébb nemzeteivel. Salmanasszár aszszyriai király az ő korában foglalta el Palesztinának északi felét, Izrael országát, bevette a fővárost Samáriát s elvitte a lakosokat Médiába a Gózón folyó vidékeire. Ugyancsak az Ő idejében, de valamivel később vonult végig hadaival a déli részeken Szenakherib. Egyiptom ellen viselt háborújában elpusztította az útjába eső Jú­ dea béli városokat, sőt Jeruzsálem ellen is küldött egy kisebb sereget, mely azonban kénytelen volt eredmény nélkül visszatérni. A zsidó nép egyszerre a világ nagy forgatagába került. Eddig elzárkózva élt, legeltette ju­ hait, művelt gabonát, szőlőt és olajfát, s kivéve Sa­ lamon király idejét, nem is érintkezett távolabbi nemze­ tekkel. Most egyszerre az ő hátárainál, sőt részben az ő területén ment végbe évek során át a világhatalomért való nagy küzdelem Aszszyria és Egyiptom között. Nagy átalakuláson ment át a zsidók szellemvilága. Nemcsak új nemzeteket ismertek meg, hanem új szokásokat, új műveltséget, új életfelfogást, sőt egészen új életet. Bele kellett helyezkedniük ebbe az új életbe, nem voltak előkészülve reá s Hóseás szomorúan tapasztalta, hogy népe ismeretek nélkül való. A mi magyar népünk is hasonló nagy szellemi átalaku­ láson megy végbe e világháború folyamán. Ismeretei óriási arányokban kibővülnek, új szokásokkal és művelt­ séggel ismerkedik meg, új életek folynak le szemei előtt. A mi népünk azonban nem ismeretek nélkül való. Se a magyar állam, se a magyar társadalom nem tehet magának szemrehányást, hogy elhanyagolta — kivált az utolsó enztendők alatt —a népnevelést. Igen nagyarányú a haladás, a mit ezen a téren tettünk. Csakhogy eddig csak az iskola tanított, már pedig egészen más képzete­ ket szül az a lélekben, a mit a könyvből tanul a fiú és másokat az, a mit közvetlenül tapasztal, a mit saját szemeivel lát. Gondoljuk el — csakúgy példa gyanánt — hogy minő fogalmat alkothat magának az alföldi fiú a hegyről, mikor azt neki a tanító megmagyarázza. Egy pusztai iskolában, mikor a fiú pompásan felelt a geográfiából, s ismerte az ország nagyobb folyóit és he­ gyeit, megkérdeztük tőle, hogy látott-e már nagyobb he­ gyet? «Hogyne — mondotta — a Pipiske-hegyei)). Egy

LEGMAGASABB ÜTEGÁLLASUNK. (Az Ortler csúcson 3850 m é t e r m a g a s b a n . )

homokbuczkát neveztek a vidéken így, mely kissé ma­ gasabb volt a többinél — lehetett talán húsz méter magas — s melyen valaha a betyár világ idején az akasztófa állott. Valami ilyes, de nagyobb magaslatra gondolhatott a fiú, a mikor a Lomniczi-csúcsról vagy a Montblancról magyaráztak neki. S hasonló valamit ta­ pasztaltunk, mikor egy szentesi kubikossal jártunk a hunyadmegyei hegyek között. Mintegy ezer méternyi magasságban járva megkérdeztük tőle, hogy mit monda­ nak majd odahaza, ha elbeszéli, hogy olyan magasságban járt lóháton, mint húszszor az öreg torony teteje. «E1 se merem én azt otthon mondani — volt a válasza, — mert még talán meg is vernek érte, hogy ilyen szemtele­ nül hazudom». És íme ma, tömegesen járják az alpesek hómezőit ezek az alföldi fiúk. Minő tapasztalatokról fognak azok számot adni, ha hazakerülnek a háború után! Minő új ismeretekkel fog kibővülni a magyar nép lelkivilága, ha itthon kicserélik hosszú téli estéken tapasztalataikat! Kertészem most jött haza Wladivosztokból. Közben pár hónapot Barnaulban töltött Szibériában, aztán Archangelszkben dolgozott, mint felügyelő a Murmanvasút építésénél, járt Szent-Pétervártt, onnan Moszkvába szökött s Kiewen keresztül haza. Az egész falu szájtátva hallgatja elbeszéléseit. Mi lesz majd, ha befejeződik ez az ádáz háború, s hazakerülnek minden felől vitéz fiiank! Az egyik Odesszából fog jönni, s a Fekete-tengeren folyó életről fog tudni érdekes dolgokat, meg egész Romá­ niáról, a melyen végig küzdötte magát ezrede. A másik ott járt Ukrajna síkjain, látta a Dnjeper és Dnyjeszter folyót, a podóliai búzatermő síkságot és a szépséges templomokkal ékes városokat. Sokan lesznek, a kik végig kalandozták egész Lengyelországot, látták nem­ csak Lemberget, hanem Varsót is, s a Báthory István lengyel király által épített emlékeket. A nyugati front­ ról, a flandriai mezőkről, s a francziaországi iparvidék­ ről is visszajönnek dicső tüzéreink. Itthon lesznek azok a hősök, a kik a tiroli hegyekben, s a felsőolaszországi alpesekben töltöttek el hosszú hónapokat, sőt éveket, ott táboroztak a Piave mellett, s végig szenvedték a Doberdó poklát. Meg a kik bevették a Lovcsent, hada­ koztak Albániában s lent jártak Monaszthnál a görög határon. Hosszú távollét után visszatérnek a Paleszti­ nában harczolók is, a kik látták Jézus sírját, a Golgothát, a megszentelt kegyhelyeket s a Jordán vizét. Mennyi földet bejártak összesesükben ezek. az em­ berek! Mennyi ismeretlen néppel jöttek össze, mennyi idegen szokást ismertek meg, mennyi más gondolko­ dású emberrel érintkeztek! És ezek mind ki fogják beszélni magokat, ki fogják cse­ rélni tapasztalataikat. Nagy és értékes tudnivalókkal fog meggazdagodni az emberek lelkivilága, átalakuláson megy végbe a gondolkodásuk, s századokra meg fog termékeny ülni a nép agya.

CSAPATSZÁLLÍTÁS A 8KUTABI-TAVON.

MOZSARUTEGÜNK A NYUGATI FRONTON.

M I L Y E N ÉGTÁJAK ALATT B ^ ° L N A K

A

MAGYAK KATONÁK.

KATONÁINK TÁBOROZÁSA A VELENCZEI TARTOMÁNYBAN.

ORSKG AZ ADRIÁNÁL

HORGÁSZÓ BAKÁK A RIJEKA H Í D J Á N Á L

MONTENEGRÓBAN.

A VARDAR KOPRULUNKL.

314

VASÁBNAPI UJ8ÁG.

20. K i n . 11918. 66. ÍTTOLTAM. 20. s z í n . 1918.

Ét

A~

ti %

~

A

J*AÉ*I*

v '

< MS

\

i V

*

315

VASÁBNAPI? ÚJSÁG.

65. ÁTTOLTAM.

^



á

M

h J •

MA

i piMiijg

ir

1

mmWá

1



1 wi

*

mi?- A

$

{ ¥•

%

1

V-

%

0

mm UJJ n.

1 .i a i i •

i

m? *

4

/

h

BURIÁN BÁRÓ KÜLÜGYMINISZTKRÜNK ALÁÍRJA A ROMÁN BÉKEOKMÁNYT.

A PETŐFI-TÁRSASÁG TAGJAINAK LÁTOGATÁSA MISKOLCZON LÉVAY JÓZSEFNÉL.

Középen ül Lévay Józaef, mögötte jobbról balra Csathó Kálmán, Pékár Gyula, ifj. Hegedűs Sándor, Balogh Bertalan, a borsodmegyei közművelődési egyesület elnöke, Herozeg Ferenoz, Ferenczy Ferenoz, Ferenczi Zoltán, Szávay Gyula, Lampírth Géza,'_Peterdi Andor.

A KÓPÉ. Begény.

(Folytatás.)

Irta Arnold Bennett. — Fordította Németné Langheim Irma. IV. Egy fagyos kora-téli reggel másfajta jármű­ ben látjuk kettőjüket viszont : a knype — liverpooli expressz egyik eleőosztályú fülké­ jében. Egyedül vannak a szakaszban és benne a fényűzés minden kényelmével helyezkedtek el. Mindketten prémekbe voltak burkolva és prémtakaró védelme egyesítette a térdeiket. Szerte-széjjel napilapok hevertek, melyeket egy munkás napi keresetét felülmúló költséggel vásá­ roltak és mikor Denry szeme találkozott a kalauzéval, a szeme azt látszott mondani : «shilHng». Eöviden: senki nagyszerűbb nem lehetett, mint ők ketten, akkor reggel, abban a fülkében. Ez az utazás nem mindennapi ese­ mények következménye volt. Cotterill csak­ ugyan csődöt kért maga ellen és levetette a városi tanácsos díszruháját. Alávetette magát a hivatalos csődbíró vizsgálatának és hitelezői, e vadul ordító bestiák durva tolakodásának. Nyilvánosságra jutottak könyvei, levelezése és rendszertelensége, sőt az az elszomorító tény is, hogy üzletét, mikor már ismerte fizetésképtelen helyzetét, még tovább is folytatta. Szegény ördög, az előbb említett vadállatok érdekében, még most is, mint kezelő, névleges fizetéssel, hónapokig intézte tovább a saját ügyeit. És szép lassan eladták mindenét. Az utolsó hetek­ ben már kénytelen volt Csádjával a kiürített házat is elhagyni és bútorozott lakásban élt. ügy intézkedtek, hogy Liverpoolból kelnek át Kanadába és Euth és Denry utazását megelőző napon, síri csendben"ej.,is hagyták 'Bursleyt, melyet ^otterill olyíbővfe ellátott terrakottá­ val. Még Denry semjkiserte őket az állomáshoz ; de Capron-Sníith-Búth kikísérte. Megszakította

southporti időzését, hogy Bursleybe jöjjön és illő barátsággal elbúcsúztassa őket. Alighogy elhagyta az állomást, az utczán Denryvel ta­ lálkozott. — Tudja-e, — kezdte kissé nyersen — hogy ezek csakugyan fedélközön fognak utazni?Cotte­ rill és a felesége titkolták, csak Nellytől tud­ tam meg. Ezért is utaztak el már ma. A hajó csak holnap délután indul. — Fedélközön! — mormogta Denry. — Bizony ott és merő büszkeségből, — mondta Euth. — Az öreg minden fillért, a mit csak lehetett, össze kuporgatott, hogy ne érkezze­ nek üres kézzel Torontóba. Gondolja meg, Cotterillné és Nelly fedélközön! Ha előbb meg­ tudom, mondhatom, változtattam volna a dolgon és pedig hamarosan; de most már késő! — Nem, nem késő, — mondotta egyszerűen Denry. — De hiszen már elutaztak! — De én sür­ gönyözhetek Liverpoolba szalonhelyekért, — az évnek ebben a szakában biztosan van elég hely — és beutazhatom holnap reggel Liver­ poolba, felkeresem őket a hajón és helyet cseréltetek velük. Euth kérdezte, hogy valóban meg lehet-e ezt tenni, mire Denry biztosította, hogy lehet. — Másodosztályú helyek jobban megfelelné­ nek nekik, — jelentette ki ekkor Euth. — Miért? — Az öltözködés miatt, az ebédhez és más alkalmakhoz. Tudja, nincs nekik megfelelő öltözékük. — Az igaz, — helyeselte Denry. — Hallgasson most ide, — folytatta elragadó mosolylyal Euth. — Felezzük meg a költsége­ ket. Menjünk együtt Liverpoolba, adjuk át azt a kis ajándékot és rendezzük el az egészet. Én úgyis Southamptonba utazom holnap és Liver­ pool utamba esik. >

Denry el volt ragadtatva, sürgönyzött Liver­ poolba és megkapta a kért helyeket. Ezért találkoztak reggel össze az expresszvonatban. A jótékonyság, melyet magukra vállaltak, befolyással volt kedélyükre és hama­ rosan igen bizalmasak és gyöngédek lettek. Denry tekintete megelégedetten pihent Euthon, a ki ott ült vele szemben, teljesen kiforrva, éretten, JButh kevéssel volt idősebb nálánál) gyönyörűen öltözve, ismerve mindent, a mit az életben ismerni kell, minden ízében tökéletes magatartással, tekintélyes nagy vagyon bir­ tokában. Denry boldogan, diadalmasan így gondolkozott: — Én elnyertem a pálmát — az egyszer biztos. De ő is, talán még nagyobb mértékben. Ez a ragyogó teremtés mindenfelé járt már, mindent látott és mégis visszatér az Ótvarosba, visszatér hozzám. Tehát csak önmagamért sze­ rethet engem! Ez volt életének legbüszkébb pillanata. És e pillanatban sokkal dicsőségesebbnek látta jövő­ jét, mint azt valaha álmodta. — Mikor lesz vége a gyászának? — tuda­ kolta. — Két hóna p múlva. Ez nem volt nőül kérés és beleegyezés, de nagyon közeljárt ehhez. Hallgattak és boldogok voltak. Később Euth kérdezte : «Nincs soha dolga Southamptonban ?» Denry különös hangsúlylyal felelte : «Ezután lesz ott dolgom!» >• >, Újból csend lett. Denry érezte, hogy"most nőül fogja venni Euthot. ^ I L tkttü

A Titubic,a White Stare hajóstársaság hajója, mint egész házsor emelkedett ki a vízből. Nagy tömeg állt a fedélzetén, még többen a kiköt ő hídon. A felső fedélzeten hajóstisztek sétáltak ;

felettük lebegett a lebegő híd ; e felett már csak a kémények füstölögtek és egy-két zászló len­ gedezett a jeges szélben. A kikötőhídon tolongó tömeg mögött egy sor négykerekű kocsi állt támolygó lovakkal. A kikötőhíd gyengén ideoda himbálódzott az árban. Csak a hajó állt látszólag oly szilárdan, mintha cze ment-alapon állna. A fedélzet kikötőfelőli oldalán állott, sok hasonló kicsi csoport között a Cotterillék, Euth és Denry csoportja. Nelly pár lépéssel odébb állt. Cotterillné zokogott. Az emberek termé­ szetesen azt hitték, hogy a búcsú fáj neki, azért sír, pedig nem azért sírt. Sírt, mert Denry és Euth kierőszakolták őket a fedélközből és el­ helyezték a második osztály kényelmes helyén, a hol már a személyzet bánásmódja is egészen más volt. Sírt, mert fedélközön találták őket. Sírt, mert szégyelte magát és mert az emberek túlkedvesek voltak hozzá. A szegény asszony egyszerre el volt ragadtatva és kétségbe is volt esve. Hálazsolozsmát szeretett volna zengeni, de átkozódni is szeretett volna. Cotterill kevélyen csak annyit mondott, hogy vissza fogja fizetni a jegy árát — és pedig minél előbb. Türelmetlen csengetés hallatszott. — Jobb lesz, ha tovább állunk, — mondta Denry. — Itt az indulás ideje. Denry nagyon izgatott volt. Nagyon meg­ erőltette magát. A Cotterill család feltámasz­ tása a fedélköz társa dalmijmélységéből s elhelye­ zése a másodosztályú kabinok tiszteletreméltó körébe egész erélyét, sőt jórészben Euthét is igénybe vette. Euth megcsókolta Cotterillnét és Nellyt.És Cotterillné és Nelly az egész utazásra rangot és fontosságot nyertek az által, hogy olyan elő­ kelő és arisztokratikus külsejű hölgy, mint Capron-Smith Euth megcsókolta őket. Denry mindegyikükkel kezet fogott. Derül­ ten tekintett a szülőkre, de Nellyre nem tudott ránézni, az se ő rá ; kézfogásuk felületes volt. Játszi bizalmaskodásuk már hónapok óta külön­ ben is szünőfélben volt. — Isten vele! Sok szerencsét!

— Köszönöm, Isten vele! A rettenetes csengő folyvást szólott. — A kik nem utaznak el, szálljanak partra! Tessék partra szállni! A sok lejáró hamarosan tömve volt azokkal, a kik szótfogadtak a kiáltozónak és megkezdő­ dött a zsebkendők lobogtatása. A hajótesten egyenletes, reszkető ingás látszott. Cotterill és felesége elfordultak. Euth és Denry a legközelebbi lejáróhoz siet­ tek és Denry féke állt, hogy helyet engedjen Buthnak. Utána számos asszony tódult a le­ járathoz és Denrynek, mint tökéletes úriember­ nek, várnia kellett. Szeme Nellyre tévedt, a ki mozdulatlanul állt helyén. Denry olyasvalamit érzett, a mit még talán soha életében. Nem, határozottan soha sem volt ilyen érzése. Nelly szomorú, tragikus tekintete olyan nyugtalanságot, de egyúttal olyan kelle­ mes érzést is keltett benne, hogy meghökkent és elcsodálkozott, mi történik a lábaival. Nem állt többé szilárdan a lábán. És mégis bebizonyította uralmát a lábai felett, mert odarohant Nellyhez. Euthot ekkor már elnyelte a tömeg a kikötő hídon. Denry ránézett Nellyre. Nelly ő rá tekintett. Ajkai remegtek. — Mit is csinálok? — kérdezte magában. Nelly nem volt jól öltözve. Sőt kopott volt, — fedélközre való. Kalapja törődött, keztyűi foltozottak. Semmi leányos büszkeség nem volt az eltorzult vonásaiban. Semmi jele az elszánt­ ságnak, mely felveszi a küzdelmet a sorssal és győzedelmeskedni akar. Semmi jele az öntudatos szilárdságnak, a mely meg tud birkózni a nehéz helyzetekkel. Semmi, csak azok a szomorú sze­ mek és a reszkető ajkak! — Nézze, jöjjön velem a partra, egy pilla­ natra, — suttogta Denry. — Van valami, a mit át szeretnék adni, de a kocsiban felejtettem. — De nincs már idő! Csöngettek! — Ugyan, — kiáltott rá boszusan Denry, hogy elhallgattassa félénk,gyerekes ellenvetéseit. Még legalább negyedórát vesztegelnek itt. Ez csak becsapás, hogy kellő időben tessékel­

hessék ki a nem idevalókat. Mondom, jöjjön velem. És bizonyos hisztérikus sietséggel ragadta meg a leány hosszú, sovány karját és vonszolta magával egy másik lépcsőhöz, a-melynek mere­ dek lejtőjén együtt tapogtak lefelé. A kíváncsiak és kendőlobogtat ók tömege előre tuszkolta őket. Maguk előtt nem láttak egyebet, mint fejeket és vállakat, maguk felett pedig a hajó oldalát. Erre Denry még mindég nem eresztette, el a kezét. A kocsisor felé igyekeztek. — Melyik a kocsija? — kérdezte Nelly. — Akármelyik, ne törődjék vele. Szálljon be. — És az első kocsishoz, a ki ránézett, oda­ szólt : «Az állomáshoz!» A lejárókat felvonták. Eekedt fütty, azután kiáltozás. — Lekésem a hajóról! — szabad­ kozott a meglepett leány. — Szálljon csak be! — és betuszkolta a kocsiba. — Lekésem a . . . — Tudom, hogy lekésik, — mondta haragot színlelve Denry. — Azt hitte, talán el engedem utazni ezzel a hajóval? Csak nem képzelte? — De apa és anya . . . — Majd sürgönyzök. Megkapják, ha kikötnek. — És hol van Euth? — Hagyjon békében Euthtal! — üvöltötte most már dühösen Denry. A Titubic kisiklott a kikötőből. Nelly sírni kezdett. — Nelly, — mondta szinte vadul Denry. — Ha el nem hallgat, én is elpityeredem! — Mit fog velem kezdeni? — zokogta Nelly. — Hát mit gondol? Természetesen feleségül veszem! Sértődött hangja azt látszott kifejezni, hogy meg akarták ebben akadályozni, de neki semmi kedve sem volt, sem hogy magát megakadályoz­ tassa, sem hogy engedelmet kérjen, sem hogy másképen járjon el, mint úgy, a hogyan büszke tyrannushoz illik. A mi Nellyt illeti, az, úgy látszott, bele­ törődik. *És Denry — még mindig haragosan — meg-

20. SZÍV. 1918. 56. AVFOLYAM.

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

316

kedett. Tudta, hogyha nem engedelmeskedik ösztönének, rosszul cselekedett volna. VI.

ALBRECHT FOHERCZEGET, A KIRÁLY KÉPVISELŐJÉT EÖTTEVÉNYI NAGY OLIVÉR FŐISPÁN ÜDVÖZLI.

csókolta őt ; és többször is csókolgatta — még a főutczákon is — és egyre kevésbbé haragosan. — És hová visz m o s t ? — kérdezte Nelly a fogoly alázat osságával. — Az anyámhoz. — És mit fog az szólni hozzám? — Vagy szereti vagy tűri — felelte Denry. — Két hétbe beletelik. — Beletelik, m i ? — A kihirdetés és a többi elintézni való. A vonaton hosszú, alázatos hallgatás után megszólalt újra Nelly. — Ez egyszerűen borzasztó lesz az anyám­ n a k és az a p á m n a k . — Ezen nem lehet segíteni. És ők túlságosan betegek lesznek a tengeren, hogy sokat törődje­ n e k magával — felelte Denry. — Nem képzelheti, mennyire meglepett en­ gem az eljárása. — Nem képzelheti, mennyire megleptem ma­ g a m a t is. — Mikor határozta el magát a r r a , hogy . . . — Mikor a lejáratnál álltam és maga rám nézett. — De . . . — Semmi de. Én már ilyen vagyok és ez így v a n — fejezte be Denry a beszélgetést. És tiszta igazság volt, hogy magát is meglepte. De csodálatos, rendkívüli boldogsággal lepte meg magát. Nellynek nem volt se pénze, se ruhája, se t a p a s z t a l a t a , se semmi egyéb különös kiválósága. De ő — ő volt. És mikor Denry megnyugodva ránézett, t u d t a , hogy jól csele-

Másnap E u t h t ó l egy Southamptonban fel­ adott levél érkezett, a melyben kérdezősködött, mi t ö r t é n h e t e t t , hogy elveszíthette Denryt a kikötőben és kifejezte, mennyire nyugtalanko­ dik. H á r o m napig t a r t o t t , míg Denry elkészült a felelettel és a k k o r is rosszul felelt. Tagadhatat­ lan tény, hogy ő becstelenül viselkedett B u t h t a l szemben. Három órával utóbb, hogy tényleg megkérte a kezét, megszökött egy egyszerű leánykával, a ki E u t h n a k a saruját sem oldhatta meg. De mit törődött ő ezzel? És az a leg­ rosszabb, hogy n e m törődött vele. E u t h természetesen megtudta a tényállást. A tényt mindenki megtudta ; mert Nelly külö­ nös megjelenését Bursley utczáin, rögtön, mi­ után elutazott Kanada felé, meg kellett vala­ hogy magyarázni. És mi t ö b b , a szemtelen Denry még büszke is volt az eljárására. És a város is váltig hangoztatta : «Csak egy Machin van a világon!» És Denry maga is úgy találta, hogy csak egy Denry van a világon. Mert : — Ki más gondolt volna még ilyesmire? — kérdezte csak úgy a levegőbe. — És ki merte volna még ezt megtenni? . . . Igazán maliczia volt a sors részéről, hogy

-20. SZAM. 1918.

65. ÉVFOLYAM.

31T

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

és politikai radikalizmus irányába terelte, amiért figyelt jelenetek és alakok, mégsem elevenednek jében keres vigasztalást: «Az ember tiszte, hogy aztán összeütközésbe kerültek családi hagyomá­ meg teljesen, nincs három dimenziójuk. Néhány legyen békében, harezban embert'. Húsz év múlva, nyaikká-], azzal az egész levegővel, a melybe bele­ jelenet azonban íróilag is jól van megcsinálva, pél­ születtek. Ebből az összeütközésből kerülne ki a dául Miklósnak a hisztérikusan kaczér gazdag zsidó- 1871-ben, a némét-frnnczia háborúról szólva, egy regénynek, a regény-része. A főszereplő, Miklós, lánynyal való viaskodása, vagy a Parisba érkezés! akadémiai beszédében már sokkal erőteljesebb egy előkelő magyar úri család fia. a ki már azzal Azt hiszszük, a főbaj a kompoziczióban van, a és határozottabb hangon itéli e'l a háborút, mint is szakít a családi tradiczióval, hogy a tanári pá­ melynek nincs egyensúlya, hol a háttérre esik :a az emberiség' évezredes haladásának tagadását s lyára lép, egyetemi hallgató korában eltelik újító súlypontja, hol a tulajdonképeni regényre s ezt szellemmel, résztvesz, sőt vezető szerepet knp egy megszenvedik az alakok és motívumok is. a me­ szavai, melyeket Riedl idéz, a mai gondolkodó modern jelszavakkal föllépő sanháa-alakitásban lyeknek így nincs biztos értékelési szempontjuk. ember gondolatait ii formulázzák. A füzetet a (itt a rövid életű, de újabb szinház-történetünkben A regény jórészt kulcs-regény, sőt néhány ismert l.mmel ]l. (Woiliain r P. és tiai) könvvkereski (lés nevezetes emlékű Thália-társaságról van szó), a közéleti alak a névén megnevezve szerep sí benne; adta ki; ára -10 fillér. társasága, az érdeklődése, a nyilvános élettel való úgylátszik, abba már bele kell törődnünk, bál A Magyar Könyvtár legújabb sorozatában Riedl érintkezései egyre élesebben radikális irányba te­ nem szivesen teszszük, hogy az irodalom túlgyors Frigyes Föntebb bővebben ismertetett füzetén kí­ relik, lassankint elhidegül vidéki menyasszonyától, mohósággal veti magát az egykorú események és a kit már gyermekkorában neki szánt a két család emberek feldolgozására s ez nem megy a régeb­ vül két új füzet jelent meg. Az egyik tfpgy Endre gondoskodása, elidegenedik konzervatív érzésű ap­ ben szabálynak tartott irodalmi diszkrécziö sé­ A Mágocsji-csvkék története ezlmű kis könyve", a jától, belsőleg is összeütközésbe keiülnek benne relme nélkül. A mai regényírók nyíltabban és mely a népszerű irő íie^v linóm. kellemi'S hangú a családi hagyomány még meglévő maradványai nyersebben tapadnak élményeikhez, mint a ré­ novelláját adja. A másikban a Bherlock-Holmes új világfelfogása végleteivel, időközben tanár lesz, gebbiek, kevésbbé tartják szükségesnek a sze­ történetek szerzőjének. Co'nan Dóylenak szinte''ii nagy szerepet kap a fiatal tanárság egy részé­ mélyi motívumok ellepiezését s a regény műfor­ négy elbeszélése vau Kisegíti Kálmán fordításá­ ban. Mindkét füzet újsz, Wí köntösben, róh/a nek radikális mozgalmában, szabadkőműves lesz, ma ját erősen hozzáközelítik a memoirehoz. Tibor egy-egy 'szép címrajzával jelónt. meg. A szoczalista nézetei miatt meghasonlik apjával, a mozgalom elsekélyesedése miatt tanári állásával, Arany János lelki életéről irt tanulmányát, me­ Magvar Könyvtárt Itudú Antid szerkeszti és u otthagy mindent, egy franczia leánynyal kimegy lyet a múlt évben a Kisfaludy-társaság Arany- Lampel R. (Wodianer F. és fiai)' ezég aelja ki, egyes szám ára 40 fillér, Parisba és ott. próbál magának exisztencziát sze­ rezni, mint egy könyvkiadó-vállalat tisztviselője s ünnepén olvasott föl, most adta ki önálló füzet­ A «J6 Pajtás*. Benedek Edék képes gyermeklapja ez már-már sikerül is neki, a mikor kiüt a há- ben a Magyar Könyvtárban Riedl Frigyes. Abból legújabb számába Benedek Elek irt verset, Balta boiú, haza kell jönnie, beáll katonának, meges­ indul ki, a mi Arany lelkiállapotában az állardó Ignácé elbeszélést Benedek Elek folytatja Rókáné küszik frnnezia barátnőjével és kibékül családjával. vonás: szellemi hypoehondriájából, a mely az ihlet komámasszony budapesti kalandjait. Kelemen Andor Ez a pálya, a mint látni, egyáltalán nem tipikus, TöVid pillanatai és a levertség, a ci-üggedés, az e^rdekes történetet mond el, Tökmag királyról is csak egy szűkebb körét foglalja magába a korban érdekes új dolgokat tud meg az olvasó, Avar egyívású fiatalságnak. A motívumok és kompliká- önkritika hoss;u intervallumai között vergődött Gyula pedig néhány kedves apró mesét mond el. cziók, a melyek ebbe a keretbe bele vannak il­ s a mely élete tragikumának fonása volt. <
A HÁBOEÚ NAPJAI.

A KARANSEBESI GIMNÁZIUM HŐSI HALALT HALT TANABAINAK ES TANULÓINAK

EMLEKSZOBBA.

Horvay János szoborműve. Denryt pár héttel ezután Gustonba összehozta Capron-Smithnével. Szerencse, hogy mindkettő; erős idegzetű volt. — Mit csinál itt ? — kérdezte E u t h . — A mézesheteimet töltöm itt — felelte Denry. (Folytatása következik.)

IBODALOM ÉS MŰVÉSZET.

A KARANSEBESI ÜNNEPÉLYEK. -

AZ ÚJ GIMNÁZIUM.

Vulkán. Benedek Marczeü korrajzi regényt írt, még pedig a legutóbb lefolyt évtized idejéből. Olyan dolgokról szól tehát, a melyek a szemünk előtt folytak le, szereplőik, résztvevőik, tanúik még most is élnek, sőt nagyobbrészt még fiatal emberek s az események még időbelileg és lelkileg oly közel állanak hozzánk, hogy alig lehet őket súly, hatás, kiterjedés szempontjából komolyan megmérni. Ez meglátszik Benedek regényén i s : a dolgok, a miket tárgyal, perspektívában bizony­ talanok, nem foglalnak el belső tartalmuk aránya szerinti tért, hdlyüket a regényben és a magyar élet összességében inkább a szerzőnek, mint szin­ tén résztvevőnek a hozzájuk való érzelmi viszonya adja meg, mint igazi tartalmuk. Azt az izgalmat irja meg, a mely a magyar intelligens fiatalság egy talán nem annyira számra, mint inkább súlyra tetemes részét elfogta, gondolkodásukat s a magyar élettel szemben való_ állásfoglalásukat az irodalmi

P r ó b a d o b o z illetve tégely á r a 2 k o r o n a . — Nagy d o b o z illetve tégely á r a 4 k o r o n a .

Mindenütt

kapható!

Főelárusitóhely: DIANA KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Nédor-utcza

6. szám.

tasÁttNAPT

318

20. szÍM. 1918. 65. évfOLTAM.

TT.TSÁG.

20.

vékenység. A dikkebupchi tótól délre a németek rohammal elfoglalták a Vyver-pitak keleti partján erősen kiépített eUenségBS állasokat, i t t ú g y lát­ szik e g y franczia-angol támadásba ütköztek, mely­ nek erejét szétforgácsolták. Csak a renninghelst— kemineli országút mindkét, oldalán jutott az el­ lenség támadása teljes kifejlődésre, de a németek ezt visszaverték. Május 10, A nyugati harcztéren a tüzérségi tevékenység csak a Kémmel területén, a I m c i - p i t n k két oldalán ée az Avre nyugati p.irtján volt élénk. Ellenséges élőretöréseket a németek elhárítottak. Május 11. A nyugati harcztéren a Kemmelterületen a tüzérségi tevékenység időnkint élénk volt. A Sonime mellett heves gyalogsági küzdel­ mek. Az angoloknak az aveluyi erdő elleni, vala­ mint a Hangard elleni támadásai meghiúsultak. Az Avre nyugati p írtján a grivesnesi p-irkban a francziák megvetették lábukat, egyébként támadásuk itt is véresen összeomlott. Május. 12. A nyugati harcztéren a Kemmeltől attakra és a Lvs déli partján az ellenség heves tii'érségi előkészítés után támadást intézett a né­ nietek ellen ; a Kemmeltől északra a németek kiizelharczban hiúsították meg a támadást, egyéb­ ként az ellenséges rohamcsapatok már a németek tüzelésében összeomlottak. Május 13. A nyugati harcztéren a Kemmel-teíületen az élénk lüzérségi tevékenység helyi gya­ logsági csatákkal kapcsolatosan tovább tartott s a lobbi harczi szakaszokon is estefelé többSfcörSsen föléledt. Ellenséges feldtrítő előretöréseket a nénietek elháiítottak. Május 14. A nyugati harcztéren a kora r. ggel fokozódott ti'íztivékenység a délelőtt folyamán alászállott s este újból többszörösen feléledt. Given citytől északra és délre az angolok részlettá­ madásait a németek visszaverték. Május 15. A nyugati harcztéren a Kemmeltől északra helyi harezok. A tüzérségi harcz itt foko­ zott maradt. Ma reggel franczia előretörésekkel újabb gyalogsági ütközetek fejlődtek ki. A L y s és a Lnbassée-esatorna közt és Buequoinál az .ellenséges tüzérség tevékeny volt. Az Ancre és a S umiie közt a Bray-Corbie úton a németek be­ hatoltak az angol vonalakba és két erős ellentáínrdással szemben megtartották a nyert teiületet. Az Ancre nyugati partján Castélnél a németek elhnséges támadást vertek vissza. Az olasz harcz"tér. n a Monté Corno területén helyi harezok.

HALÁLOZÁSOK Elhunytak SINSZKY

a közelebbi

ARNOLD

KÁROLY,

napokban:

Dr. K u s -

premontrei

SÖTÉT.

kanonok,

éves korában, Veszprémben. — T A R N A I

TÖPV.



SZŐTS FARKAS,

udvari

tanácsos, a

budapesti református teológia tanára, 67 éves ko­ rában,

Budapesten.



Báró SOLYMOSSY LÁSZLÓ.

a legkedveltebb, tiszta ételeczetből készített

a főrendiház, tagja. Záakán. — Csikszentmártoni dr.

védve

SALATFIX

MÁR­

TON, földbirtokos. 81 éves korában, Bétszilason. — Dr. MÁDER FERENCZ, nyűg. táblai bíró, 78 éves korában, Székesfehérváron. — Gróf ESTERHÁZY IMRE. rédei nagybirtokos, 78 éves korában, Po­ zsonyban.

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

3103. számú feladvány Ehms B.-től, Marienwerder.

rend leleszi házfőnöke, 85 éves korában, húeszin. — PELLER P Á L , veszprémi prelátus-kanonok, 81

SZÍM. 1918. 65. ÉVFOLYAM.

SAKKJÁTÉK.

BOCHKOR K Á R O L Y , udvari tanácsos, egyetemi

tanár, fővárosi bizottsági tag, 74 éves korában, Budapesten. — CSIKY JÓZSEF, nyűg. kúriai biró, a L'pót-rend lovagja, 74 éves korában, VásárhelyKutason. —

VUSKITS

JÓZSEF,

nyűg.

államvasút!

főfelügyelő, 67 éves korában, Újpesten. — Miháldi SPLÉNY P Á L báró. 61 éves korában, Budap >sten. — SCHRŐDER

ALADÁR,

nyűg.

pémtürri

Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.

Laehne-féje

Salatfix

polgári iskolai tanár, az országos méhészeti egye­ sület elnöke, 41 éves korában, Budapesten. Pécsett.



1

PURJESZ MÓRNÉ, sn'i . Goldmann Czeczilia, Szen­ tesen. — Dr. HeVoosi LAJOSNÉ, szül. Fogeí Mar­ cit. 42 éves korában, Budapesten. — P A Y R E D I T ,

Payr Ede, a Viktória gőzmalom főtisztviselőjének 6 éves leánya, Budap?sten.

Szerkesztői üzenetek.

lill

Merengés. Álomkép. Agglegény dala. Ninc^ ezekben a versekben egy szikra poé".is sem, egészen közönséges dolgokat mondanak el egészen közönséges formában.

És szerelemnek mondják ezt. A novellának az a fő baja, hogy nem mond semmi érdekeset, nem rajzolja meg az alakokat, a levegőjüket, vékony meséje pedig ninrdvac inalt és indokoltság nélküli. A virs sem költői tehetség műve. Egy ifjú emlékkönyvébe stb. Nagyon kezdetiedéi versek, arra jók, hogy Írójuk elszórakozzék velük, a nyilvánosság elé nem va!ók. •^••B

A Magyar Paedagogiai Társaság megbízásából

használatra teljesen készen, minden

szerkesztette

dr. IMRE SÁNDOR

hozzáadása nélkül.

ban, Budapesten. — Purkereei LÁZÁR E M I L , ;I gyulafehérvári törvényszék elnöke. — E R D Ő S LAJOS

korában,

Vezérfonal iskolai tanításokhoz és tájékoztató a nagyközönség számára

Salátafűszer

főgimná­

zium igazgatója, 55 éves korában.— Dévai D O B Y LÁSZLÓ gyógyszerész és földbirtokos. 67 éves korá­

B Ó N A K Y E M Í L I A , 87 éves

A UILAGHABORU

eczet, olaj, bors vagy só

tanácsos,

60 éves korában, Zentán. — TÓTH ISTVÁN, nyűg. ezredeí-hadbíió, 59 éves korában, Szegeden. — L A E H N E VILMOS, a soproni

Második kiadásban jelent meg

A «Vasárnapi Ujság» 15-ik Bzámában megjelent képtalány megfejtése: Kényes szövetek. Felelős szerkesztő : Hoitsy Pál, Szerkesztőségi iroda) Budapest, IV., Vármegye-utoza 11 Lapkiadó tulajdonos FnuutUn-Tánidat IV., Egretem-ntaa 4..

Salatfix

az állami polgáriak, tanitóképzíintézet tanára, egyetemi magántanár.

Magyarország r é s z é r e külön a m a g y a r Í z l é s n e k megfelelően itten gyártjuk és gyártmányunk német és osz­ trák testvérgyáraink minőségét minden tekintetben felülmúlja m a g y a r o s z a m a t a v a I. használandó az ö s s z e s f a j t a s a l á ­ t á k h o z , továbbá h a l , f ő z e l é k és tartármártáshoz. hatóságilag vizsgáltatott és minden tekin­ tetben kifogástalannak találtatott, állandóan h a t ó s á g i v e g y v i z s g á l a t a intézet e l l e n ő r z é s e alatt áll. kiváló szaktekintélyek véleménye alapján a czélnak teljesen megfelel. minden jobb é l e l m i s z e r ­ k e r e s k e d é s b e n kapható.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával.

Ára 12 korona. E kötetet Angyal Dávid egyetemi tanár, Balanyl György ffigimn. tanár, Kemény Ferenc reáliák, igazgató, Littke Aurél ped&g. tanár, Márki Sándor egyetemi tai.ár, Pilch Jenő honvédalezredes, Rácz Gyula a főv. Statisz­ tikai Hivatal titkára és a szerkesztő tollából a következd háborúé kér­ désekről nyújt összefoglalást: a háború világtörténeti előzményei, a hadi események (számos ábrával), az ország belső története a háború alatt, a hadviselő államok földrajza, a háború és a gazdasági élet, a közművelődés, a társadalmi mozgalmak, a közegészségügy és a háború, a közerkölcsiség, és a háború, elmélkedések a jövőről; befejezésül: szempontok a háborús kérdések iskolai feldolgozására.

A FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA Kapható:

Salatfixgyártás Magyarország részére

KARPATHIA áruforg.-társ. konzervgyára

Lampef R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál Budapest, VI., Andrássy-ut 21. és minden könyvkereskedésben.

B u d a p e s t . VI., L á z á r - u t c z a 2 2 . T e l e f o n : 4 9 - 4 8 .

gSSBSSBggg

NYÁRI és TÉLI ÜZEM

BAD NAUHEIM

AM TAUNUS Frankfurt a M. mellett.

Nagyarányú gyógyeredmények s z í v b e t e g s é g e k , k e z d ő é r e l m e s z e s e d é s , i z o m - é s i z ü l e t i b á n t a l m a k n á l , k ö s z v é n y - , h á t g e r i n c z - , n ő i - é s i d e g b e t e g e k n é l . Az uj kor minden gyógyitás módjával. (Egészséges erős levegő.) Pompás park és erdei sétányokkal. Kitűnő hangversenyek, szinház, golf, krocket. #«» » O Z e p

P

, _••_ _ _ _ k e l l e m e S

R j H l l b a k i U d U l O n e i y . ®®<5®<2<5©2C5®®<»4

EHRBAR

llltlItlIlltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

és minden más előkelőbb meatergyártmányn zongorát, p i a n i n ó t legolcsóbban vehet a szolid kiszolgálá­ sáról általánosan elismert

Antik e z ü s t tárgyak,

nagy választékban kaphatók ROSENSTINGLNÉL IV., Deák-tér 4 . * Telefon 6—76.

FOG

-húzás teljes érzéstelen!, léssel ; hasznavehetetlen, régi fogsorokat átalakítok Vidékiek egy nap alatt Mérsékelt árak.

FOG kielégíttetnek.

Dr. H E G E D Ű S

JAKAB

fogorvos, egyetemi orvostudor, Első Fővárosi Fogorvosi Intézet, Budapest, VII.. Erzsébet-korút 44. sz. I. emelet. ^ — • ^ S * ^ - lr<^1S*«SSSN»^»»T^»*'

MAGYAR tá>MYYTAR

MAGYAR KÖNYVTÁR szennáin

C O N A N DOYLE

AMAGOCSÍCSIRhfch

UCftMCMti l**s>©c\*TAl.

ItXTA

A PESTI EZÜST FOKOS

REMÉNYI MIHÁLY HfMCNV

A magyar mágnásvilág alakjait mutatja be pompás megelevenítő erővd

•egaylltak a vasutak I

czég zongora- és harmóniám telepén, Budapest, VII., Király-utcza58. és 60. Régi zongorák, pianinók vétele, becserélése, javítása, és hangolás. * Lehat mar zongorát vidékre szállítani.

LOHR MÁRIA

SZEMEKÉ CYÖPGY legújabb regényében; címe

Margit-Créme • főrangú hölgyek kedvencz szépítő szere, az egész világon el van terjedve. Páratlan hatása szerencsés összeállításiban rejlik, a bőr azonnal felveszi és ki­ váló hatása már pár óra lefolyása alatt ész]élhető.Mi­ vel a Margit-créraet utánozzák és hamisítják, tessék eredeti védjegygyei ellátott dobozt elfogadni, meri csak ilyen készítményért vállal a készítő mindennemű felelősséget. A Margit-créme ártalmatlan, zsírtalan vegytiszta készítmény, amely a külföldön nagy fel­ tűnést keltett. Ara Ha tégely 4 K, nagy tégely 8 K.

KÉT IUW Két Kötet * Ara 10 K.

Kapható minden könyvkereskedésben.

FOGAK

-tömések, arany fogkoronák és aranyhalak, tar^^^^^^^^^^^^ tós porcellán* és arany törnétek, tiz évi jótállással.

A legnjabb B/145. számn prospektus a következő ezimen kérendő: .Geichaftszimmer Knrhaas Bad-Nankeim..

erzsaszönyeg-különlegességek!

A FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA

6s teljes fogsorok száj pátit ás nélkül, a gyökerek eltá^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ volit&sa fölösleges • Speczialista fog- és szájbetegségekben.

I

Margit-ixsppan 5.M kor. Mtrgit-pouier |

.'!.— kor.

Gyártja Földes Kelemen laboratóriuma Aradon. , Kaa»«töailaai«j»doitar»a», lllats»r.sdroí»a-üil«tís»1

» » » * SKSG sc®e)c®e>c®e>es>e>
A főváros első és

S&t. Vm,Baross-u. 85. ! f f l * 3 i £ és kelmefestő k é "• " • 14, • ? »V. "• £Fiókok: £ * * * 8 - í"' íl- titó gyári Intézete, utoza Harmiaozad-atoza 4, VI.T "Teréz"' körút39, Andrássy-út 16, VIII. József-krt2. Telefos: Jdzs. 2—37

ANCOLBÖL FORDÍTOTTA

K§§I.ÍC.Hf K \ l . I i A N

Fiatalos, üde arezbőrt

Tsrázsol eló 10 nap alatt és eltávolít minden tetnthibát, úgymint mitesszer, pattanás, aárgafolt, ráncz, umolossés,, likacsos, hervadt, pettyhüdt bórt', a Dr. Karserlini-télé ssépitö-sser. A kúra egyszerű, otthon végezhető, minden feltűnés nélkül. Befejezése után as arcabor ragyogó szépségben, gyermeki odeségben és tisztaságban pom­ pázik. 1 avat 15— K. Diszkrét szétküldés utánvéttel. — Gyár: • m t m ft Oo. — BzitMIdses hely: »MO*U AKTÁI •ndapaat, VIH., Józaaf-körtit SS. (MaaBaM U

LsIMPEL

7{. \k- (Wodianer F. és Tiai) r\. T. kjadása. Ára 80

fillér.

KAPHATÓ MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

LAMPEL

%. 1(k- (Wodianer T. és Tiai) T{. T. kiadása. Ára 80

•KAPHATÓ MINDEN

fillér.

KÖNYVKEEESKEDÉSBElf

3U20

20. SZÁM. 1918. 65. ÍVKOIAAM.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

A nmm

y m Hajnöveszti), r .'«e .«° Kövid idfi alatt dus hajat növeszt és meg­

akadályozza a hajhullást, megóvja a i órai őszülést, egy hónap alatt fényes ered­ mény. Ára 10 és 15 K. BOTÁR T. REGINA Budapest, VII., Erzsébet-korút 34. I. em. Illatszerekben nagy választék.

mm

Szerkeszti R A D Ó

ANTAL

új füzete: 894. szám

5KSKEKK

RIEDL FRIGYES

Új a k t u á l i s k ö n y v !

ARANY LELKI ÉLETE.

NEUMANN KÁROLY dr.

Kinek van szeplője?

VÁMTARIFA UAsijTI DÍJSZABÁS

Vagy bármely mát felt. bőrtlsztátlanság az arcián 7 Ai használja teljes bizalommal

Hoxsoyay Szeráj arczkenőcsét. mely efjedftli ezer az arez tlictatlaniágal, zzeplSk, mlteeeerek, pattaniaok altavolitáaim. Haeznalatára az arez pái nap alatt bareonjóhaza aa hófehérre váltoaik. Egy kii tégely ara 80 flIL, nagj tagelj Í°60 K. Hozzéraló iiappan ara 1 kor. N a p p a l i Szeráj o r e m e 4zm 1-30 X . Szarén p o n d r e , AI a x c i p o r o k gryöngye, dobói 1-40 K, teher, róna, itrgaa 4a teetazinben.

Késntj: Rozsnyai M. ÉYÓÉYSiertára, Arad, Szabadság-tér 8.

Arany idegéletébe igyekszik bepillantani és egyúttal felfejti a nagy költő nézetét a háborúról. Ára 4 0 fillér. — Kapható minden könyvkereskedésben.

Kereskedelempolitikai tanulmány

+ + + + + + * + 4>4.*+ + 4. + a.+ <.*<.

Vadászsportot üzőK akár itthon, akár a fronton vannak — figyelmébe ajánljuk a

„NIMRÓD" KÉPES

A FRANKLIN-TÁRSULAT

czimű ebtennyésztési szaklap.

Mindkét lap gyönyörűen illusztrálva.

Külföldi előfizetésekhez a postaiing meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

. Próbatégely 2.30 korona kis tégely 4 korona családi tégely 11 E. — Budapesti főraktár: Török gyógyszertárban, VI., Király-utcza 12.

a kiadó­

„R vadászeb"

Egés*évre_ _ 4 0 . — korona. FéléxTC_ _ 2 0 . — korona. Negyedévre _ 1 0 . — korona.

BUDAPEST, MÁJUS HÓ 26.

Nem piszkít, teljesen szagtalan.

• felvétetnek • hivatalban BUDAPEST.

tynkazezn-szemölca, b.'rkeménjedeeeit a Rla-íalziam három nap alatt fájdalom nélkül gyökerestől ki nem irtja. Ezrekre menő hála- ás köszdnőiratok. Ara jótálló leréllal 2.40 K livegenklnt, 3 iivej 5.50 K I I 6 üveg 8.50 K. KENÉIY, Kaua I. Postafiók lzVlfct

iroda : IV. Vármegye-utcza 11. IV. Egyetem-utcza 4.

PÁL

,,Skab.pfc>rm B a r n a - z s í r "

HIRDETÉSEK

Állandó melléklete

Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

IIOITSY

leggyorsabban elmulasztja a Dr. Flesch-féle eredeti törvényesen védett

giSS|y/!ft?S2iBSflftS2SflKg2tühÁBK£Affi&AAAA2ffl

VflDftSZUJSftG-ot

21. SZÁM. 1918. (05. ÉVFOLYAM.)

Viszketegséget. sömört, rüht,

KIADÁSA

KAPHATÓ MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN

Pénzét vlfizetem, ha

SZKKKK8ZTÖ

* * * * * * * * * * * * * * * * *

Ára 4 korona

Vidékre megrendelési czim:

Dr. FLESCH E. „Korona" gyógyszertára, Győr. «Skaboform» névjegyre ügyeljünk.

Egyetem* u. 4.

* * * * * * * * * * * * * * * * *

**^^****+^<^*+l*+*^++******+**+*^t**»l*»***»*+<**^***l&U&^+*^

Szerkeszti: lovag KERPELY B É L A . Előfizetési ár mindkét lapra: egesz ívre 20 K cs 4 K háborús pótdíj összesen 24 K Fél « " 10 • « a • 12 • negyed « 5 * " I. « • « • 6 «

KULTÚRA ES TUD0HAH9

Tessék mutatványszámot kérni. Szerkesztőség és- kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám. (Franklin-Társulat.)

új kötete:

********+*+***++***+

vTUtePOLITnCA

OLCSÓ KÖNYVTÁR Alapította

Szerkeszti

GYULAI PÁL

HEINRIGH GUSZTÁV

Egy-egy

szám ára 3 0 fillér.

;

A világtörténet legújabb fejezete I

(1871—1914)

Uj főzet: Irta 1884—1887. szaru

BALANYI GYÖRGY dr.

TURGENJEV

kegyesreudi tanár

ASZJA

Főbb fejezetei: A hármasszövetség előzményei. A harmasszövetség kora. Bekeritő politika. Utolsó erőpróbák.

r

Orosz eredetiből forditotta

TRÓCSÁNYI ZOLTÁN.

Ára kötve 6 korona A NAUY XKIBÜN ELOT1

£3

A FRANKLIN-TÁRSULAT

A FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA.

KIADÁSA-

KAPHATÓ MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

KAPHATÓ MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

L ^j*^*f*A^*^^^*^*+^^+^**^**A .UK-, mz _ i .

.^:.

D_J

x

^^*^^^M%^^N^^%^*»**^z«^a^**^^a*

_*.

*

A B U D A P E S T I LÓVERSENYTÉR PÜNKÖSD NAPJÁN.

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.