Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban


1 UGRIN ARANKA Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban Az 1830-as évek elején jelentős fordulat követk...
Author:  Ignác Boros

0 downloads 1 Views 7MB Size

Recommend Documents


EGY DEISTA KÖZNEMES A REFORMKORBAN
1 EGY DEISTA KÖZNEMES A REFORMKORBAN BEZENYI BÉLÁNÉ A budapesti Egyetemi Könyvtárnak 1967 nyarán megv&eac...

ŐSTÖRTÉNET ÉS NEMZETI TUDAT A REFORMKORBAN
1 VÁSÁRY ISTVÁN ŐSTÖRTÉNET ÉS NEMZETI TUDAT A REFORMKORBAN Ez a tanulmány reformkori művelődést&...

(3) A Tanulmányi Osztály a hallgatói preferenciákról kimutatást készít, amelyet a Tanulmányi Bizottság elé terjeszt
1 2/2014 számú dékáni utasítás a PTE Egészségtudományi Kar alapképzési &e...

ISMERETTERJESZTŐ LAPOK A NÉP FELVILÁGOSÍTÁSÁNAK SZOLGÁLATÁBAN, A FELVILÁGOSODÁS IDEJÉN ÉS A REFORMKORBAN
1 SZELLEMI TERMELÉSI MÓD Fehér Katalin ISMERETTERJESZTŐ LAPOK A NÉP FELVILÁGOSÍTÁSÁNAK SZOLG&A...

TÓTH GÁSPÁR, PETŐFI MECÉNÁSA" Egy jeles polgári magyar szabómester a reformkorban és a forradalomban
1 KISS JÓZSEF TÓTH GÁSPÁR, PETŐFI MECÉNÁSA" Egy jeles polgári magyar szabómester a reform...

: III. szekció: Állami erőszak, hadtörténet a XX. században : I. szekció: Politika és társadalom a reformkorban
1 2 2014. június 3. (kedd) június 4. (szerda) : Dr. Dezső Tamás, a Kar dékánjának köszöntője : Dr....

ELŐSZÓ. Vastag betűvel emeltük ki azokat az ismereteket, amelyek fontosak a továbbiak megértéséhez
1 ELŐSZÓ Semmit sem taníthatsz meg egy másik embernek. Csak segíthetsz neki felfedezni azt saját magában. (G...

Óravázlat. Ismereteket rögzítését szolgáló, gyakorló óra. Az óra jellemző munkaformája: Tantervi követelmények
1 Óravázlat Osztály: Témakör: Tanítási egység: Az óra típusa: Az óra jellem...

Jaarverslag Traumacentrum ZWN. a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a
1 Jrverslg 2012 Trumcentrum ZWN2 Het Trumcentrum ZWN in vogelvlucht: Het ROAZ is het Regionl overleg cute zorg, een bestuurlijk overleg Het netwerk zo...

a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a
1 Reserh Coes Aemi integrity Intelletul property Ptientt n iomteril2 Reserh Coes Aemi integrity Intelletul property Ptientt n iomteril Colofon Uitgve:...


UGRIN ARANKA

Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban

Az 1830-as évek elején jelentős fordulat következett be a sajtó történetében. A fejlett polgári államokban ekkor alakult ki a tömegsajtó első formája, megjelen­ tek az úgynevezett penny-lapok. 1830 után Magyarországon is egymást érik a korszerű próbálkozások: kialakul a politikai hírlapirodalom, új kritikai és iro­ dalmi lapok indulnak és fokozatosan elavulnak a régi enciklopédikus folyóira­ tok. Megkezdődik egy differenciálódási folyamat is, amelynek következménye a szaklapok kialakulása lett. 1833 — 1834 a divatlapok megindulásának az éve is. 1834 elején szinte egyszerre jelentkezett három olyan lapunk, amely a filléres újságok követését és utánzását tűzte ki célul: a Garasos Tár, a Fillértár és a Vasárnapi Újság. A Garasos Tár ismertetése kapcsán rámutatunk azokra a legfontosabb ten­ denciákra és technikai felfedezésekre, amelyek lehetővé tették ennek a laptí­ pusnak európai és hazai megjelenését. Választ keresünk arra is, hogy a 19. szá­ zad első harmadának legkorszerűbb vállakózása milyen visszhangra lelt a ma­ gyar társadalmi viszonyok között, sikerült-e átültetni és népszerűvé tenni ná­ lunk a filléres újságokat. A tömegsajtó kialakulása a fejlett polgári

államokban

A történettudomány már kimutatta, hogy 1830 egy hosszú fejlődési folyamat fordulópontja. Az 1815-i bécsi kongresszus után minden európai országban — Anglia kivételével — még a feudális osztályok voltak uralmon. Az 1830-as júliusi forradalom azonban elkergette a Bourbonokat, Belgiumban és Svájcban szintén győzött a forradalom, a Reform Bili kivívásával pedig Angliában már az ipari burzsoázia vette át a hatalmat. A 19. század második és harmadik évtize­ dének a fordulóját pedig a Habsburg abszolutizmus válságaként is tartják számon. A polgári fejlődés a nyugat-európai országokban és elsősorban Angliában jutott a legmagasabb szintre. ,,Itt teljesedtek be a technikai fejlődés életformát átalakító eredményei, és itt találta először szembe magát a polgári világ a tár­ sadalmi és tudományos forradalmak eredményeivel." 1 Felismerik a természet­ tudományok fontosságát és a technika fejlődésével az is elkerülhetetlen, hogy minél szélesebb tömegeket ismertessenek meg, — ha alapfokon is, — a legújabb eredményekkel. Átalakítják tehát a közoktatást, amelyben a természettudo­ mányos képzés a korábbinál nagyobb szerepet kap. 1 VÁRKONYI Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magifar történetírásban I—II. 1973. I. 34.

2 Magyar Könyvszemle

Bp.

138

Ugrin

Aranka

A társadalmi szükségesség hívta életre Angliában azt az iskolatípust — az úgynevezett Mechanics Institutes első osztályait — ahol a munkásokat külön­ böző természettudományos tárgyakra oktatták. Ezek az iskolák honosították meg először széles körben az olvasást. 2 A mozgalom tovább gyűrűzött és Henry BROXJGHAM, aki már korábban is felfigyelt az újtípusú művelődési lehetősé­ gekre, 1826-ban megszervezte a Society for the Diffusion of Useful Knowledge-t, majd egy évvel később a Library of Useful Knowledge-t. Ezeknek az iskolák­ nak, társaságoknak és sorozatoknak a működése nyomán már szélesebb rétegek jutottak művelődési lehetőségekhez. A tömegek sokirányú érdeklődését termé­ szetesen nem lehetett a korábbi módszerekkel, tehát a régi természettudomá­ nyos folyóiratokkal kielégíteni. Ez az új igény döntő mértékben befolyásolta az úgynevezett penny-sajtó kialakulását. 3 Az újságírás területéről két próbálkozást emelhetünk ki, amelyek már az új tí­ pusú tömegsajtó megjelenését készítették elő. COBBET híres üzeneteit, az „Ad­ resses to the Journeymen and Labours"-t a kétpennys formában megjelenő Political Registereben jelentette meg, ebből pedig már számonként 40 — 50 ezer példány is elfogyott. Kifejezetten a gyári munkásság számára indított tudomá­ nyos ismeretterjesztő hetilapot 1823-ban HODGSKIN és ROBERTSON, a Mecha­ nics Magazine-t.^ A sajtó jelentőségének a felismerése önmagában még nem vezetett volna eredményre, ha annak technikai fejlődése nem tart lépést a társadalmi szükség­ letekkel. 1814-ben Angliában feltalálták a gőzgéppel hajtott sajtót, 1818-ban L O B I L L E U X új nyomdafestéket fedezett fel. A nyomdatechnikában a legna­ gyobb eredményt 1827-ben az angolok érték el. Kidolgozták azt a módszert, amellyel a lap mindkét oldalára nyomtathattak egyszerre, az úgynevezett négy cilinderrel dolgozó nyomtatógépet. A nyomdai eljárások fejlődésén kívül hatal­ mas jelentősége volt a papírelőállítás új módszerének is. Az új lapoknak legnagyobb újdonsága a kép, amely szervesen illeszkedett a szöveghez. E z t a fordulatot is jelentős változás előzte meg: módosították és tökélesítették a fametszés technikáját, ezután a rajzot nem a fa erezetének men­ tén, hanem haránt irányban, függőlegesen vésték a fába. így a rézmetszettel szinte egyértékű, pontos, de lényegesen olcsóbb képet kaptak, és ezt már a szöveggel is együtt nyomtathatták, tehát külön sajtó sem kellett hozzá, mint a rézmetszethez vagy a litográfiához. Együtt volt tehát a két alapfeltétel: a technikai lehetőségek és a közönség igénye, hogy az új vállakózásokat siker kísérje. Ekkor jelent meg az első nagy példányszámú tudományos ismeretterjesztő hetilap, a Penny Magazine of the Society for the Diffusion of Useful Knowledge K N I G H T kiadásában 1832 márciu­ sában. A sajtótörténetben új kornak kezdetét jelentő Penny Magasine után aztán tömegesen jelentek meg az utánzatok. Ezeket nagyrészt a sikeres üzleti vállakózás reménye hozta napvilágra, bár némelyikük még „közhasznú ismere2 3

JACK, Jan: English Literatura 1815 — 1831. Oxford, 1963. HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása (Bp. 1971.) című könyvében levezeti, hogy a polgári társadalom nyilvánosság-modellje hogyan fejlődik ki a politikai és gazdasági tényezők hatására, hogyan alakul ki a reprezentatív nyilvánosságból a polgári, amely kultúrán elmélkedőből kultúrát fogyasztóvá válik, s ebbe a folyamatba később bekapcsolódik a munkásosztály is. 4 Reformkori lapjaink is idéznek a Mechanics Magazine-hoY, sőt 1828 —1829-es évfolya­ ma SZÉCHENYI könyvtárában is megvolt. Ld.: BÁRTFAI SZABÓ László: Gr. Széchenyi

könyvtára. Bp. 1923.

István

Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban

139

tekét terjesztő társasághoz" kapcsolódott. Angliát elárasztották a filléres újságok. 5 A franciák elvesztették vezető szerepüket az újságírásban, és erre a külföldi sajtó is felfigyelt. A Regélő Pesti Divatlap erre így reagált: ,,A francia sajtó 1830 óta veszte hatásából, de azért mégis nagy erő az. Benyomulva a népszükség pó­ rusaiba, minden rangú ember kezében láthatni újságot Párizsban." 6 A néplapok versenyében két filléres újság vette ki leginkább a részét, a Magazin Pittoresque és a Magasin Universel.1 A magyar sajtó fejlődésére a legnagyobb hatással a német időszaki irodalom változása volt. Az Angliában és Franciaországban már százezres példányszámo­ kat elérő laptípus csak 1833-ban tűnik fel a német nyelvterületen a PfennigMagasin megjelenésével. 8 Ez lett, VAJDA Péter kifejezésével élve, a mi „filléres kollégánk", vagyis a szintén Lipcsében megjelenő Garasos Tár példája. A magazinok szombatonként jelentek meg, általában nyolc oldalon. Beszá­ moltak a legújabb felfedezésékről, technikai találmányokról, az új közlekedési eszközökről: gőzhajókról, mozdonyokról, a ,,gőzszekerekről". Rendszeresen tájékoztatták az olvasókat a közhasznú ismeretek terjesztésének legújabb kísér­ leteiről. Látványos képek kíséretében rengeteg növény- és állatismertetést kö­ zöltek. Ez a vegyes, sokirányú tájékoztatás az új, főleg természettudományos érdeklődésű közönség kíváncsiságát elégítette ki. A kor divatjának megfelelően nagyon sok írás szólt a távoli egzotikus világok­ ról. A cikkeknek legalább a fele a Kelet — az európaiak számára szokatlan furcsasa gáról számolt be. Már az első számok után teljes volt a siker. A Penny Magasine például hama­ rosan elérte a kétszázezres példányszámot, így a kiadók körülbelül egy millió olvasóra számíthattak. Mivel a lapokat főleg az egyszerűbb olvasóknak szánták, a fogalmazás is vilá­ gos volt. Minden hasonló jellegű újság programjában visszatérő mondat: „Writting as clear as possible!". A kialakulóban levő olvasótábor még nem igényelt tudományos szintű fejtegetést, megelégedett a legfontosabb ismeretek megszer­ zésével, amely sokszor nagyon felszínes volt. így a szakmájukat még csak akkor tanuló újságírók kénytelenek voltak egy új nyelvet kialakítani, amely a mai publicisztikai stílusnak az alapjait vetette meg. A cikkeket nagyrészt nem tudó­ sok és művészek írták, tehát sem a tudományos, sem a szépirodalmi stílus mű­ gondja nem jellemezte őket. Eel is emelték ez ellen féltékeny szavukat a régebbi jellegű újságok és folyóiratok. Az Ausland a Journalwesen und Unwesen in Eng­ land című cikkében a napilapokat és a magazinokat okolja azért, hogy esik az

5 Half-penny Magazine, Christians' Penny Magazine, hondon Penny Magazine, GirVs and Boy's Penny Magazine, Penny Comic Magazine, Penny Story Teller, Penny Novelist stb. 6 Regélő Pesti Divatlap 1844. I. — Idézi: T. ERDÉLYI Ilona: Irodalom és közönség. Bp. 19 770. 142. Le Magasin Pittoresque, pub lé sous la direction de Mm. Euryale Careaux et Edourd Chartn Deuxième année 1833. Paris. — Magasin Universel, publé sous la direction de savans, de littérateurs et de artistes. 1833. Paris. 8 Das Pfennig-Magasin des Gesellschaft zur Verbreitung gemeinnütziger Kentniöse in Leipzig. 1833. — Az első évben egy párizsi cég, a Bossange adta ki, majd 1834— 1850-ig a Brockhaus Kiadó. 1834-ben csak Lipcsében három Pfennig- és Heller-Magasin jelent meg a továbbiak Berlinben, Breslauban, Danzigban és Kölnben. Ld.: KIRCHNER, J.: Das deutsche Zeitschriftwesen. Seine Geschichte und seine ProblemeI—II. Wiesbaden, 1958. IL 140.

2*

140

Ugrin

Aranka

újságírás színvonala. ,,Ma megírják, holnap kinvomtatják, holnapután elfe­ lejtik...". 9 A régi enciklopédikus tudományos lapoknak pedig már csökkent a keresettsé­ gük. Németországban például egymás után szűntek meg a folyóiratok, — a „Wissenschaftliche Zeitschrift "-ek. Elavultak a régi oktató célzatú pedagógiai lapok is. 1830-ban négy ilyen német nyelvű újság szűnt meg egyszerre. Az encik­ lopédikus folyóiratok szerepét átvették az egy tudományággal foglalkozó szakla­ pok és a lexikonok. Például ~BB,OCKKAÜS Conversation Lexikon- ja, melynek első kiadása még 1812-ben jelent meg, s 15 év alatt a hetedik kiadásig jutott. A népnevelés és a társadalmi nyilvánosság Magyarországon

kibővítésének

igénye

A magyar társadalmi fejlődésben a polgári átalakulásra irányuló eszmék és törekvések érvényesülésének időszakában a harmincas évek elejét jelölhetjük meg fordulópontnak. 10 A magazinok kialakulásának feltétele egy olyan olvasótábor volt, amelyet csak a fejlett polgári társadalom tudott biztosítani. Nálunk a középnemesség egy része és a polgári értelmiség közösen alakította ki a , »politikailag és irodal­ milag működő nyilvánosságot". A filléres lapok ismeretterjesztő törekvései főleg a munkásságot és a kevés műveltséggel rendelkező kispolgárságot vették szám­ ba, ezek a rétegek pedig még nagyon kisszámúak voltak a reformkori Magyar­ országon. VÖKÖS Károly felhívja ugyan a figyelmet arra is, hogy a 18. század végétől I I . JÓZSEF rendelkezései egyre szélesebb rétegek számára teszik lehetővé -legalábbis elvben bizonyos iskolai végzettség megszerzését. 11 Az így kiala­ kult kispolgárság létszáma a harmincas évek legelején még nagyon alacsony volt volt. A társadalmi nyilvánosság kibővülését egyre több tényező befolyásolta. A társadalmi élet központja Pestre került, ugrásszerűen felduzzadt a városban lakók száma és megindult a lakosság elmagyarosodása. 12 SZÉCHENYI kezdemé­ nyezésére 1830-ban megalapították a Nemzeti Kaszinót, amelynek alapszabá­ lya szerint több bel- és külföldi hírlapot is járattak. A fejlett polgári államokhoz képest nagy elmaradásunkat az is bizonyítja, hogy a társadalmi nyilvánosság kialakulásában oly nagy szerepet játszó angol és francia kávéházak már a 17 — 18-ik században virágoztak, nálunk viszont a kávéházak jelentősége csak az 1830— 1840-es évektől női meg. A kaszinóknak nálunk is nagy szerepük volt abban, hogy ,,a nemrég még majdnem közönséges idegenség a nyomtatott szótól elenyészett; az olvasási, önművelési vágy terjedt". 1 3 Reformkori utazóink, akiknek célja ,,a polgári előrehaladás feltérképezése volt", a társadalmi haladás gazdasági mozgatórugóit keresve felfigyeltek arra is, hogy a polgári társadalmak felkarolták a művelődés ügyét, már csak azért is, mert a kapitalista termelés egyik feltétele a sokoldalúan képzett munkás. 14 9 Das 10

Ausland, 1833. máj. 19.; 20.; 23. BARTA István: A magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszának problémi. Tör­ ténelmi Szemle 1963. 305 — 342. 11 VÖRÖS Károly: Petőfi éá a pesti kispolgár. Petőfi és kora című kötet. Szerk.: LUKÁCSY Sándor és Varga János. Bp. 1970. 9 — 57. 12 KOSA János: Pest és Buda elmagyarosodása 1848-ig. Bp. 1937. 13 HORVÁTH Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből. Pest, 1869. I. 272. 14 FENYŐ István: A polgárosodás eszmevilága útirajzainkban 1848 előtt. I t K 1964. 603 — 612.

Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban

141

A nevelés irányításában nyugaton a sajtót mint a közhasznú ismeretek terjesz­ tésének legjobb eszközét használták fel. Utazóink tapasztalataikat megpróbál­ ták itthon kamatoztatni, és utánozni a máshol jól bevált módszereket, „...amit utazásodban jónak láttál s okoskodásod által hasznosnak találsz, ültesd el a honi földbe, a nemzet életébe" — írta V A J D A Péter. 15 PULSZKY Ferenc például az angol Society for the Diffusion of the Useful Know­ ledge mintájára társaság alapítását tervezte. BÖLÖNI PARKAS Sándor amerikai útjáról visszatérve meg is szervezett Kolozsvárott egy hasonló jellegű társasá­ got, amelynek keretében megjelent a Vasárnapi Újság, nagyrészt a nyugati ismeretterjesztő lapokat utánoz va. Vaj da Péter 1833 —1834-es utazásának pedig közvetlen következménye lett a Garasos Tár, az első nyugati mintákhoz igazodó hetilapunk. Elmaradottságunkra felfigyelve vált központi kérdéssé a nemzet műveltségé­ nek, kultúrájának fokozása. Nem véletlen, hogy a magyar politika „tengely­ kérdéseként" vizsgálják már a népnevelés ügyét. Amíg Angliában és Francia­ országban a már kialakult polgárság és munkásság műveltségének fokozására indították az új lapokat, addig nálunk a népnevelés azért válik „tengelykér­ déssé", hogy ezek az osztályok egyáltalán kialakulhassanak. V A J D A Péter, aki­ nek elképzelései és tervei talán a legjobban tükrözik a reformkor nevelési néze­ teit, Nemzetiség című tanulmányában a rendiségen alapuló rétegek, a jobbágy­ tömegek értelmének fejlesztését tűzte ki célul.16 LUKÁCSY Sándor, aki V A J D A Péter halálának 125. évfordulója alkalmából megjelent kötetben sajtó alá ren­ dezte Vajda válogatott műveit 17 , már egy korábbi cikkében épp a Garasos Tár­ ról írva felhívta a figyelmet VAJDÁnak a népművelés terén kifejtett eredmé­ nyeire. 18 „A föld gyermeke ... a mindentudás tengeréből akarna inni, sőt azon egész tengert a fejébe tömné, s ím a tudásból egy cseppet ha kap; ismerni vágy a világ rendszerét, s önmaga is mese maga előtt" írta V A J D A Péter. 19 A népnevelés égető szükség lenne tehát, de „1836-ban egyetlen egy reál- és ipariskola sem létezett, az országgyűlés pedig visszavetette a népnevelési tör­ vényjavaslatot", — állapítja meg HORVÁTH Mihály. 20 Ekkor azonban egy tudatos tájékozódási folyamat indult meg — követendő példákat keresve a nyilvánosság kialakítására, illetve növelésére. Érdekes nyo­ mon követni, hogyan reagált a magyar újságírás a közhasznú ismereteket ter­ jesztő lapok megjelenésére. A nyugati tömegsajtó gazdasági jellegéből fakadt, hogy minél nagyobb számú olvasóközönség kialakítására törekedett, épp ezért ezeket az újságokat nálunk is terjeszteni kezdték. 1833-ban Magyarországot is elárasztották a külföldi olcsó hetilapok. A Honművész 1834. január 12-i számában épp az első ilyen jellegű magyar lap, a Garasos Tár megindulásáról beszámolva, olvashatunk erről. „Mi célja ezen tároknak, s a publicum melyik részére számára adatnak, nem említjük: mint­ hogy a német, francia, angoly hason-nemű tárok, melyek hazánkat múlt esztendő­ ben elönték, anélkül is már t u d a t t á k rendeltetésüket honosainkkal." 15 VAJDA 16 VAJDA 17 Vajda 18

Péter: Tárcsái Bende. Pest, 1837. II. 47. Péter: Nemzetiség. Tudományos Gyűjtemény, 1832. VI. 53—104. Péter válogatott művei. Válogatta: LUKÁCSY Sándor. Veszprém, 1972. LUKÁCSY Sándor: A népművelés hagyományaiból. Vajda Péter. Népművelés, 1964. 9. sz. 24—26. 19 VAJDA Péter: Dalhon I. Élőbeszédül. VI. 1. Pest, 1839. 20

HOBVÁTH Mihály: i. m. II. 24.

142

Ugrin

Aranka

Már korábban is feltűnik egy-egy utalás a filléres újságokra, elsősorban olyan témák kapcsán, amelyek érintkeztek a hazai törekvésekkel, mint például a nép­ nevelés vagy a természettudományok terjesztése. N A G Y Károly a Tudományos Gyűjteményben arról ír, hogy angol, francia, német ,,már temérdeket tett a hasz­ nos tudományok könnyen érthető előadásában". 2 1 Ugyancsak a népnevelés nagy reformkori témájához kapcsolódik a Honművész írása, amelyben azt bizo­ nyítja az ismeretlen cikkíró, hogy a „vasárnapi iskoláknak Angoly országban jóltevő befolyásuk van". 2 2 Igen tág teret kaptak a sajtó technikai részét érintő felfedezéseknek az ismer­ tetései. Különösen a Honművész 1833-tól rendszeresen közli, hogy hol mit talál­ tak fel, milyen sikerrel alkalmaztak. 1833. július 4-i számuk egyik cikke tudatja az olvasókkal, hogy Bécsben G H E L E N örökösei ,,gyorsnyomtató sajtókat" vásá­ roltak, és ,,ők valának az Ausztriai birodalomban az elsők, kik ezen csudálandó, és Angoly, Francia s Német országban mind inkább közönségesedő találmányt... használták". De értesülünk arról is, hogy a Times-n&k hány példányát nyomják ki egy óra alatt, vagy hogy Lipcsében 33 „könyvnyomtató intézet" van, és 30 ezer mázsa nyomtatványt küldenek el Lipcséből évenként. 1834. július 27-én a fillértárak egész Európára kiterjedő rendszerét ismertetik. Érdekes az M. I. aláírású cikk, ugyancsak a Honművészhen, amely a fametszés technikáját és előnyeit ismerteti. A szerző elfogulatlanságát dicséri, hogy ajánlja az új techni­ kát annak ellenére, hogy a kortársak itthon lekicsinylően nyilatkoztak erről az új sokszorosító eljárásról, holott ez jelölte ki a haladás útját. 23 A Tudománytár cikkírója, T. F . az időszaki literatúra fejlődését mint egy or­ szág polgárosodásának fokát ítéli meg. ,,Ebből a szempontból az Egyesült-Or­ szágok a legmagasabb lépcsőn állanak". 24 Természetesen óvatoskodó, a tudomány és az újságírás színvonalát féltő cik­ kek is megjelentek, amelyek sokszor féltékenykedésből fakadtak. 25 Érthető ez is, ha arra gondolunk, hogy nálunk minden egyes előfizető elvesztése súlyosan érintette a lap kiadóit. Ez a rövid ismertetés, amely csak néhány adat kiemelésére szorítkozott, mu­ tatja a tájékozódás irányát. A szélesebb körű nyilvánosság megteremtésének az igénye, és a népnevelés, népművelés szükségének a felismerése irányította a figyelmet a legmodernebb törekvések, a tömegsajtó, a néplapok felé. Az a három vállakózás, amely 1834 első felében indult, úgy tűnik, lépést tartott a sajtó fej­ lődésével, mert szinte egyidőben, vagy csak egy-két év lemaradással követték az akkori legkorszerűbb irányzatot. A három lap Garasos Tár, Fillértár, Vasár­ napi Újság elemzése során megfigyelhetjük, hogyan alakult a korabeli ma­ gyar viszonyok között az ilyen jellegű vállakózások sorsa. Legrészletesebben a Garasos Tárat elemezzük, ezzel is hangsúlyozva, hogy időben ez volt a legelső, tartalmi és formai megoldásában a legkorszerűbb ismeretterjesztő lapunk a harmincas évek elején.

21 NAGY Károly: A Természet-tudományok korábbi tanítása szükségeiről. Tudományos Gyűjtemény, 1832. VIII. 6 5 - 7 1 . 22 Honművész, 1834. február 23. 23 M[AYER] I[stván]: Fametszés. Honművész, 1835. 86. sz. 24 T [ O L D Y ] F[erenc]: A szellemi és erkölcsi polgárosodás állapotja az éjszaki Egyesült Országokban. Tudománytár, 1834. I I . sz. 25 Altalnézése az 1830-tól 1834-ig megjelent encyclopaediai munkáknak. Tudománytár, 1834. IV.

Közhasznú

ismereteket

terjesztő

hetilapok

a

reformkorban

143

Az első magyar közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok A Garasos Tár 1834. január 4-től március 22-ig jelent meg Lipcsében, minden szombaton. Kiadója Otto W I G A N D , szerkesztője és szinte egyedüli írója V A J D A Péter volt. A lap terjesztésével WIGAND pesti könyvlerakata foglalkozott. Nyolcadíves lapokra nyomták, egy szám nyolc oldalból állt. Teljes évfolyamát

j
J S Í J Ö a 6 *jr '& a

] . A Garasos T á r címlapja.

3 forintra hirdették. A megmaradt számokat HECKENAST Gusztáv füzetekbe kötötte és 1835-ben pesti üzletében árulta. Otto W I G A N D 1817 és 1827 között Kassán működött, majd mikor az irodalom fellendülése egyre több kiadót és könyvkereskedőt csábított Pestre, ő is üzletet vásárolt a Váci utca 15. számú házban. A következő számok mutatják, hogy milyen anyagi lehetőséget rejtett magában az új iparág. A 600 pengőforintért vásárolt üzletet 1832-ben sógora, HECKENAST Gusztáv már 125 ezerért vette át. 26 Otto WIGAND volt a korabeli magyar könyvkereskedelem és könyvkiadás 26

H A R A S Z T I K á r o l y : A magyar

könyvkiadás.

M K S z 1914. I I I . 76 — 8 1 .

144

Ugrin

Aranka

legtevékenyebb képviselője. 27 Figyelme főleg a politikai irodalomra irányult, nála jelent meg SZÉCHENYI Hitelének német fordítása, és W E S S E L É N Y I Balítéle­ tek című művének kinyomtatása miatt kellett Magyarországot elhagynia. Ezu­ tán telepedett le a nagy könyv-metropoliszban, Lipcsében, ahol első kiadványai közé tartozott az itthon betiltott Stádium. WiGANDnak nagy szerepe volt abban, hogy a reformkori magyar és német nyelvű, a cenzúra által betiltott könyvek közül 1830 és 1848 között majdnem 150 nála és más lipcsei kiadónál megjelen­ hetett. V A J D A Péter írásai 1830-tól jelentek meg a folyóiratokban, és 1833 első felé­ ben a Hasznos Mulatságok társszerkesztője volt. 28 KARÁCS Teréz nyomán tud­ juk, hogy H E C K E N A S T és W I G A N D segítségével könyvkötő legényként vándorló könyvet szerzett, és így indult útnak 1833 őszén.29 Bejárta Németországot, Hollandiát, Angliát, csatlakozva ezzel reformkori utazóink népes táborához. ,,Vajda Péter magyar, deák, német, francia, olasz és angol nyelveket irodalmilag és gyakorlatilag bírta, s a természettudományokban teljesen otthon volt", —írja róla KARÁCS Teréz. 30 Ez az utazás döntő jelentőségű volt későbbi pályája szempontjából. Egyrészt megismerkedett a legfejlettebb polgári államok életé­ vel, olvashatta a British Múzeum Library-ben a legutóbbi évek irodalmi és poli­ tikai anyagát, másrészt Lipcsében bekapcsolódhatott a legkorszerűbb újságok munkájába, hiszen a Garasos Tár szerkesztőjeként szoros kapcsolatot tartott fenn a Pfennig-Magasinnal is. Tudjuk, hogy mekkora anyagi hasznot jelentettek más országokban a maga­ zinok, és ismerjük W I G A N D vállalkozó szellemét, V A J D A Péter népnevelő elgon­ dolásainak megvalósításához láthatott remek lehetőséget a máshol már bevált új laptípusban - tehát a kiadó és a szerkesztő oldaláról ideális feltételek mellett indulhatott a lap. A Minden Magyarhoz című bevezetőben V A J D A Péter összefoglalta a lap célját, tárgyát, ismertette forrásait. A lap célját a következőkben jelölte meg. „...gyújtsák tovább és tovább az olvasni szeretés tüzét; terjesszék az édes honi nyelv szere­ tetét, a nyelvet magát; ébresszék társainkat a gondolkozásra, a kutatásra, a tapasztalásra; szélesszék az esmereteket, kedveltessék meg a hasznosat, a jót, a szépet; mutassák meg az akaratnak az erények útját".

A Garasos Tár tárgya az lesz, amit az újság a londoni és párizsi lapokban hasz­ nosnak és szépnek talál, valamint ,,önnönhonunk nevezetességei". Mindezt „közönségessé iparkodunk tenni" — mondja, és ezzel arra utal, hogy nem nehéz tudomány lesz a Garasos Tárban, hanem az egyszerű olvasók számára is érthető, „közönséges" dolog. A szerkesztő szerint nem szégyen jó nyomon haladni: ,,Mi sokban csak visszhangzói lehetünk azon esmereteknek, mellyek a Themse és 27 HERMANN Éva tanulmánya elemzi a WiGAND-testvérek könyvkiadói tevékenységét, akikben ,,élt az első kapitalista vállalkozók buzgó üzleti szelleme". Ld.: Az Anti-úrbérváltság megjelenésének története. Petőfi és kora. 289 — 307. 28 A Hasznos Mulatságok hosszú élete során — (1817 — 1842) — a folyóirat virágkorát épp az a fél óv jelentette, mikor VAJDA Péter szerkesztése alatt állt. VAJDA a rendkívül vegyes tartalmú lapot friss, aktuális anyaggal töltötte meg. Már itt, 1833-ban, olyan szer­ kesztési elveket igyekezett megvalósítani, amelyek az egy évvel később Lipcsében meg­ jelenő Garasos Tárat is jellemezték. 29 Hivatkozik rá SZÉCHY Károly Vajda Péter élete és munkássága című könyvében. Bp. 30 KARÁCS Teréz levele SZINNYEI Józsefhez. Békés, 1887. június 1. MTA Könyvtár Kéz­ irattár.

Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban

145

Seine partjain ezer főkön mentek, jártak már keresztül, de az önnézetek mezeje sincs tőlünk elzárva". A bevezető Körünk rövid átnézése címmel jelzett része az újság rovatait írja körül. Felsorolása a következő: 1. A két haza magyar történetei, a Föld leírása, nevezetességei; 2. A világ általános történetei; 3. Az általános földleírás, statisztika, népek különösségei, szokásai sat. 4. A természettudomány egész kiterjedésében, ide számlálván a fizikát, csillagtudo­ mányt, mechanikát, statikát sat. 5. Mulattató elbeszélések, bohózatok, s általában mindaz, ami olvasóinkat gyönyörköd­ teti, mulatja, oktatja, ami az emberiségnek hasznot ígér."

A Garasos Tár közvetlen forrása a Pfennig-Magasin volt, de közölt cikkeket a Penny-Magasine-bő\, a Magasin Pittoresque-hő\ és a Magasin Universel-hől is. A képek szinte kivétel nélkül a Penny-Magasine fadúcainak alapján készültek, mint szerte Európában ezeknél az újságoknál. 31 A Garasos Tár képei fametszet-technikával készültek, illusztrációk voltak a szó legszorosabb értelmében. Számonként 4— 5, a szöveg közé tördelt kép jelent meg. Szemléltetés volt a feladatuk és nem díszítés, a kép és a szöveg szo­ ros egységet alkotott. Előfordul, hogy egy-egy szám teljes oldal terjedelmű külö­ nösen jól sikerült metszettel kezdődik, de akkor sem válik díszítéssé, mert a hoz­ zá kapcsolódó írás azonnal követi. Az eléggé fellazított tördelés, az illusztráció — mint „pszichológiai könnyítés", a magazinok megjelenésétől jellemzője a tömegsajtónak. 32 Ezekkel az eszközökkel V A J D A Péter is élt. Erre azért kell fel­ figyelnünk, mert a Fillértár külön lapokon, másfajta papíron nyomva közölte kőnyomatos képeit, a Vasárnapi Újság pedig egyáltalán nem hozott képeket. Ezek tehát nem használták ki a legkorszerűbb technikai eredményeket. A lap írásainak áttekintésekor a legcélszerűbb, ha a Körünk rövid átnézése csoportosítása alapján haladunk. ,,A világ általános történetei" címmel összefoglalható csoportba 11 cikk tar­ tozik. Olvashatunk a ,,druidok szörnyű szokásairól", ILKATALIKTÓI, a „Britt alházról", a ,,Kínai falról", a „Jaganatha templomról", a ,,spanyol armadáról" stb. A legérdekesebb a Kínai falról szóló írás, amely a Pfennig-Magasin 1833. december 14-i számában megjelent cikk pontos fordítása. A rövid írás legfőbb gondolatára, amely szerint a ,,Kínai fal" — „dieses ewige Denkmal der mensch­ licher Thätigkeit und menschlichen Despotizmus", később is visszatér VAJDA a Világ egyik cikkében, eredeti mondanivalóját most már tovább építve. 33 VAJDA felfogása ezeknek a cikkeknek az alapján szervesen kapcsolódik a re­ formkor történetszemléletéhez. ,,Azért tanuljuk a múlt kor történeteit, hogy belőlük jelen állapotunkra találjunk oktatást" •- írja EÖTVÖS 1840-ben. V A J D A ugyanezt a gondolatot a Valami a honi történtekrül című cikkében így fogal­ mazza: ,,A történetek szent tudománya ... a jelent kormányozza, a jövőbe mag­ vakat vet". 3 4 A Kínai fal példájából a jelenkornak tehát azt kell megtanulnia, 31 „Stereotyped copies, often accompanied with tranSlated script, were circulated as part of educational movements in France, Germany, Holland, Lithvania, Bohemia, Italy, the Ionial Islands, Sweden, Norway, Spanish, America, the Brasils, and the United States." Ld.: JAMES, L.: Fiction for the Working Man. Oxford, 1963. 16. 32

33 34

HABERMAS, J.: i. m. 242 — 244.

Világ 1841. március 31. Garasos Tár 1834. március 22.

Ugrin

146

Aranka

2. A kínai falról szóló írás illusztrációja, amely először a Pfennig-Magasin-han 1833. december 14-én, majd a Garasos Tár első számában.

jelent meg

hogy az gátolta a későbbiekben a kínaiak fejlődését, „Ma tehát nem falakra van szükségünk, hanem szabad légre, vaspályákra és gőzkocsikra...". 35 Az „Általános földleírás, statisztika, népek különlegességei, szokásai" című rovatban hat olyan írást találunk, amelyben egzotikus népeket, ezek szokásait ismerteti. Olvashatunk a hindu ünnepekről, Sesalról, a „levegőben ülő brammról", „abyssiniai bal vélekedésekről" stb. Legnagyobb részüket felvilágosításra, a babona és előítéletek elleni harcra használja fel, arra hívja fel a figyelmet, hogy a „szemfényvesztésnek Távol-Kelet a hazája", az ezekhez hasonló népszo­ kások, vallásos megnyilvánulások „balvélekedések". ^ A rovat és talán az egész újság egyik legérdekesebb írása a Sétálás az Éjszaki tenger alján című útirajz. V A J D A Péter önálló, sajnos befejezetlen munkája ez, saját úti élményeit meséli el benne: „...első leírása irodalmunkban a gőzhajóval történt utazásnak, egy Amsterdamból Londonig tartó ú t n a k " - mondja róla FENYŐ István. 3 6 Nemcsak a tengeri utazás szépsége ragadja meg a szerzőt, ha­ nem meglátja a raktárak tömegét is, - a fejlett gazdaság jeleit -- a partok mentén. „A természettudomány egész kiterjedésében ..." címmel jelzett rovatban ta­ lálkozunk a legsokrétűbb, legszínesebb írásokkal. VAJDA Péter jól válogatott a bőséges anyagból, hisz a kor természettudományos érdeklődéséből fakadóan a magazinok ontották az ilyen jellegű ismertetéseket. 35 36

13.

Ld.: idézett cikk a Világból. t FENYŐ István bevezető tanulmánya Vajda Péter válogatott munkai cimu kötethez.

Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban

147

Az üstökösökről és bolygócsillagokról írva a múlt babonáira is figyelmeztet; nem lehet azokat a ,,pestis, éhhalál, háború postásainak tekinteni, mint a haj­ dani sötét időben történt...". V A J D A jó szemű, aktualitásokra felfigyelő szer­ kesztő volt, számos jelentős kortársánál előbbre látott. A többi magazin anya­ gához viszonyítva is sok írása foglalkozik a villannyal, a „gőzszekerekkel", tehát a legfrissebb és legjelentősebb felfedezésekkel. Sorozatban ismertette a cukorkészítés módját, amire azért is érdemes felfigyelnünk, mert ,,a harmincas években az élelmiszeripar, abban is a cukoripar vette át a vezető szerepet" a magyar gazdasági életben. 37 Külön ki kell emelnünk V A J D A Péter éleslátását azoknak az írásoknak az alapján, amelyekben az új energiaforrások jelentőségére figyelmeztet. VAJDA nagy szerepet szánt a gőz energiájának és a kőszénnek a jövő társadalmának

: ;

3. A keleti furcsaságok a magazinok kedvelt témái közé tartoztak. A hindu szemfényvesz­ tőt bemutató kép a Pfennig-Magasin 1833. október 12-i számában jelent meg, majd a Garasos Tárban 1834. február 18-án és a Fűlértárhan 1834. március 7-én. 37 VARGA János: Magyarország a Habsburg abszolutizmus rendszerében. Magyarország története I—II. Bp. 1967. I. 427.

148

Ugrin

Aranka

4. A cukorkészítésről a Pfennig-Magasin 1834. március 8-án hozott képekkel illusztrált cikket, amelyet Vajda Péter már egy hét múlva közölt a Garasos Tárban.

kialakításában. „Honunkrul, (az édes Magyarhonrul) említők, hogy mindenfelé előcsillámlottak kőszénbányái, s esedeznek, hogy az angol és amerikai szorga­ lomnak egy része fordítottnak reájok (mert az egészet kérni sem merik), és ígé­ rik, hogy gazdagító erejöket Magvarországon is meg tudják és meg fogják mu­ tatni". 3 « Újszerű ,,növény honosítási javaslatot" is tett közzé a 11. számban. Azt ajánlja, hogy alapítsanak ,, növény tenyésztő társaságot", amely gondoskodna arról, hogy több növényt hozzanak be Európába, például Amerikából. Más szempontból érdekesek ennek a csoportnak a növény- és állatismerte­ tései. A 13 bemutatott állat közül csak 3 él Európában vagy Magyarországon, a többi távoli, egzotikus világok élőlénye. A külföldi magazinok anyagát vizs­ gálva megállapíthatjuk, hogy írásaiknak legalább a fele orientális témákat érint. Ezek a keleti vonatkozású cikkek már nagyon távol esnek a romantiku­ sok orientalizmusától. A romantikus művész térben és időben kiszélesülő érdek­ lődése az ismeretlenségben még a korlátlan fantázia számára talált megfelelő Garasos Tár 1834. február 1. A kőszén haszna.

Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban

149

talajra. A tudomány előtt is ismeretlen, feltáratlan világok, azok sejtelmes, titokzatos szokásai, a dús, buja növény- és állatvilág szinte valamennyi roman­ tikus költőt megihlették. A kor sajtóját vizsgálva figyelhetünk fel arra, hogy a tudományok fejlődésével, a gyarmatosítás terjeszkedésével a keleti témák iránti érdeklődés is megváltozik. A magazinokban például már egyfajta tudományos szemlélet, a részben már megismert dolgok iránti kíváncsiság tükröződik. Egy szekunder folyamattal állunk szemben, amely e kor orientalista érdeklődésének másodvirágzása már. Egyre többet írnak a lapokban arról, hogyan élnek a gyar­ matokon az európai tisztviselők, hogyan alkalmazkodnak a helyi szokásokhoz, és ők maguk hogyan befolyásolják az idegen népek életét. Közismert, hogy V A J D A Péter munkásságában milyen jelentős helyet foglalt el a Kelet iránti érdeklődés. Nem véletlen tehát, hogy a Garasos Tárban közölt 7 elbeszélés közül 4, a 33 ismeretterjesztő cikkből 17, az útleírások egy része és valamennyi mese, az ismertetett 13 állat és 4 növény közül 10, illetve 3 kapcsoló­ dik a távoli egzotikus világhoz. A Garasos Tár keleti vonatkozású cikkeiben azonban más tendencia is érvényesül, mint amilyeneket a többi magazinban láttunk. VÖRÖSMARTY VAJDA Pétert a „páriák fáradhatatlan

ügyvédjének"

nevezte, utalva ezzel arra, hogy V A J D A orientalizmusa demokratizmussal páro­ sult. Azért emeltük ki korábban a Kínai falról szóló írást is, mert az újság leg­ több cikkéhez hasonlóan ez is fordítás, de olyan anyag, amelyhez pályája során több alkalommal is visszanyúlt. Valószínűleg érdekes következtetésekhez jut­ nánk el, ha megvizsgálnánk, mennyire befolyásolták Vajda Péter későbbi mun­ kásságát éppen ezek az írások. „Mulattató elbeszélések, bohózatok, s általában mindaz, ami olvasóinkat gyönyörködteti, mulatja, oktatja, ami az emberiségnek hasznot ígér." Ez a rovat a legkülönbözőbb jellegű írások gyűjtőhelye. Tartalmazza a szerkesztő eredeti irodalmi alkotásait, barátai verseit, továbbá meséket, közmondásokat, tréfákat. V A J D A írásai közül A bagdadi kalifafia damaszkuszi lányvásáron című „eredeti elbeszélést" kell kiemelnünk, mert gazdag meseszövése, keletiességre valló tö­ rekvése már a Vajkoontala íróját sejteti. Ezzel a résszel A legszebb lány című, ugyanebben az évben megjelenő elbeszélésének egyik fejezetében találkozunk. Ugyancsak jellegzetesen VAJDA Péter-i írások A dél és A reggel, — a prózaver­ sek első darabjai ezek. Űj műfajt honosított meg velük a magyar irodalomban: „A költészet emelkedettségét, általános-egyetemes érvényét, retorikusságát és zenei ritmusát egyesítve benne a próza határtalansága val, tematikai kötetlen­ ségével, hajlékonyabb gondolatkifejező voltával." 3 9 A kaliba című írása P E T Ő F I költészetét előkészítő plebejusi népiesség egyik első jelentkezése. Majdnem minden számban találhatunk verset, epigrammát, de ezek nagy része jelentéktelen, a korabeli szentimentális líra színvonalán marad. Számsze­ rint a legtöbb verssel K I S F A L U D Y Sándor szerepel, Erőlködés, A szív és A szere­ lem a költemények címe. A többi V A J D A baráti körétől, K U N O S S Endrétől, SZÉKÁCS Józseftől ós KOVÁCS Páltól származik. A szórakoztató céllal közölt írások között sok a mese, de ezek is oktató, nevelő jellegűek, főleg „persa me­ sék". A didaktikus szándékra és a lehetőségek maximális kihasználására utal az a mód, ahogyan a szórakoztatást és az ismeretterjesztést összekapcsolja.

FENYŐ István id. bevezető tanulmánya. 19.

150

Ugrin

Aranka

Három alkalommal például egy-egy állatmese bemutatása után ismerteti a ,,szereplőket", elkerülve így a száraz tudálékosságot. Számszerűen igen nagy helyet foglaltak el a Garasos Tárban (főleg az utolsó négy számban!) az anekdoták, tréfák, a Hasznos Mulatságok vagy a W I G A N D kiadásában megjelenő Sas jellegére emlékeztető rövid kis írások. Érdekes prob­ lémával állunk itt szemben, mert a magazinokban viszonylag kevés ilyen anya­ got közöltek. A Garasos Tárba, is csak a 9. szám után került sok ilyen alacsony színvonalú írás, ami arra mutat, hogy vagy nagyon kevés anyag állt a szer­ kesztő rendelkezésére, és ezekkel kellett kitölteni a hiányzó részeket, vagy kény­ telen volt igazodni a lap a közönség igényéhez. Felmerül a kérdés, hogy milyen összetételű közönség kezébe kerülhetett a Garasos Tár. A magazinok néplapok voltak, tehát az olvasni tudó néphez szól­ tak. É p p azért árulták fillérekért, garasokért, hogy a legszegényebbek is meg­ vásárolhassák. Ismertetéseik, cikkeik nem a művelt, értelmiségi közönség ízlése szerint íródtak, az inkább csak kíváncsiságból, érdeklődésből vásárolhatta. Angliában és Franciaországban már százezres tömegekből áll az újságolvasók tábora. Nálunk viszont a munkásság száma rendkívül csekély, a lakosság közel 80%-a földesúri joghatóság alatt él és többsége analfabéta. A számbavehető olvasók között az akkoriban születő még szűk kispolgári réteg és a vidéki kis­ nemesi kúriák olvasnitudó lakói jelenthették csak azt a bázist, amelyre a kiadó számíthatott. A lap így csak 500 példányban jelenhetett meg. Ez a rendkívül alacsony példányszám azt mutatja, hogy a néplapok alapvető célkitűzésének nem tehetett eleget, a Garasos Tár nem a nép kezébe került. Tehát a nagyon jó kezdeményezés, amely más országokban bevált, és népnevelő célzatát meg tud­ ta valósítani, nálunk egyelőre sikertelenül végződik, mert a társadalmi viszo­ nyok nem teszik lehetővé, hogy azok a tömegek olvassák a lapot, amelyeknek szánták. Nem alakult még ki az a társadalmi bázis, amelyre a nyugati országok­ ban már számíthattak a penny-lapok kiadói. W I G A N D nem látta érdemesnek folytatni a lap kiadását, és az a 12. szám után, március 22-én megszűnt. Érdekes eredményeket mutat a másik két néplap vizsgálata. A Fillértár 1834. március 1-én jelent meg Pozsonyban. Kiadója és szerkesztője az első évben SCHMID Antal nyomdász volt, majd 1835-től OROSZ József vette át az újságot. A Fillértár szintén „szombati lap" volt, nyolcadíves lapokon jelent meg. Előfi­ zetési díja a Garasos Tárénak kétszerese, tehát 5, illetve postai díjjal 6 ft volt. A Mindenkihez című bevezetőben elsősorban azt hangsúlyozta a szerkesztő, hogy ilyen újság, mint amit ők szándékoznak kiadni, „hasznos ismeretek ter­ jesztésére a legszebb ajándék, mellyet valaki századának tehet, és annál üdvességesb, minél közrehatóbb". A nép „sokaságának" szánják tehát ezt a lapot is, hogy ,,a hazafiak se legyenek a külföld művelődésének s előremenetelének e se­ gédeszköze híjával". A Garasos Tár és a Fillértár célkitűzése szinte teljesen megegyezik. A Fillértár képeinek jó része azonos a többi magazinban már megjelent kép­ pel, de litográfiával készültek, külön lapra nyomták őket, így teljesen elszakad­ tak a szövegtől. A magazinok alapvető újítását, a kép és a szöveg egységét a Fillértár nem tudta megvalósítani. A szerkesztés első időszakát dicséri, hogy a lap minél több magyar vonatko­ zású írás közlésére törekedett. Még képet is hozott az épülő Nemzeti Színházról, rajzokkal illusztrálva mutatta be a magyar koronaékszereket. Napló című rova­ tában kisebb aktuális híreket is közölt. Lényegesen kevesebb az egzotikus vilá-

Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban

151

gokat bemutató írás ebben a lapban, mint V A J D A tárában. Kisebb számban jelent meg itt technikai újdonságot, természettudományos felfedezést ismertető cikk, s ez sokat levon a lap értékéből. Ennek a laptípusnak éppen az lett volna a feladata, hogy kielégítse az olvasók természettudományos érdeklődését. En­ nek a célnak a Fillértár nem felelt meg. A Hazai és Külföldi Tudósításokban több ízben hirdették a pozsonyi lapot, először 1834 júniusában ajánlották az olvasók figyelmébe a FillértáraX. SCHMID Antal ekkor még bizakodva arról írt, hogy a lap ,,oly kedvesen fogadtatást nyere, mint a hasonló külföldi levelek saját honjaikban, ami legszebb bizonsága annak, hogy az igyekezet karöltve a többi európai tartományokéval szellemi kifejlődésével előre hat, s Magyarországban is közönségesebbé válik". 1835-ben a lap elvesztette még azt a frisseséget is, amellyel korábban rendel­ kezett. Egyre alacsonyabb színvonalú, a Hasznos Mulatságok „csacskaságait" utánzó magazin lett. Sem technikai megoldásában, sem tartalmában nem volt olyan korszerű, mint a Garasos Tár. 1836. február 29-én aztán megjelent a Vég­ szó, amelyben OROSZ is elbúcsúzott a közönségtől. Ebben a búcsúcikkben érde­ kes adatokat olvashatunk a lap életéről. OROSZ elmondja, hogy SCHMID 5000 példányszámra tervezte a lapot, de csak 1700 jelent meg belőle, a második félévben pedig már csak 1300. A lap kiadója nem sajnálta a nagyobb költséget sem, a cél az volt, hogy a többi lapnál szebb kiállításban jelenjen meg a Fillértár. A közönség száma ennek ellenére csökkent, így kénytelen volt „berekeszteni" a vállakózást. Pontosan egy hónappal a Fillértár megjelenése után jelentkezett a harmadik magyar nyelvű „közhasznú ismereteket terjesztő" olcsó hetilap, a Vasárnapi Újság. Utaltunk már rá, hogy BÖLÖNI FARKAS Sándor amerikai és nyugat-euró­ pai útjáról visszatérve javasolta ilyen jellegű újság megindítását. BRASSAI Sámuel alapított Kolozsvárott egy társaságot népies lapok és könyvek kiadá­ sára, így született meg a Vasárnapi Újság, amelynek ő lett a szerkesztője. A lap minden hétfőn egy ív terjedelemben jelent meg és az Erdélyi Híradóhoz mint melléklap kapcsolódott. A Hazai és Külföldi Tudósításokban közzétett hirdetésben a Vasárnapi újság tartalmát a következőkben jelölte meg a szerkesztő: „Ataljában minden, ami­ nek tudása az embert érdekelheti, tiszta, egyszerű és tanulatlantól is megért­ hető írás módjával elő fog adatni". Ennek szellemében a nagyvilág nevezete­ sebb eseményeiről, ,,a Föld kerekségén élő nemzetek mivoltáról és szokásairól, a természet és különböző országok nevezetességeiről" kívántak beszámolni. A Vasárnapi Újság külön érdeme, hogy újság című rovatában politikai jellegű híreket is közöltek. Szinnyei is ezt emeli ki e lap „egyéb jeles oldalán" kívül, ez pedig a „jóleltalált tapintat, mellyel a politikai eszméket és újdonságokat ma­ gyarázta a népnek". Lényeges különbségek választják el a Vasárnapi Újságot az előző két laptól. A Vasárnapi Újság nem volt „szombati lap", mint az összes nyugati és magyar magazin, képet pedig egyáltalán nem hozott. Tartalmában is eltér a többi újság­ tól, mert sok „házi és mezei gazdaságot" érintő hasznos tanácsot közölt. Ismer­ tet „barom-orvosságot", annak módját, hogy lehet „cseresznyét és medgyet a madaroktól menteni" stb. Az írások stílusa sokszor igen kezdetleges, nehézkes volt. A szerkesztők, illet­ ve a cikkek írói arra törekedtek, hogy a „kevésbé művelt" nép számára érthe­ tővé, „közönségessé" tegyék a tudományos fogalmakat. Ez pedig roppant nehéz feladat volt, hiszen tudományos, de még szépprózai nyelvünk is csak ekkor volt

152

Ugrin

Aranka

kialakulóban. Sok fogalomnak, technikai felfedezésnek nem volt még pontos magyar megfelelője sem. 40 A Vasárnapi Újság félévi előfizetési díja 1 ft 30 kr volt, tehát a legolcsóbb hetilapunk ebben a korban. Ezért írta SZINNYEI József, hogy ,,a szűkvagyonú hazafira nézve célirányosabb és olcsóbb lapunk nem volt. Helyét becsületesen be is tölte és sokkal több pártolást érdemelt volna különösen Magyarországon, ahol alig ismerték." A Vasárnapi Újság volt a leghosszabb életű közhasznú is­ mereteket terjesztő hetilapunk a 19. század első felében. 1848-ban szűnt meg, ekkorra azonban már a legtöbb európai országban megjelentek a tömegsajtó következő lépcsőfokát jelentő újságok, a napilapok. Az első magyarországi olcsó hetilapok a következő tanulságokkal szolgálhat­ nak a 19. százak első harmadának sajtóját kutatók számára. A polgári haladás útjait keresve a reformkori magyar társadalomban fokozott érdeklődés mutat­ kozott a sajtó iránt is, amelyben a szélesebb körű nyilvánosság kialakításának egyik legjobb eszközét látták. A népnevelés szolgálatába kívánták állítani nálunk is a máshol már jól bevált újságtípust, egy addig csak elvétve, a 18. szá­ zad végén emlegetett cél érdekében: ,,a szegényebb sorsú és kevésbé művelt n é p " műveltségének fokozására, mert ,,a jó s mégis olcsó folyóírás képes a nem­ zet ereibe új és új életet származtatni s az általános világot gyújtani az agyak­ ban". Rendkívül gyorsan megjelentek tehát az első magyar filléres újságok, tartalmukban, formájukban egyaránt követték a nyugati példát. Itthon nem tudták még biztosítani azokat a technikai feltételeket, amelyek alapján a Magyarországon nyomtatott filléres lapok a nyugati magazinok szín­ vonalára emelkedtek volna. A szerkesztőknek alkalmazkodniuk kellett a hazai olvasóközönség igényéhez és ízléséhez, nem maradhattak meg a magazinok eredeti formáinál. Erre mutat­ nak a kalendárium-jellegű szórakoztató írások, a gazdasági lapokat helyette­ sítő ismertetések és a politikai sajtót pótló rovatok. Magyarországon ekkorra még nem alakult ki olyan jelentős számú olvasókö­ zönség, amely a nagyon alacsony árak mellett is biztosította volna a nagy pél­ dányszámot, hogy az olcsó hetilap a kidónak anyagilag is kifizetődő vállakózás legyen. Erre vall a Garasos Tár és a Fillértár példája, amelyek rendkívül rövid ideig jelenhettek meg. A Vasárnapi Újság mint az Erdélyi Híradó melléklapja kedvezőbb helyzetben volt. A magyar olcsó hetilapok így is aktívan részt vettek a közönségteremtés munkájában. Hozzájárultak ahhoz, hogy a polgárosult államok újságaihoz hasonló sajtó eszménnyé vált nálunk is. AEAKKA UGKIN

Wochenblätter im Reformzeitalter, die gemeinnützliche Kenntnisse verbreiteten Die vorliegende Arbeit beschreibt die Entwicklung von Wochenblättern im 19. Jahr­ hundert, die gemeinnützliche Kenntnisse verbreiteten. Penny Magazine, Pfennig-Magasin, Magasin Pittoresque und Magasin Universel waren die ersten Zeitungen in den dreissiger 40

VAJDA Péter például a hajókról írva arra panaszkodik, hogy „miolta tengerünk sincs, azolta tett a hajózás igen nagy lépéseket". így vagy az angol szavakat kell átvennünk, vagy magyar megfelelőket kell kitalálnunk. (Garasos Tár 1834. február 8.) PL: ,,Boat-nak (csajkának, sajkának) nevez az angol minden födetlen hajót..."; ,,Sloop-nak éá Cutter-nek nevezi az egész vagy félfödeleseket..." stb.

Közhasznú

ismereteket

terjesztő

hetilapok

a reformkorban

153

J a h r e n des vorigen J a h r h u n d e r t s , die eine Auflage v o n h u n d e r t - , z w e i h u n d e r t t a u s e n d E x e m p l a r e n erreichten. Verschiedene gesellschaftlichen V e r ä n d e r u n g e n u n d t e c h n i s c h e n E r f i n d u n g e n h a b e n es ermöglicht, dass die aussergewöhnlich billig e r z e u g t e n Z e i t u n g e n d e n b r e i t e s t e n S c h i c h t e n des P u b l i k u m s zugänglich w a r e n . Die Magasine verschiedenen I n h a l t s sind in d e n D i e n s t der Volksbildung gestellt w o r d e n . Diese B l ä t t e r b e r i c h t e n e n ü b e r naturwissenschaftliche E n t d e c k u n g e n , technische E r f i n d u n g e n , geschichtliche E r e i g ­ nisse u n d die fernen, exotischen L ä n d e r in einer „ a u c h d e n U n g e b i l d e t e n v e r s t ä n d l i c h e n S p r a c h e " . Sie ü b t e n grosse A n z i e h u n g s k r a f t auf die b r e i t e n S c h i c h t e n verschiedenster O r i e n t i e r u n g a u s . D e r s p ä t e r e n E n t w i c k l u n g der Presse für die b r e i t e n Massen w a r d e r G r u n d s t e i n gelegt. D e r A n f a n g der 1830-er J a h r e b r a c h t e a u c h in der Geschichte der u n g a r i s c h e n Presse bedeutende Veränderungen. D e r A n s p r u c h auf „ E r w e i t e r u n g der gesellschaftlichen Öffentlichkeit" erschien als b r e n n e n d e N o t w e n d i g k e i t . D e r n e u e u n d i m A u s l a n d sich g u t b e w e h r t e B l ä t t e r t y p zog die A u f m e r k s a m k e i t der u n g a r i s c h e n R e d a k t e u r e sofort a u f Sich. Sie g r ü n d e t e n i m J a h r e 1834, in Befolgung westlicher Vorgänger, drei W o c h e n b l ä t t e r z u billigen Preisen zur V e r b r e i t u n g g e m e i n n ü t z l i c h e r K e n n t n i s s e . Die Studie b e s c h r ä n k t sich n i c h t bloss darauf, diese W o c h e n ­ b l ä t t e r b e k a n n t z u m a c h e n . An H a n d der B e s c h r e i b u n g des Groschen-Magazin's, des HellerMagazin' s u n d der Sonntagszeitung v e r s u c h t die Verfasserin a u c h auf jene F a k t o r e n h i n z u ­ weisen, die d a s E r s c h e i n e n dieses B l ä t t e r t y p s in U n g a r n b e g r ü n d e n u n d die k u r z e Lebenad a u e r desselben erklären.

3 Magyar Könyvszemle

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.