SZÍNI ÉLET A DUNA KÉT PARTJÁN,


1 BÓDIS MÁRIA SZÍNI ÉLET A DUNA KÉT PARTJÁN, Akiegyezés utáni szűk két évtized a...

0 downloads 0 Views 458KB Size

Recommend Documents


Duna Duna
1 Fogások mindösszesen 2015 Vízterület Megnevezése Víztér Halfajok kg-ban Kód ponty csuka sül...

A DUNAÚJVÁROSI DUNA-HÍD LENGÉSVIZSGÁLATA
1 A DUNAÚJVÁROSI DUNA-HÍD LENGÉSVIZSGÁLATA Joó Attila László * - Hegedűs István ** R&Ou...

Kit a Duna jegén választottak
1 Kit a Duna jegén választottak Történelmi vetélkedő 6. osztályosoknak 1. forduló Csapatnév: Csa...

A DUNA TAKARÉK BANK Zrt
1 A DUNA TAKARÉK BANK Zrt. Igazgatósága által jóváhagyott 23/2013/IG számú szabályzat A...

Hahn KT-E KT-EV KT-EN
1 Hahn KT-E KT-EV KT-EN Universele scharnieren voor kunststof deuren Voor alle gangbare opdekdeuren van 15 2 mm2 Hahn KT-E Universele scharnieren voor...

A DUNA PASSAUTÓL A FEKETE TENGERIG
1 A DUNA PASSAUTÓL A FEKETE TENGERIG 1917 ELSŐ CS. KIR. SZAB. DUNAGŐZ- HAJÓZÁS1 TÁRSASÁG2 3 ÚTIKALAUZOK. Kar...

DUNA HOUSE BAROMÉTER május. 71. szám A LEGFRISSEBB INGATLANPIACI INFORMÁCIÓK A DUNA HOUSE HÁLÓZATÁBÓL
1 DUNA HOUSE BAROMÉTER 71. szám május A LEGFRISSEBB INGATLANPIACI INFORMÁCIÓK A DUNA HOUSE HÁLÓZAT&Aa...

DUNA HOUSE BAROMÉTER április. 70. szám A LEGFRISSEBB INGATLANPIACI INFORMÁCIÓK A DUNA HOUSE HÁLÓZATÁBÓL
1 DUNA HOUSE BAROMÉTER 70. szám április A LEGFRISSEBB INGATLANPIACI INFORMÁCIÓK A DUNA HOUSE HÁLÓZAT&...

duna house Barométer szám november hónap A legfrissebb ingatlanpiaci információk a Duna House hálózatából
1 duna house Barométer A legfrissebb ingatlanpiaci információk a Duna House hálózatából 89. szá...

KT
1 PERBANDINGAN EFIKASI TERAPI KOMBINASI SULFADOKSIN-PIRIMETAMIN + ARTESUNAT DENGAN SULFADOKSIN-PIRIMETAMIN + AMODIAKUIN PADA PENDERITA MALARIA FALCIPA...



BÓDIS MÁRIA

SZÍNI ÉLET A DUNA KÉT PARTJÁN, 1867-1885

Akiegyezés utáni szűk két évtized a pesti színjátszás hőskora, ez az időszak teremtette meg az ala­ pokat a századvég nagy fellendüléséhez. Az első esztendők az ébredés és a készülődés jegyében teltek, a kezdet az 1867-es év. Ekkor a két városban egy-egy magyar nyelven játszó színház működik: Pesten az immár 40 esztendeje felépült Nemzeti Színház a Kerepesi út (ma Rákóczi út) és a Múzeum körút sarkán, igyekezvén betölteni hivatását, hogy lelke és motorja legyen az ország színi életének. Budán, a Lánchíd vámházikóján túl, a mai sikló bejárata előtti telken a Budai Népszínház várja vissza élet­ re keltőjét, a valamikor vidéki színigazgató Molnár Györgyöt, aki párizsi útjáról nagyszabású ter­ vekkel tér meg, hogy színházában újra kezdje küzdelmét a fennmaradásért. Németeknek játszó színház több is működik: Budán a régi fészek, a Várszínház és a Horváthkertben az Ofner Tagestheater; Pesten az Erzsébet téri Deutsches Stadttheater (Norththeater) és a Lövölde téren is egy kicsiny játszóhely. Pest-Budán ekkor még csaknem minden második lakos német anyanyelvű. Az 1860-as évek magyar nemzeti törekvései és a kiegyezés kvázi politikai ve­ resége ellenakciókat vált ki: nem adják fel oly könnyen pozícióikat! A hivatalokban még feléjük húz a bürokrácia, a művészetek még német hatás alatt vannak, aki itt valamire vinni akarja, Bécs

3.5.7 Deutsches Stadtheater (Német Városi Színház) az Erzsébet téren

felé tekint, és nemcsak az arisztokrácia beszéli e nyelvet, jobb esetben töri a magyart... Még min­ den a régi. A német színházak pedig újult erővel küzdenek a közönségért - vagy úgy, hogy felvo­ nultatják Bécs sztárjait, vagy ha kell, leszállnak az alacsony igényűek nívójára. 1868-ban a Városliget István út felőli sarkán Georg Gundy megnyitja az Arena im Stadtwäldchent, ahol hosszú ideig fészkelhet még a német könnyű múzsa (miközben bérli a Budai Nyá­ ri Színkört, a Lövölde téri színházat, igazgatója az Erzsébet térinek, és tovább próbálkozik...!). Hiába száll versenybe a ligeti közönségéért Kőmíves Imre hamar tákolt fabódéjában (1869, körül­ belül a mai Szépművészeti Múzeum helyén), népszínműtársulata alig egy nyáron át bírja a küz­ delmet, s nem tovább Miklóssy Gyula (1873) sem. Az Aréna, a későbbi Városligeti Színkör né­ met marad, 1889-ben játszanak benne először magyarul. 1869-ben Gundy igazgatásával(í) a Theater in der Wollgasse (Gyapjú utcai német színház) te­ lepszik meg a mai Báthory u. 24. sz. ház helyén. 1870 a fordulat kezdetének esztendeje. A főváros rendeletben bevonja a németek játszási en­ gedélyét. A Lövölde téri épületet lebontják (telke eséllyel szerepel a jövendő Népszínház helyé­ nek tervei között), és lebontják a Pollack Mihály tervezte szép kis német színházat is az Erzsébet téren. Ám kiskapuk akkor is voltak: a veszteségek ellensúlyozására német színjátszó hely nyílik a Hermina téren (a mai Opera üzemházának helyén állt kétemeletes épületnek feltehetően az udva­ rán, hiszen másképp nem nevezhették volna „esernyős" színháznak tető nélküli nézőtere miatt). A felszabadult légkörben a magyarok offenzívába kezdenek, hogy kitöltsék a németek hagyta űrt. Pest-Buda közönségének meghódítására, a németajkúak becsalogatására, az ország „megmagyarosítására" - és persze bizonyos anyagi reményeket is táplálva - a vidéki társulatok java a fő­ városba igyekszik. A Horváth-kerti Nyári Színkörben évenként váltják egymást a magyar vidéki

3.5.13. A Népszínház a Kerepesi (ma Rákóczi) út sarkán, 1879

3.5.36. A Nemzeti Színház a Szkalnitzky Antal tervei alapján történt 1875-ös átalakítás után, 1879 társulatok: nyaranta új színek, új arcok tűnnek fel. A Várszínházat pedig kamaraszínházi céllal át­ veszi a Nemzeti Színház. Voltak, akik végleges letelepedésre számítottak, de sajnos az úttörő Molnár Györgynek megverten kell feladnia hősies vállalkozását. Kilenc év küzdelem után az 1861-ben épült Budai Nép­ színházat 1870-ben eltüntetik a föld színéről. Ekkoriban jelenik meg Pesten Miklóssy Gyula vidéki társulatával, és az István téren (ma Kla­ uzál tér) téli játszásra alkalmas épületet emel 1872-ben. Ám hat évre kapott engedélyét nem tud­ ja kihasználni, mivel másfél éves küzdelem után egy tűzvész vet véget működésének, 1874 janu­ árjában. Az egyetlen magyar nyelvű, állandó pest-budai színház, a Nemzeti, már nem tud sokirányú kö­ zönségigényt kielégíteni, bár „mindent játszó műsorával" igencsak igyekszik. Ezért merül fel már évtizede az ún. „népszínházi eszme" - amelynek kezdeményezője Molnár György volt -, de ő a vállalkozásába támogatás híján belebukott. Ugyanígy járt Miklóssy Gyula is az István téren. A né­ metektől felszabadult Budai Nyári Színkört évenként bérbe vevő vidéki direktorok szintén azt a közönségréteget célozták meg, amely a könnyed szórakozást kereste, nekik általában egy-egy nyárra futotta az erejükből. 1869-től egyre erősödik a követelmény, hogy a főváros támogatásával ennek a műfajnak külön épület emeltessék, hiszen a magyar nyelvű kísérletek kudarca azzal fe­ nyeget, hogy ezen közönségréteget a német színházak fogják végleg magukhoz édesgetni. Végre a főváros is magáénak érzi a gondot, amikor a város egyesítése, a hivatalnok- és veze­ tőségi cserék jó irányba kanyarítják az ügyet. Hosszú huzavona után megszavazzák az építkezést, az ingyentelket, s végül megegyeznek magát a helyet illetően is. A még csak tervezés alatt álló Nagykörút vonala és a Sertéskereskedő (ma Népszínház) utca szögletében kialakítandó három119

szögletu téren (ma Blaha Lujza tér) 1874. április 24-én megtörténik az alapkőletétel. Rákosi Jenőt kinevezik igazgatónak (aki társul Molnár Györgyöt veszi maga mellé). 1875 augusztusában az új színház átveszi a Nemzetitől a népszínművek szöveg- és kottaanya­ gát, és már-már beadja derekát az átszerződéshez a műfaj két óriása, Blaha Lujza és Tamási Jó­ zsef is. Majd nagy ünneplések közepette lezajlanak a Nemzetiben az utolsó népszínmű-előadások. Folyik a sajtó hírverő akciója (Rákosi Jenő hírlapi stábja működésbe lép!), és 1875. október 15én zajos sikerrel megnyílik a Népszínház! „A tömegeket, a felemás népet is a magyar Géniusz jo­ gara alá hódítani: már a Népszínházra vár. Erre vár a feladat, hogy az idegent magyar szóra tanít­ sa s azt vele megkedveltesse, a nép műveltségét a könnyebb súlyú műfajták művészi gazdagítása révén is emelje, a gondjaira bízott népszínművet a kor igényeihez képest fejlessze, a színi művé­ szetet - a drámairodalmat is beleértve - a Nemzetiével párhuzamos törekvéssel az életvalóság re­ ális irányában megújhodása elé vigye s így a minden téren feleslegessé vált otthonos német drá­ mai múzsát a mindig szívesen látott vendég szerepére utasítsa - a teljesen magyar Budapesten" írja Verő György A Népszínház Budapest színi életében című munkájában. Hogy a népszínműnek, az operettnek és egyéb könnyű fajsúlyú színműveknek saját hajlékot emeltek, azzal nemcsak tehermentesítették a Nemzeti Színházat, hanem megszüntették addigi he­ gemóniáját is. A magyar nyelvű színjátszás második palotája elvonta a könnyű műfaj rajongóit, és arra kényszerítette a Nemzeti Színházat, hogy nevéhez méltó módon a nemzeti színjátszást magas fokra fejlessze, hogy a nemzeti drámairodalomra még nagyobb gondot fordítson, s hogy játékkul­ túrájában és műsorpolitikájában az európai színjátszás színvonalához emelkedjék. A Nemzeti Színház nemcsak Pest-Buda, hanem az egész ország színháza, nagy helyzeti előny számára, hogy az egyetlen állami támogatású intézmény. Ugyanakkor ez korlátokat is jelent. 1867-től, amikor a Belügyminisztérium fennhatósága alá került, mint „fejedelmi szubvenciót" él­ vező színház kénytelen a hivatal befolyását tudomásul venni. A kiegyezés utáni átmeneti eszten­ dőkben több-kevesebb hozzáértéssel rendelkező arisztokraták kapják meg az igazgatói széket. A változás 1873-ban áll be, amikor igazi színházi szakember, Szigligeti Ede kerül az élére - olyan intendánssal, mint báró Podmaniczky Frigyes. Ekkor és általuk indul meg az a művészi fejlődés, amely virágzását Paulay Ede igazgatása alatt éri majd el. A Nemzeti Színház 1869-től felügyele­ te alá veszi a Színművészeti Tanodát, s a vidékről szerződtetett nagyságok mellé új nemzedéket nevel, amely alapja lesz Paulay hatalmas színészgárdájának. A Nemzeti szerény, előkertes, klasszicista épületét 1875-ben átalakítják. Skalniczky Antal a városfejlesztési elképzelésekhez méltó homlokzatot tervezett a régi elé. A bővítéssel és az alapos technikai felújítással megteremtődik a lehetőség a modernebb előadásmódhoz. 1875 után a könnyű műfajok nélkül elsősorban a komoly drámai és operai előadásoknak szen­ telhetvén energiáit, a színház hatalmas előrelépést tesz. Szigligeti igazgatása alatt gazdagodik a modern külföldi drámák repertoárja és az új magyar szerzők sora, élükön magával Szigligetivel. Hódít az ún. szalondráma, azaz a korabeli társalgási színmű, amely a kialakuló polgári életérzés és életstílus színpadi kifejezője. Erkel Ferenc operaigazgatósága alatt színre kerülnek a nagy ope­ raszerző kortársak, közöttük igen hamar az első Wagner-mesterművek. Szigligeti Ede halála után, 1878-tól Paulay Ede kerül az igazgatói posztra. Korábban Szigligeti mellett látott el művészi ve­ zetői, főként rendezői funkciókat: beletanult a színházvezetésbe. Az ő korszakát nevezik a Nem­ zeti „aranykorának", az ő nevéhez fűződik a legnagyobb színházművészeti diadal: a drámatörté­ neti sorozatok mellett színre vitte Vörösmarty Csongor és Tündéjét, azután Madách Az ember tra­ gédiája című, addig színre alkalmatlannak tartott drámáját. Ezek a produkciók már egyértelműen jelzik, hogy a rendezői munka végre kivívta a maihoz hasonló művészi helyét a színpadi alkotás­ ban. Paulay alatt tovább gazdagodik a színház műsora: a magyar társadalmi dráma életjogát Csiky Gergely darabjai vívják ki, a külföldiekét a francia szerzők sora, a klasszikusok repertoárjának bővülésével megjelenik a magyar színpadon az első ókori mű: Szophoklész Antigonéja. Híresen 120

népes színészgárdája azóta is felül­ múlhatatlan tehetségeket ölel magá­ ba. Csak jelzésként néhány név: Já­ szai Mari, Halmi Ferenc, Újházi Ede, Szigeti József, Márkus Emília, Nagy Imre, Vízvári Gyula. Paulay európai színházat hozott létre. Az elavult, ún. „szavaló-ágáló" játékmodort felváltja a realista törekvésű stílus. Ennek kife­ jeződéséhez technikai feltételként já­ rult a villanyvilágítás bevezetése Európában elsőként, 1883-ban. (Egy jól bevilágított színpadon nevetséges­ nek hatnának a nagy ívű gesztusok, és a szalondrámák sem tűrik a szava­ lást!) A Nemzeti és a Népszínház művé­ szei már olyan korban működhettek, amikorra ez a mesterség is megkapta méltó társadalmi rangját. Igazi nagy­ ságai már nemcsak a színházba járó közönség, hanem az egész ország ün­ nepelt egyéniségei, állami kitünteté­ seket kapnak, 1881-ben például maga Paulay Ede érdemelte ki a Ferenc Jó­ zsef-rend keresztjét. Megalapítják az „örökös tag" címet, első kitüntetettje Prielle Kornélia; egy-egy művészi ju­ bileum felér egy királyi fogadással, és a lapok kiemelten tudósítanak a mű­ vészek életének társasági eseményei­ ről. 3.5.10. Jászai Mari mint Izabella Offenbach: A változó társadalomban tehát a Az ördög pilulái c. operettben színész helyzete és ezzel önbecsülése is változik. Nem akar többé a sors ki­ szolgáltatottja lenni öregkorára: létrejön a Színészegyesület, megalakul a Nyugdíjpénztár. Egy művészeti ág önmaga értékét igazán akkor juttatja kifejezésre, ha igényt tart ún. szaklap indítására. A korábbi, elhalt kísérletek után tartós eredmény volt A színpad című ún. szakközlöny megjelenése 1870-től és a Színészek Lapja 1883-tól. Ezek a törekvések - bár országos jellegűek - a Nemzeti körül alakultak ki. A korszak végére a Nemzeti Színház egy fejlődésbe lendült ország világvárossá épülő fővárosának lett valódi pol­ gári, vezető színháza. Igazi arculatának kialakításához és legvirágzóbb korszakának beindulásá­ hoz nagymértékben hozzájárult az opera műfaj leválása az Operaház 1884-es megnyitásával. 1869-ben, a Népszínház felépítésének gondolatával egy időben született meg az operaműfaj kiválásának eszméje is. 1873-ban állami határozat döntött a kérdésről: a komoly zenés műfajnak lesz külön hajléka! A jövendő tervhez a Nemzeti - hagyományait lelkesen ápolván - már megte­ remtette a művészi feltételeket a kornak megfelelő, igényes operarepertoárjával. 1884. június 30-án a Nemzeti végső búcsút vett az opera műfajától, méghozzá azzal a művel, 121

amellyel indított 1837-ben: Rossini: A sevillai borbélyá\a\. Ha a Nemzeti működése a főváros polgárosodásának tükre, és ha a Népszínház az e korszakban gyarapodó kis- és középréteg szín­ háza, mit mondhatunk az 1867 és 1885 között működő többi fővárosi színházról? Az 1884-es átépítés után a Várszínház hosszú időre a Nemzeti kamaraszínháza marad. A Vá­ rosligeti Színkör és a Gyapjú utcai színház 1889-ig a német színészet utolsó mentsvárai. A Gyap­ jú utcait - mintha a sors rendelte volna így - tűzvész pusztította el, a Városligeti Színkört Feld Zsigmond 1889-től a magyar színjátszásnak szentelte. A Hermina téri Fürst Theater működését 1881-ben rendeletileg beszüntették. A Budai Nyári Színkör 1870-től folyvást fogadja a főváros­ ban szerencsét próbáló vidéki társulatokat, s mint ilyen, tulajdonképpen a vidék színjátszásának tükre. Akkoriban még alig volt városainkban állandó színházépület, így állandó társulat sem. A truppokat direktoraik egyik városból a másikba vitték, és egy-két hónap, netán egy szezon után to­ vábbálltak. Ily módon repertoárjukkal végigvándorolták az országot vagy csak egy-egy kiszemelt területét. A Horváth-kertbe a megszokott műsorukkal jöttek, amely nem volt más, mint a Nemze­ ti és a Népszínház sikerdarabjainak „utánjátszása". Ezek a társulatok jószerivel támogatás nélkül működtek, tulajdonképpen önfenntartók voltak, kényszerűen a közönség kegyeit keresték, amely tőlük a főváros nagy sikereit szinte egy az egy­ ben azonos kiállításban követelte - főképp a könnyű műfaj területéről. Nyári műsornak a Színkör­ ben ezek a produkciók igencsak megfeleltek. A Budai Nyári Színkör (létezéséig, 1936-ig) ilyeténképp a mai ún. „befogadó színház" elődje volt. A város egyesítésekor Óbuda falusias jellegével csatlakozott a Duna mentén elterülő két vá­ roshoz, és maradt is ebben az állapotban csaknem egy évszázadon át - mint mostohatestvér. Szín­ háza nem volt, csak a század végén épült fel a Kisfaludy Színház, s így eme 18 esztendő alatt is - mint az falun általában szokás volt -, ha egy harmad- vagy negyedrangú társulat odatévedt, csű­ rökben, kocsmákban, fogadókban kapott helyet művészete bemutatására. Azután a Duna két partján épültek és eltűntek színházak. A tárgyalt korszakban létezett tizen­ kettőből ma kettő áll: az alaposan átalakított Várszínház és a szerencsére teljes eredeti pompájá­ ban álló Operaház. FELHASZNÁLT IRODALOM Magyar színháztörténet (szerk.: HONT Ferenc). Budapest, 1962 MALYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: A budai Népszínház. Tanulmányok Budapest Múltjából XIII. Budapest, 1959 PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán: A Nemzeti Színház 100 éves története. Budapest, 1938-1940 RÉDEY Tivadar: A Nemzeti Színház története I—II. Budapest, 1981 Magyar színháztörténet 1790-1873 (szerk.: KERÉNYI Ferenc). Budapest, 1990 VERŐ György: A Népszínház Budapest színi életében. Budapest, 1925

122

CSONTOS KATALIN

AZ ELSŐ SZÉKESFŐVÁROSI MÚZEUM

Az Aquincumi Múzeum és későbbi jogutódai története szorosan összekapcsolódik a főváros terü­ letén folytatott régészeti feltárásokkal. A múlt századra jellemző nemzeti tudat erősödése hozzá­ járult a múlt történetének kutatásához, sorra alakultak a történeti egyletek, melyek a régészeti em­ lékek kutatását is célul tűzték maguk elé. Mindez elősegítette a hazai várostörténeti múzeumok ki­ alakulását is. A fővárosban is igény volt egy, a város történetét bemutató múzeumra. Ennek a fej­ lődési folyamatnak első lépcsője volt az Aquincumi Múzeum. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc megalapította a Nemzeti Múzeumot, és 1813-ban József ná­ dor kezdeményezésére kiadtak egy rendeletet, mely előírta, hogy a kincsleletekből a bécsi udvari éremtár elsődleges kiválasztása után a Nemzeti Múzeumot, illetve a pesti egyetem érem- és régi­ ségtárát illeti az elővásárlási jog.1 Ez a rendelkezés egészen az 1867-es kiegyezésig érvényben volt, kivéve az 1848-49-es szabadságharc idejét, amikor Kossuth rendelkezett arról, hogy a sánc­ építési munkák folyamán talált régiségeket a lelőkörülmények pontos rögzítésével át kell adni a Nemzeti Múzeumnak.2 Az országban a régészeti leletek gyűjtése a Nemzeti Múzeum feladata volt, de a múlt század 60-as éveitől egymás után szerveződtek a városi múzeumok. így például a győri múzeum 1859ben, a soproni 1867-ben, a nyíregyházi és a gyulai 1868-ban, a szombathelyi 1872-ben, a székes­ fehérvári 1873-ban, a szegedi 1883-ban nyílt meg. Ezeknek a múzeumoknak a létrejöttét elősegí­ tették a gyűjtőtevékenységet is folytató különböző kulturális, régészeti egyletek, melyek sorra ala­ kultak, és így gyorsították a gyűjteményalapítást. A Nemzeti Múzeum viszont a fővárosban volt, tehát az itt talált leletek ide kerülhettek.3 1869-ben a Magyar Történelmi Társulatban Rómer Flóris javaslatot tett a városi múzeumok létrehozására. Tervezetet is készített, melyben pontosan meghatározta egy ilyen múzeum feladat­ körét, gyűjtési tevékenységének szempontjait. A társulat bizottságot küldött ki, mely Rómer javas­ latát azzal terjesztette a társulat elé, hogy az tudományos tekintélyével igyekezzék a főváros köz­ gyűlését s a polgárságot az eszmének megnyerni.4 A társulat támogatta Rómer elképzeléseit, és 1871-ben elküldték javaslataikat a városok vezetőségeihez. 1872-ben Pauler Tivadar miniszter megszervezte a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bi­ zottságát. 1876-ban Budapesten rendezték meg a nemzetközi antropológiai és archeológiai kong­ resszust. A kongresszus résztvevőit Rómer Flóris kivezette a Hajógyári-szigeten levő római ro­ mokhoz és az amfiteátrumhoz. Az, hogy a nemzetközi tudományos élet is elismerte a kutatások eredményeit, újabb lendületet adott a kutatásnak. Már 1870-ben rendeletet adott ki a főváros az építkezések során előkerülő régiségek védelmére. A főváros területén az 1870-es években nagyarányú régészeti feltárások kezdődtek. „Ezen év­ tized elején a kormány és a főváros Ó-Budán, a hajdani Aquincum területén rendszeres ásatáso­ kat vétetett foganatba, ennek folytán a régészethez fűzött ismereteknek tágabb tere nyílt, és a fő­ városi régészeti és történelmi kutatásokra nézve egy újabb korszak vette kezdetét.. ."51875-ben az óbudai Papföldön Rómer Flóris vezetésével próbaásatások kezdődtek, ahol komoly falakat, hypocaustum-oszlopokat, bélyeges téglákat találtak, melyek megerősítették az ásatót, hogy itt ko123

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.