Szolnok Megyei Jogú Város foglalkoztatási helyzetelemzése


1 Szolnok Megyei Jogú Város foglalkoztatási helyzetelemzése Készült: TOP SL azonosító szá...
Author:  Natália Katonané

0 downloads 120 Views 3MB Size

Recommend Documents


No documents


Szolnok Megyei Jogú Város foglalkoztatási helyzetelemzése

Készült: TOP-6.8.2-15-SL1-2016-00001 azonosító számú projektben Szolnoki Foglalkoztatási Paktum - Együttműködés Szolnok gazdaságának fejlesztéséért és a szolnoki munkahelyekért

Készítette:

Szolnok, 2017. március 20.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ ..................................................................................................................................................... 2 1.1. A FOGLALKOZTATÁSI HELYZETELEMZÉS HÁTTERE ÉS CÉLJA .......................................................................................... 2 1.2. MÓDSZERTAN .................................................................................................................................................. 3 1.3. A SZOLNOKI PAKTUM TERÜLETE............................................................................................................................ 3 2. HELYZETFELTÁRÁS ........................................................................................................................................ 5 2.1. TÁRSADALMI HELYZETKÉP ................................................................................................................................... 5 2.2. GAZDASÁGI HELYZETKÉP ................................................................................................................................... 19 2.2.1. Szolnok, mint megyei jogú város jelentősége a gazdasági térben ..................................................... 19 2.2.2. Vállalkozásszerkezet ........................................................................................................................... 20 2.2.3. Főbb foglalkoztatók, ipari park........................................................................................................... 25 2.3. MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP .......................................................................................................................... 30 2.3.1. Gazdasági aktivitás ............................................................................................................................ 30 2.3.2. Regisztrált álláskeresők ...................................................................................................................... 32 2.3.3. Közfoglalkoztatás ............................................................................................................................... 38 2.3.4. Munkaerő keresleti-kínálati viszonyok ............................................................................................... 41 2.4. A VÁROS KÉPZÉSI RENDSZERE ............................................................................................................................. 48 2.4.1. A szakképzés meghatározó szereplői a szolnoki paktum területén .................................................... 48 2.4.2. A szakképzés helyzete a szolnoki paktum területén ........................................................................... 50 2.5. A MUNKAVÁLLALÁS STABILITÁSÁHOZ HOZZÁJÁRULÓ HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK............................................................ 51 2.5.1. Családsegítő szolgálat - Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ ........... 52 2.5.2. Kisgyermekek és ellátásukat segítő szolgáltatások ............................................................................ 53 2.5.3. Fogyatékossággal élők és számukra elérhető intézményes ellátások ................................................ 53 2.5.4. Segítő, fejlesztő szervezetek ............................................................................................................... 54 2.5.5. Szolnok Hazavár Program .................................................................................................................. 55 3. GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMFEJLESZTÉSI IRÁNYOK, VÁRHATÓ ÉS JELENLEGI BERUHÁZÁSOK ÉS AZOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSAI .......................................................................................................................... 56 3.1. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI............................................................ 56 3.1.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció .............................................................. 56 3.1.2. Jász-Nagykun-Szolnok Megye gazdasági és foglalkoztatás fejlesztési helyzetelemzése és stratégiája ...................................................................................................................................................................... 57 3.2. SZOLNOK VÁROS KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI ................................................................................... 60 3.2.1. Szolnok Integrált Településfejlesztési Stratégiája............................................................................... 60 3.2.2. Ifjúsági koncepció ............................................................................................................................... 66 3.2.3. Szolnok város Helyi Esélyegyenlőségi Programja ............................................................................... 66 3.2.4. Integrációs Program ........................................................................................................................... 68 3.3. FONTOSABB MUNKAHELYTEREMTŐ BERUHÁZÁSOK................................................................................................. 71 4. HELYZETÉRTÉKELÉS ..................................................................................................................................... 74 5. GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FÓKUSZÚ SWOT ELEMZÉS SZOLNOK VÁROSÁRA.................................. 84 6. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE .............................................................................................................. 86

1

1. Bevezető 1.1. A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatallal konzorciumban kívánja megvalósítani a “Város területén és várostérségben Szolnoki Foglalkoztatási Paktum - Együttműködés Szolnok gazdaságának fejlesztéséért és a szolnoki munkahelyekért” című projektet, a paktum térségében élő munkavállalók képzettségi szintjének növelése érdekében, hogy megvalósuljon az elérhető munkaerő-tartalék aktivizálása és bevonása, aminek eredményeként csökkenhet a munkaerőhiány. Cél, hogy a helyi vállalkozások termelékenysége, hatékonysága, foglalkoztatási képessége javuljon, amellyel a helyi adóbevételek is növekednek, valamint, hogy a képzőintézmények a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudással vértezzék fel az itt tanuló fiatalokat, és a képzési szerkezet illeszkedjen a gazdasági igényekhez, a szakképzés pozícióinak javításával. Mindezekhez kapcsolódó fontos alapvető feltétel, hogy érdemi párbeszéd és jól működő partnerség alakuljon ki a résztvevő szervezetek között. Jelen helyzetfeltáró dokumentum alapján készül a foglalkoztatási stratégia, ami megalapozza a projekt szakmai koncepcióját és vezérfonalát, amely segítségével a paktumban kitűzött célok elérhetővé, megvalósíthatóvá válnak. A dokumentum részletesen kitér a Szolnok városát érintő paktumterület társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének bemutatására, a legfőbb problémák okainak azonosítására és elemzésére. Az elemzés elkészítésének célja egy átfogó helyzetkép bemutatása annak érdekében, hogy a kidolgozandó stratégia egyértelműen az érintett terület adottságaira épüljön, és testreszabott válaszokat tudjon adni a megjelenő kihívásokra. A helyzetelemzés az alábbi fő fejezetekből és kiegészítő dokumentumból áll: Az elemzés földrajzi területének bemutatása: Szolnok városának, mint a paktum területének bemutatása. Helyzetfeltárás és elemzés: A többféle módszerrel és különböző partnerektől (pl. Kormányhivatal) összegyűjtött és a rendelkezésre álló (KSH, TeIR) adatokra, információkra építve elemző leírás a térség jelenlegi társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzetéről. Helyzetértékelés: A SWOT-analízis módszerével a helyzetfeltárás összegzése, amely meghatározza a paktum területének munkaerő-piaci, foglalkoztatási és gazdasági nézőpontú erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A város helyzetének összegzése, feltárva a legfontosabb adottságokat, problémákat és kihívásokat, amelyekre a foglalkoztatási stratégiában fókuszálni kell.

2

Mellékletek: A minél szélesebb körű áttekintés érdekében jelentős mennyiségű adat került összegyűjtésre és elemzésre. A lényegi megállapításokat tartalmazó dokumentum követhetőségének, átláthatóságának az érdekében a felhasznált, de az alapvető érthetőséget és vizualizálást kevésbé szolgáló táblázatok mellékletbe kerültek. Az elemző szövegben több helyütt szereplő, de közvetlenül adatokat nem tartalmazó állítások alátámasztását szolgálják e táblázatok.

1.2. Módszertan A foglalkoztatási helyzetelemzés a különböző forrásokból származó adatokra, információkra épül. Az általános társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzet bemutatásához nyújt információt a különböző statisztikai adatok összegyűjtése. Az elemzés egy része, közhiteles forrásból elérhető (pl. KSH, TeIR, Belügyminisztérium közfoglalkoztatási adatbázisa, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, fejlesztési információk a palyazat.gov.hu honlapról), más része adatigényléssel kérhető meg például a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivataltól, valamint a KSH-tól (demográfiai jellemzők, vállalkozásszerkezet). A helyzetelemzés kidolgozásának részét képezi a releváns dokumentumok feldolgozása és az abban foglaltak legalább közvetett megjelenítése az elemzésben. Felhasználtunk egyfelől szakpolitikai (pl. jogszabályok, módszertani útmutatók, ágazati, fejlesztéspolitikai stratégiák), másfelől a kapcsolódó megyei, járási és városi szintű koncepciók, stratégiák és egyéb fejlesztési dokumentumokat. A vizsgálatot alapvetően Szolnok Megyei Jogú Város területére végeztük el, összehasonlítva a megyei, némely esetben a járási adatokkal is, amely alapot nyújt a térbeli összevetésre, valamint a megyei és a szolnoki paktum közötti szinergia megteremtéséhez, és a megvalósítás során a területi súlypontok azonosításához.

1.3. A szolnoki paktum területe A paktum területe Szolnok Megyei Jogú Városéval megegyezik. Szolnok az Észak-Alföldi Régióban, JászNagykun-Szolnok megyében helyezkedik el, annak megyeszékhelye. Budapesttől 100 km-re, a Tisza partján, a Zagyva torkolatánál fekszik. A város területe 187,24 km2, népessége 72 786 fő volt, népsűrűsége 386,31 fő/km2 volt 2015-ben. A város közlekedés-földrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvező, sőt közlekedési adottságai a megyeszékhelyek körében is a legjobbak közé sorolható. Budapesttel a 4-es számú főút és két nemzetközi jelentőségű vasútvonal (100a, 120a) köti össze, alkalmas mind személy, mind teherszállítást tekintve, a kelet-nyugati irányú belföldi és külföldi összeköttetésre. Két közúti és egy vasúti Tisza-hídja van, további két közúti hidat terveznek (az egyik a 2×2 sávos 4-es főút új elkerülő szakaszán lesz, a várostól északra, a másik egy új, "tömegközlekedésileg" is fontos híd, a várostól keletre). A Tisza vízi útja lehetővé teszi 600-1000 tonnás áruszállító hajók közlekedését. Két repülőtere a légi szállításban játszik szerepet. A 200 hektáros, kisgépek fogadására alkalmas katonai repülőtér előzetes engedély után használható. 3

A jelentős nagyságú kelet-nyugati átmenő forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlődéséhez. A várost elkerülő 4-es út valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérő vasúti iparvágányok tették lehetővé két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését. Ezek a tényezők nagyban segítik, hogy a város társadalmilag és gazdaságilag is az Alföld egyik kiemelkedő centruma legyen.

4

2. Helyzetfeltárás 2.1. Társadalmi helyzetkép Népességszám A Tisza és a Zagyva folyók találkozásánál fekvő Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhelyet, Szolnokot a Tisza fővárosának is nevezik. A hivatalos magyar népszámlálások történetében Szolnok népessége 1990-ben volt a legmagasabb, ekkor még több mint 78 ezer főt írtak össze. Az ezt követő cenzusok egyre kisebb lélekszámot jeleztek, 2011-ben 73 ezer személy élt itt. A legutóbbi két népszámlálás, 2001 és 2011 között 6,0%-kal csökkent a lakónépesség, az országosnál (2,6%) nagyobb mértékben. A megyei jogú városok viszonylatában ez inkább közepes tendenciának mondható, hiszen sokkal biztatóbb, mint a dunaújvárosi, miskolci vagy salgótarjáni 9-12%-os fogyás. De nem tudott ezzel a város bekerülni a 6 legjobb helyzetű megyei jogú város (Érd, Sopron, Kecskemét, Debrecen, Győr és Nyíregyháza) közé, ahol a népesség nőtt a legutóbbi két népszámlálás közötti évtized során.

Szolnok népességének alakulása a népszámlálási adatok alapján

Ezer fő

75,4

80 70

77,6

1990

2001

73,0

63,6

60

48,8

50

39,2

40 30 20

78,3

16,1

17,5

1870

1880

21,1

25,8

29,3

42,8

33,1

37,5

10 0 1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

2011

1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség Adatok forrása: KSH 1. ábra - Szolnok népességének alakulása a népszámlálási adatok alapján - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

2016 elején Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének 19%-a élt a megyeszékhelyen, 54%-a a többi városban, 4,8%-a a nagyközségekben, a fennmaradó 22%-a pedig a községekben. Szolnok lakónépessége 72 333 fő volt, az egy évvel korábbinál 0,6, a 2005. évinél 4,5%-kal kevesebb. 2005– 2015 között a város népessége az országost meghaladóan, de a megyeinél kisebb ütemben csökkent. A város népsűrűsége 11 év alatt a 2005. évi 405 fő/km2-ről 386 fő/km2-re mérséklődött.

5

Ezer fő 80 70 60 50 40 30 20 10 0

A lakónépesség* számának alakulása

35,3

35,2

34,9

34,9

34,8

34,7

34,2

33,9

33,9

33,7

33,5

40,5

40,3

40,1

40,0

39,8

39,8

39,4

39,3

39,2

39,1

38,9

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Férfi

* A 2005-2011 közötti népességszámok a 2001. február 1-jei, a 2012-2015. évi adatok a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok.



2. ábra - A lakónépesség* számának alakulása, december 31. - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

2005 és 2015 között Szolnokon összesen 7111 gyermek született és 9265-en haltak meg. A halálozások száma minden évben felülmúlta az élveszületésekét, a természetes fogyás évente átlagosan 196 fővel csökkentette a település népességszámát. A város születési rátái (ezer lakosra jutó élveszületés) a vizsgált 11 évben – a 2005. és a 2007. év kivételével – nem érték el a megyei átlagot, az országosnál pedig mindegyik évben kedvezőtlenebbül alakultak. A halálozások ezer lakosra vetített értékei 2005– 2015 között mindvégig alacsonyabbak voltak mind a megyei, mind az országos átlagnál.

Ezrelék

Élveszületés

10,0

Halálozás

Ezrelék

Ország Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok

2015

2014

2013

2012

2011

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

7,0

2010

7,5

2009

8,0

2008

8,5

2007

9,0

2006

9,5

2005

15,5 15,0 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 12,0 11,5 11,0 10,5 10,0

Ország Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok

3. ábra - Ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

6

A természetes népmozgalmi folyamatok mellett a ki és beköltözések egyenlegének alakulása is hozzájárult a lakónépesség számának csökkenéséhez. 2001–2011 között Szolnokon az évi 500–700 élveszületés mellett 800–900 halálozás volt jellemző. Az elmúlt két népszámlálás közötti időszakban a halálozások száma 1700-zal meghaladta az élveszületésekét. A vándorlási különbözet szintén csökkentette a lakosok számát, mivel közel 3 ezer fővel többen költöztek el a városból, mint amennyien odavándoroltak, így ténylegesen 4700 fővel fogyott a lakónépesség. Összességében a 11 év során 38 401 személy telepedett le Szolnokon, és 39 101-en költöztek el onnan, emiatt évente átlagosan 64 fővel fogyott a népesség. Ezzel a megyei jogú városok körében vizsgálva Szolnok a középmezőny aljában helyezkedik el, ezzel együtt látható: a természetes fogyás (tehát a halálesetnek a születésekét meghaladó száma) és a költözések (tehát a távozó népesség száma nagyobb a beköltözőkénél) együttesen eredményezik a népesség fogyását Szolnokon. Ez a tendencia nem egyedi: a fent említett hat, növekvő népességű megyei jogú város kivételével mindenütt ez a folyamat figyelhető meg. 2015-ben 3758-an választották új lakóhelyüknek a megyeszékhelyet. A legtöbben Jász-NagykunSzolnok (49%) és Pest megyéből (13%), valamint a fővárosból (12%) érkeztek. Településszinten vizsgálva Abony, Törökszentmiklós, Zagyvarékas, Rákóczifalva, Újszász és Tószeg településekről költöztek a legnagyobb számban Szolnokra. Ugyanebben az évben 3766-an hagyták el a várost, legtöbbjük (41%-uk) a megyén belül költözött el másik településre, 19%-uk Budapestre és 14%-uk Pest megyébe vándorolt el. Az elvándorlás iránya a bevándorlás szempontjából kibocsátó településekhez hasonló volt, azaz a legtöbben ugyanazon településekre költöztek el Szolnokról, mint ahol a városba érkező új lakók korábban éltek.1

Korösszetétel Az európai társadalmak egyik fő jellemző demográfiai kihívása az öregedés. A 65 évesek és idősebbek népességen belüli arányának növekedése, valamint a várható élettartam emelkedése következtében egyre többen tartoznak a legidősebbek (a 80 év felettiek) közé. Ehhez járul hozzá a fiatalok számának és arányának csökkenése, ami szintén fontos tényező a népesség elöregedésében. A 2005. év óta eltelt bő egy évtizedben Szolnok népességének korösszetétele – az országoshoz és a megyeihez hasonlóan – lényegesen módosult. A legjelentősebb változás a gyermekkorúak és az időskorúak arányában tapasztalható. A gyermekkorúak részaránya 1,4, a felnőttkorúaké 2,8 százalékponttal csökkent, ugyanakkor 4,2 százalékponttal gyarapodott a 65 éves és idősebb népesség aránya.

1

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

7

2015

2005

A népesség korösszetételének megoszlása, december 31. Szolnok

15,0

70,0

15,0

Jász-Nagykun-Szolnok megye

16,1

67,4

16,5

Ország

15,4

68,8

15,8

Szolnok

13,6

67,2

19,2

Jász-Nagykun-Szolnok megye

14,6

66,4

19,0

Ország

14,5

67,2

18,3

0%

10%

20%

30%

0 -14 éves

40%

50%

15 - 64 éves

60%

70%

80%

90% 100%

65 éves és idősebb

4. ábra - A népesség korösszetételének megoszlása, december 31. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

A munkaerő-piaci szempontból aktívnak számító 15–64 éves népesség demográfiai értelemben vett eltartási terhei nőttek a népesség életkor szerinti összetételében bekövetkezett változások hatására. A gyermeknépesség eltartottsági rátája 2005-ről 2015-re 1,2 százalékponttal mérséklődött, miközben az időseké 7,1 százalékponttal növekedett. Az öregedési folyamat kedvezőtlen hatását mutatja, hogy 2015. év végén, Szolnokon száz gyermekkorúra 141 időskorú jutott (mely érték mind a megyeinél, mind az országosnál kedvezőtlenebb) a 2005 év végi 100-zal szemben. Az idős népesség eltartottsági rátája 2015 végén – a megyeivel megegyezően – 28,6% volt, vagyis kevesebb, mint 4 aktív korú állampolgár jutott minden 65 évesre vagy annál idősebbre. Ezek az adatok a megyei jogú városok viszonylatában átlagosnak számítanak az idős népesség tekintetében, a gyereknépesség eltartottsági rátája azonban a kedvezőbbek közé számít.

1. táblázat - Eltartottsági ráta, öregedési index az év végén - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) Megnevezés

Szolnok

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Ország

2005

2015

2005

2015

2005

2015

A gyermeknépesség eltartottsági rátájaa)

21,5

20,3

23,9

22,0

22,4

21,6

Az idős népesség eltartottsági rátájab)

21,5

28,6

24,5

28,6

22,9

27,2

Eltartottsági rátac)

43,0

48,9

48,4

50,5

45,4

48,7

Öregedési indexd)

99,9

141,0

102,7

130,1

102,4

126,1

8

a) A 0-14 éves népesség a 15-64 éves népesség százalékában b) A 65 éves és idősebb népesség a 15-64 éves népesség százalékában c) A 0-14 éves és a 65 éves és idősebb népesség a 15-64 éves népesség százalékában d) A 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség százalékában

Szolnok népességének nemek szerinti összetétele 2005–2015 között minimálisan változott, kissé erősödő nőtöbblet jellemzi a várost. A férfiak száma 11 év alatt 5,2, a nőké mérsékeltebben, 3,9%-kal fogyott. 2015-ben ezer férfira 1162 nő jutott (2005-ben 1147).2

85-X 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

Férfi

2006. január 1.

3 500 2 500 1 500

500

500



85-X 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

1 500 2 500 3 500



Férfi

2016. január 1

3 500 2 500 1 500 500



500 1 500 2 500 3 500



5. ábra - Szolnok népessége nem és korcsoport szerint - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

Iskolázottság Az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi-gazdasági változások hatására a népesség iskolázottsági szintje dinamikusan növekedett. A magasabb iskolai végzettség előfeltétele a kedvezőbb munkaerőpiaci pozíciók megszerzésének is, ezért ez nagyon jelentős folyamat a foglalkoztatási folyamatok szempontjából. A népesség iskolázottsági szintjének javulását mutatja, hogy 2011-ben az előző népszámlálás időpontjához képest csökkent a legfeljebb 8 vagy annál alacsonyabb évfolyamot befejezettek aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűeké.

2

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

9

Szolnokon a 7 éves és idősebb népesség 20%-ának (14 ezer főnek) a legmagasabb végzettsége az általános iskola 8 osztálya volt. Legmagasabb végzettségként az általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya 6,2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az előző népszámlálás idején, és 1%-kal alacsonyabb a többi megyei jogú város átlagánál, ami egy kedvező adat. Szintén a 7 évesnél idősebb népesség körében vizsgálva 16%-uk (11 ezer fő) érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezett, ami 1,4%-kal magasabb a 10 évvel előtti értékeknél, és alacsonyabb a többi megyei jogú városénál, ami szintén pozitív értéknek tekinthető, hiszen a magasabb végzettséggel bírók aránya emelkedik ezen értékek csökkenésével párhuzamosan. A 7 évnél idősebbek közül 33% (23 ezer fő) érettségivel rendelkezett az utolsó népszámlálás idején, ami közel 4%-os növekedés egy évtized alatt. Országos szinten 28%-ra, a megyei jogú városokban 32%ra nőtt eközben a csak érettségizettek aránya. A szolnoki érték tehát igen magasnak tekinthető, Miskolc és Eger előzi le csak a várost, a maguk 35%-os értékeivel. 2001 és 2011 között országosan 10%-ról 16%-ra, a megyei jogú városokban átlagosan 13%-ról 20%-ra nőtt a diplomások aránya a 7 éves és idősebb népességen belül. A megyei jogú városok között a diplomát szerzettek arányában mutatkozik a legnagyobb különbség: míg a felsőfokú végzettségűek hányada Szegeden meghaladja, Veszprémben, valamint Egerben pedig megközelíti a 23%-ot, addig Tatabányán nem éri el, és Hódmezővásárhelyen is alig múlja felül a 13%-ot. Szolnokon ez az érték 21% tehát kifejezetten kedvező érték. Több mint 14 ezer fő rendelkezett 2011-ben diplomával Szolnokon. Annak ellenére, hogy csökkent a város lélekszáma, 2011-ben 3700 fővel több embernek volt főiskolai, egyetemi végzettsége, mint 2001-ben, ami 6,2 százalékponttal nagyobb volt, mint 2001-ben. Összességében azt mondhatjuk, hogy Szolnok város társadalmának a képzettségi szintje magasabb mind a megyei, mind az országos átlagnál, de a többi megyeszékhely viszonylatában is irigylésre méltóan kedvező értékeket mutat. Némiképp más módszerrel vizsgálva is hasonló eredményekre jutunk. Ahhoz ugyanis, hogy el tudjuk képzelni a felnőtt népesség iskolázottsági arányait, a fenti, 7 év feletti népességre viszonyítás helyett érdemes azt megnézni, hogy a megfelelő életkori csoportokban milyen az egyes iskolatípusokban sikeresen teljesítők aránya. Tehát 15 év felettiek közül mennyien fejezték be az általános iskolát, a 18 év felettiek közül hányan érettségiztek, és a 25 évnél idősebbek közül mennyi embernek van diplomája. A betöltött kor alapján megszerezhető iskolai végzettségek tekintetében ugyancsak viszonylag kedvező a kép. 2011-ben Szolnokon a 15 éves és idősebb népesség 97%-ának volt meg az általános iskola 8 osztálya. A 18 éves és idősebb népesség 61%-a rendelkezett érettségivel, ami már szinte alapkövetelmény a fiatalabb generációknál. A nőknél nagyobb az érettségizettek aránya, mint a férfiaknál. A 25 éves és idősebbek körében a lakosság 26%-a szerzett főiskolai, egyetemi végzettséget. Ez utóbbiaknál a férfiak helyzete volt kedvezőbb.3

3

Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

10

2. táblázat - A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában, 2011* - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

Szolnok

Jász-Nagykun-Szolnok megye

férfi



összesen

férfi



összesen

férfi



összesen

10 éves és idősebb: az általános iskola első osztályát sem végezte el

0,3

0,4

0,4

0,6

0,9

0,7

0,5

0,6

0,6

15 éves és idősebb: elvégezte legalább az általános iskola 8 évfolyamát

98,4

95,9

97,0

95,4

90,5

92,8

96,9

93,5

95,1

18 éves és idősebb: legalább érettségizett

59,1

63,4

61,5

36,7

43,0

40,0

45,5

52,1

49,0

25 éves és idősebb: egyetemet, főiskolát végzett

26,1

25,3

25,7

12,2

14,2

13,3

18,2

19,7

19,0

Megnevezés

Ország

*A 2011. évi népszámlálás adata.

Szolnokon az alapfokú, a középiskolai és a felsőfokú végzettségűek is magasabb képzettségi szintet értek el, mint a megyében és országosan. A különbség különösen a diplomásoknál volt szembetűnő, akiknek az aránya Szolnokon a megyei átlaghoz képest 12, az országoshoz viszonyítva 6,7 százalékponttal volt magasabb.

Összegezve a legutóbbi népszámlálási adatokat elmondhatjuk, hogy:   

100-ból mindössze csak 3 embernek nem volt meg az általános iskolai végzettsége a 15 év felettiek körében; 10-ből 6 felnőttnek van érettségije, ami azt jelenti, hogy a fiatalabbak körében ennél is sokkal jobb a helyzet; A 25 év felettiek körében minden negyedik felnőttnek van diplomája. Ez országos viszonylatban is kiemelkedően jó érték.

Jövedelmi helyzet 11

A lakosság jövedelmi viszonyaira vonatkozóan a népszámlálásnál frissebb adatok is rendelkezésre állnak. A vállalkozások szolnoki telephelyein4 teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2015-ben havonta átlagosan bruttó 241 ezer (tehát megközelítőleg nettó 160 ezer) forintot kerestek, a JászNagykun-Szolnok megyeinél 16%-kal többet, az országosnál pedig 5,8%-kal kevesebbet. Ez utóbbi adat értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az országos átlagot a főváros értékei jelentősen megemelik. Ennek “kivonásával” keletkező “vidéki országos átlagot” Salgótarján és Hódmezővásárhely kivételével a megyei jogú városok mindegyike, tehát Szolnok is felülmúlja. A legmagasabb havi bruttó átlagkereset Szolnokon 

a pénzügyi szolgáltatás, valamint



az információ és kommunikáció ágakban alkalmazásban állókra volt jellemző.

Legkevesebbet 

a vendéglátással foglalkozó vállalkozások dolgozói keresték. Ezek az arányok megfelelnek az országos és megyei, valamint a többi megyei jogú város arányainak.

3. táblázat - A vállalkozások szolnoki telephelyein* teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, 2015** - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) Megnevezés

Ft/fő/hó

Ebből: feldolgozóipar energiaipar víz- és hulladékgazdálkodás építőipar kereskedelem szállítás és raktározás vendéglátás információ és kommunikáció pénzügyi szolgáltatás tudományos és műszaki tevékenység adminisztratív szolgáltatás

241 476 240 418 294 381 234 813 203 968 209 719 240 968 148 281 352 828 429 451 257 106 174 120

Összesen

Bruttó átlagkereset az összes vállalkozás átlagának %-ában 100,0 99,6 121,9 97,2 84,5 86,8 99,8 61,4 146,1 177,8 106,5 72,1

* Az adatok az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. A területi bontás a munkavégzés telephelye szerint történt. A 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások, valamint a mezőgazdasági főtevékenységű vállalkozások adatai a székhelyük területén szerepelnek. **Előzetes adatok.

4

Lásd: 3. táblázat alatti megjegyzés

12

Az előbbinél tágabb vonatkozási körben, konkrétan a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek telephely szerinti adatai alapján 2014-ben Szolnokon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a legtöbb gazdasági ágban meghaladta a megyei átlagot. Az egészségügyi szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás, a tudományos és műszaki tevékenység, a művészet és szabadidő valamint az ingatlanügyek gazdasági ágakban legalább 20%-kal többet kerestek a megyeszékhelyen, mint Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az országos átlagot viszont csak néhány nemzetgazdasági ágban sikerült elérni, az elmaradás mértéke az információ és kommunikáció területén (37%), a közigazgatásban (27%) és a tudományos és műszaki tevékenységet végzőknél (25%) volt a legmagasabb. (Ez részben magyarázhatja a munkavállalók és munkáltatók egymásra találásának nehezítettségét is, legalábbis ezen területeken, amennyiben jelentősen eltérnek egymástól a kért és az ajánlott bérek.) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján 2015-ben Szolnokon 34 911 főnek keletkezett személyijövedelemadó-köteles jövedelme. Az adózók száma hullámzóan alakult: 2008 után a gazdasági válság következtében a városban egyre kevesebben fizettek személyi jövedelemadót, a tendencia csak 2013-ban fordult meg, 2015-ben viszont ismét kevesebben voltak, mint egy évvel korábban. Az adózók létszámát a foglalkoztatási helyzet, a népesség számának, ezen belül a munkaképes korúak arányának alakulása egyaránt befolyásolja. A 2005–2015 közötti időszakban a foglalkoztatási helyzet javulása részben ellensúlyozta a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatását, így – a gazdasági válságot követő hullámvölgyet leszámítva – az adófizetők népességen belüli aránya is növekedett. 2015-ben Szolnokon ezer lakosonként 483 fő fizetett személyi jövedelemadót, a tíz évvel korábbihoz viszonyítva 10 fővel, a gazdasági válságot követő 2011–2012. évi mélyponthoz képest pedig 11 fővel többen. Fő/ezer lakos 550

A személyi jövedelemadót fizetők számának alakulása

500 450 400 350 300 250 200 2005

2006

2007

2008

Szolnok

2009

2010

2011

Jász-Nagykun-Szolnok megye

2012

2013

2014

2015

Ország

6. ábra - A személyi jövedelemadót fizetők számának alakulása - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

13

Az adófizetők népességen belüli aránya 2005 és 2015 között Szolnokon kisebb mértékben emelkedett, mint a megyében és az ország egészében, melynek következtében csökkent a város előnye. Míg 2005ben az ezer lakosra jutó adófizetők száma Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlagot 20, az országost pedig 11%-kal meghaladta, addig 2015-re a különbség 5,2, illetve 4,7%-ra mérséklődött. Mint sok más érték, a megyei jogú városok viszonylatában ez is a középmezőnyben tartja Szolnokot. 2015-ben Szolnokon egy adófizetőnek átlagosan 2.360 ezer forint személyijövedelemadó-alapot képező jövedelme keletkezett, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlagnál 26, az országosnál pedig 8,4%kal több.

% 35

Szolnok egy adófizetőre jutó SZJA-alapot képező jövedelmének többlete a megyei és az országos átlaghoz képest, %

30 25 20 15 10 5 0 2005

2006

2007

2008 2009 2010 2011 2012 Jász-Nagykun-Szolnok megye Ország

2013

2014

2015

7. ábra - Szolnok egy adófizetőre jutó SZJA-alapot képező jövedelmének többlete a megyei és az országos átlaghoz képest, % - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

A 2005 és 2015 közötti években a jövedelmek esetében is mérséklődött a város előnye. 10 év alatt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez képest 4,0, az országoshoz viszonyítva pedig 3,0 százalékponttal csökkent az egy adózóra jutó személyijövedelemadó-köteles jövedelmek többlete.5

5

Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

14

Sérülékeny társadalmi csoportok A helyi társadalmak mindegyikében meghatározhatóak azok a lakossági csoportok, amelyek helyzete, körülményeik, adottságaik a többiekéhez képest rosszabbak. E csoportok fő jellemzőinek áttekintését indokolja, hogy a megfelelő válaszok, beavatkozások meghatározását segítheti ez az összegzés. Romák A szolnoki cigányság a város legnépesebb nemzetiségi csoportja, lélekszámukat a helyi becslések 67.000 fő közöttire, a népességen belüli arányukat 10 % körülire teszik. A 2011. évi népszámláláskor megközelítőleg 1700 fő vallotta magát a cigány/roma nemzetiséghez tartozónak. A hivatalos statisztikák és a tényleges létszámok közötti eltérés oka nem csak az etnikai hovatartozásról való önkéntes nyilatkozattétel iránti szándék kiszámíthatatlansága. A városban nagy arányban élnek rokonaiknál „szívességi beköltözők” akik közül sokan végleg a városban telepednek le, ennek folyamata, időbelisége kiszámíthatatlan. A szolnoki cigány/roma társadalom - a többségi társadalomhoz hasonlóan - rendkívül tagolt. A ma már javarészt asszimilálódott értelmiség ugyanúgy jelen van, mint a mélyszegény csoportok. Ez utóbbi réteg alkotja a szolnoki cigány lakosság többségét. A város cigány/roma populációjában megtalálható a hazai cigányság nyelvi-beszélő csoportjainak mindhárom népcsoportja, azaz a romungrók (magyar cigányok), az oláh (lovári, másáró) cigányok, valamint a beás (balajáró) cigányok. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat korábbi adatai szerint a romák csaknem kétharmada romungró, közel egyharmada oláh cigány, a beás cigányok aránya csupán 2-3 százalék, ám ez megfelel az országosan jellemzőnek. A cigány/roma nemzetiségen belül a 86 % még mindig a létminimum alatt él. A cigány/roma származású munkavállalók a munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorulnak. A roma népesség 50 %-a munkanélküli, amely adat önmagában nehezen értelmezhető. Tíz évvel ezelőtti kutatási eredmények szerint a nem roma népességen belül 10 % volt a nem roma munkanélküliek aránya, míg a romáknál ez az arány 3,5-szer magasabb volt. Az 50%-os arány tehát nagyon félrevezető adat, bár a 3,5-szeres (35%-os) érték is nagyon magas. Állandó állása a romáknak az RNÖ adatai szerint 2016-ban 16%-uknak volt. (További részletes munkaerőpiaci elemzés lejjebb.) Valamilyen szociális transzfert, ellátást, járadékot 20 % - uk kap, 14 %-uk GYES-en van, tehát összesen 34%-uk. E csoport “túlsegélyezettségének” megítéléshez érdemes figyelembe venni, hogy a teljes szolnoki népesség 29%-a inaktív kereső, tehát valamilyen szociális transzferben (ellátásban, nyugdíjban, járadékban, stb.) részesül. Összevetve tehát a foglalkoztatottsági adatokat az ellátásokkal, látható, hogy a roma népesség nagy arányban ellátatlan, és mind foglalkoztatási helyzetük, mind szociális transzferekben való érdemi részesítésük javítása óriási változásokat hozhat életminőségükben.

15

Mindeközben fenti értékek nem vethetőek össze automatikusan a nem-roma többségi társadalom hasonló értékeivel, hiszen a roma népesség várható élettartama lényegesen alacsonyabb a nem romákénál, így a magasabb gyermekgondozási ellátottsági arány részben a fiatalabb populációval magyarázható, és a cigányok nagy része nem éri meg a nyugdíját.

A cigány/roma népesség iskolai végzettsége rendkívül alacsony, többnyire általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. A 15 évnél idősebbek 70 %-a végzi el az általános iskolát, ami mint fent látható volt, sokkal rosszabb érték a városi 97%-os értéknél. A 60 évnél idősebbeknek ugyanakkor csupán 4 %-a rendelkezik alapfokú végzettséggel, tehát majd húszszorosára nőtt az iskolázottsági szintje a roma népességnek kevesebb, mint 50 év alatt! Ennek a tendenciának a további segítése elengedhetetlenül szükséges az érintett csoport életminőségének és integrációjának érdekében. Körükben rendkívül alacsony a magasabb iskolai végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezők aránya. Érettségi nélküli szakmai oklevele megközelítőleg 8,7 %-nak van, magasabb iskolai végzettség nélküli érettségije 2,5 %-nak, felsőfokú oklevelet 0,5 % szerzett. Összevetve a város roma és teljes népességre jellemző értékeit:   

általános iskolát 100-ból 97 szolnoki végezte el a 15 évnél idősebbek között, a romák körében 70 fő; 100-ből 60 felnőttnek van érettségije Szolnokon, a romák körében ez az érték nem éri el a 3 főt. A 25 év felettiek körében minden negyedik szolnoki felnőttnek van diplomája, a romák esetében ez minden kétszázadik embernek sikerül csupán.

Annak ellenére van ez így, hogy a cigány/roma fiatalok tanulási hajlandósága egyre erősebb az idősebbekénél, a legtöbben nagyon szeretnék az általános iskolát befejezni, gépkocsivezetői jogosítványhoz jutni, illetve szakképző iskolát vagy OKJ-s tanfolyamot végeznének el szívesen. Érettségit vagy felsőfokú végzettséget azonban “csak” 10 % alatti arányuk tervez megszerezni. Ez az elköteleződés, hogy minden tizedik roma fiatal szeretne érettségizni vagy diplomát szerezni, elképesztően erős igényt jelez a jelenlegi realitásokhoz képest, hiszen több mint háromszor annyian szeretnének tanulni, mint amennyien eddig az elődeiknek sikerült. Ezt a tanulási igényt mindenképpen ki kell aknázni a paktum megvalósítása során. A rendszerváltást követően a munkaképes korú cigányoknak/romáknak több mint a fele veszítette el állását, amely helyzet több más, a rendszerváltás veszteseiként leírható csoporthoz hasonlóan máig nem tudott teljes körűen konszolidálódni. A 2011. évi Népszámlálási adatok alapján 15 %-ukat foglalkoztatták, amely a megyei átlag felét sem éri el, miközben körükben a munkanélküliek és eltartottak aránya a megyei átlag kétszerese. Az iskolázatlan és szakképzetlen cigányok/romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak.

16

Jelenleg a cigány/roma identitás nyilvántartására szigorú keretek közt van lehetőség. A legnehezebben leküzdhető hátrány többek közt a velük szembeni előítélet, ami ellen a munkáltató elsősorban alkalmazásukkal, valamint az egyenlő bánásmód minden területen történő tiszteletben tartásával tehet. Az előítéletek masszívak, hiába több személyesen megélhető pozitív élmény, sikeres élettörténetek és fejlesztések, és az előítéleteket sok esetben cáfoló statisztikák. A cigányokkal kapcsolatos negatív attitűdök kapcsán nagyon fontos tekintetbe venni, hogy számtalan probléma, amely a cigányságot érinti, nem etnikai származásukkal áll összefüggésben. A munkanélküliség, valamint a közvélemény által rettentően felülbecsült szociális transzferekből való részesedés alacsony mértéke, a szociális ellátások igen alacsony összegei a mélyszegénység és nagymértékben a rossz egészségi állapot okozói. A lakóhelyi és oktatási szegregáció, az eltartottak magas aránya, ami sok esetben az idősek ellátatlanságából is fakad, a munkaerő-piaci integráció akadálya. Az oktatási szegregáció és az előítéletek együttese az alacsony iskolázottsági szintek fennmaradásához vezetnek, ami ennek a negatív spirálnak a fenntartója leginkább. A mélyszegénység által érintett nem roma csoportok helyzete gyakorlatilag azonos a cigányságéval, ami jelzi e problémák etnikai hovatartozástól függetlenül is jelen lévőségét. Az alacsonyan iskolázott, nehéz körülmények között élő, motivációját vesztett állástalan emberek foglalkoztatásba vonása fontos és kiemelt figyelmet érdemlő probléma Szolnokon, ezen belül kifejezetten a cigány származású érintetteké. Ezt felismerte Szolnok város önkormányzata, ennek eredményeként született meg az Integrációs program is, valamint a problémák iránt jelentős érzékenységet mutató és konstruktív megoldásokat kereső attitűdöt jelző egyéb helyi stratégiai dokumentumok és program is. A tartósan munkanélküli emberek, közöttük kiemelt figyelemmel a romák foglalkoztatásának segítését az önkormányzat egy közfeladat ellátási szerződés alapján együttműködő civil szervezettel kívánja elősegíteni, a Kornéliusz Háza Missziós Egyesülettel.

Fogyatékossággal élő, egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű emberek A fogyatékosság hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A fogyatékosság egy változó fogalom, bárki bármikor fogyatékossá válhat. A fogyatékosság nem betegség, hanem egy állapot, ami a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következményéből adódik. Ezen akadályok gátolják a fogyatékos személyt a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos eséllyel történő részvételében. A fogyatékossággal élők körét jogszabály, az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról című írja le: „Az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.”

17

Országos adatok szerint a népesség közel 5%-a tekinti magát fogyatékossággal élőnek, ennél jóval nagyobb arányú, ennek háromszorosa azoké, akik tartósan egészségkárosodottnak tartják önmagukat. Közülük sokan a népszámlálás kérdéseire adott válaszukban tanulásban vagy munkavállalásban akadályozó tényezőként tekintenek fogyatékossággal élést eredményező illetve egészségi problémájukra. Szolnok városának 2016. évben felülvizsgált esélyegyenlőségi programja szerint egy célzott, 2012. évi KSH kutatás adatai alapján Szolnok városában több mint ezer, fogyatékossággal élő ember él. 4. táblázat - Fogyatékossággal élő személyek - Forrás: KSH, 2012. évi célzott adatgyűjtés Fogyatékosság típusa Mozgássérült Alsó, felső végtag hiánya Egyéb testi fogyatékos Gyengénlátó Egyik szemére nem lát Vak Értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket, siket-néma, néma Beszédhibás Egyéb

Jász- NagykunSzolnok megye (fő) 12071 718 1297 2309 861 330 2669 1933 298 299 6543

Szolnoki Kistérség (fő) 2788 197 316 627 241 75 395 558 60 89 1838

Szolnok város (fő) 1365 106 184 331 137 53 185 310 39 47 1160

Egy ezt megelőző helyi adatfelvétel szerint (forrás: HEP) a fogyatékossággal és tartós egészségkárosodással élők (tehát a fentinél egy bővebb csoport) korösszetétele több következtetésre is lehetőséget ad. Egyrészről jól látható az életkor előrehaladtával az érintettségek növekvő száma, másrészről jelentős számú aktív korú érintett ember él a városban. 15- és 29 év között 413 fő, 30-39 közötti korosztályban 261 fő, 40-49 között 642 fő és 50-59 kor között 912 fő tartozik e csoportba. Szintén az esélyegyenlőségi programot idézve láthatóvá válik, hogy e csoport foglalkoztatási potenciálját nem csupán egészségi állapotuk, de iskolázottságuk szintje is szűkíti. “A városunkban fogyatékossággal élők több mint fele csak általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, középfokú tanulmányait 34 százalékuk fejezi be és csupán 8 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. ” Az ő esetükben életminőségük javításának is alapvető feltétele lehet, ha számukra, állapotuknak megfelelő foglalkoztatási lehetőséget találhatnak. E csoport tagjai közül kerülhetnek ki a potenciális munkavállalók is. Azért is fontos ez a csoport a város munkaerőpiaca szempontjából, mert megyei összevetésben is alacsony a szolnoki és környékbeli munkáltatók körében a fogyatékossággal élő munkavállalók alkalmazása iránti hajlandóság. Az egészségi állapotuk, adottságaik miatt segítségre szoruló emberek között sokan nem tudnának munkát vállalni, ám ahhoz, hogy őket gondozó családtagjuk munkavállaló lehessen, szükségük van a feladataikat átvállaló segítő intézményekre. (Erről lásd később.)

18

2.2. Gazdasági helyzetkép 2.2.1. Szolnok, mint megyei jogú város jelentősége a gazdasági térben A megyei jogú városok gazdasági szempontból is jelentős szereplők Magyarországon, 2012-ben például a bruttó hazai termék, azaz az országos gazdasági “kibocsátás” (a GDP) közel kétharmadát (63,87 %-át) a 24 megyei jogú város, Budapest nélkül a 23 város a GDP közel egyötödét 19,06%-át adta. Történelmi előzmények, az elcsatolt országrészek meghatározó városközpontjainak hiánya és egyéb okok, mint például az ország közlekedési hálózatainak sugarassága, stb. alapozzák meg közel másfél évszázada Budapest kimagasló gazdasági jelentőségét. E jelenség ugyanakkor nem értékeli le a megyei jogú városok jelentőségét, ellenkezőleg, felértékeli azok szerepét az ország kiegyensúlyozott gazdasági fejlődése szempontjából. Minden megyében a megyeszékhely gazdasági teljesítménye meghatározza az egész térség gazdasági teljesítményét, ezért növekedési pályájuk felívelése minden érintett település számára jelentőséggel bír. A megyei jogú városokban termelt 1 lakosra jutó GDP lényegesen magasabb, mint az országos átlagérték, és mintegy 75 %-kal meghaladja azt. Meglepő azonban, hogy a 24 városból mindössze 4 város fajlagos GDP-je magasabb, mint az országos átlag, s ennek a 4 városnak a GDP-je magasabb, mint a megyei jogú városok átlaga. Ez a négy város Budapest, valamint Székesfehérvár és Dunaújváros a Közép-Dunántúli régióból, valamint Győr a Nyugat-Dunántúli régióból, ahol Győr fejlettsége kiemelkedő. A legkevésbé fejlett Tatabánya az országos átlag 90,3 %-a, a megyei jogú városokhoz viszonyítva 51,7 %, ezzel a 9. helyet foglalja el a rangsorban, ahol Szolnok az alsó-középmezőnyben található. A társas vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték a 24 megyei jogú városban 40 és 100 % között szóródik (a 100 % lehetséges, mert a becsült GDP a városban előállított érték, a társas vállalkozások adata székhely szerinti). A 24 városból ez az arány 10 városban 50 és 70 % között szóródik. A társas vállalkozásokban előállított hozzáadott érték alakulása jellemző a város gazdaságának egészére, azzal a különbséggel, hogy a nem versenypiacon működő szervezetek és ágazatok teljesítménye kiegyensúlyozza a piaci területek nagyobb érzékenységét. Ez azt is jelenti, hogy a piaci szektor nagyobb érzékenysége miatt gyorsabban reagál a változásokra, nagyobb az esélye a növekedésre, ezért ésszerű a hatásokkal azt célozni. Ez a városfejlesztés és a helyi foglalkoztatáspolitika (a foglalkoztatási paktum) vezérelveként fogalmazható meg. A jegyzett tőke alakulása is követi a gazdaság alakulása a megyei jogú városok átlaga bizonytalan értékű adat, mert több városban megkérdőjelezhető a jegyzett tőke közölt értéke. Reálisabbnak tűnik, hogy 2000 Ft értékkel bíró városok közé tartozik Békéscsaba, Eger, Kecskemét, Nagykanizsa, Sopron, Szolnok, tehát ez inkább az átlagot képviseli. Érdekes az, hogy a társas vállalatok jegyzett tőkéje 2013ban és 2014-ben tovább csökkent, s már alacsonyabb, mint a vizsgált időszakban bármikor. Tőkehiányra következtetni a hitelviszonyok elemzése nélkül nem lehet. Mégis általános nézet, hogy a városoknak, de az egész nemzetgazdaságnak tőkenövelésre, elsősorban a termelő tőke növelésére van szüksége. Ez a nézet igaz a tőkehatékonyság növelése szempontjából is.

19

Magyarországon a nagyvállalatok, amelyek többsége külföldi tulajdonban van, versenyképesek. A város (és városkörnyék) versenyképességének megóvása érdekében szükséges a nagyvállalatok jelenlétének stabilizálása, számuk növelése. Ez általában helyi, városi eszközökkel korlátoltan lehetséges, szükséges hozzá kormányzati támogatás is. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a mikro vállalkozások aránya túl nagy, a kis és középvállalkozások aránya viszont kicsi. Versenyképességük, termelékenységük is rosszabb, mint külföldi versenytársaiké, nem csak az európai centrum országokhoz képest, de még Szlovákiához és néhány más, kevésbé fejlett európai országhoz képest is. Fontos feladat annak támogatása, hogy a mikro vállalkozások kis- és középvállalkozásokká fejlődjenek. A kategóriát váltott vállalkozásoknak a pozíciójukat erősítő támogatásra van szükségük. Külön feladat a meglevő kis-és középvállalkozások versenyképességének javítását szolgáló támogatások azonosítása és megszervezése. Ezek a támogatások elsősorban a piacszerzés, a pénzügyi stabilitás, a K+F területén és a minőségi munkaerőhöz való hozzájutás miatt szükségesek. A támogatások kezdeményezése, összehangolása a foglalkoztatási paktum eszközeivel is szükséges illetve lehetséges. A megyei jogú városok átlagos termelékenységi szintje 2012-ben (10.083.741 Ft/fő volt. Az átlagnál magasabb termelékenység csak Győrben (15.536.357 Ft/fő) és Budapesten (12.340.490 Ft/fő) volt. A legalacsonyabb a termelékenységi szint Salgótarjánban volt (3.317.209 Ft/fő). Szolnok termelékenységi szintje hozzávetőlegesen 3.454.143 millió Ft/fő volt, amely a megyei 3.465.800 Ftnál is alacsonyabb volt. Ez minőségi munkahelyek fejlesztésével javítható, amihez az itt élők iskolázottsága biztosít alapot, helyi foglalkoztatásuk illetve vállalkozóvá válásuk segítése, valamint a kisebb vállalkozások megerősítése segítheti hozzá a várost.

2.2.2. Vállalkozásszerkezet Szolnok közvetlen gazdasági kisugárzása elsősorban a megyén belül érzékelhető. Gazdaságának motorjaként működő vállalkozásokat vizsgálva főbb jellemzőik alapján képet kaphatunk a megyeszékhely gazdasági helyzetéről, potenciáljáról. A város gazdaságának gerincét a szolgáltatási szféra adja. A termelő ágakban működő vállalkozások gazdaságban betöltött szerepe sem elhanyagolható, habár a város összes vállalkozásán belüli súlyuk elmarad a megyei és az országos átlagtól. Szolnoki székhellyel 2015. december végén 12 665 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A megyei (93%) és az országos (92%) átlagnál kisebb arányuk, 90%-uk vállalkozás volt. Az állami és önkormányzati feladatokat 35 költségvetési szerv látta el. A megyeszékhelyen a megyei és az országos átlagnál is élénkebb a civil aktivitás: összesen 1213 nonprofit szervezetet regisztráltak a városban, amelyek együttesen a gazdasági szervezetek 9,6%-át alkották.

20

Szolnokon 2014-ben 5.171 vállalkozás, a regisztrált vállalkozások 45%-a (országosan 38, Jász-NagykunSzolnok megyében 33%-a) tartozott a működő vállalkozások6 közé. Megyei kitekintésben Szolnokon magas a vállalkozási kezdeményezőképesség: miközben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának közel egyötöde élt a megyeszékhelyen, a működő vállalkozások háromtizedét jegyezték itt.

5. táblázat - A működő vállalkozások száma, 2014 - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

Megnevezés

Összesen

2005 = 100,0

Megoszlás, %

A társas vállalkozások aránya, %

Működő vállalkozás egy km2-re

ezer lakosra

Szolnok

5 171

79,3

0,8

52,6

28

71

Jász-NagykunSzolnok megye

17 270

82,7

2,6

44,6

3

45

Ország összesen

652 057

92,1

100,0

58,3

7

66

A városban egy négyzetkilométeren átlagosan 28 vállalkozás működött, 9-szer több, mint a megyében, és 4-szer több, mint országosan, ami nagyon magas vállalkozásűrűséget jelez. Ezer lakosra 71 működő vállalkozás jutott, ami a megyei átlag 1,6-szerese. A mutató nagysága 2005 és 2014 között 2005-ben volt a legmagasabb (86), majd a fokozatos csökkenés eredményeként 2012 óta 71 vállalkozásszámon stabilizálódott. Ez az érték alacsonyabb a megyei jogú városok átlagánál, ami 83 vállalkozás/ezer fő volt. 2014-ben – az országos átlaghoz hasonlóan – a vállalkozások többsége (53%-a) társas vállalkozásként működött a megyeszékhelyen, ugyanakkor a megye egészét tekintve az egyéni vállalkozók voltak túlsúlyban. (2005-ben a két gazdálkodási forma közül még Szolnokon is az egyéni vállalkozók voltak többségben.) A társas vállalkozások közel kétharmada kft., több mint háromtizede bt. formában tevékenykedett, részvénytársaságként 22 szervezetet jegyeztek. A vállalkozások 47%-a egyéni vállalkozóként működött, közülük 41% főfoglalkozásúként végezte tevékenységét, amely az országos (53%) és a megyei (49%) aránynál is alacsonyabb. Az egyéniek további – a megyeinél és az országosnál is jelentősebb hányada – 47%-a mellékállásban, a fennmaradó 12%-a pedig nyugellátás folyósítása mellett dolgozott. Szolnok város működő vállalkozásainak száma – az országos tendenciának megfelelően – 2005 és 2014 között gyakorlatilag folyamatosan csökkent, a visszaesés mértéke 2012-ben volt a legnagyobb mértékű, csaknem egytizednyi. 2005 és 2014 között a társas vállalkozások száma 9,2%-kal, az egyéni vállalkozóké több mint háromtizedével visszaesett.

6

Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele vagy foglalkoztatottja. A működő

vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag, ezen adatok beérkezése után kerül megállapításra.

21

Mindez többek között azzal is indokolható, hogy egyrészt a gazdasági válság hatásai érzékenyebben érintették a kevésbé tőkeerős egyéni vállalkozókat, másrészről a 2012-ben bevezetett cégalapítási szigorítások következtében kevesebb új vállalkozás kezdte meg tevékenységét. A két gazdálkodási forma eltérő mértékű csökkenésének következtében 2014-re – a tíz évvel korábbival ellentétben – a társas vállalkozások kerültek túlsúlyba Szolnokon.

% 6,0

Társas vállalkozás

5,0

10,0

%

Egyéni vállalkozó

5,0

4,0 3,0

0,0

2,0 1,0

-5,0

0,0 -10,0

-1,0 -2,0

-15,0

-3,0 -4,0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok megye Ország

-20,0

Szolnok 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Jász-Nagykun-Szolnok megye Ország

8. ábra - A működő vállalkozások számának változása (az előző évhez képest) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

A működő vállalkozások létszám szerinti összetételét tekintve Szolnokon 2014-ben a megyeinél és az országosnál is valamivel nagyobb arányban fordultak elő mind a legkisebb, tehát 10 fő alatti (96%, a megyei jogú városok átlagának éppen megfelelő értékkel) mikrovállalkozások, mind pedig a legnagyobb, 249 fő feletti (0,3%) létszámmal működő nagyvállalatok. Ezzel párhuzamosan a 10−49 fős kisvállalkozások aránya mérsékeltebb volt Szolnokon, mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. Az 50−249 munkavállalót foglalkoztató középvállalkozásokból 31 tevékenykedett a megyeszékhelyen, aránya alatta marad nem csak az országos, de a megyei jogú városok értékeinek is. Ezt ellensúlyozza némiképpen, hogy a megye 35, legalább 250 főt foglalkoztató működő vállalkozásából 13 szolnoki székhellyel bírt 2014-ben, közülük 10 pedig ipari profilú gazdasági társaság volt. A működő vállalkozások 81%-a 2014-ben 20 millió forint alatti forgalmat bonyolított le. Ebbe az árbevétel csoportba tartozó vállalkozások aránya 2-3 százalékponttal magasabb volt Szolnokon, mint a megyében, illetve országosan.

22

Főtevékenység alapján a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – a megyei és az országos átlagnál is nagyobb – dominanciája érvényesült Szolnokon: a működő vállalkozások 85%-a tevékenykedett a tercier szektorban 2014-ben, ami magasabb, mint más megyei jogú városok értéke. A termelő ágakban működő vállalkozások részaránya (15%) a megyei (24%) és az országos (20%) átlagnál is alacsonyabb volt. A szolnoki székhelyű vállalkozások legnagyobb csoportját (20%-át) a tudományos és műszaki tevékenységet végző szervezetek adták, jelenlétük a városban a megyei (13%) és az országos (17%) átlagnál is gyakoribb. A vállalkozások második legjelentősebb körét a kereskedelemmel foglalkozók alkották, arányuk a megyei és az országos átlagnál valamivel szerényebb, 18%-os volt. A működő vállalkozások megoszlása a gazdasági ágak összevont csoportjai szerint Ország

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szolnok 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Ipar

Építőipar

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Oktatás

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Többi szolgáltatási ág

90%

100%

9. ábra - A működő vállalkozások megoszlása a gazdasági ágak összevont csoportjai szerint, 2014 - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

A szolgáltatási ágak többségében nagyfokú megyeszékhelyi koncentráció jellemző. Közülük az ingatlanügyletek, a tudományos és műszaki tevékenység, az adminisztratív szolgáltatások, az egészségügy, illetve oktatás nemzetgazdasági ágakban a legmagasabb Szolnok súlya: 2014-ben az ezekre a tevékenységekre szakosodott megyei vállalkozások legalább négytizede szolnoki székhellyel működött. A mezőgazdasági profilú vállalkozások aránya (1,4%) a többi szektorhoz viszonyítva összességében csekély, a megyei és az országos átlagnak egyaránt töredékét tette ki, és nagyjából megfelel a többi megyeszékhelyre jellemző értéknek, ami 1,5%.

23

A város gazdasági életében jelentős tényező az ipari vállalkozások jelenléte is. Szolnoki székhellyel 2014-ben 351 vállalkozás végzett ipari tevékenységet, így a működő vállalkozások 6,8%-át képviselték, ami a megyei (8,9%) és országos átlagnál (7,7%) is alacsonyabb volt. Számuk az elmúlt évtized közepétől szinte folyamatosan mérséklődött, így 2014-ben negyedével kevesebb működött, mint 2005-ben. Ugyanakkor a működő vállalkozásokon belüli súlyuknál jóval nagyobb az értéktermelésben és a foglalkoztatásban betöltött jelentőségük. A megyeszékhelyen az ipari vállalkozások döntő hányada (94%-a) – a megyei és az országos átlaghoz hasonlóan – feldolgozóipari tevékenységet folytatott. A feldolgozóipari szervezetek között a megyei és az országos átlagnak megfelelően az egyéb tevékenységet végzők fordultak elő a legnagyobb arányban (29%). A feldolgozóipari ágazatok közül kiemelhető még a kohászat és fémfeldolgozás, illetve a fa-, papír-, és nyomdaipar területén működő vállalkozások aránya: a szolnoki székhelyű feldolgozóipari szervezetek 15, illetve 14%-a ebbe a két ágazatba tartozott. A termelő szféra harmadik gazdasági ágában, az építőiparban működő vállalkozások száma (351) 2014ben az ipariakéval azonosan alakult. Ugyanakkor ennek a tevékenységnek a megyeszékhelyen kevésbé számottevő a gazdasági súlya, hiszen ezen szervezetek között érzékelhetően gyakrabban találkozhatunk kisebb létszámú, alacsonyabb árbevételt realizáló vállalkozásokkal, mint az iparban.7

Összegezve: Szolnok megyeszékhelyként is meghatározó gazdasági szerepkörrel bír. A városban a vállalkozások sűrűsége magas. A legmeghatározóbb a szolgáltatási szektor. A nyilvántartott 12.665 gazdasági szervezet döntő többsége vállalkozás, mellettük a városban 35 költségvetési szerv és 1.213 nonprofit szervezet működik. 5.171 vállalkozás, a regisztrált vállalkozások 45%-a működő, és magas a vállalkozássűrűség is: ezer lakosra 71 működő vállalkozás jut. Köztük a megyeinél és az országosnál is valamivel nagyobb arányban találunk mikro és nagyvállalkozásokat, ez az érték azonban megegyezik más, megyei jogú városokéval. A kis- és középvállalkozások aránya viszont alatta marad mind a megyeinek, mind az országosnak, valamint a megyei jogú városokra jellemző értéknek is. A működő vállalkozások közül a relatíve kis bevétellel rendelkezők aránya szintén magas. A városban a tercier szektor jelentősebb (más megyei jogú városokat is meghaladó arányú), a termelő és egyéb ágazatoké pedig elmarad a nagyobb, illetve hasonló funkciójú téregységektől. Jelentős az ipar jelenléte, különösen a feldolgozóipar, ezen belül a kohászat és fémfeldolgozás (azaz a jármű- és gépgyártás és beszállítói hálózataik), illetve a fa- (bútorgyártás), papír-, és nyomdaipari cégek tevékenysége. Jelen vannak még a mezőgazdasági terményeket feldolgozó üzemek, amelyek potenciáljának növelése fontos lehet a helyi gazdaság fejlődése szempontjából, ám kiemelkedő jelentőséggel nem bírnak a helyi gazdaság szerkezetében. A mezőgazdasági cégek aránya és jelentősége alacsony, az építőipari cégek aránya bár számottevő, jellemzően kis kapacitásokkal és bevételekkel rendelkező vállalkozások, tehát kevésbé meghatározóak.

7

Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

24

2.2.3. Főbb foglalkoztatók, ipari park Szolnok városának gazdasági szerkezetét erősen befolyásolja, és jól jellemzi a három legnagyobb foglalkoztatója: az Eagle Ottawa Hungary Kft, a Jopp Interior Hungary Kft és a Stadler Szolnok Vasúti Járműgyártó Kft. A járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózatok meghatározóak a város ipari arculatában. A Szolnokon működő legnagyobb vállalkozások listáját nagyrészt a 2015-ben kiadott TOP 50 - Jász-Nagykun-Szolnok megye 50 legjelentősebb cége című kiadványból állítottuk össze. A kiadványban szereplő 50 vállalkozás közül az alábbi 20 (tehát közel 50 %-a) Szolnokban található. Járműgyártás és beszállítói hálózata: Eagle Ottawa Hungary Kft: az Eagle Ottawa, – a vezető autómárkák kiemelt bőr beszállítója -, 2001ben nyitotta meg szabászati üzemét Szolnokon, majd a gyár festőüzemmel bővülve 2005-ben, elsőként költözött az ipari parkba. 2009-tõl pedig szintén a városban működik az észak-amerikai központú cég európai kutatás-fejlesztési központja is. 2014-ben 1 060 fő dolgozott a vállalatnál. Jopp Interior Hungary Kft.: az 1919-ben alapított cég tevékenysége: kapcsoló (sebességváltó) fogantyúk, burkolatok és személygépjárművek belső téri alkatrészeinek gyártása bőrből. 2014-ben 400 főt foglalkoztattak. Stadler Szolnok Vasúti Járműgyártó Kft.: a vasúti kötöttpályás járművek gyártásával foglalkozó vállalkozás 327 főt foglalkoztatott 2014-ben. Aunde Kft.: a vállalat fő profilja üléshuzatok gyártása, amely számos ismert személyautó, illetve haszongépjármű márkában kerül felhasználásra. Az Aunde Kft. az 1993-as alapítása óta számos, pozitív változáson esett át, amely elősegítette a folyamatos bővülést, fejlődést. 2014-ben 294 főt foglalkoztattak. Michale Hungária Mezőgazdasági gépgyártó és Szolgáltató Kft.: Az elmúlt 30 évben speciális mezőgazdasági gépek sorát fejlesztették ki, elsősorban bálázó- és bálacsomagológépeket, a kör és szögletes szenázs bálák, valamint a hengeres széna és szalma bálák készítéséhez. 2014. évi létszámuk 149 fő volt. Az F.SEGURA Hungária Kft. gépjárművekhez való fém alkatrészek – elsősorban sajtolási és hegesztési folyamatokkal történő – tervezésével, fejlesztésével és gyártásával foglalkozó ipari cégcsoport. 2014ben 86 főt foglalkoztattak. Magtár Kft.: több mint 25 éve foglalkozik mezőgazdasági gépek forgalmazásával, pótalkatrészek ellátásával, valamint az értékesített gépek teljes körű szervizellátásával. A Magtár Kft. 1989 óta ismert és elismert szolgáltató partnere a mezőgazdasági termelőknek. 2014-ben 53 főt foglalkoztatott. Egyéb ipari tevékenységek: A Derula Kft. szolnoki telephelyén 1994-ben kezdődött a hámozási minőségű nyárrönkökből készült furnérlapok gyártása és értékesítése, amelyet 2000-ben követett a rétegelt lemez is. 2014-ben az átlagos statisztikai létszámuk 368 fő volt. Bsm Magyarország Kft.: a fémmegmunkálással foglalkozó Kft-ben 350 főt foglalkoztattak 2014-ben. 25

KÖTIVIÉP'B Kft.: A cég tevékenységi köre szennyvíz-, csapadék és ivóvízhálózatok, szennyvíz és ivóvíz tisztítási technológiák, telekommunikációs hálózatok, valamint vízi és mélyépítési létesítmények, műtárgyak megvalósítása fővállalkozási és generálkivitelezői szerepkörben, 1998 óta. 2014-ben 162 főt foglalkoztattak. Béres Gyógyszergyár Zrt.: A 2000 óta gyógyszerként kapható Béres Csepp nyitotta meg az utat a vállalat létrejöttéhez. A Béres kutatás-fejlesztési bázisán folyamatosan zajlik az egészségmegőrzést, a betegségmegelőzést, a gyógyítást szolgáló készítmények fejlesztése. A foglalkoztatottak száma a kezdeti 64-ről kb. 250-re emelkedett, ezzel a cég Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legnagyobb magánfoglalkoztatójává vált. Drenik Hungary Kft.: A csomagolópapír gyártással foglalkozó cég jelenleg közel 70 ember foglakoztat. Egyelőre nem késztermékeket gyártanak, hanem alappapírt papír zsebkendő, kéztörlő, konyhai törlőkendő, toalettpapír előállításához. Idén év elején jelentős bővítést jelentettek be, amely révén 150 fővel emelik a létszámot. Élelmiszer előállítás, feldolgozás: Kaiser Food Kft.: a vállalat hús-, baromfihús-készítményeket állít elő, dolgoz fel, 2014-ben 272 főt foglalkoztatott. Kereskedelem: COOP Szolnok Kereskedelmi Zrt.: 2014-ben 1 396 főt foglalkoztatott. A Coop üzletlánc tagja, az ország 9 megyéjében, több mint 140 üzlettel rendelkező kiskereskedelmi vállalat. Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft.: a vállalkozás vegyi áruk nagykereskedelmével foglalkozik, 179 főt foglalkoztatnak. TISZA-COOP Zrt.: A TISZA-COOP Zrt. 1992-ben jött létre, kizárólag nagykereskedelmi-logisztikai szolgáltatást végeznek 11 megye COOP hálózatához tartozó, több mint félezer élelmiszer, és vegyiáru kiskereskedelmi bolt részére. 2014-ben 169 főt foglalkoztatott. Zöld-Ker Kereskedelmi kft.: az élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedésével foglalkozó vállalkozás 2014-ben 87 főt foglalkoztatott. Az Antalis Hungary kft. Európa vezető vállaltcsoportja a papírok, a csomagolási megoldások és a vizuális kommunikációs anyagok forgalmazásában. 2014-ben 57 főt foglalkoztattak. Ilona Malom kft: a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozás Szolnokon 18 főt foglalkoztat.

26

Egyéb szolgáltató szektorbéli szereplők: A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., Magyarország és az Észak-alföldi Régió egyik jelentős víziközmű szolgáltatója, amely három nagy állami tulajdonú regionális rendszer és több települési rendszer üzemeltetésével közel 600.000 lakos ivóvíz ellátásáról gondoskodik, és hozzájárul a régió mezőgazdasági és ipari vízigényeinek kielégítéséhez, csatornák üzemeltetésével, öntözéssel. 2014-ben 1 099 főt foglalkoztattak. A Geoinform Kft., mint a MOL Nyrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata, 1993-ban alakult meg szolnoki (Magyarország) székhellyel. A Vállalat az Upstream-ben működő operátor cégek számára nyújt olajipari szerviz tevékenységet mélyfúrásokban és termelő kutakban, az iszapszelvényezés, kútgeofizikai szelvényezés, rétegmegnyitás (perforálás), kútvizsgálat, valamint egyéb vitlás műveletek területén. 2014-ben 299 főt foglalkoztattak. A BI-KA LOGISZTIKA Kft. szállítmányozás, raktározás, komplex logisztikai megoldásokkal foglalkozó vállalat, 92 fő munkatárssal működött 2014-ben. A paktum megvalósítása során valamennyi jelentős helyi érdekeltségű vállalattal az együttműködés kialakítása elengedhetetlenül szükséges.

Szolnoki Ipari Park Szolnok város fejlődésének záloga az ipari park. Az egymilliárd forint értékű infrastruktúraberuházásnak köszönhetően minden feltétel adott, illetve adott lesz hamarosan ahhoz, hogy további cégek érkezzenek az ipari övezetbe. A város logisztikai lehetőségei már fölkeltették a kínai cégek érdeklődését is, s a Samsung, illetve a Volkswagen is a szolnoki logisztikai központba szállíttatja vasúton az árut. Ez olcsóbb és lényegesen gyorsabb megoldás a teherhajós megoldáshoz képest. Az Ipari Park teljes területe: 126 ha /zöldmezős/, ebből a hasznosítható területe: 95 ha. A betelepített terület nagysága jelenleg 71,4 ha, a még szabad, értékesíthető terület nagysága: 23,6 ha, amely szomszédos területek bevonásával igény szerint mintegy 300 ha-ral növelhető. Az ipari park megtelt, bővítése folyamatban van a Modern Városok Program keretében (8,6 mrd Ft keretösszeget irányoztak elő erre). Az Ipari Park 126 hektáros területe 3 zónára van felosztva:   

kis- és közepes vállalkozói zóna, ahol a vásárolható legkisebb terület 2.000 m2, a beépíthetőség aránya max. 40 %, kereskedelmi-szolgáltató zóna, ahol a vásárolható legkisebb terület 2.000 m2, a beépíthetőség aránya max. 60%, nagyvállalkozói zóna, ahol a vásárolható legkisebb terület 20.000 m2, a beépíthetőség aránya max. 40 %.

Az Ipari Park különféle szolgáltatásokkal kívánja szolgálni a betelepülő vállalkozásokat, melyek lehetnek kötelezően igénybe veendő és választható szolgáltatások.

27

Kötelezően igénybe veendő szolgáltatások: A Szolnoki Ipari Parkba betelepülő vállalkozások megközelítésére megépített magánutak, a térvilágítás, az építési terület közművesítéséhez kialakított közműterületek, továbbá a csapadékvíz-elvezető árkok és záportározó (tűzivíz – és csapadékvíz-tározó tó) valamint a zöld területek tisztítása, üzemeltetése, karbantartása, felújítása és javítása érdekében végzett szolgáltatásokat kötelezőek igénybe venni. Választható szolgáltatások: Az Ipari Park Kft. a betelepülők számára, a letelepedés, illetve a működés könnyítése érdekében számos kedvezményes szolgáltatást biztosít:               

Műszaki előkészítés segítése: tervezési, építési, műszaki ellenőrzési, közműellátási, szállítmányozási kérdések Ipari víz biztosítás, ipari szennyvízelvezetés Kapcsolat közvetítés helyi hatóságokhoz, vállalkozásokhoz Könyvelés, adminisztráció Beszállítói körök szervezése Fordítás, tolmácsolás Munkaerő közvetítés Oktatásszervezés (K + F tevékenységhez kapcsolódó szemináriumok szervezése) K + F szakértői tanácsadás Iroda bérbeadás Pénzügyi szolgáltatás (adótanácsadás, befektetői-, pénzügyi tanácsadás) Zöldterületek karbantartása (parkosítás, fűfelület, cserjefelület karbantartása) Őrzés-védelem Logisztikai szolgáltatás (tárolás, raktározás, szállítmányozás) Vámügyintézés

28

10. ábra - Az Ipari Parkba betelepült vállalkozások - Forrás: http://www.ipariparkszolnok.hu/hu/betelepultvallakozasok/

29

2.3. Munkaerő-piaci helyzetkép 2.3.1. Gazdasági aktivitás Az elmúlt évtized során nagyon jelentős globális (pénzpiaci és gazdasági válság és hatásai) és hazai (jelentős kormányzati lépések, közfoglalkoztatás stb.) folyamatok zajlottak, amelyek hatásai tükröződnek a gazdasági aktivitást jelző adatokban. A statisztikai adatok tanúsága szerint, a két legutóbbi Népszámlálás, azaz 2001 és 2011 közötti időszakban, a népesség korösszetételében, a társadalomban, a gazdaságban végbement változások a gazdasági aktivitás adataiban is megnyilvánultak. A vizsgált időszakban Szolnokon csökkent a gyermekés aktív korúak száma, és emelkedett az időskorúaké. A gyermekkorúak számának csökkenése következtében az eltartottak száma mérséklődött. 2011-ben a foglalkoztatottak száma alacsonyabb, ezzel ellentétben a munkanélkülieké magasabb volt, mint 2001-ben. Ebben vélhetően közrejátszott a hatását 2009-től éreztető gazdasági válság is. Annak ellenére, hogy nőtt az időskorúak száma, az inaktív keresőké – akiknek a döntő részét nyugdíjasok és járadékosok alkotják – csökkent, amiben szerepet játszott a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése. 2011-ben Szolnokon a teljes népesség 42%-a (31 ezer fő) volt foglalkoztatott, 5,3%-a (közel 4 ezer fő) pedig munkanélküli. Az előbbiek aránya nagyobb, az utóbbiaké kisebb a megyei és az országos átlagnál, tehát összességében kedvezőek a helyi adatok. Az inaktív keresők részaránya közel 29, az eltartottaké 24%-ot tett ki, mindkettő mutató alacsonyabb volt, mint a megyében és országosan. A férfiaknál a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya magasabb, ezzel szemben az inaktív keresőké alacsonyabb volt, mint a nőknél. Ez utóbbira magyarázat, hogy az idősebb korosztályokban magasabb a nők száma. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitási mutatóinak vizsgálata hasonló képet mutat. 2011-ben Szolnokon a gazdaságilag aktívak, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt a 15–74 éves népesség 59,7%-át tették ki. Ez az arány meghaladta, a megyei és az országos átlagot. A foglalkoztatottak vizsgált népességhez viszonyított aránya 53,1, a munkanélküliségi ráta 11,2% volt. Ezekre a mutatókra szintén jellemző, hogy kedvezőbbek, mint a megyeiek és az országosak.

6. táblázat - A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitási mutatói, 2011* - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) Megnevezés

Szolnok

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Ország

Aktivitási arány, %

59,7

55,9

58,0

Foglalkoztatási arány, %

53,1

47,7

50,7

Munkanélküliségi ráta, %

11,2

14,8

12,6

Száz gazdaságilag aktívra jutó inaktív, fő

67

79

72

*A 2011. évi népszámlálás adata

30

Szolnok városának foglalkozási szerkezetében a szolgáltatási jellegű ágak domináltak. A megyeszékhely szerepből is adódóan a Szolnokon lakó foglalkoztatottak háromnegyede a szolgáltató ágak valamelyikében dolgozott 2011-ben, és ez az arány lényegesen magasabb a megyei és az országos átlagnál is. Ezzel szemben a foglalkoztatottak aránya a termelő szféra (mezőgazdaság, ipar, építőipar) minden ágában az átlagos értékek alatt maradt. Közel 8 ezren a termelő ágazatokban, 23 ezren a szolgáltatásban végezték munkájukat. A termelő szférában a legtöbb helyben lakó munkavállalónak az ipar (5,8 ezer főnek) biztosított megélhetést. A tercier szektorban a legjelentősebb foglalkoztató a kereskedelem (4,6 ezer fő), ezt követi a közigazgatás, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatás.

7. táblázat - A foglalkoztatottak számának megoszlása gazdasági ág szerint, 2011* - Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) Megnevezés

Szolnok

Jász-NagykunSzolnok megye

Ország

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat

1,5

6,7

4,5

Ipar

18,9

27,9

21,9

Építőipar

4,9

6,6

6,4

Szolgáltatások

74,7

58,8

67,2

Összesen

100,0

100,0

100,0

*A 2011. évi népszámlálás adata

Szolnoknak jelentős szerepe van a térségi foglalkoztatásban. Míg 2011-ben a városból közel 4,5 ezren jártak el másik településre, addig 13 ezren ingáztak szolnoki munkahelyre. A Szolnokon foglalkoztatott 39 ezer fő kétharmada volt helyi lakos, a többiek nagyrészt Jász-Nagykun-Szolnok, megye más településein éltek. 2011 októberében 38 olyan település volt ahonnan legalább 50-en utaztak Szolnokra dolgozni, ezekről a településekről származott az összes ingázó 88%-a. Rákóczifalváról és Törökszentmiklósról több mint ezren, de Abonyról, Tószegről, Szajolról, Újszászról, Besenyszögről, Martfűről, Zagyvarékasról is 500 főt meghaladó volt a bejáró dolgozók száma. A Szolnokról eljáró foglalkoztatottak esetében jelentős a főváros szerepe, ahová több mint ezren ingáztak. Az intézményi munkaügyi adatok alapján 2014-ben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél, valamint a megfigyelt nonprofit szervezeteknél Szolnokon teljes munkaidőben közel 25 ezer fő állt alkalmazásban. Az alkalmazottak 52%-a a versenyszférában, 46%a a költségvetés területén dolgozott.

31

2015-ben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 14,4 ezren álltak alkalmazásban. Legtöbben az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban (5,7 ezer fő) dolgoztak, ezt követte a szállítás és raktározás ágban (2,9 ezer fő), illetve a kereskedelemben (2,1 ezer fő) alkalmazottak száma.

2.3.2. Regisztrált álláskeresők Regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján Szolnokon 2016-ban 2 885 fő volt a nyilvántartott álláskeresők átlaga, közel annyi, mint egy évvel korábban, a 2010. évinél 18%-kal kevesebbet. Létszámuk 2005 és 2015 decembere között 1942 és 3995 fő között változott, és 2006-ban volt a legalacsonyabb. Ezt követően lassan emelkedett, majd 2009-ben a gazdasági válság következtében ugrásszerűen nőtt, és közel ezen a szinten maradt 2012-ig, innentől pedig mérséklődésnek indult. Jász-Nagykun-Szolnok megyében is hasonló tendencia mutatkozott. Országosan 2009-ben volt a legnagyobb az álláskeresők száma, innentől némi ingadozással csökkenő tendenciát mutatott. Az álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya Szolnokon a megye egészéhez képest jellemzően alacsonyabb, az országoshoz viszonyítva 2013 óta nagyobb.

% 13,0 12,0 11,0 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0

Az álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában

2009

2010 Szolnok

2011

2012

2013

Jász-Nagykun-Szolnok megye

2014

2015

Ország

11. ábra - Az álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában (december 20-ai állapot) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu)

Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit kifejezi az álláskeresés időtartama. Míg 2005-ben Szolnokon alacsonyabb volt a 180 napnál régebben nem dolgozók aránya, mint a megyében és országosan, addig 2015-re megfordult a helyzet. Ez alapján 2015 decemberében Szolnokon a féléven túl elhelyezkedni nem tudók aránya 57% volt, magasabb a megyei és országos átlagnál. 32

A pályakezdő álláskeresők elhelyezkedési esélyei 2015-ben Szolnokon megegyeztek a megyében és az országosan mérttel, miszerint minden tizedik álláskereső tartozott a pályakezdők közé. Összefüggésben a népesség magasabb képzettségével, 2015 végén Szolnokon százból 27, országosan 17, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 12 álláskereső végzett korábban szellemi munkát. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételében is megnyilvánul a magasabb képzettségi szint. 2015-ben Szolnokon az álláskeresők 34%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, 24%-a szakmunkás, szakiskolai bizonyítványt szerzett, 33%-a érettségivel, 8,8%-a diplomával rendelkezett. Míg a legfeljebb 8 osztályt, valamint szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett álláskeresők aránya kisebb, addig az érettségivel, valamint főiskolai, egyetemi oklevéllel rendelkezőké nagyobb volt, mint a megyében és országosan. A rendelkezésre álló legfrissebb, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által szolgáltatott részletes adatokból megismerhető az álláskeresők nemek, iskolai végzettség, korcsoport szerinti megoszlása, valamint az álláskeresés időtartama a legutóbbi lezárt év, 2016 vonatkozásában. Szolnokon a Kormányhivatal adatai szerint 2016-ban 2 885 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ami 216 fővel alacsonyabb, mint az előző éves átlag volt, a csökkenés éves távlatban 7,0%-os, és 2012 óta 26%-ot csökkent. Ez az érték a munkavállalási korú népesség közel 6%-át teszi ki (a munkavállalási korú népesség - 15-64 évesek – száma 2016-ban 49 798 fő volt a városban). A relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők aránya az előző év január 1-jei munkavállalási korú, 15-64 éves népességhez) 2016. évben átlagosan 5,8% volt, szemben a megyei 6,5%-kal és az országos 4,6%-kal. A megyei jogú városban jelentkező álláskeresők száma a teljes Szolnoki járásban regisztrált álláskeresőknek közel 60%-át tette ki (a járásban 4 809 főt regisztráltak), míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei érték 17 %-ának felelt meg (a megyében 17 322 főt regisztráltak). A 2 885 regisztrált álláskereső 47%-a volt nő, 53%-a férfi, amely a vizsgált 5 éves intervallumban nem változott, és a járásban, valamint a megyében is közel azonos volt a nemek arányának megoszlása. Regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége A megyeszékhelyen a nyilvántartott álláskeresők 4%-a az általános iskolát sem fejezte be (amely még így is kedvezőbb, mint a járási 4,4 %-os és a megyei 7,2%-os arány), az alapfokú végzetséggel rendelkezőek aránya 29 % volt (a megyében az ő arányuk 40% volt, 2016-ban!). A legalacsonyabb arányban az egyetemet illetve a szakiskolát végzett álláskeresők voltak, 2,2, illetve 2,4 %-kal. A szakmunkásképzőt végzett regisztrált álláskeresők magas, 22,7 %-os aránya azt mutatja, hogy a szakképzési rendszerből kikerülők nem rendelkeznek azzal a tudással, amelyeket a munkáltatók elvárnának, amely a szakképzési rendszer hiányosságaira vezethető vissza, ugyanis nem azt a tudást szerzik meg, amire nekik az elhelyezkedésükhöz szükséges lenne.

33

8. táblázat - Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása - Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok MJV Ált. iskolai végz. nélkül Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Technikum Főiskola Egyetem Összesen

Száma 118 837 68 656 317 562 95 167 65 2 885

Szolnoki járás

Aránya 4,1% 29,0% 2,4% 22,7% 11,0% 19,5% 3,3% 5,8% 2,2% 100%

Száma 214 1 605 119 1 155 461 825 150 205 75 4 809

Aránya 4,4% 33,4% 2,5% 24,0% 9,6% 17,2% 3,1% 4,3% 1,6% 100%

Jász-NagykunSzolnok megye Száma Aránya 1 242 7,2% 6 936 40,0% 447 2,6% 4 270 24,6% 1 528 8,8% 1 949 11,3% 360 2,1% 429 2,5% 161 0,9% 17 322 100%

Az iskolai végzettség szerinti összetétel lényegében nem változott az éves átlagban. Iskolai végzettségüket tekintve tehát a városban jelentősen alacsonyabb a regisztráltak körében a szakképzetlenek aránya, 44,1%-os, szemben a megyei 56,0%-kal. Ezen belül is a teljes álláskeresői létszám 33,1%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, míg ugyanez az arány megyei szinten 47,2%. A megyeinél azonban magasabb az érettségizett és felsőfokú végzettségűek megjelenése a regisztrációban, ami összefügg az itt élők átlagosan magasabb iskolázottsági színvonalával is. Foglalkozási csoport szerinti megoszlás Az iskolai végzettség mellett a munkaerőpiac fontos meghatározója az álláskeresők foglalkoztatási csoport szerinti megoszlása, amely azt mutatja meg, hogy az álláskeresők milyen felelősségszintű és típusú munkát végeztek az előző munkahelyeiken, ami a jövőbeni munkahelyük, munkakörük szempontjából is meghatározó tényező. Szolnokon az álláskeresők több, mint harmada szakmunkás, közel negyedük szellemi végzettségű, (utóbbi a járási és a megyei értéknél is magasabb), és minden ötödik regisztrált álláskereső betanított munkás volt. Az álláskeresők körében az átlagnál jóval magasabban alakult a szellemi foglalkozásúak aránya.

34

9. táblázat - Álláskeresők foglalkozási csoport szerinti megoszlása - Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Kitöltetlen Segédmunkás Betanított munkás Szakmunkás Szellemi Vezetői Összesen

Szolnok MJV

Szolnoki járás

Száma Aránya 0 0,0% 539 18,7% 585 20,3% 992 34,4% 654 22,7% 115 4,0% 2885 100%

Száma Aránya 1 0,0% 1065 22,1% 1059 22,0% 1645 34,2% 901 18,7% 139 2,9% 4809 100%

Jász-NagykunSzolnok megye Száma Aránya 9 0,1% 5829 33,7% 4127 23,8% 5165 29,8% 1910 11,0% 282 1,6% 17322 100%

Korcsoport szerinti megoszlás A regisztrált álláskeresők korösszetétele fontos információkat hordoz, hiszen kihívást jelenthet mind a munkaerőpiaci szolgáltatást végző szervezetek, mind a munkáltatók számára, hogy az egyébként jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, ám nehezebben mobilizálható (mind a szakmai váltást, mind a földrajzi helyváltoztatást jelentő) idősebb, vagy éppen a munkatapasztalatnak még híján lévő fiatal, pályakezdő korcsoportok tagjait bekapcsolja a munkaerő-áramlásba. Emellett a paktum célcsoportjai között szerepelnek a 25 év alatti, illetve a 25-30 év közötti pályakezdő fiatalok, valamint az 50 év felettiek.

Álláskeresők korcsoport szerinti megoszlása Szolnok MJV; 18% Szolnoki járás; 18%

Szolnok MJV; 26% Szolnoki járás; 28% 25 év és alatta 26 - 50 év

Jász-NagykunSzolnok megye; 19%

Jász-NagykunSzolnok megye; 29%

50 év felett

Szolnok MJV; 56%

Jász-NagykunSzolnok megye; 52% Szolnoki járás; 54%

12. ábra - Álláskeresők korcsoport szerinti megoszlása - Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

35

Szolnokon a 25 év és ez alatti korcsoport a teljes regisztrált álláskeresők 18 %-át alkották, a 26-50 év közötti korcsoport 56 %-át, az 50 év felettiek pedig 26%-át. A járásban, illetve a megyében a 25 év és alatti korcsoport tagjai hasonló arányban voltak jelen, mint a megyeszékhelyen, a 26-50 év közöttiek a járásban 2, a megyében 4 %-kal kevesebben, az 50 év felettiek pedig a járásban 2, a megyében 3 %-kal többen. Az elmúlt években csökkent a 25 éven aluli álláskeresők és a pályakezdők aránya, akárcsak a 25-54 éves korosztály részesedése, ezekkel párhuzamosan pedig emelkedett az 55 évet betöltöttek aránya.

Az álláskeresés időtartama A munka világából való kiesés hossza alapvetően határozza meg a visszatérés esélyeit, azaz minél több időt tölt valaki állás nélkül, az idő múlásával egyre nehezebb lesz számára ismételten munkába állnia és megállnia a helyét, ezért fontos információ a regisztrált álláskeresők állástalanságának időtartama. Előzőekben leírt okok miatt a paktum projekt célcsoportjai között is megjelennek a tartósan munkanélküliek, akik számára indokoltak és szükségek felkészítő, képessé tevő, önbizalmukat, informáltságukat javító, támogató szolgáltatásokat tervezni. Az, hogy ez mennyire indokolt, azt a hosszabb ideje a regisztrációban ragadt, és állást nem találók aránya határozza meg.

10. táblázat - Az álláskeresés időtartamának alakulása - Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap 13-24 hónap > 24 hónap Összesen

2012 1223 744 871 674 405 3918

2013 1208 686 688 746 549 3875

2014 1115 567 530 466 540 3217

2015 1052 556 549 435 509 3101

2016 981 463 438 481 523 2885

Az álláskeresők legnagyobb arányban az 1-3 hónapig voltak regisztrálva, arányuk 34 % volt 2016-ban, 35%-uk viszont egy évnél is tovább volt regisztrálva, ezen belül a 2 évnél hosszabb ideig állást keresők aránya 52 % volt. Ez utóbbi időszak alatt munkanélküliként nyilvántartott álláskeresők száma 2012 óta egyedüliként növekvő tendenciát mutat, a többi kategóriában viszont csökkenés látható. Szolnok esetében jellemzően minden mutató mentén a megyeinél kedvezőbb helyzetek láthatóak, egyetlen területen mutatkozik Szolnok esetén megyei összehasonlításban kedvezőtlen helyzet: a tartós munkanélküliek magasabb arányában. Jelentősen romlott a tartósan, egy évnél hosszabb ideje nyilvántartottak aránya, a 2015. éves 30,5%-ról 34,8%-ra emelkedett, az álláskeresők közül átlagosan 1.003 fő keresett egy évnél hosszabb ideje állást.

36

A regisztrált álláskeresők ellátása Szolnokon 2016-ban az álláskeresők 46%-a egyáltalán nem részesült semmilyen ellátásban, ami nagyon magas arány. Ez azt is jelentheti, hogy ellátás és támogatás kilátásának esélye nélkül vélhetően sokan nem is regisztráltatják magukat. Ez a tény nagyon fontos abból a szempontból, hogy milyen módon tekintünk a lehetséges helyi munkaerő-tartalék létére. Ezt támasztja alá többek között (lásd később) a helyi álláskeresők állásokkal kapcsolatos vélekedését feltáró kérdőíves kutatás is, hiszen összetételét tekintve a válaszadó populáció jelentősen eltér a helyi iskolázottsági és a regisztrált álláskeresők körétől is, tehát semmiképpen nem reprezentálja a potenciális munkavállalók körét. Például 2016-ban a regisztrált álláskeresők között a 25 év alattiak aránya 15% volt, míg a kitöltők körében közel 23% jelentkezett. Az elmúlt években a munkanélküli ellátási és támogatási formák jelentősége nagymértékben lecsökkent az állás nélkül maradt emberek életében, főleg a folyósítás időtartamának lerövidítése okán. A jogosultsági idő leteltét követően többnyire bérpótló juttatást, rendelkezésre állási támogatást, az aktív korúak ellátásán belül foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy álláskeresési segélyt kaphatnak/kaphattak az álláskeresők. A regisztrált álláskeresők ellátásának legfőbb mutatói: 



 

A regisztrált álláskeresők 46%-a, tehát közel fele semmiféle ellátást nem kap, ami erősen ellenérdekeltté teszi az álláskeresőket a regisztráció iránt. Ez a paktum megvalósítása során a potenciális álláskeresők elérése kapcsán jelentősen megnehezítheti a munkát, hiszen sokan emiatt nem is regisztráltatják magukat, és vélhetően nagyobb arányban olyan emberek, akik cselekvőképesebbek és motiváltabbak a munkavállalás és helyzetük megoldása iránt. Álláskeresési járadékot (amely korábban a munkanélküli segély volt) az álláskeresők 11%-a, tehát, minden tizedik ember kapott csupán, amelyet a munkahely elvesztésétől számítva legfeljebb 90 napig folyósíthatnak számukra. Álláskeresési segélyben a regisztrált munkanélküliek 5%-a, tehát minden huszadik ember részesült. Legnagyobb arányban foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek az érintettek: 38% tehát tízből négyen.

37

Álláskeresők ellátása

Ellátásban nem részesülő, regisztrált álláskeresők 38% Álláskeresési járadékban (volt munkanélküli segélyben) részesülők Álláskeresési segélyben részesülők

46%

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők

5% 11%

13. ábra - A regisztrált álláskeresők ellátása - Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

A foglalkoztatási helyzet érdemi változását több különböző, a paktum mozgásterét is érintő probléma befolyásolja, amelyeket a helyiek a következőkben neveznek meg:   





a legálisan foglalkoztatott emberek számára nem kielégítő a bérezés, hiszen elég nagyarányú a minimálbéres foglalkoztatás a szakképzésből kikerülő fiatalok kevésbé felkészültek a munkáltatók által elvárt feladatok ellátására a munkáltatók perspektívájából tekintve sok ember, akik már régóta nem tudtak a maguk számára megfelelőnek tartott állásokat találni, inkább választják a szűkös, de biztonságot kínáló közfoglalkoztatást, miközben életkörülményeik, általános pszichés és egészségi állapotuk, hasonlóan a többi munkavállalóhoz, egyre romlanak ugyanez a másik nézőpontból, a munkavállalók oldaláról a megfelelő munkafeltételek, munkavédelmi felszerelések biztosításának hiányát, egészségtelen munkafeltételeket és a pihenőidő be nem tartását, túlórák kifizetésének elmaradását és hasonló problémákat fogalmaznak meg, amelyek miatt az alacsony bérezésű állásokat nem fogadják el, a képzett szakemberek elvándorolnak az ország más területeire vagy külföldre, a kevésbé mobilak viszont még másik településre sem igazán vállalnak ingázást, részben talán a nem megfelelő mértékű költségtérítés vagy utazási támogatás hiányában is.

2.3.3. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás célja, hogy a programba bevont személyek sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. Közfoglalkoztatóként leggyakrabban a helyi önkormányzatok szoktak megjelenni, de egyéb szereplők is feltűnhetnek ebben a szerepkörben, többek között nemzetiségi önkormányzatok, helyi és nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, költségvetési szervek, egyházi jogi személyek, közhasznú jogállású szervezetek, civil szervezetek stb.

38

A 2016-os év folyamán 211 közfoglalkoztatási szerződést kötött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala 78 munkáltatóval, 1,42 milliárd forint költség mellett 3.214 fő közfoglalkoztatott bevonása történt meg. Szolnok Megyei Jogú Városon belül 47 közfoglalkoztató van, akinek 2017.02.28. napjáig futó programjaikban 643 álláskereső foglalkoztatására kértek és kaptak támogatást. Közfoglalkoztatottak azok a legalább 16 éves személyek lehetnek, akiket a kormányhivatalok illetékes osztályai regisztrált álláskeresőként tartanak számon, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülnek. Szolnokon a közfoglalkoztatási ráta 13,65%-os emelkedést követően 22,22 % volt, amely közel fele csak a megyei 43,19 %-os értéknek. A közfoglalkoztatási ráta azt jelenti, hogy hogyan viszonyul a közfoglalkoztatottak havi átlagos létszáma a nyilvántartott álláskeresők és közfoglalkoztatottak havi átlagos létszámának összegéhez. Szolnokon tehát a regisztrált álláskeresők közfoglalkoztatásba kerülése fele olyan intenzitású, mint a megye többi részén. Ez a helyzet kedvezőnek tekinthető, hiszen a legújabb kormányzati szándék a közfoglalkoztatásban résztvevők számának csökkentése, az érintettek minél nagyobb hányadának elsődleges munkaerőpiacra juttatása.

11. táblázat - A közfoglalkoztatási ráta alakulása – Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

2013 2014 2015 2016

Szolnok Jász-NagykunSzolnoki járás MJV Szolnok megye 8,57% 14,23% 25,77% 15,61% 14,23% 34,88% 20,22% 28,06% 38,25% 22,22% 31,98% 43,19%

Szolnokon közfoglalkoztatásba belépők száma 2016-ban 1.514 fő volt (2017 januárjának első hetében 796 fő volt közfoglalkoztatásban). Létszámuk 2012-höz képest összességében növekedett (a 2012-es évben 1.051 közfoglalkoztatottat regisztráltak), 2013-ban (1 577 fő), 2014-ben (2 756 fő), illetve 2015ben (2 188 fő) is többen vettek részt a közfoglalkoztatásban, és ez a tendencia megfigyelhető járási és megyei szinteken is. A közfoglalkoztatásba belépők nagy része (950 fő, tehát mintegy 63%-uk) a 26-50 éves korcsoportba tartozik, ez megfigyelhető a járási és a megyei adatokban is, az 50 év felettiek aránya 21%, a 25 évesek és az alattiaké 16% volt. A közfoglalkoztatásban résztvevők közül a legfrissebb országos adatok (2016. november) szerint minden második embernek legfeljebb általános iskolai, minden negyediküknek szakmunkás, vagy szakiskolai végzettsége van. Csak minden hatodiknak van közöttük érettségije, és kétszázból öt embernek (mindössze 2,5%-uknak) diplomája.

39

Szolnokon az iskolai végzettségüket tekintve az általános iskolát végzettek aránya volt a legmagasabb 2016-ban (30 %), de magas volt a szakközépiskolai végzettségű közfoglalkoztatásba belépők aránya is (21 %). Az adatok alapján elsősorban az alapfokú és szakmunkás végzettségűek kerülnek be a rendszerbe (arányuk az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezőkkel együtt 53 % volt), amely azért jelent problémát, mert komoly, összetettebb fejlesztések és szakképzés nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen valósulhat meg az ő visszasegítésük az elsődleges munkaerőpiacra. A szolnoki közfoglalkoztatásban álló emberek iskolázottsági mutatói alapján tehát, összevetve az országosan jellemzőekkel, látható, hogy 

Legfeljebb általános iskolai végzettsége a közfoglalkoztatottak közül minden második embernek van országosan, Szolnokon ez jobb helyzetet jelez: kb. minden harmadik ember bír csak általános iskolai végzettséggel.



A szakmunkás végzettségűek aránya hasonló, érettségije viszont kétszer annyi közmunkásnak van, mint általában az országban.



Az országosan jellemző 2,5 százalékkal szemben a Szolnokon dolgozó közfoglalkoztatottak 8,5%-ának van diplomája, tehát több mint háromszor annyi a diplomás közmunkás itt, mint országos átlagban.

E kedvező képzettségi szintek mellett különösen fontos, hogy 2016-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala közreműködésével 181 közfoglalkoztatásban részt vevő ember képzése történt meg, 30 millió forintos költséggel. A város Integrációs Programjának felülvizsgálata tanúsága szerint folyamatosan keresik a lehetőségét annak, hogyan oldhatná meg a város az “alacsony iskolai végzettségűek és közfoglalkoztatottak alapkompetenciáinak fejlesztését valamint felzárkóztató oktatását és képzését elősegítő, számukra szociális és egyéb szolgáltatásokat biztosító programok indítását. Ezek körében cél, az öngondoskodás terjedését támogató aktív szociálpolitikai modellek - szociális szövetkezet, foglalkoztatási szövetkezet, szociális kiskert program, stb. - és szociális rehabilitációs programok létrehozása főként cigány/roma nemzetiségi civil szervezetek bevonásával.” Hasonló célok teljesülését segíthetik azok a helyi erőfeszítések, amelyek a mélyszegénységben élő, alacsonyan iskolázott, döntően roma népességet érintő egyéb “képessé tevő” programokat valósítanak meg. A teleprehabilitációs program keretében került sor az elmúlt időszakban 15-15 fő részére OKJ-s képzések megvalósítására, textiltermék összeállító és személy- és vagyonőr képzésekre, valamint kompetenciafejlesztő (készségfejlesztő, motivációs, személyiségfejlesztő, egészségfejlesztő, alapkészségeket fejlesztő) tréningek megvalósítására is. Hasonlóak iránt jelentős a helyi elköteleződés és szükség is van rá. Ezek az elképzelések ismét előremutató módon egybecsengenek a legfrissebb kormányzati célkitűzésekkel, amelyek a közfoglalkoztatásból kivezető megoldások keresésére irányulnak. Mindemellett elengedhetetlenül fontosak, hiszen a közfoglalkoztatásban több éve megrekedt emberek alapkompetenciái gyakran hiányosak, amikhez sokszor kapcsolódnak egyéb egészségügyi, vagy mentális problémák, szenvedélybetegségek stb.

40

Ez is oka annak, hogy csak nagyon kis eséllyel és minimális százalékban tudnak továbblépni, különösen külső segítség, fejlesztések, tanácsadás, képzés, mentorálás stb. hiányában. A foglalkoztatás területén dolgozó szakemberek tapasztalatai szerint 85 - 90 %-ban a jelenleg is érintett személyek évek óta a közfoglalkoztatási programok résztvevői. A paktum jellegű együttműködések lehetnek azok, amelyek pótolhatják a hiányzó felkészítő szolgáltatásokat, mentorálást, és megteremtik a máig hiányzó kapcsolatokat, lehetőségeket a munkaerőpiacra való visszasegítés kapcsán.

2.3.4. Munkaerő keresleti-kínálati viszonyok Szolnok gazdaságszerkezetében meghatározónak tekinthető a mikro- és nagyvállalkozások országosnál jelentősebb, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások alacsonyabb mértékű jelenlétét. Tekintettel arra, hogy a KKV-k megerősödése a stabil és alkalmazkodóképes helyi gazdaság működésének egyik alapfeltétele, nagyon fontos, hogy mennyire sikerül kielégíteni a munkáltatók, ezen belül különösen e vállalkozástípusok munkaerőigényét helyben. A helyi, Szolnokra jellemzően iskolázott és rugalmas aktív korú társadalom tagjai számára pedig alapvetően fontos, hogy megfelelő munkalehetőséget találjanak. Ezért a rendelkezésre álló információk feldolgozásával részletesen vizsgáljuk a helyi munkaerő keresleti és kínálati viszonyokat. Eközben nem téveszthetjük szem elől, hogy Szolnok városának munkaerőpiaca nem csupán a város lakossága számára kínál munkalehetőséget, hanem, mint ahogyan fent jeleztük: a városba 13 ezren járnak be dolgozni a megye 38 településéről, és ezer ember a fővárosba ingázik, nem helyben dolgozik. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok csak egy kiinduló kép felvázolásához elegendőek. A paktum megvalósítása során szükséges olyan egyeztetési, információs szolgáltatásokat is kialakítani, amelyek képesek nyomon követni - szoros együttműködésben a megyei paktum megvalósításával - a paktum térségén, tehát Szolnok város határain kívül zajló folyamatokat is. Indokolt és szükséges pontosabb és célzott felméréseket készíteni annak érdekében, hogy a jelenleg Szolnokról ingázók közül minél többen helyben tudjanak munkát találni, illetve annak érdekében is, hogy a helyi álláskeresők megtalálják a maguk számára megfelelő, ha kell, a város határain túli munkalehetőségeket is.

Szolnokon 6.231 új álláshelyet jelentettek be a 2016-os év folyamán, amely a járási 9 158 db üres álláshely 68%-át, a megyei 35 529 üres álláshely 18%-át tette ki. Az új álláshelyek nagy része (75%-a) támogatott álláshely volt, többségük (79%, azaz 4 931 bejelentett álláshely) fizikai jellegű munkára keres alkalmazottat. Az igényelt iskolai végzettség nagyrészt általános iskolai volt (43%), de magas volt az igény a szakmunkás végzettségű álláskeresőkre is (18%). A legkevesebb bejelentett álláshely az egyetemi végzettségű munkakörben volt (0,6%). A foglalkoztatók az álláshelyek nagy részének (81%) bejelentésekor nem igényelt semmilyen szakképzettséget, ahol viszont szükséges, ott a kis- és nagyüzemi képzéssel (41%), és a személyi, szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi képzéssel (22%) rendelkezők számára kínáltak álláshelyet.

41

Az álláshelyek döntő többsége (97%) teljes munkaidős volt, ami a munkaviszony időtartamát illeti, ott pedig nagyrészt (67%) határozott idejű munkaviszony kínálatával kerestek a cégek munkatársakat.

12. táblázat - Regisztrált álláskeresők és bejelentett üres álláshelyek száma – Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Regisztrált álláskeresők Bejelentett üres álláshelyek „Egyenleg”

Szolnok MJV 2 885 6 231 - 3 346

Szolnoki járás 4 809 9 158 - 4 349

Jász-NagykunSzolnok megye 17 322 35 529 - 18 207

A kereslet-kínálat aránya nagyjából tehát kétszeres volt tavaly. A legtöbb bejelentett álláshelyet a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban jelentették be (a járásban és a megyében is), szám szerint 1862-t, amely a teljes 2016. évi bejelentett álláshelyek 30%át teszi ki. 500-nál több álláshelyet jelentettek be az egyéb szolgáltatás (566 db), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (508 db) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (500 db) nemzetgazdasági ágakban. Szolnokon a legnagyobb munkaerőhiány a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítási nemzetgazdasági ágban jelentkezett, ahol 1 831-el több álláshelyet hirdettek meg, mint ahány álláskeresőt tartottak nyilván 2016-ban. Ezen adatnál figyelembe kell venni, hogy a közfoglalkoztatást a közigazgatáson belül kalkulálják. Magas volt az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint az oktatás nemzetgazdasági ágak munkaerő hiánya is, előbbinél 454, utóbbinál 438 álláskeresővel több volt 2016-ban, mint bejelentett álláshely. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban jelent meg a legnagyobb munkaerő többlet, itt 407 új bejelentett álláshelyre 1 019 álláskereső jutott, ami jellemző volt a járásra és a megyére is (1 218-al, illetve 3 122-vel több álláskereső, mint bejelentett új álláshely), más ágazatokban viszont nem jelent meg jelentős munkaerő többlet sem a városban, de járási és megyei szinten sem. A másodlagos munkaerőpiacon, azaz jelen esetben jellemzően a közfoglalkoztatás területén jelentkező állásigények az „adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység” és a „közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás” területeket érintik. Ezért ezeket, mint nyílt munkaerőpiaci lehetőségeket kevésbé tekinthetjük a helyi gazdaság fejlesztési igényeinek. (Mint fent már leírtuk: a bejelentett álláshelyek döntően támogatott munkahelyek.) Ezeket a gazdasági ágakat figyelmen kívül hagyva Szolnokon   

az oktatásban jelent meg a legnagyobb munkaerőhiány, ahol 438-al több bejelentett álláshely volt, mint ahány regisztrált álláskereső, de jelentős volt az egyéb szolgáltatás (411) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (407) terén jelentkező munkaerőigény is.

42

13. táblázat - TEÁOR szerinti munkaerőhiány, illetve munkaerő többlet - Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaerőhiány, igény (munkavállalót keresnek) Szolnok MJV

Oktatás (438)

Szolnoki járás

Kereskedelem, gépjárműjavítás (544)

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Oktatás (1 163)

Munkaerő többlet (munkát keresnek) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (612) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (1 218) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (3 122)

A FEOR szerinti besorolás alapján a bejelentett álláshelyek 48%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozású álláshely volt 2016-ban. Ebből nagyrészt az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású álláshelyek emelhetőek ki, 52%-os részaránnyal. A második legmagasabb munkaerőigény az ipari és építőipari foglalkozások terén jelentkezett (de ennek aránya is mindössze 12 % volt). Ez azt is jelzi, hogy a helyi bejelentett állásigények nem feltétlenül a helyi, domináns ágazatokban jelennek meg. Az álláskeresők FEOR szerinti megoszlására 2016 decemberi adatokkal rendelkezünk. A decemberi hónapban 2 520 álláshelyet kerestek a munkavállalók, 1/3-uk a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében. Ezen belül főként az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású álláshelyeket keresték (67%). Ez utóbbi kapcsán a kereslet és a kínálat szinte teljesen illeszkedő módon találkozik egymással. Fentiek alapján a legnagyobb munkaerőhiány a FEOR szerinti besorolás alapján a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások terén van, itt 2 166 munkahellyel többet jelentettek be, mint ahány álláskereső volt ebben a foglalkozási típusban, de magas a munkaerőhiány az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások terén is, itt 495-el több bejelentett üres álláshely volt, mint álláskereső. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások terén (mint például legjellemzőbben a kereskedelmi szervező, tervező) viszont munkaerő többlet volt, 66-al több álláskereső volt, mint bejelentett álláshely. Az elhelyezkedést a legtöbb esetben az alábbi tényezők is nehezítik, a helyi szakemberek tapasztalatai szerint:   



A nyilvántartott álláskeresők egy része szakképzetlen, vagy nem naprakész szakmai ismeretekkel, illetve más képzettséggel rendelkezik, mint amilyet a cégek keresnek. Kevés a szakképzett munkavállaló, a kiöregedett szakipari munkások utánpótlása nem megoldott. Ezt főként az építőipar, fémipar területéről jelzik. Egyre komplexebb munkakörök jelentkeznek, ahol több feladat ellátását róják egy adott munkavállalóra. Az álláskeresők között nagyon csekély az, aki több területet is el tud látni képzettségével, gyakorlatával. Akik mégis, azok hamar találnak munkalehetőséget. A munkakör betöltéséhez sok esetben gyakorlatot kér a foglalkoztató - a betanítás idejét, költségét kímélve -, a pályakezdők ez esetben esélytelenek. 43





Még mindig a minimálbéren való foglalkoztatás a legjellemzőbb, ami azt vonja maga után, hogy az álláskeresők jó része annyiért nem hajlandó munkába állni és a többet fizető „feketemunkát" választják. Sok esetben megromlott egészségi vagy mentális állapot nem teszi lehetővé, hogy újra visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Ezen sajnos a foglalkoztatásukhoz igényelhető támogatások sem segítenek, mert nem őket választja a foglalkoztató. Közülük sokan "beragadtak" a közfoglalkoztatási programba - ezzel nyilvántartási rendszerünkbe is -, évek óta ez a jogviszony jelenti számukra a lehetőséget (kevés a rehabilitációs munkahely).

14. táblázat - FEOR szerinti munkaerőhiány, illetve munkaerő többlet – Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

Bejelentett Keresett Egyenleg álláshelyek állások 56 4 -52 30 53 23 89

155

66

729 501 633 26 757 403 3 007

234 268 459 19 302 185 841

-495 -233 -174 -7 -455 -218 -2 166

A fenti adatok elemzésénél figyelembe kell venni, hogy a bejelentett álláshelyre vonatkozó adatok a 2016. évi éves átlag adatai, az álláskeresők által keresett állásokra vonatkozó adatok pedig a 2016. december 20-ai pillanatnyi állapotot tükrözik.

Ezeket a megállapításokat részben alátámasztják a helyi felmérések, amelyek az állást keresők és munkáltatók körében készültek az elmúlt időszakban Szolnokon. Az elsőt a Munkaszervezetek Fejlesztése Projektmenedzsment Kft készítette el 2016 augusztusában, a másodikat a Tudásaudit Kft készítette, és 2017 márciusában zárta le. Ezek a felmérések azzal a céllal készültek, hogy a „Szolnoki Foglalkoztatási Paktum – Együttműködés Szolnok Gazdaságának Fejlesztéséért és a Szolnoki Munkahelyekért” tárgyú projekt egyes elemeihez inputokat szolgáltasson, amelyek elsősorban a helyi foglalkoztatási stratégiájának kidolgozásához, megtervezéséhez, annak fő fókuszainak behatárolásához szükséges információkat, következtetéseket, javaslatokat jelentik. Emellett áttekintettük a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Foglalkoztatási Stratégiához készült anyagokat is.

44

A felmérések a munkaerő-piac két szegmensében, a munkáltatók és az álláskeresők között végzett adatgyűjtéseken alapulnak. Mindkét adatgyűjtés kérdőíves felmérés volt, amelyek elsősorban feleletválasztós és kisebb részben kifejtős kérdéseket tartalmaztak. A tavalyi felmérést, amely kifejezetten Szolnokon zajlott, 320 munkáltató és 704 munkát kereső magánszemély töltötte ki. A második vizsgálat is szolnoki, ennek során 361 szolnoki cégről és a 1463 álláskeresőről gyűjtöttek adatokat. A munkáltatók lekérdezése telefonon, az álláskeresői lekérdezés személyes lekérdezéssel a közfoglalkoztatásban résztvevők körében, illetve önkitöltős módon a kormányhivatal járási foglalkoztatási osztályával kapcsolatban álló álláskeresők bevonásával történt. A közfoglalkoztatottak és az egyéb státuszú (foglalkoztatott, inaktív, stb.) elérésében a “Munkalehetőség a Jövőért” Szolnok Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság működött közre. A Járási Hivatalokba beérkezők töltötték ki önállóan. A harmadik felmérés, amelyet áttekintettünk, megyei szintű volt. A munkáltatói kérdőíveit a Kereskedelmi és Iparkamara juttatta el a foglalkoztatókhoz, a Kormányhivatal Járási Hivatalának Foglalkoztatási Osztályai pedig több mint egy hónapon keresztül az álláskeresők körében végezték a felmérést. Ennek eredményeként 32 szolnoki cég és 200 álláskereső válaszolt a kérdésekre. A kutatások témaköre nagyon hasonló, itt a megszületett eredmények közös metszetét, az egymást erősítő megállapításokat összegezzük, illetve kiemelünk néhány általunk fontosnak vélt, és az eredeti elemzésekben méltatlanul hanyagolt eredményt. (A kérdések lényegesen tágabb spektrumot öleltek fel annál, hogy milyen munkakörökbe keresnek állást a munkanélküli emberek, illetve munkatársakat a cégek. Ebben a blokkban most erre a kérdésre fókuszálunk. A felmérések további eredményei a paktum szakmai tevékenységének megalapozásához tudnak érdemben hozzájárulni, a paktumtól elvárt tevékenységek, szolgáltatások körének megfelelő meghatározása kapcsán.) A felmérések eredményei megerősítik, hogy Szolnokon a cégek elsősorban szolgáltatási területen keresnek munkatársakat, illetve erősen jelen van az ipar is. Intenzív munkaerőhiányt a cégek képviselői a legutóbbi kutatásnál jeleztek csak, de nyilvánvalóan vannak kielégítetlen munkaerőigények. A feldolgozóipar mellett a kereskedelem jelent meg legerőteljesebben a szolnoki cégeknél. A legutóbbi felmérés elemzése szerint a munkáltatók leginkább szakmunkásokat, betanított munkásokat kívánnak alkalmazni. Érdemes a rendelkezésre bocsátott kutatási jelentés adatainak értelmezése és átgondolása kicsit más nézőpontból. A cégek munkaerőigényét nem feltétlenül helyben kívánják, illetve lehet kielégíteni, és félrevezető lehet, ha az igen jól iskolázott város népességét kevésbé érintő fejlesztési irányok mellett teszi le a voksát kizárólagosan a paktum. Ez ugyanis a városból dolgozni eljáró képzett emberek számának további növekedését hozhatja magával. A következőkben megvizsgáljuk a rendelkezésre álló információkat a jelzett munkaerőhiány kapcsán. A megkérdezett és válaszoló 361 cégből az elemzés szerint “A 1-3 fő, a 4-6 fő és a 7-10 fő közötti hiányt jelző cégek több mint fele említette a szakmunkáshiányt” (28. oldal 1. bekezdés) ám a táblázatban mindösszesen 104 jelzés szerepel, ami kevesebb, mint harmada a cégeknek.

45

15. táblázat - Munkaerőhiány foglalkoztatási kategóriák szerint - Forrás: Tudásaudit Kft, 2017. március Foglalkoztatási kategória

1-3 fő

4-6 fő

7-10 fő

Segédmunkás

6

0

0

0

0

0

30 fő felett

Összesen

0

0

6

11-15 fő 16-20 fő 21-25 fő 26-30 fő

Betanított munkás

5

3

2

1

0

0

0

2

13

Szakmunkás

38

11

4

2

2

0

1

1

59

Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező munkatárs

14

0

1

0

0

0

0

0

15

Középfokú végzettségű, adminisztratív tevékenységet végző

10

1

0

0

0

0

0

0

11

Felsőfokú végzettségű, adminisztratív tevékenységet végző

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összesen

73

15

7

3

2

0

1

3

104

A táblázat vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy szakmunkások iránti igényt valóban legnagyobb arányban jelezték, ez igények közel 60%-a irányul erre. Ugyanakkor a jobban képzett, érettségizett vagy diplomás szakemberek iránt fogalmazódik meg az igények 25%-a. Ez meghaladja a segéd- és betanított munkások iránti igényt is, ami jelzi a szakképzettséggel bírók iránt meglévő és élénk keresletet. Nagyon fontos még azt látni, hogy a legkisebb mikrovállalkozásoknál jelentkeznek komoly igények, és a szakmunkások (38) valamint a közép (10) és felsőfokú végzettséggel bíró (14) emberek iránt összességében (24) hasonló szükséglet jelenik meg e körben. A legsérülékenyebbek a legkisebb vállalkozások, a helyi gazdaság megerősítése szempontjából elengedhetetlenül szükséges számukra lehetőségeket biztosítani fejlődésükhöz. Szolnok iskolázott társadalmának szüksége van a kétkezi munkán túli munkalehetőségekre is, egyrészt a helyi gazdaság megerősítése, másrészről képzett fiataljaik megtartása érdekében. Ebből a nézőpontból vizsgálva a munkaerőigényeket korántsem csak a szakmunkások iránti igény látszik megjelenni. Amennyiben fentieket összevetjük a következő táblázattal is, ami azokat a válaszokat összegzi, hogy milyen felkészültségű munkaerő nem hiányzik egyáltalán, a következő érdekes kép bontakozik ki és erősíti meg következtetésünket.

46

16. táblázat - Nem hiányolt munkaerő foglalkoztatási kategóriák szerint - Forrás: Tudásaudit Kft, 2017. március Nem hiányolt munkaerő foglalkoztatási kategóriák szerint Foglalkoztatási kategória Segédmunkás

140

Betanított munkás

15

Szakmunkás

34

Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező munkatárs

21

Középfokú végzettségű, adminisztratív tevékenységet végző

44

Felsőfokú végzettségű, adminisztratív tevékenységet végző

19

Összesen

273

Ha összehasonlítjuk, mi hiányzik jobban a cégeknek, a szakmunkások vagy a diplomások, akkor azt látjuk, hogy nagyjából hasonló mértékben hiányoznak. Másként fogalmazva: legtöbben azt jelzik, hogy nem kell nekik segédmunkás. Sokkal kevesebben vannak meggyőződve arról, hogy szakmunkások (34) vagy érettségizett adminisztrátorok (44) vagy diplomások (21+19=40) nélkül is boldogulnának. Látható: gyakorlatilag azonos mértékben tudják nélkülözni a szakmunkásokat, mint az érettségizett vagy diplomás munkaerőt. Egyértelműen látszik a felmérésből, hogy a munkáltatóknak komoly igényük van arra, hogy munkavállalóik ne egyszerűen szakértelemmel bíró gépek legyenek, hanem együttműködni, kommunikálni képes emberek. A legfontosabb elvárások között ezek jelennek meg, a digitális írástudás mellett, ami a kompetenciafejlesztő szolgáltatások iránti igényt is megalapozza és jelzi. A felmérések egymással részben egybecsengően jelzik, hogy az állást kereső emberek döntően a szolgáltatási szektorból kerültek a munkaügyi regisztrációba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak itt keresnek állást, hiszen döntő többségük vállalnak képzést, átképzést. A legutóbbi felmérés adatai alapján a válaszolóknak csak kis hányadának (16%) véleménye szerint nehezíti a munkavállalását szakképzettsége hiányossága, ennél többen az alacsony bérek (20%) vagy a felkínált munka illegális volta miatt (8%) nem tud elhelyezkedni. Kompetenciahiány miatt 22% (nyelv: 11%, digitális készségek: 12%) helyzete nehezített, és a válaszolók közül ugyanennyien vállalnának képzést is.

47

Fenti vizsgálatok tehát alátámasztják a potenciális álláskeresők nyitottságát mind a képzések, mind egyéb, kapcsolódó támogató szolgáltatások iránt. A mintába 69 kismama került, és arra a kérdésre, hogy segítené-e munkavállalását, ha bölcsődébe vagy óvodába adhatná a gyerekét, 62-en válaszoltak igennel.

2.4. A város képzési rendszere 2.4.1. A szakképzés meghatározó szereplői a szolnoki paktum területén Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum alá tartozó intézmények: 

Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája



Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája



Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Jendrassik György Gépipari Szakgimnáziuma



Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Pálfy-Vízügyi Szakgimnáziuma

Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum alá tartozó intézmények: 

Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája



Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Ruhaipari Középiskolája, Általános Iskolája és Kollégiuma



Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakképző Iskolája



Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Sipos Orbán Szakiskolája és Kollégiuma

Szakképzési centrum alá nem tartozó intézmények: 

Szolnoki Széchenyi István Gimnázium



Varga Katalin Gimnázium



Verseghy Ferenc Gimnázium



Tiszaparti Gimnázium

48

Felsőoktatási intézmények: A Szolnoki Főiskola 2016 július 1-től a Kecskeméti Főiskolával integrálódva Pallasz Athéné Egyetem néven működik tovább, annak Gazdálkodási Karaként. Az intézményben az alábbi képzések érhetőek el: 

Alapképzések: o Kereskedelem és marketing (BA) szak o Pénzügy és számvitel (BA) szak o Turizmus - vendéglátás (BA) szak o Nemzetközi gazdálkodás (BA) szak



Mesterképzés: o Vállalkozásfejlesztés mesterszak



Felsőoktatási szakképzés: o Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés (Marketingkommunikáció, Kereskedelmi, Kereskedelmi logisztika szakirányok) o Nemzetközi gazdálkodás felsőoktatási szakképzés (Nemzetközi szállítmányozás és Logisztika szakirány) o Pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzés (Államháztartási, Pénzintézeti, Vállalkozási szakirányok) o Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés (Vendéglátó, Turizmus szakirányok)



Szakirányú továbbképzés diplomásoknak o Cultural Animation Manager o Biztosításmarketing szakreferens o Biztosításmarketing szakközgazdász o Bioenergetikai szakember o Alternatív energetikai szakember



Duális képzés o pénzügy és számvitel o turizmus-vendéglátás o kereskedelem és marketing



Egyéb képzések: o Idegennyelvű képzés o Felnőttképzés, tanfolyam o Pedagógusképzés

49

2.4.2. A szakképzés helyzete a szolnoki paktum területén Szolnokon a KSH adatai szerint 8 gimnáziumi, 9 szakközépiskolai, és 10 szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási hely működött. A tanulói létszám az intézményekben, az országos tendenciákkal megegyezően, a gyerekszám csökkenéséből adódóan, folyamatosan fogy. A középiskolai tanulók létszáma 2010-hez képest 6 072 főről 4 943 főre (19%-os csökkenés), a gimnáziumi tanulók létszáma 2 332 főről 2 233 főre (4%-os csökkenés), a szakközépiskolai tanulók száma 3 740 főről 2 710 főre (28%-os csökkenés), a szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma 2 160 főről 1 378 főre (36%-os csökkenés) csökkent. Szolnokon felsőoktatásban 1 111 fő vett részt, mely 2010-hez képest a harmadára esett vissza. Ezen belül a felsőfokú alap és mesterképzésben 780 fő vett részt 2015-ben, ennek 45%-a nappali oktatásban vett részt. A munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalát figyelembe minden évben meghatározásra kerül a hiányszakmák köre, amely a 2016/2017-es és 2017/2018-as tanévben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a következő:

2016/2017

2017/2018

Ács

Burkoló

Asztalos

Családi gazdálkodó

Épület- és szerkezetlakatos

Épület- és szerkezetlakatos

Faipari technikus

Gépgyártástechnológiai technikus

Férfiszabó

Gyakorló ápoló

Festő, mázoló, tapétázó

Hegesztő

Gazda

Honvéd altiszt

Gépi forgácsoló

Ipari gépész

Gyakorló ápoló

Járműfényező

Hegesztő

Karosszérialakatos

Húsipari termékgyártó

Kistermelői vendéglátó

Ipari gépész

Kőműves

Mezőgazdasági gépész

Mezőgazdasági gépész

Mezőgazdasági gépésztechnikus

Mezőgazdasági gépésztechnikus

50

élelmiszerelőállító,

falusi

Műanyag feldolgozó

Pék

Női szabó

Pincér

Szociális gondozó és ápoló

Ruhaipari technikus

Vegyipari technikus

Szerszámkészítő

Villanyszerelő

Szociális gondozó és ápoló

Vízügyi technikus

Villanyszerelő Vízgépészeti technikus

2.5. A munkavállalás stabilitásához hozzájáruló humán szolgáltatások Az eddigiekből is láthatóvá vált, hogy Szolnokon nem csupán a megyeihez, hanem az országoshoz képest is egy sokszínű, fiatalodásra képes, iskolázott, rugalmas társadalom él. Lényegesen többen tanulnak, mint más városokban, a képzettségi szint magas, és nagy arányban vállalnak ingázást a közeli fővárosba is, megfelelő munkalehetőségek kedvéért. Azonban az iskolázottság sem ment meg senkit egyéni, személyes problémáktól, legyenek azok akár egészségügyiek, akár családiak, vagy bármely nehéz élethelyzetből adódóak. Azok az itt élő emberek, akik munkát keresnek, de jelenleg nem találják egymást a helyi munkáltatókkal, valamilyen értelemben speciális szükségletekkel bíró célcsoportokhoz tartoznak. Lehetnek olyan kismamák, szülők, akik rövidebb-hosszabb időt családjuk, gyerekeik ellátásával töltöttek, és olyan munkahelyet keresnek, ami kellően rugalmas, adott esetben nem jelent napi 8 órás kötöttséget, vagy olyan munkarend és olyan lehetőség érhető el, amely mellett a gyerekek felügyelete is megoldható. Lehetnek sokan a helyi cigányság tagjai közül, akik keresik a lehetőségeket, de előítéletek, saját nehézségeik, iskolai végzettségeik korlátozottsága gátolja őket a megfelelő munkahely megtalálásában vagy az arra való felkészülésben. Lehetnek szülők, akiknek felnőtt gyereke sérült, beteg, folyamatos ellátásra szorul, de segítség hiányában a szülők sem tudnak munkába állni. Lehetnek olyan emberek, köztük a fiatalok, pályakezdők, akik vagy még sose, vagy idősek, akik nagyon régen dolgoztak munkahelyeken, és tudásaik, kompetenciáik hiányoznak vagy megkoptak, akik emiatt nem is igazán merik kipróbálni magukat, akik nem pontosan tudják, milyen munkakörökbe, milyen munkahelyre lenne érdemes jelentkezniük. Akik segítség, támogatás nélkül nem érzik magukat alkalmasnak még, vagy már (hiszen ide tartoznak az idősödő álláskeresők is) új dolgok megtanulására. Ezek a segítő szolgáltatások nem képzések. Hiszen ahhoz, hogy valaki vállalni merjen egy új képzést, ahhoz bíznia kell önmagában, hogy ő azt meg tudja tanulni, képes lesz megfelelni, tud majd fejlődni és helytállni az új munkában. 51

És lehetnek olyanok is, akiknek sok problémával kell birkózniuk egyidejűleg, akiknek életét komoly terhek nehezítik, legyenek ezek akár családi konfliktusok, anyagi problémák, eladósodottság, szenvedélybetegség vagy más egészségügyi probléma stb. Szolnok városa példaértékűen figyel az itt élőkre, számtalan nem kötelező feladatot lát el e téren, és keresi a válaszokat arra, hogyan biztosítható a helyi társadalom támogatása, fejlesztése. Nyilvánvalóan érzékelik, hogy e támogatások nélkül a város gazdasága sem tud megfelelően prosperálni. Ezért is fordul támogató attitűddel saját humán közszolgáltatásai, a város által kezdeményezett fejlesztési programok és olyan civil, egyházi kezdeményezések, szervezetek felé, amelyek fenti problémákra keresnek és igyekeznek kínálni is megoldásokat. E kezdeményezések aktív mozgatóival nagyon fontos számolnia a paktum szervezetének, hiszen ezek a szerveződések és szolgáltatók azok, amelyekkel való együttműködés nem egyszerűen a paktum céljainak megvalósíthatóságát segíti elő, hanem a helyi társadalom elfogadását, a paktum célok közösségivé válását biztosíthatják. A következő pontokban azokat a szolgáltatások és kifejezetten Szolnok városa által indított kezdeményezéseket vesszük számba, amelyek jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a munkába állás segítéséhez, valamint a foglalkoztatás stabilitásához.

2.5.1. Családsegítő szolgálat - Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ A város családsegítő szolgálata széles szolgáltatási spektrumot kínál a hozzájuk fordulóknak. A kötelező feladatokon - családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, szenvedélybetegségeket segítő Drogkonzultációs és Információs Központ működtetése, hajléktalansegítés, pszichiátriai nappali ellátás mellett egyéb fontos szolgáltatásokat is biztosítanak. Ezek közül néhány, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak az ellátott emberek foglalkoztathatóságának javításával, illetve munkavállalásuk elősegítése, vagy stabilitásának biztosítása szempontjából lényesek. Prizma kreatív stúdió: A SZKTT Humán Szolgáltató Központban néhány éve zajlik szociális foglalkoztatás. Ennek keretében főként pszichés problémákkal küzdő emberek alkalmazására van lehetőség. A foglalkoztatás célja, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerő piaci alkalmasságukat, arra ösztönzi a foglalkoztatásban résztvevőket, hogy a megmaradt képességeiket a lehető legjobban tudják hasznosítani Valamint az, hogy a foglalkoztatás révén kialakuljon önálló munkavégző képességük, felkészüljenek a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.

52

Képzések, tréningek: Konfliktuskezelő, kommunikációs tréning, cigányság integrációjának támogatása, kommunikációs hídépítés ép és fogyatékossággal élő emberek között. Kismama és baba-mama klub. A térségi feladatellátást is végző intézmény családsegítő szolgáltatását igénybe vevők száma 2015-ben összesen 9 45 fő volt.

2.5.2. Kisgyermekek és ellátásukat segítő szolgáltatások A 0-5 éves korosztály, és az őket ellátó intézményhálózat jelentős hatással van a munkaerőpiacra, ugyanis a jól működő intézményi rendszer hozzájárul a kisgyermekes szülők munkavállalásához, így a jól szervezett és megfelelő mértékben rendelkezésre álló szolgáltatás segítheti a város munkaerő hiányának mérséklését. 2015-ben az állandó népesség száma a városban 72.128 fő volt, ezen belül a legfeljebb 0-5 éves gyermekek aránya 4,7 % volt, ami megközelítőleg 1.700, 3 év alatti, valamint 1.600, 2 és 5 év közötti kisgyermeket jelent. Ugyanebben az évben a működő bölcsődei férőhelyek száma 596 volt, ahova 549 kisgyermeket írattak be. E férőhelyek 7 bölcsőde között oszlanak meg a városban. Szolnokon 2015-ben 26 óvodai feladatellátási hely működött, 2.437 férőhellyel, ahol a beíratott gyermekek száma 2.165 volt, ebből 210 gyermek hátrányos helyzetű. Fontos intézményi lehetőséget jelentenek még a családi napközik, amelyek nem csupán a legkisebbek, hanem iskoláskorúak számára is nyújthatnak ellátást, ezért kulcsintézményei lehetnek a jól működő családi napközik a speciális szükségletű gyerekek ellátásának. 2015-ben Szolnokon 11 családi napközi működött, 68 férőhellyel, a gondozott gyermekek száma 68 volt (2010-ben még csak 8 gyermek járt családi napközibe).

2.5.3. Fogyatékossággal élők és számukra elérhető intézményes ellátások A valamiféle fogyatékossággal küzdő emberekről nagyon kevés statisztikai információval rendelkezünk, amelyeket feldolgoztunk a sérülékeny társadalmi csoportokat tárgyaló alfejezetben. Annak tudása, hogy adott területen a népszámláláskor magát például látássérültnek nevező emberből hányan élnek Szolnokon, nem ad érdemi támpontot ahhoz, hogy látni lehessen, az érintettek közül hányan foglalkoztathatóak, mennyien és milyen jellegű munkakörökben állnák meg a helyüket, sőt, végzettségeikről sincs megfelelő felmérés. Az oktatásban megjelenő integrációs törekvések, a kedvezőbbé váló feltételek egyre több kerekesszékes, vagy látássérült fiatal számára teszi lehetővé a tanulást, továbbtanulást, egyre többen érettségiznek, vagy szereznek diplomát. Erre szükség is van, hiszen nagyon alacsony még e csoport képzettségi színvonala. Mint a fent említett munkáltatói felmérések igazolják, a helyi cégek nem szívesen alkalmaznak sérült munkatársakat.

53

Ez egy olyan terület, amelyben a megyeszékhely elmarad a megyétől, ahol több munkáltató már felismerte, részben a támogatott foglalkoztatási lehetőségek során szerzett pozitív tapasztalataik során, hogy a fogyatékossággal élő emberek is kiváló munkát végeznek, ha nekik megfelelő területen tudják őket alkalmazni. Fontos számba venni és elérni a városban élő, egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű illetve fogyatékossággal élő aktív korú, elhelyezkedni szándékozó embereket, hiszen ők sok esetben azonnal foglalkoztathatóak. Gyakran a leendő munkáltató részéről szükséges csupán az erre irányuló döntés, vagy a leendő munkatársak felkészítése a számukra talán szokatlan helyzetre, esetleg kisebb infrastrukturális fejlesztések, eszközvásárlás biztosítása. Másfajta megközelítésben szükséges átgondolni azoknak a sérült gyerekeknek, fiataloknak a helyzetét, akiknek szülei, gondozói azért nem tudnak munkát vállalni, mert hiányoznak a gondozásra szoruló családtagokat ellátni képes intézmények. Szolnokon 3 fogyatékossággal élő embereket is ellátó nappali intézmény működött 2015-ben, 68 férőhellyel, ahol 70 fogyatékossággal élő személy részesült ellátásban. Ez bizonyosan csak töredéke a valós igényeknek. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának segítését a Contakt Munkaerhabilitációs Nkft működését könnyítendő, kedvezményes bérleti díj kiszabásával segíti a város.

2.5.4. Segítő, fejlesztő szervezetek Tanodák, Biztos Kezdet Gyerekházak SZKTT Humán Szolgáltató Központ, a Foglalkoztatási célú Non-profit Szervezetek Szövetsége, a CONTACT Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat és a Miért Ne Közhasznú Humán Szolgáltató Alapítvány fenntartásában 4 Biztos Kezdet Gyerekház és 3 Tanoda működik folyamatosan a városban. Ezek a nevelési-oktatási rendszeren kívüli korai beavatkozást középpontba helyező és tanulási hátránykompenzáló felzárkózási programok. Az Integrációs Program jelenlegi módosítása szerint ezen hálózat bővítése körében újabb 3 társadalmi felzárkózást segítő tanoda indítását tervezik az idei évben. A Foglalkoztatási Célú Non-profit Szervezet (FOCENOSZ) fenntartásában a Csillagpont Tanoda Szolnok, Törteli út 7. székhellyel, a Vasutasok Otthona Szolnoki Egyesület működtetésében a Meggyes Telepi Tanoda Szolnok, Tücsök út 2. alatt, és a Szandaszőlősért Egyesület kezelésében Tulipán Tanoda elnevezéssel.

54

2.5.5. Szolnok Hazavár Program Az önkormányzat a program keretében lehetőséget biztosít a szolnoki kötődésű, felsőfokú végzettségű, szolnoki székhelyű, telephelyű, vagy szolnoki fiókteleppel rendelkező munkáltatónál végzettségének megfelelő munkaszerződés alapján munkaviszonyban álló fiatalok lakhatásának megoldására. A fiatalok garzonlakás bérbeadását kérelmezhetik. „Szolnok Hazavár Programban” résztvevők bérlakáshoz jutásának feltételei: A kérelmező:      

felsőfokú végzettséggel rendelkezik, szolnoki kötődésű (a kérelmező alsó és/vagy középfokú tanulmányait Szolnokon végezte), rendelkezik szolnoki székhelyű, telephelyű, vagy szolnoki fiókteleppel rendelkező munkáltatónál a végzettségének megfelelő munkaszerződéssel, illetve munkáltatói javaslattal, a „Szolnok Hazavár Program” portálján regisztrált, a 30. életévét még nem töltötte be és a diploma kiállításától 5 év még nem telt el, az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 25/2005 (VI.30.) önkormányzati rendeletben szabályozott általános bérbeadási feltételeknek megfelel.

A bérbeadásról a „Szolnok Hazavár Program” Munkacsoport javaslata alapján a polgármester dönt. A bérbeadás 5 éves határozott időre történik, de legfeljebb ezen időn belül addig, amíg a bérlő munkaviszonya szolnoki székhelyű, telephelyű vagy fiókteleppel rendelkező munkáltatónál áll fenn végzettségének megfelelő munkaszerződés alapján. E program nagyszerű kiindulópontja lehet a város önkormányzata és munkaerőhiánnyal küzdő helyi cégek együttműködéseinek, amelyek lakhatási feltételek biztosításával is vonzóbbá teheti a felkészült, jellemzően fiatal potenciális munkavállalók városba vonzását.

55

3. Gazdaság- és társadalomfejlesztési irányok, várható és jelenlegi beruházások és azok foglalkoztatási hatásai

3.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megye kapcsolódó fejlesztési dokumentumai 3.1.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció A megyei területfejlesztési koncepcióban Szolnokra vonatkozóan az alábbi területi cél fogalmazódott meg: Szolnok nagyváros-térség pozíciójának megerősítése a Bécs-Budapest-Belgrád fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben Összehangolt térségi gazdaságfejlesztés (Főbb beavatkozások: Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű és vonzáskörzetük iparszerkezetének közös fejlesztése – telephelyfejlesztés, energiaellátás, inkubáció, helyi klaszterek, ismert márkák megerősítése, beszállítói hálózat erősítése, összehangolt szakképzés, térségi turisztikai programok megvalósítása) Közép- Alföldi gazdasági együttműködés elindítása, új ipari agglomeráció kialakítása (Főbb beavatkozások: Szolnok és Kecskemét központokkal gép- és járműipari agglomeráció létrehozása klaszter alapításán keresztül, arculathoz illeszkedő KKV- ék támogatása, beszállítói program, K+F+I tevékenység támogatása, összehangolt közép- és felsőfokú szakképzés, a Szolnoki Főiskola és a Kecskeméti Főiskola stratégiai együttműködése, élelmiszeripari fejlesztések összehangolása, egyeztetett térségi marketing, koordinált turisztikai fejlesztések) Kapcsolódó specifikus célok:    

A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése Leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

56

3.1.2. Jász-Nagykun-Szolnok Megye gazdasági és foglalkoztatás fejlesztési helyzetelemzése és stratégiája A megyei gazdasági és foglalkoztatási stratégia céljai a SWOT analízis alapján kerültek meghatározásra. A megye gazdasági és munkaerőpiaci helyzetére az alábbi megállapítások jellemzőek:

Erősségek:          

Dinamikus fejlődő Felső-jászsági ipari agglomeráció Bővülő iparkapacitás Jelentős pénzügyi források beáramlása a megyébe alkalmazott innováció a beszállítóknál emelkedő képzettségi szint egyaránt bővül a szakképzettséggel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma munkáltatók nyitottsága munkaerő-piaci szereplők között kibontakozó hálózati kapcsolatok és együttműködési tapasztalatok rendszerszemlélet kiépült rugalmas képzési struktúra, bővülő képzési portfólió

Gyengeségek:            

térségek közötti fejlettségi különbségek – a megye kettészakadása a Tisza mentén a források egyenlőtlen allokációja K+F+I háttér hiánya relatíve kevés vállalkozás működik a regisztrált álláskeresők között magas az alacsony iskolai végzettségűek és a szakképzetlenek aránya tartósan álláskeresők aránya magas az álláskeresők alacsony munkavállalási hajlandósága országos átlagnál alacsonyabb szintű bérjövedelmek alacsony a munkavállalók mobilitási hajlandósága, a mobilitást ösztönző tényezők alacsony szintje a munkerőpiaci szolgáltatások nem komplexek, nem épülnek egymásra, nem egyénreszabottak gyakorlati helyek, eszközök, oktató szakemberek hiánya magas a másodlagos munkaerőpiacon alkalmazásban állók száma

57

Lehetőségek:           

Szolnok – Törökszentmiklós – Martfű térség gazdasági szerepe erősödik vállalkozói aktivitás növelése, kisvállalkozások fejlesztése beszállítók ösztönzése, hálózatok kiépítésének és fejlesztésének elősegítése a vállalkozásfejlesztési pályázati források bővülése egyes gazdasági ágazatokban jelentkező tartós munkaerőhiány munkahelyteremtés hálózatosodás ösztönzése, az erre rendelkezésre álló források igénybevétele vállalkozási jó gyakorlatok átvétele szakképzési, felnőttképzési rendszer és a felsőoktatási képzési kínálat munkaerő-piaci igényeknek megfelelő fejlesztése munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztésre és újradefiniálásra, az erre rendelkezésre álló források igénybevétele inaktív munkavállalói rétegben rejlő fejlesztési potenciál

Veszélyek:        

a megye gazdasági, társadalmi szempontú kettészakadása (Jászság + Szolnoki Járás a megye több területe) túlkoncentrált vállalati struktúra tovább romlik a megye elérhetősége kedvezőtlen demográfiai folyamatok (csökkenés, elöregedés) kvalifikált munkaerő külföldre vándorlása együttműködés kultúra hiánya (a lehetőségek felismerésének hiánya, kooperációs képesség hiánya) közfoglalkoztatásban ragadás, közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci inaktivitása a munkavállalói digitális kompetenciák nem fejlődnek az alapkompetencia problémák miatt

A megye gazdasági és foglalkoztatás fejlesztési stratégiájának vízióját röviden a következőként lehet megfogalmazni: „ERŐTELJES ELMOZDULÁS A TELJES FOGLALKOZTATÁS FELÉ” Minden munkaképes korú megyei polgár értékteremtő munkát vagy társadalmilag hasznos tevékenységet végez.

58

A jövőkép egy olyan megye formálása, ahol:  

  

a térség társadalmi-gazdasági súlyának biztos alapja az élvonalba tartozó ipar, valamint az erős agrárszféra és megvalósul a bérek felzárkóztatása a versenyképes Felső-Jászsági ipari agglomeráció és az igazgatási-szolgáltatási szerepkörű Szolnok a megye két térségi pólusa, de a tiszántúli megyerészeken is erőteljes központok jönnek létre új kihívást jelent Budapest metropolisz térségéhez való integrálódás, amit a gyorsforgalmi kapcsolatok kiépítése segít a jászkun identitás átélése a népességmegtartás egyik jövőbeni eszköze a klímaváltozásra adott helyi válasz az illő és kellő tájhasználat mellett a biztonságos Tiszaökorégió kialakulása

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági, foglalkoztatási stratégiai céljai, kiemelt prioritások szerint 2016-2020 között: S1 Foglalkoztathatóság növelése P1 képzési, szakképzési szint fejlesztése P2 munkerő-piaci szolgáltatások fejlesztése P3 munkába állást segítő háttérszolgáltatások fejlesztése S2 Foglalkoztatás bővítés – vállalkozásfejlesztés P4 befektetés ösztönzés P5 beruházáshoz kapcsolódó humánerőforrás biztosítása P6 önfoglalkoztatóvá válás ösztönzése S3 Foglalkoztatási Partnerség építése és fejlesztése P7 megyei és helyi paktumok tevékenységének összehangolása P8 paktumszolgáltatások kialakítása, fejlesztése

59

3.2. Szolnok város kapcsolódó fejlesztési dokumentumai 3.2.1. Szolnok Integrált Településfejlesztési Stratégiája A paktum gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési tevékenységei az alábbi pontokon kapcsolódnak Szolnok Megyei Jogú Város 2014-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiájához: Népességmegtartó képesség javítása, a városi kötődés erősítése, ifjúságpolitika: Fejlesztési célok:         



a lakosság csökkenésének fokozatos lassítása majd megállítása, a vitalitási index romlásának mérséklése; Szolnok vonzerejének fokozása, a beköltözés segítése valamint a helyi fiatalok városban megtartása; a foglalkoztatottság növelése, a magasan kvalifikált népesség megtartása munkalehetőségeik bővítésével, munkahelyteremtés a nagyon alacsonyan képzettek számára is; a lakhatási lehetőségek javítása, fiatalok lakáshoz jutásának támogatása; a városkép javítása, rendezettségének fokozása, a zöld-jelleg erősítése, hatékony értékvédelem, a közösségi terek rendezése és komfortosabbá tétele; a programkínálat és szabadidős-rekreációs, sportolási és kulturális lehetőségek bővítése; az intézményhálózat minőségi és mennyiségi javításával az oktatás és egészségügy hatékonyságának növelése; a környezetminőség javítása, a levegőszennyezettség csökkentése, a klímaváltozás hatásainak mérséklése; a társadalmi szolidaritás és befogadás fokozása, a közösségi összefogás erősítése, az esélyegyenlőség biztosítása minden téren, a szegregáció csökkentése, folyamatos felszámolása, az egyházak és civil szervezetek kezdeményezéseinek ösztönzése és felkarolása, az önkéntes munka hatékony bevonása városi problémák megoldásába; a lakosság szemléletformálása, környezettudatosságának és egészségtudatosságának fokozása.

60

Stratégiai részcélok: 

A foglalkoztatási lehetőségek bővítése o





A munkahelyek számának és minőségi választékának növelése (vonzó telephelykínálattal és gazdasági infrastruktúrával további vállalkozások betelepedésének elősegítése, a magasan kvalifikált munkaerőt igénylő gazdasági profilok vonzása, a képzetlen munkaerőt is alkalmazni tudó élőmunka-intenzív ágazatok fejlesztése) o A társadalmi igényekhez illeszkedő, családbarát, atipikus foglalkoztatási módok elterjesztése (a női munkaerő és családosok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, a részmunkaidő, rugalmas munkaidő, távmunka, otthon-dolgozás elfogadottabbá és általánosabbá tétele, a szociális foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése és támogatása) o A változó munkaerő-igényhez alkalmazkodó képzések erősítése (a felsőoktatás bővítése a szolnoki adottságoknak/igényeknek megfelelően (környezetvédelem, környezetipar, vízgazdálkodás, műszaki/járműipari profil), a szakképzések munkaadókkal közös kialakítása és együttes működtetése, a munkahelyi továbbképzések rendszeressé tétele, az élethosszig való tanulás általánossá tétele, a szakképzésen túl az idegennyelvi kompetenciák és infokommunikációs készségek fejlesztése) o Kezdő vállalkozások támogatása képzéssel, tanácsadással, mentorálással, inkubáció (gazdasági, pénzügyi, jogi támogatás, felkészítés és tanácsadás biztosítása a kezdő vállalkozóknak, folyamatos mentorálás a vállalkozás megerősödéséig, inkubátorházak és technológiai inkubáció biztosítása az induló vállalkozóknak, kedvezményes telephely-bérlet és helyi adókedvezmények a vállalkozások első időszakában, meghatározott (1-2 év) időtartamra) A városi szolgáltatások körének szélesítése o

A szociális és egészségügyi ellátó hálózat minőségi javítása (az egyházak és civil segítők fokozottabb bevonása a gondozásba, utógondozásba, az egészségtudatosság fokozása minden korosztályban, a prevenciós tevékenység elősegítése, a szűrési részvétel fokozása, a rehabilitáció fontosságának tudatosítása)

o

A gyermekjóléti és oktatási intézmények hatékonyságának fokozása (a felzárkóztatás eredményességének növelése, a tehetséggondozás bővítése, kiterjesztése, a fogyatékosok integrált oktatási lehetőségeinek bővítése, a felnőtt-oktatás szélesebb körűvé tétele, a munkaerő-piaci igényekhez igazítása, az informatikai és idegen-nyelvi készségek növelése)

A lakhatási lehetőségek javítása o

A fiatalok lakáshoz jutásának támogatása (az önkormányzati lakások egy részének fiatalok számára kiutalása, a fiatalok lakásépítéséhez az önerő biztosításához önkormányzati hozzájárulás)

61

o

Népességvonzás fokozása a felsőoktatási kínálat bővítésével és betelepedési támogatással (A felsőoktatási választék bővítésével a fiatalok helyben tartása, városi ösztöndíjjal a máshol tanuló fiatalok visszacsalogatásának folytatása, a beköltöző fiatalok számára a szolnokiakéval azonos támogatások biztosítása)

Az esélyegyenlőség javítása: Fejlesztési célok: 

az aktív és társadalmilag hasznos öregkor program megvalósítása;



az idősgondozás bővítése a demográfiai növekvő igényeknek megfelelően;



a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatásának fokozása;



a komplex (nem csak mozgássérült) akadálymentesítés folytatása;



a fogyatékosok társadalmi integrációjának további elősegítése;



a nemek és a (nagy)családosok esélyegyenlőségének biztosítása.

Stratégiai részcélok: 

Az idősek integrálása és az idősgondozás növekvő igényeinek kielégítése o



Az aktív és társadalmilag hasznos öregkor program megvalósítása (az önkéntes munkalehetőségek körének szélesítése, ehhez a szervezeti háttér biztosítása, 60+ programcsomag kidolgozása és folyamatos fenntartása) o A napközbeni idősellátás bővítése a demográfiai igényeknek megfelelően (a segítségnyújtás fajtáinak bővítése és szükség szerinti kapacitás növelése) A hátrányos helyzetű, leszakadó, szegregálódó rétegek társadalmi integrációja o



Az iskolai felzárkóztatás és tehetséggondozás bővítése és hatékonyságának emelése (az iskolai – civil – mentor-programok elindítása, a tehetséggondozás erősítése és kiszélesítése, az érettségire és felsőoktatásra felkészítés intenzitásának fokozása) o A családi kríziskezelés és egyedi család-mentorálás szélesítése (tanácsadó- és (kisebbségi) jogsegély szolgálat elindítása, család-mentor szolgálat megszervezése o Foglalkoztatási antiszegregációs programok általánossá tétele (élőmunka-intenzív szektorok támogatása, az alacsonyan kvalifikáltakat alkalmazó vállalkozások (iparűzési adó) kedvezményekben részesítése, a vállalkozóvá válás segítése, ehhez oktatás, tanácsadás biztosítása, a munkerőpiaci érvényesülést segítő felnőttoktatás, továbbképzés bővítése A fogyatékosok integrálása o

Speciális képzési/fejlesztési rendszerek kidolgozása és bevezetése (az integrált oktatás szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítása, a munkaerőpiacra bejutást elősegítő célzott képzések körének bővítése)

62

o



Családgondozás, tájékoztatás, jogvédelem (az ápoló családtagok szakszerű felkészítése a fejlesztő/gondozó munkára, fogyatékos jogsegélyszolgálat és tanácsadás működtetése) o A fogyatékosok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése (A szociális foglalkoztatás és az egészségesekkel integrált foglalkoztatás bővítése, a fogyatékosokat foglalkoztató munkahelyek számának növelése, a fogyatékosokat alkalmazó vállalkozások (adókedvezménnyel) támogatása) A nemek esélyegyenlőségének fokozása o



A női és családbarát foglalkoztatás fejlesztése (atipikus foglalkoztatási módok széles körű elterjesztése, gyesről, gyedről munkába visszatérést támogató vállalatok preferálása, a nők bérezésének javítása) o Humáninfrastruktúra fejlesztések (gyermekellátási intézmények választékának fejlesztése) Oktatási esélyegyenlőség megteremtése o



Felzárkóztatási programok erősítése (egyéni mentorhálózat kialakítása a közoktatásban, a felnőttoktatás hatékonyságának és munkaerőpiaci megfelelőségének erősítése) o A tehetséggondozás kiszélesítése (a meglevő támogatási rendszerek folytatása, ill. kiterjesztése, a hátrányos helyzetűek felsőoktatási továbbtanulásra felkészítése) Foglalkoztatási esélyegyenlőség megteremtése o o

Munkahelyteremtés (az alacsonyan kvalifikáltakat is foglalkoztatni képes ágazatok támogatása, az 50+ korosztály munkában tartásának segítése) Felnőttoktatás, szakmai továbbképzés, élethosszig tanulás általánossá tétele (az oktatás és a munkaerőpiaci igények folyamatos összehangolása, a pályakezdők szakmai képzése a pályakezdő munkanélküliség csökkentéséért, városi (informatikai, nyelvi) és céges (szakmai) képzések rendszeressé tétele, a munkanélküliek át/továbbképzési hatékonyságának növelése

A gazdaság versenyképességének növelése, munkahelyteremtés Fejlesztési célok:    

a Közép-alföldi Gazdasági Együttműködésben Szolnok aktív részvétele, a város koordináló szerepének felvállalása; a strukturált térségi és tematikus projektek, átfogó, komplex fejlesztési programok kialakításában és megvalósításában aktív szerep felvállalása; a gazdasági (járműipari, gépipari, mezőgazdasági/élelmiszeripari) klaszterekhez való csatlakozás; a nagyszámú munkahelyet teremtő vállalkozások Szolnokra betelepedésének ösztönzése mind a magasan kvalifikáltak, mind az alacsonyan képzettek számára jelentős számú munkahely létesítése érdekében; 63

    

innovatív és korszerű technológiájú vállalkozások, valamint a jelentős élőmunkát igénylő vállalkozások betelepedésének ösztönzése; az egyéni-, kis- és középvállalkozások támogatása, kezdő vállalkozások és önfoglalkoztatók segítése; vállalkozás-barát önkormányzati ügyintézés megerősítése; telephelykínálat biztosítása, az információ-áramlásba a gazdasági szervezetek aktívabb bevonása, a köztük levő információs és szervezeti/szervezési hálózati kapcsolatok szélesítése; autópályák építésének szorgalmazása, az autópályák bevezető útjainak és a térségen belüli települések közötti úthálózat korszerűsítése.

Stratégiai részcélok: 

Szolnok szerepnövelése a Közép-alföldi Gazdasági Együttműködésben o



Gazdasági infrastruktúra-fejlesztés o



A Szolnok-Kecskemét együttműködés fejlesztése (a Szolnoki Főiskola műszaki profiljának megerősítése, a fizikai kapcsolatok fejlesztésének (M8) szorgalmazása, a cégek közötti együttműködések, információáramlás, kapcsolatok javítása.)

Támogatási és ösztönző rendszerek kidolgozása (a környezetbarát telephelyfejlesztések ösztönzése, vállalati termelőkapacitások bővítésének ösztönzése, induló vállalkozások, önfoglalkoztatók szakmai, jogi, tanácsadói támogatása)

A megfelelő összetételű és minőségű munkaerő-háttér biztosítása o

A közoktatás, felnőtt oktatás és az élethosszig tanulás fejlesztése, társadalmi elfogadása (a közép- és felsőfokú szakképzés és a gazdasági munkaerő igények összehangolása, gyakornoki programok támogatása, a fiatalok, pályakezdők szakmai képzése, vállalkozói felkészítő oktatás, jogi-pénzügyi ismeretek az induló vállalkozóknak, a felnőttképzés, átképzés, szakmai továbbképzés általánossá tétele, az élethosszig tanulás társadalmi elfogadtatása és a részvétel fokozása, a számítástechnikai ismeretek széleskörű terjesztése, a változások követése, az idegennyelvi készségek fejlesztése, a nyelvtanítás hatékonyságának javítása)

Közösségi intézményellátás fejlesztése és lakásfejlesztés Fejlesztési célok: 

az egészségügyi ellátottság fenntartása, ill. továbbfejlesztése, a prevenciós tevékenység szélesítése, a lakosság egészség-tudatosságának fokozása, a munkaképes lakosság munkában eltöltött idejének növelése, az egészségi állapot általános javítása;

64



     

az oktatási rendszer fejlesztése a képzettségi szint emelése érdekében, az oktatás és a munkapiaci igények szinkronba hozása, ennek következtében egyre több magas képzettséget igénylő gazdasági tevékenység városba vonzása; a jó középiskolai ellátottság fenntartása; a felsőfokú oktatás profiljának kiegészítése műszaki, környezetgazdálkodási, vízgazdálkodási, klímaváltozások és környezeti profillal; területileg is arányos, jó bölcsődei ellátottság létrehozása a nők munkakörülményeinek javítása és munkaképességük jobb kihasználása érdekében; a 3 éves kortól kötelező óvodáztatásra felkészülés, az óvodakapacitás bővítése; az egyházak és civil szervezetek szerepének növelése a szociális ellátásban és társadalmi szolidaritásban, amely kiegészíti az állami és önkormányzati szerepvállalást; a lakásellátottság tovább javítása, a komforthiányos lakások számának minimálisra csökkentése, a lakáskörülmények területi egyenetlenségének enyhítése.

Stratégiai részcélok: 

Az oktatási hálózat bővítése, a képzettségi/iskolázottsági szint emelése o

Oktatási intézmények fejlesztése (a felsőoktatás profilbővítése, új (műszaki, környezetvédelmi) szakágak indítása, az oktatásból kiesők számának csökkentése, a közép- és felsőfokon továbbtanulók arányának növelése

o

Óvodafejlesztés (a 3 éves kortól induló teljes ellátásnak megfelelő kapacitások biztosítása)

A kutatás és fejlesztés kapcsolatának elmélyítése Fejlesztési célok: K+F tevékenység jelenlegi területeinek kibővítése: 

környezetgazdálkodással és



a klíma-kutatások és klímavédelem/alkalmazkodás területeivel

Ez pozitív hatással lehet a munkaerőpiacra, a magas és értékesíthető iskolázottsági szint fenntarthatóságára, az életkörülmények javítására.

65

Stratégiai részcélok: 

Innovatív ötletek gyakorlati megvalósításának támogatása (természetes személyek innovatív ötleteinek megvalósítása, gazdasági és civil kezdeményezések innovatív ötleteinek támogatása)



K+F gazdasági tevékenységet segítőn felsőfokú képzés profilbővítése o

A felsőoktatási szakok kiterjesztése (klímavédelmi szak indítása, a műszaki (járműipari) felsőoktatás erősítése, a vízügyi felsőoktatás és vízügyi központ jelleg erősítése)

o

A felsőoktatás munkaerő piaci igényekhez igazítása (a regionális gazdaság [biogazdálkodás, tájjellegű élelmiszeripar] igényei szerint)

3.2.2. Ifjúsági koncepció Az ifjúsági koncepcióban (amely a 2014-2020-as időszakra szól) főként olyan fejlesztéseket fogalmaznak meg, amely által a Szolnokon élt, vagy élő fiatalok számára élhetőbb várost nyújt. Azok a fő fejlesztések, amelyek a paktummal párhuzamba állíthatók, a következők: 



Az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése o

Agóra fejlesztés

o

Új Nemzedék Központ Szolnoki Kontaktpont Irodája

o

SZÍNtér Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér

A Szolnokhoz való kötődés elmélyítése o

Szolnok Hazavár Program

A város rendelkezik lakáskoncepcióval is, amelyben a paktumhoz kapcsolódó legfontosabb célkitűzései a következők: 

társadalmi csoportok lakhatási szükségleteinek felmérése



hátralékosok számának csökkentése



a lakásgazdálkodás és szociális ellátórendszer kapcsolatának fejlesztése

3.2.3. Szolnok város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Szolnok Helyi Esélyegyenlőségi Programjában megfogalmazott intézkedések a paktum céljaihoz illeszkedően: A felnőttképzést nyújtó intézményekkel való kapcsolatkeresés és kapcsolatfelvétel a halmozottan hátrányos helyzetű, a cigány kisebbséghez tartozó személyek egész életen át tartó tanulásának

66

Az intézkedés tartalma:    

a végzettségre vonatkozó mutatók felmérése a fejlesztési terv elkészítése képzési terv elkészítése képzés indítása

A cigány kisebbséghez tartozó emberek foglalkoztatásnak ösztönzése az önkormányzat által fenntartott intézményeknél Az intézkedés tartalma:    

az intézményi foglalkoztatás feltételeinek felmérése a foglalkoztatáshoz szükséges ismeretek és készségek felmérése a foglalkozatáshoz szükséges szakmai és mentális képzés biztosítása foglalkoztatás intézményi szintű biztosítása

Munkaerő-piaci börze szervezése a célcsoporthoz tartozó munkavállalók részére. Közfoglalkoztatás eszközeivel javítani a munkaszocializációt és segíteni az elsődleges munkaerő-piacon való megfelelést a segítő, mentori hálózat megszervezése a foglalkoztatás javítása érdekében Az intézkedés tartalma:    

a célcsoporthoz tartozók végzettségének megismerése a végzettséghez kapcsolódó foglalkozatók feltérképezése és kapcsolat felvétel. a foglalkoztatók és munkaválók elvárásaink megismerése és megismertetése munkaerő-piaci börze megszervezése évente

Munkaerő-piaci börze szervezése a célcsoporthoz tartozó munkavállalók részére. Az 50 év felettiek foglalkoztatásának segítése a célcsoport megismertetésével. Az intézkedés tartalma: -

a célcsoporthoz tartozók végzettségének megismerése a végzettséghez kapcsolódó foglalkoztatók feltérképezése és kapcsolat felvétel a foglalkoztatók és munkavállalók elvárásaink megismerése és megismertetése munkaerő piaci börze megszervezése évente

Családbarát munkahelyek népszerűsítése városi szinten, valamint a gyermekek ellátását segítő munkarend népszerűsítése. Az intézkedés tartalma:   

a családbarát munkahely kritériumainak meghatározása a családbarát munkahelyek megismertetése, népszerűsítése a gyermekellátást segítő munkarend népszerűsítése

A felnőttképzést nyújtó intézményekkel való kapcsolatkeresés a fogyatékos személyek egész életen át tartó tanulásának megteremtése és biztosítása érdekében.

67

Az intézkedés tartalma:    

a végzettségre vonatkozó mutatók felmérése a fejlesztési terv elkészítése képzési terv elkészítése képzés indítása

3.2.4. Integrációs Program Az Integrációs Program céljai között szerepel, hogy minden szegénységgel érintett, különösen cigány/roma származású gyermek elvégezze az általános iskolát, hogy egyre többen járjanak középiskolába és szerezzenek érettségit, valamint az, hogy a társadalmi hátrányokkal küzdő fiatalok megtalálják számításaikat a szakképzési rendszerben is. Az integrációs program cselekvési tervében megfogalmazott célok, melyek a paktum tevékenységeivel összekapcsolhatók a következők: 1. Jogegyenlőség érvényesítése A halmozottan hátrányos helyzetű, főként cigány/roma nemzetiségi önazonosságot vállaló lakosság szükségletein alapuló időszakos vagy rendszeres tanácsadó- és jogsegély-szolgáltatás, valamint jogegyenlőségi-, és egyenlő bánásmód tanácsadó koordinációs szakmai fórum működtetési feltételeinek biztosítása. 2. Életminőség javítása, közösségi szocializáció A szegregált területeken lévő önkormányzati bérlakások karbantartásához, a telepszerű lakókörnyezetek rehabilitációjához, és az anti-szegregációs beavatkozásaihoz kapcsolódóan folytatni kell a megkezdett szociális rehabilitációs tervezési, előkészítési folyamatot. Komplex programot kell indítani a telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi és területi integrációját szolgáló humánfejlesztések támogatására, valamint a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, lakhatási beruházások biztosítására. Támogatni kell a telepszerű lakókörnyezetben élők kezdeményezésével és aktív közreműködésével megvalósuló programokat. Kiemelten azon alapfokú nevelési-, oktatási intézményekben és iskolarendszeren kívüli hátránykompenzáló-, tehetséggondozó köznevelési programokban, valamint korai beavatkozást középpontba állító hátránykompenzáló projektek során, ahol jelentős számban koncentrálódnak fogyasztási-, és lakáskörülményi szegénységben élő kiskorúak, lehetőség szerint támogatni kell az intézményi integrációs és művészeti nevelési programok megvalósításának folyamatát. Segíteni kell az egészségügyi-, higiéniai-, és érzelmi nevelést célzó szocializációs gyakorlatokat, kommunikációs nevelést, a szülői-, családi-, és közösségi együttműködés keretében szervezett rendezvények, programok megvalósítását, kiemelten az egyházak által ellátható cigány pasztorációs programokra.

68

3. Oktatás, képzés A hátrányos helyzetű tanulók elismerésére kidolgozott elvek alapján, tovább kell folytatni a Szolnok Megyei Jogú Város területén állandó lakóhellyel rendelkező tanulmányi, kulturális, művészeti, közösségi és sport területen kiemelkedő tevékenységet végző hátrányos helyzetű, kiemelten cigány/roma nemzetiségi önazonosságot vállaló tanulók jutalmazását, - lehetőség szerint - évi egy alkalommal. A cigány/roma nemzetiségi önazonosságot vállaló tanulók számára minőségi szakképzést és/vagy érettségit adó középfokú oktatási intézményekbe való bekerülésének elősegítése céljából, képességfejlesztő és tehetséggondozó felkészítő képzések kimunkálása, bevezetése, és a működő programok - kiemelten a TANODA(k) - fenntarthatóságának támogatása, valamint felsőfokú képzésbe történő bejutást támogató rendszerek fejlesztése. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és különösen cigány/roma nemzetiséghez tartozó tanulók iskolai sikerességének elősegítése érdekében szükség van az egyéni és komplex támogatást nyújtó programok folytatására, felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére. Tovább kell folytatni és a megkezdettek szerint, tájékoztató és szervező munkával elő kell segíteni az érintettek minél szélesebb körének részvételét az alábbi célcsoportok és célok vonatkozásában: 



 

A végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése érdekében elő kell segíteni a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő szolgáltatások rendszerének fejlesztését, meg kell erősíteni a köznevelési intézmények gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött szerepét, támogatni kell az ágazatközi, intézményközi együttműködési modellek kialakítását, Támogatni kell a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulói csoportok iskolai sikerességét, különös tekintettel a szakképzésre. Kiemelt figyelmet kell fordítani a roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzésére, valamint az ezt követő akkreditált szakmai képesítés vagy első szakma megszerzésére, cigány/roma nemzetiségi önazonosságot vállaló munkavállalókat alkalmazó vállalkozások partnerségi bevonása, a szakmai gyakorlatot biztosító cégek ösztönzése.

4. Foglalkoztatási célok eléréséhez szükséges eszközrendszer A munkaerő-piacon hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való be- illetve visszatérésének elősegítésére célzott, komplex aktív munkaerő-piaci programokat kell működtetni.

69

Az alacsony iskolai végzettségűek és közfoglalkoztatottak alapkompetenciáinak fejlesztését, valamint felzárkóztató oktatását és képzését elősegítő, számukra szociális és egyéb szolgáltatásokat biztosító programokat kell indítani a munkanélküliek ellátásában feladatokkal rendelkező intézményekkel és szervezetekkel, az alábbi célok, prioritások tekintetében: 

A munkaerő-piaci programokat megelőző, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését segítő, munkavállalásra alkalmassá tevő képzésekkel, önálló életvitelt segítő programokkal kell növelni a hátrányos helyzetű emberek, köztük cigány/roma származásúak foglalkoztatási esélyeit,



esélyjavító motivációs, kommunikációs, munkaerő-piaci készségfejlesztő programok, családtámogatások,



iskolarendszeren belüli felnőttképzésben és iskolarendszeren kívüli betanító, OKJ-s képzésben való részvétel,

Esélyegyenlőség biztosításához szükséges feltétel- és eszközrendszer kidolgozásának folytatása, kiemelt figyelemmel az alábbiakra: 

pozitív példák bemutatása, amely mérsékelheti az intoleranciát,



határozottabb fellépés a hátrányos megkülönböztetés ellen, a cigány/roma nemzetiségi érdekképviseleti szervezetek aktív közreműködésével,



kapcsolatfelvétel Szolnok Megyei Jogú Városban működő jelentősebb munkáltatókkal az alacsony iskolai képesítésű cigány/roma nemzetiségű lakosság foglalkoztatásnak élénkítése céljából, részvétel a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveinek fórumain,



a média bevonása kapcsán pozitív előremutató példák, események, sikeres pályázati programok bemutatása,



célcsoporti esélynövelő fórumok, az öngondoskodás terjedését támogató aktív szociálpolitikai modellek - szociális szövetkezet, foglalkoztatási szövetkezet, szociális kiskert program, stb. - és szociális rehabilitációs programok létrehozása főként cigány/roma nemzetiségi civil szervezetek bevonásával.

Foglalkoztatási szint emeléséhez szükséges feltételrendszer kidolgozása az alábbi prioritások vonatkozásában: 

cigány/roma nemzetiségi szervezetek felelősségvállalása a cigány/roma önazonosságú lakosság mozgósításában, a programokban való bekerülés és bennmaradás biztosításában,



cigány/roma nemzetiségi civil szervezetek megerősítése,



cigány/roma nemzetiségi civil szektor mentori- (segítő), és önkéntes hálózatának kialakítása,



városfejlesztési beavatkozások során a helyi munka-intenzív szektorok bővítése,



a társadalmi vállalkozások, szociális szövetkezetek már kialakult hálózatának bővítése, a meglévők további támogatása, annak érdekében, hogy ez a foglalkoztatási forma köztes 70

munkaerőpiacként továbblépést biztosítson a közfoglalkoztatásból kilépők számára, hogy szövetkezeti taggá vagy szövetkezeti alkalmazottakká válhassanak, 

a cigány/roma nemzetiségű aktívkorúak munkaerő-piaci integrációját támogató programok, pályázati lehetőségek feltárása.



A hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás, megújuló energia programok területén megvalósuló programokkal kell támogatni az alacsony iskolai végzettségűek - ezen belül különösen a nők, romák - foglalkoztatását és a képzésükben való együttműködést vállaló vállalkozásokat, valamint a magas élőmunka-igényű kezdeményezéseket.

A közfoglalkoztatás keretében történő munkavégzés támogatása és feltételrendszerének javítása mellett, - elsődlegesen a már működő és fenntartási kötelezettséget jelentő projekteket érintően folytatni kell a foglalkoztatási szint emelése érdekében a közfoglalkozatás új területeinek kutatását és szervezését, a cigány/roma nemzetiségi szervezetek és mentorok támogató tevékenységének fokozásával.

3.3. Fontosabb munkahelyteremtő beruházások Európai Uniós fejlesztések A városban a 2014-2020-as programozási időszakban EU-s forrásból a gazdaság és foglalkoztatásfejlesztéshez leginkább kapcsolódó TOP és GINOP felhívásokban összesen mintegy 16,6 milliárd Ft-ot nyert a város, 62 projekt valósulhat meg (a helyzetelemzés készítésekor aktuális információk alapján). A támogatások nagyobb hányadát a TOP-os források teszik ki, 10 milliárd Ft-ot, amely 16 projekt megvalósulását fedezi. Ezen források a tervek szerint 11 új munkahelyet is eredményeznek (részletes fejlesztési információk a mellékletekben találhatóak: 19. sz. táblázat). A projektek összköltsége közel 20 milliárd Ft volt, a TOP-os kiírásokban az összköltség megegyezik a támogatás összegével, a GINOP-os kiírásokban viszont közel 3 milliárd forint önerőt biztosítaniuk kellett a pályázóknak. A működő vállalkozások telephelyeinek fejlesztései főként Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból valósíthatók meg: elsősorban a GINOP 1.2 felhívások irányulnak a kapacitások bővítésére. Ezen felhívásokon belül a jelenlegi adatok alapján mintegy 23 projekt valósul meg, összértékük közel 1,6 milliárd Ft volt. A jelenleg ismert és jövőben nyertesként kihirdetett projektek folyamatos figyelemmel követése a paktum kiemelt feladata lesz (Széchenyi 2020 honlap segítségével), hiszen a pályázati felhívás elvárásai alapján is cél az EU-s forrásokból megvalósuló vállalkozásfejlesztési projektek humánerőforrás oldali támogatása (toborzással, képzésekkel, támogatott foglalkoztatatással). A paktum projekt keretében álláshoz jutók száma a terv szerint 521 fő 2020.06.30-ig. A célcsoport egy része a felkészítő szakaszt követően a fejlesztéseket megvalósító cégeknél helyezkedik el.

71

Nyertes GINOP pályázatok

GINOP-1.2.1-14 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

GINOP-1.2.1-15 Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

GINOP-1.2.2-15 Mikro-kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

Projekt megnevezése

Megítélt támogatás (Ft)

Projekt összköltség (Ft)

A Pri-Mo-Ra 2000 Kft. termelési kapacitásainak bővítése

10 313 350

20 626 700

FOREX Kft. termelési kapacitásának bővítése gépek beszerzésével és informatikai fejlesztéssel.

11 272 750

34 606 204

A Mátyus Kft. termelési kapacitásainak bővítése

23 650 000

47 300 000

A JÁTSZÓPARK Játszótér Tervező és Építő Kft. termelési kapacitás bővítése

26 010 000

52 020 000

Quaser HX-635 CNC gépbeszerzés a TITAN-CNC Gyártástechnika Kft. részére.

48 721 315

97 442 630

A Bravo Tools Kft. termelési kapacitásainak bővítése

65 402 065

130 804 130

Kapacitásbővítő beruházás a Balázs Gépgyártó és Lemezmegmunkáló Kft-nél

124 739 488

249 478 979

Lézertechnológia bevezetése a Bravo Tools Kft-nél

126 121 995

252 243 990

A Bognár és Társa Kft. kapacitásbővítő beruházása

186 743 271

384 933 743

Gumi granulátum keverő üzem létrehozása az export piacok és magas hozzáadott értékű termék előállítása érdekében

499 575 862

1 005 389 038

Az ASM Security Kft. gyártókapacitásának növelése

52 064 115

104 128 233

Új présüzemegység létrehozása a Fémsajtoló Kft. szolnoki telephelyén

70 054 640

140 109 281

A Krill Kft. rotációs hajtógép vásárlása és a hozzá kapcsolódó ingatlanfejlesztés

76 345 953

152 691 906

NIIGATA SPN-501 horizontális megmunkáló CNC gépbeszerzés a TITAN-CNC Gyártástechnika Kft. részére.

94 008 590

188 017 180

Kapacitásbővítés a Fabrikációs Laboratórium Kft-nél

12 633 047

25 266 095

Kapacitásbővítő beruházás a B Marcipán Kft-nél.

14 232 087

28 464 172

Gyártógép beszerzés a SELMECZI Kft-nél

14 290 492

28 580 984

"Korszerű eszközfejlesztés" a Borovi Zrt-nél

16 409 072

32 818 145

Kapacitás bővítő beruházás a FOREX Kft-nél.

19 281 512

38 563 021

Gyártási technológai fejlesztés a HOLZFABRIK Kft-nél

20 500 000

41 000 000

Eszközbeszerzés a Mátyus Kft. részére

23 650 000

47 300 000

72

Technológiai korszerűsítés a Tónus Kft-nél

47 724 875

95 449 750

Elektrosztatikus porszóró berendezés vásárlás

5 585 000

11 170 000

A jövőben benyújtani kívánt TOP-os pályázatok további közel 5 milliárd forintnyi fejlesztést hozhatnak Szolnoknak, melyek között szerepelnek energetikai jellegű, szociális ellátást fejlesztő, valamint gazdaságfejlesztő hatású projektek is. További források a modern városok programjából várhatóak (minisztériumi forrásból), melyek között szerepel fürdőfejlesztés, ipari park bővítés, és infrastruktúrafejlesztés is, a maximális költségkeret itt valamivel több, mint 15 milliárd Ft. Jelentősebb magánberuházások A Kormány 1366/2012. (IX. 14.) sz. kormányhatározata alapján a Szolnoki Ipari Parkban létrehozásra kerülő citromsav gyár beruházási projekt, amely évente kb. 60 ezer tonna citromsav előállítására alkalmas infrastruktúrát fog létrehozni, tevékenységét a Szolnoki járásban, ezen belül Szolnokon végzi majd. A várható foglalkoztatási létszám: 300-400 fő. A gyártáshoz szükséges évi kb. 100 ezer tonna kukorica termesztése lehetőséget nyújt a térség mezőgazdaságának is. Az Eagle Ottawa Hungary Kft. tevékenységét az elmúlt időszakban folyamatosan fejlesztette. Ennek következményeként jelentősen bővült az ott dolgozók létszáma. A teljes beüzemelésig újabb 50-60 fő foglalkoztatása valósul meg. A svájci vonatgyár, a Stadler összességében 10 milliárd forintért épített új gyárat, és további két ütemű fejlesztés (összeszerelő üzem) előkészítése zajlik, amely szintén további 200 fős létszámbővítéssel járhat. A papírgyártással foglalkozó Drenik Hungary Kft. a közeljövőben 22 ezer négyzetméteres új gyártócsarnokot épít, évi 40 ezer tonnára emeli a termelést, három új gépet vásárol, és 150 új munkahelyet létesít. A tervezett beruházással a késztermékgyártás feltételei is megteremtődnek. A projektben a Tudásaudit Kft. által idén év elején elvégzett kérdőíves felmérés alapján a közeljövőben 361 helyi, főleg mikro- és kisvállalkozás 560 fős létszámbővítést tervez, és 104 fős meglévő munkaerőhiányt is jeleztek. A paktum működése során a fent említett valamennyi beruházáshoz, létszámbővítéshez kapcsolódó munkaerőigények részletes feltérképezésére is szükség lesz (munkakörök, létszámok, végzettség, kompetencia elvárások, bérezés/kompenzációs csomag tartalma stb.), hogy a toborzási, előszűrési tevékenységet is el lehessen indítani a célcsoport körében, valamint megtervezhetőek legyenek a célcsoport tagok fejlesztését célzó egyéni programok is (képzés, tréning, mentorálás stb. elemekkel).

73

4. Helyzetértékelés Társadalom A paktum területe Szolnok Megyei Jogú Városéval megegyezik. A város területe 187,24 km2, népessége 72 786 fő volt, népsűrűsége 386,31 fő/km2 volt 2015-ben. A város közlekedés-földrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvező, sőt közlekedési adottságai a megyeszékhelyek körében is a legjobbak közé sorolható (4-es számú főút, s két nemzetközi jelentőségű vasútvonal (100a, 120a), két közúti és egy vasúti Tisza-híd, két repülőtér). A jelentős nagyságú kelet-nyugati átmenő forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlődéséhez. A várost elkerülő 4-es út valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérő vasúti iparvágányok tették lehetővé két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését. Ezek a tényezők nagyban segítik, hogy a város társadalmilag és gazdaságilag is az Alföld egyik kiemelkedő centruma legyen. A városnak az 1990-es csúcspont óta csökkent a lakónépessége, az elmúlt másfél évtizedben az országosnál nagyobb, a megyei népességcsökkenésnél kisebb mértékben, ami a megyei jogú városok között átlagos tendenciának mondható. A természetes fogyás (tehát a halálesetnek a születésekét meghaladó száma) és a költözések (tehát a távozó népesség száma nagyobb a beköltözőkénél) együttesen eredményezik a népesség fogyását Szolnokon. Ez a tendencia nem egyedi: a hat, növekvő népességű megyei jogú város kivételével mindenütt ez a folyamat figyelhető meg. Ahogyan a demográfiai folyamatokban is: az elmúlt évtizedben a legjelentősebb változás a gyermekkorúak arányának csökkenése és az időskorúakénak a növekedése. 2015 év végén Szolnokon száz gyermekkorúra 141 időskorú jutott, és kevesebb, mint 4 aktív korú állampolgár minden 65 évesre vagy annál idősebb emberre. Ezek az adatok a megyei jogú városok viszonylatában átlagosnak számítanak az idős népesség tekintetében, a gyereknépesség eltartottsági rátája azonban a kedvezőbbek közé számít. A népesség iskolázottsági szintje, az országos tendenciáknak megfelelően javul. Szolnok város társadalmának a képzettségi szintje magasabb mind a megyei, mind az országos átlagnál, de a többi megyeszékhely viszonylatában is irigylésre méltóan kedvező értékeket mutat:   

100-ból mindössze csak 3 embernek nem volt meg az általános iskolai végzettsége a 15 év felettiek körében; 10-ből 6 felnőttnek van érettségije, ami azt jelenti, hogy a fiatalabbak körében ennél is sokkal jobb a helyzet; A 25 év felettiek körében minden negyedik felnőttnek van diplomája. Ez országos viszonylatban is kiemelkedően jó érték.

A vállalkozások szolnoki telephelyein teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2015-ben havonta átlagosan bruttó 241 ezer (tehát megközelítőleg nettó 160 ezer) forintot kerestek, a Jász-NagykunSzolnok megyeinél 16%-kal többet, az országosnál pedig 5,8%-kal kevesebbet. Ez utóbbi adat értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az országos átlagot a főváros értékei jelentősen megemelik. Ennek “kivonásával” keletkező “vidéki országos átlagot” Salgótarján és Hódmezővásárhely kivételével a megyei jogú városok mindegyike, tehát Szolnok is felülmúlja.

74

A legmagasabb havi bruttó átlagkereset Szolnokon  

a pénzügyi szolgáltatás, valamint az információ és kommunikáció ágakban alkalmazásban állókra volt jellemző.

Legkevesebbet 

a vendéglátással foglalkozó vállalkozások dolgozói keresték. Ezek az arányok megfelelnek az országos és megyei, valamint a többi megyei jogú város arányainak.

Szolnokon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a legtöbb gazdasági ágban meghaladta a megyei átlagot. Az országos átlagot viszont csak néhány nemzetgazdasági ágban sikerült elérni, az elmaradás mértéke az információ és kommunikáció területén (37%), a közigazgatásban (27%) és a tudományos és műszaki tevékenységet végzőknél (25%) volt a legmagasabb. (Ez részben magyarázhatja a munkavállalók és munkáltatók egymásra találásának nehezítettségét is, legalábbis ezen területeken, amennyiben jelentősen eltérnek egymástól a kért és az ajánlott bérek. 2015-ben Szolnokon 34.911 főnek keletkezett személyijövedelemadó-köteles jövedelme, és ezer lakosonként 483 fő fizetett SZJA-t. Egy adófizetőnek átlagosan 2.360 ezer forint személyijövedelemadó-alapot képező jövedelme keletkezett, ami kedvező érték.

Kiemelten sérülékeny társadalmi csoportok Romák A szolnoki cigányság a város legnépesebb nemzetiségi csoportja, lélekszámukat a helyi becslések 67.000 fő közöttire, a népességen belüli arányukat 10 % körülire teszik. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat korábbi adatai szerint a romák csaknem kétharmada romungró, közel egyharmada oláh cigány, a beás cigányok aránya csupán 2-3 százalék, ám ez megfelel az országosan jellemzőnek. A cigány/roma nemzetiségen belül a 86 % még mindig a létminimum alatt él. A cigány/roma származású munkavállalók a munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorulnak. Valamilyen szociális transzfert, ellátást, járadékot 20 % - uk kap, 14 %-uk GYES-en van, tehát összesen 34%-uk. E csoport “túlsegélyezettségének” megítéléshez érdemes figyelembe venni, hogy a teljes szolnoki népesség 29%-a inaktív kereső, tehát valamilyen szociális transzferben (ellátásban, nyugdíjban, járadékban, stb.) részesül. Összevetve tehát a foglalkoztatottsági adatokat az ellátásokkal, látható, hogy a roma népesség nagy arányban ellátatlan, és mind foglalkoztatási helyzetük, mind szociális transzferekben való érdemi részesítésük javítása óriási változásokat hozhat életminőségükben. A cigány/roma népesség iskolai végzettsége rendkívül alacsony, többnyire általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkeznek.

75

Összevetve a város roma és teljes népességre jellemző értékeit:   

általános iskolát 100-ból 97 szolnoki végezte el a 15 évnél idősebbek között, a romák körében 70 fő; 100-ből 60 felnőttnek van érettségije Szolnokon, a romák körében ez az érték nem éri el a 3 főt. A 25 év felettiek körében minden negyedik szolnoki felnőttnek van diplomája, a romák esetében ez minden kétszázadik embernek sikerül csupán.

Annak ellenére van ez így, hogy a cigány/roma fiatalok tanulási hajlandósága egyre erősebb az idősebbekénél, a legtöbben nagyon szeretnék az általános iskolát befejezni, gépkocsivezetői jogosítványhoz jutni, illetve szakképző iskolát vagy OKJ-s tanfolyamot végeznének el szívesen. Érettségit vagy felsőfokú végzettséget azonban “csak” 10 % alatti arányuk tervez megszerezni. Ez az elköteleződés, hogy minden tizedik roma fiatal szeretne érettségizni vagy diplomát szerezni, elképesztően erős igényt jelez a jelenlegi realitásokhoz képest, hiszen több mint háromszor annyian szeretnének tanulni, mint amennyien eddig az elődeiknek sikerült. Ezt a tanulási igényt mindenképpen ki kell aknázni a paktum megvalósítása során. A rendszerváltást követően a munkaképes korú cigányoknak/romáknak több mint a fele veszítette el állását, amely helyzet több más, a rendszerváltás veszteseiként leírható csoporthoz hasonlóan máig nem tudott teljes körűen konszolidálódni. Az iskolázatlan és szakképzetlen cigányok/romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. A cigányokkal kapcsolatos negatív attitűdök kapcsán nagyon fontos tekintetbe venni, hogy számtalan probléma, amely a cigányságot érinti, nem etnikai származásukkal áll összefüggésben. Ezt felismerte Szolnok város önkormányzata, ennek eredményeként született meg az Integrációs program is, valamint a problémák iránt jelentős érzékenységet mutató és konstruktív megoldásokat kereső attitűdöt jelző egyéb helyi stratégiai dokumentumok és program is. A tartósan munkanélküli emberek, közöttük kiemelt figyelemmel a romák foglalkoztatásának segítését az önkormányzat egy közfeladat ellátási szerződés alapján együttműködő civil szervezettel kívánja elősegíteni, a Kornéliusz Háza Missziós Egyesülettel. Fogyatékossággal élő, egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű emberek Országos adatok szerint a népesség közel 5%-a tekinti magát fogyatékossággal élőnek, ennél jóval nagyobb arányú, ennek háromszorosa azoké, akik tartósan egészségkárosodottnak tartják önmagukat. Szolnok városának 2016. évben felülvizsgált esélyegyenlőségi programja szerint a városban több mint ezer, fogyatékossággal élő ember él. E csoport foglalkoztatási potenciálját nem csupán egészségi állapotuk, de iskolázottságuk szintje is szűkíti. “A városunkban fogyatékossággal élők több mint fele csak általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, középfokú tanulmányait 34 százalékuk fejezi be és csupán 8 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. ” Az ő esetükben életminőségük javításának is alapvető feltétele lehet, ha számukra, állapotuknak megfelelő foglalkoztatási lehetőséget találhatnak. E csoport tagjai közül kerülhetnek ki a potenciális munkavállalók is.

76

Azért is fontos ez a csoport a város munkaerőpiaca szempontjából, mert megyei összevetésben is alacsony a szolnoki és környékbeli munkáltatók körében a fogyatékossággal élő munkavállalók alkalmazása iránti hajlandóság. Az egészségi állapotuk, adottságaik miatt segítségre szoruló emberek között sokan nem tudnának munkát vállalni, ám ahhoz, hogy őket gondozó családtagjuk munkavállaló lehessen, szükségük van a feladataikat átvállaló segítő intézményekre.

Gazdaság A megyei jogú városok gazdasági szempontból is jelentős szereplők Magyarországon. E települések rangsorában Szolnok összességében az alsó középmezőnyben helyezkedik el. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a mikro vállalkozások aránya túl nagy, a kis és középvállalkozások aránya viszont kicsi. Fontos feladat annak támogatása, hogy a mikro vállalkozások kis- és középvállalkozásokká fejlődjenek. A helyi gazdaság fejlesztése elengedhetetlen, hiszen Szolnok termelékenységi szintje még a megyeinél is alacsonyabb volt. Ez minőségi munkahelyek fejlesztésével javítható, amihez az itt élők iskolázottsága biztosít alapot, helyi foglalkoztatásuk illetve vállalkozóvá válásuk segítése, valamint a kisebb vállalkozások megerősítése segítheti hozzá a várost. A város gazdaságának gerincét a szolgáltatási szféra adja. A termelő ágakban működő vállalkozások gazdaságban betöltött szerepe sem elhanyagolható, habár a város összes vállalkozásán belüli súlyuk elmarad a megyei és az országos átlagtól. Szolnokon 5.171 vállalkozás működött. Szolnokon, megyei viszonylatban tekintve, magas a vállalkozási kezdeményezőképesség: miközben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának közel egyötöde élt a megyeszékhelyen, a működő vállalkozások háromtizedét jegyezték itt. Ezer lakosra 71 működő vállalkozás jutott, ami a megyei átlag 1,6-szerese, de ez az érték alacsonyabb a megyei jogú városok átlagánál, ami 83 vállalkozás/ezer fő volt. Szolnokon a megyeinél és az országosnál is valamivel nagyobb arányban fordultak elő mind a legkisebb, tehát 10 fő alatti (96%, a megyei jogú városok átlagának éppen megfelelő értékkel) mikro vállalkozások, mind pedig a legnagyobb, 249 fő feletti (0,3%) létszámmal működő nagyvállalatok. Ezzel párhuzamosan a 10−49 fős kisvállalkozások aránya mérsékeltebb volt Szolnokon, mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. Az 50−249 munkavállalót foglalkoztató középvállalkozásokból 31 tevékenykedett a megyeszékhelyen, aránya alatta marad nem csak az országos, de a megyei jogú városok értékeinek is. Főtevékenység alapján a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – a megyei, a megyei jogú városok viszonylatában is nagyobb – dominanciája érvényesült Szolnokon. A működő vállalkozások 85%-a tevékenykedett a tercier szektorban, a termelő ágakban működő vállalkozások részaránya minden összehasonlításban alacsonyabb volt. A szolnoki székhelyű vállalkozások legnagyobb csoportját (20%át) a tudományos és műszaki tevékenységet végző szervezetek adták. A vállalkozások második legjelentősebb körét a kereskedelemmel foglalkozók alkották. A szolgáltatási ágak többségében nagyfokú megyeszékhelyi koncentráció jellemző (főként az ingatlanügyletek, a tudományos és műszaki tevékenység, az adminisztratív szolgáltatások, az egészségügy, illetve oktatás terén). A mezőgazdasági profilú vállalkozások aránya csekély, a többi megyeszékhelyhez hasonlóan. 77

A város gazdasági életében jelentős tényezőt alkotnak az ipari vállalkozások is, és a működő vállalkozásokon belüli számuknál jóval nagyobb az értéktermelésben és a foglalkoztatásban betöltött jelentőségük. Az ipari vállalkozások döntő hányada feldolgozóipari tevékenységet folytat. Legtöbben “egyéb tevékenységet”, de kiemelhető még a kohászat és fémfeldolgozás, illetve a fa-, papír-, és nyomdaipar. Az építőipari működő vállalkozások száma az ipariakéhoz hasonló, de a megyeszékhelyen kevésbé számottevő a gazdasági súlyuk, hiszen több a kisebb létszámú, alacsonyabb árbevételt realizáló vállalkozások köztük, mint az iparban.

Munkaerőpiac 2011-ben Szolnokon a Népszámlálás adatai szerint teljes népesség 42%-a (31 ezer fő) volt foglalkoztatott, 5,3%-a (közel 4 ezer fő) pedig munkanélküli. Az előbbiek aránya nagyobb, az utóbbiaké kisebb a megyei és az országos átlagnál, tehát összességében kedvezőek a helyi adatok. Az inaktív keresők részaránya közel 29, az eltartottaké 24%-ot tett ki, mindkettő mutató alacsonyabb volt, mint a megyében és országosan. A 15–74 éves népesség körében Szolnokon a gazdaságilag aktívak, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt a 15–74 éves népesség 59,7%-át tették ki 2011-ben. Ez az arány meghaladta, a megyei és az országos átlagot. A foglalkoztatottak vizsgált népességhez viszonyított aránya 53,1%, a munkanélküliségi ráta 11,2% volt. Ezekre a mutatókra szintén jellemző, hogy kedvezőbbek, mint a megyeiek és az országosak. Szolnok városának foglalkozási szerkezetében a szolgáltatási jellegű ágak domináltak. A megyeszékhely szerepből is adódóan a Szolnokon lakó foglalkoztatottak háromnegyede a szolgáltató ágak valamelyikében dolgozott 2011-ben, és ez az arány lényegesen magasabb a megyei és az országos átlagnál is. Ezzel szemben a foglalkoztatottak aránya a termelő szféra (mezőgazdaság, ipar, építőipar) minden ágában az átlagos értékek alatt maradt. Közel 8 ezren a termelő ágazatokban, 23 ezren a szolgáltatásban végezték munkájukat. A termelő szférában a legtöbb helyben lakó munkavállalónak az ipar (5,8 ezer főnek) biztosított megélhetést. A tercier szektorban a legjelentősebb foglalkoztató a kereskedelem (4,6 ezer fő), ezt követi a közigazgatás, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatás. Szolnoknak jelentős szerepe van a térségi foglalkoztatásban. Míg 2011-ben a városból közel 4,5 ezren jártak el másik településre, addig 13 ezren ingáztak szolnoki munkahelyre. 38 olyan település volt ahonnan legalább 50-en utaztak Szolnokra dolgozni. A Szolnokról eljáró foglalkoztatottak esetében jelentős a főváros szerepe, ahová több mint ezren ingáztak. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján Szolnokon 2015 végén 2.885 álláskeresőt tartottak nyilván. Az álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya Szolnokon a megye egészéhez képest jellemzően alacsonyabb, az országoshoz viszonyítva 2013 óta nagyobb. A városban jelentősen alacsonyabb a regisztráltak körében a szakképzetlenek aránya, mint a megyében és országosan. Szolnokon az álláskeresők több, mint harmada szakmunkás, közel negyedük szellemi végzettségű, (utóbbi a járási és a megyei értéknél is magasabb), és minden ötödik regisztrált álláskereső betanított munkás volt. Az álláskeresők körében az átlagnál jóval magasabban alakult a szellemi foglalkozásúak aránya.

78

Az elmúlt években csökkent a 25 éven aluli álláskeresők és a pályakezdők aránya, akárcsak a 25-54 éves korosztály részesedése, ezekkel párhuzamosan pedig emelkedett az 55 évet betöltöttek aránya. Szolnok esetében jellemzően minden mutató mentén a megyeinél kedvezőbb helyzetek láthatóak, egyetlen területen mutatkozik Szolnok esetén megyei összehasonlításban kedvezőtlen helyzet: a tartós munkanélküliek magasabb arányában. Jelentősen romlott a tartósan, egy évnél hosszabb ideje nyilvántartottak aránya, tavaly 1.003 fő keresett egy évnél hosszabb ideje állást. A regisztrált álláskeresők ellátásának legfőbb mutatói: 



 

A regisztrált álláskeresők 46%-a, tehát közel fele semmiféle ellátást nem kap, ami erősen ellenérdekeltté teszi az álláskeresőket a regisztráció iránt. Ez a paktum megvalósítása során a potenciális álláskeresők elérése kapcsán jelentősen megnehezítheti a munkát, hiszen sokan emiatt nem is regisztráltatják magukat, és vélhetően nagyobb arányban olyan emberek, akik cselekvőképesebbek és motiváltabbak a munkavállalás és helyzetük megoldása iránt. Álláskeresési járadékot (amely korábban a munkanélküli segély volt) az álláskeresők 11%-a, tehát, minden tizedik ember kapott csupán, amelyet a munkahely elvesztésétől számítva legfeljebb 90 napig folyósíthatnak számukra. Álláskeresési segélyben a regisztrált munkanélküliek 5%-a, tehát minden huszadik ember részesült. Legnagyobb arányban foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek az érintettek: 38% tehát tízből négyen.

A foglalkoztatási helyzet érdemi változását több különböző, a paktum területét is intenzíven érintő probléma is érinti, amelyeket a helyiek a következőkben neveznek meg:    





jelentős arányú a fekete foglalkoztatás a legálisan foglalkoztatott emberek számára nem kielégítő a bérezés, hiszen nagyon nagy arányú a minimálbéres foglalkoztatás a szakképzésből kikerülő fiatalok kevésbé felkészültek a munkáltatók által elvárt feladatok ellátására a munkáltatók perspektívájából tekintve sok ember, akik már régóta nem tudtak a maguk számára megfelelőnek tartott állásokat találni, inkább választják a szűkös, de biztonságot kínáló közfoglalkoztatást, miközben életkörülményeik, általános pszichés és egészségi állapotuk, hasonlóan a többi munkavállalóhoz, egyre romlanak ugyanez a másik nézőpontból, a munkavállalók oldaláról a megfelelő munkafeltételek, munkavédelmi felszerelések biztosításának hiányát, egészségtelen munkafeltételeket és a pihenőidő be nem tartását, túlórák kifizetésének elmaradását és hasonló problémákat fogalmaznak meg, amelyek miatt az alacsony bérezésű állásokat nem fogadják el, a képzett szakemberek elvándorolnak az ország más területeire vagy külföldre, a kevésbé mobilak viszont még másik településre sem igazán vállalnak ingázást, részben talán a nem megfelelő mértékű költségtérítés vagy utazási támogatás hiányában is.

79

A 2016-os év folyamán 211 közfoglalkoztatási szerződést kötött a város 78 munkáltatóval, 1,42 milliárd forint költség mellett 3.214 fő közfoglalkoztatott bevonása történt meg. Szolnok Megyei Jogú Városon belül 47 közfoglalkoztató van, akinek 2017.02.28. napjáig futó programjaikban 643 álláskereső foglalkoztatására kértek és kaptak támogatást. Szolnokon a közfoglalkoztatási ráta 13,65%-os emelkedést követően 22,22 % volt, amely közel fele csak a megyei 43,19 %-os értéknek. Szolnokon tehát a regisztrált álláskeresők közfoglalkoztatásba kerülése fele olyan intenzitású, mint a megye többi részén. Ez a helyzet kedvezőnek tekinthető, hiszen a legújabb kormányzati szándék a közfoglalkoztatásban résztvevők számának csökkentése, az érintettek minél nagyobb hányadának elsődleges munkaerőpiacra juttatása. A közfoglalkoztatásba belépők nagy része (950 fő, tehát mintegy 63%-uk) a 26-50 éves korcsoportba tartozik, ez megfigyelhető a járási és a megyei adatokban is, az 50 év felettiek aránya 21%, a 25 évesek és az alattiaké 16% volt. A szolnoki közfoglalkoztatásban álló emberek iskolázottsági mutatói alapján tehát, összevetve az országosan jellemzőekkel, látható, hogy 

 

Legfeljebb általános iskolai végzettsége a közfoglalkoztatottak közül minden második embernek van országosan, Szolnokon ez jobb helyzetet jelez: kb. minden harmadik ember bír csak általános iskolai végzettséggel. A szakmunkás végzettségűek aránya hasonló, érettségije viszont kétszer annyi közmunkásnak van, mint általában az országban. Az országosan jellemző 2,5 százalékkal szemben a Szolnokon dolgozó közfoglalkoztatottak 8,5%-ának van diplomája, tehát több mint háromszor annyi a diplomás közmunkás itt, mint országos áltagban.

E kedvező képzettségi szintek mellett különösen fontos, hogy 2016-ban 181 közfoglalkoztatásban részt vevő ember képzése történt meg, 30 millió forintos költséggel. A város Integrációs Programjának felülvizsgálata tanúsága szerint folyamatosan keresik a lehetőségét annak, hogyan oldhatná meg a város az “alacsony iskolai végzettségűek és közfoglalkoztatottak alapkompetenciáinak fejlesztését valamint felzárkóztató oktatását és képzését elősegítő, számukra szociális és egyéb szolgáltatásokat biztosító programok indítását.” Hasonló programok a teleprehabilitációs programban is zajlottak. A paktum jellegű együttműködések lehetnek azok, amelyek pótolhatják a hiányzó felkészítő szolgáltatásokat, mentorálást, és megteremtik a máig hiányzó kapcsolatokat, lehetőségeket a munkaerőpiacra való visszasegítés kapcsán. Szolnok gazdaságszerkezetében meghatározónak tekinthető a mikro- és nagyvállalkozások országosnál jelentősebb, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások alacsonyabb mértékű jelenlétét. Tekintettel arra, hogy a KKV-k megerősödése a stabil és alkalmazkodóképes helyi gazdaság működésének egyik alapfeltétele, nagyon fontos, hogy mennyire sikerül kielégíteni a munkáltatók, ezen belül különösen e vállalkozástípusok munkaerőigényét helyben. A helyi, Szolnokra jellemzően iskolázott és rugalmas aktív korú társadalom tagjai számára pedig alapvetően fontos, hogy megfelelő munkalehetőséget találjanak.

80

Szolnokon 6.321 új álláshelyet jelentettek be a 2016-os év folyamán. Az új álláshelyek nagy része támogatott álláshely volt, többségük fizikai jellegű munkára keres alkalmazottat. Az igényelt iskolai végzettség nagyrészt általános iskolai volt, de magas volt az igény a szakmunkás végzettségű álláskeresőkre is. A legkevesebb bejelentett álláshely az egyetemi végzettségű munkakörben volt (0,6%). A foglalkoztatók jellemzően nem igényeltek semmilyen szakképzettséget, ahol viszont igen, ott a kis- és nagyüzemi képzéssel (41%), és a személyi, szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi képzéssel (22%) rendelkezők számára kínáltak álláshelyet. Az álláshelyek döntő többsége teljes munkaidős, nagyrészt határozott idejű munkaviszonyt kínált. A másodlagos munkaerőpiacon, azaz jelen esetben jellemzően a közmunka területén jelentkező állásigényeket figyelmen kívül hagyva, a nyílt munkaerőpiacra koncentrálva a következő kép látszik: Szolnokon    

az oktatásban jelent meg a legnagyobb munkaerőhiány, ahol 438-al több bejelentett álláshely volt, mint ahány regisztrált álláskereső, de jelentős volt az egyéb szolgáltatás (411) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (407) terén jelentkező munkaerőigény is munkaerőtöbblet a városban és megyeszerte is a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területein van.

A bejelentett álláshelyek 48%-a szakképzettséget nem igénylő álláshely volt 2016-ban, nagyrészt egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozás, majd az ipari és építőipari foglalkozások terén, tehát nem feltétlenül a helyi, domináns ágazatokban jelentek meg. Az álláskeresők harmada szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat keresett, egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásokban (67%). A kereslet és a kínálat szinte teljesen illeszkedő módon találkozik egymással. A legnagyobb munkaerőigény és hiány  

a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások terén az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások terén jelentkezik.

A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások terén csupán kismértékű munkaerő többlet volt. Az elhelyezkedést a legtöbb esetben az alábbi tényezők is nehezítik, a helyi szakemberek tapasztalatai szerint:   

A nyilvántartott álláskeresők egy része szakképzetlen, vagy nem naprakész szakmai ismeretekkel, illetve más képzettséggel rendelkezik, mint amilyet a cégek keresnek. Kevés a szakképzett munkavállaló, a kiöregedett szakipari munkások utánpótlása nem megoldott. Ezt főként az építőipar, fémipar területéről jelzik. Egyre komplexebb munkakörök jelentkeznek, ahol több feladat ellátását róják egy adott munkavállalóra. Az álláskeresők között nagyon csekély az, aki több területet is el tud látni képzettségével, gyakorlatával. Akik mégis, azok hamar találnak munkalehetőséget.

81

 



A munkakör betöltéséhez sok esetben gyakorlatot kér a foglalkoztató - a betanítás idejét, költségét kímélve -, a pályakezdők ez esetben esélytelenek. Még mindig a minimálbéren való foglalkoztatás a legjellemzőbb, ami azt vonja maga után, hogy az álláskeresők jó része annyiért nem hajlandó munkába állni és a többet fizető „fekete munkát" választják. Sok esetben megromlott egészségi vagy mentális állapot nem teszi lehetővé, hogy újra visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Ezen sajnos a foglalkoztatásukhoz igényelhető támogatások sem segítenek, mert nem őket választja a foglalkoztató. Közülük sokan "beragadtak" a közfoglalkoztatási programba - ezzel nyilvántartási rendszerünkbe is -, évek óta ez a jogviszony jelenti számukra a lehetőséget (kevés a rehabilitációs munkahely).

Ezeket a megállapításokat részben alátámasztják a helyi felmérések, amelyek az állást keresők és munkáltatók körében készültek az elmúlt időszakban Szolnokon. A felmérések a munkaerő-piac két szegmensében, a munkáltatók és az álláskeresők között végzett adatgyűjtéseken alapulnak. Mindkét esetben kérdőíves felmérés zajlott, tavaly 320 munkáltató és 704 munkát kereső magánszemély töltötte ki, idén 361 szolnoki székhelyű cég és 1.463 álláskereső és jelenleg foglalkoztatott ember. A cégek munkaerőigényét nem feltétlenül helyben kívánják, illetve lehet kielégíteni, és félrevezető lehet, ha az igen jól iskolázott város népességét kevésbé érintő fejlesztési irányok mellett teszi le a voksát kizárólagosan a paktum. Ez ugyanis a városból dolgozni eljáró képzett emberek számának további növekedését hozhatja magával. E felmérés szerint szakmunkások iránti igényt a válaszoló cégek közel 60%-a, a jobban képzett, érettségizett vagy diplomás szakemberek iránti igényt 25%-uk jelzett. Nagyon fontos még azt látni, hogy a legkisebb mikrovállalkozásoknál jelentkeznek komoly igények, nagyjából ugyanannyi szakmunkás, mint érettségizett és diplomás iránt. A legsérülékenyebbek a legkisebb vállalkozások, a helyi gazdaság megerősítése szempontjából elengedhetetlenül szükséges számukra lehetőségeket biztosítani fejlődésükhöz. Szolnok iskolázott társadalmának szüksége van a kétkezi munkán túli munkalehetőségekre is, egyrészt a helyi gazdaság megerősítése, másrészről képzett fiataljaik megtartása érdekében. Ami még egyértelműen látszik a felmérésből, hogy a munkáltatóknak komoly igényük van arra, hogy munkavállalóik ne egyszerűen szakértelemmel bíró gépek legyenek, hanem együttműködni, kommunikálni képes emberek. A legfontosabb elvárások között ezek jelennek meg, a digitális írástudás mellett, ami a kompetenciafejlesztő szolgáltatások iránti igényt is megalapozza és jelzi. Intenzív munkaerőhiányt a cégek képviselői a legutóbbi kutatásnál jeleztek csak, de nyilvánvalóan vannak kielégítetlen munkaerőigények. A feldolgozóipar mellett a kereskedelem és a mezőgazdasági ágazat is megjelent a megyei felmérés látóterében. A felmérések eredményei megerősítik, hogy Szolnokon a cégek elsősorban szolgáltatási területen keresnek munkatársakat, illetve erősen jelen van az ipar is. A felmérések egymással részben egybecsengően jelzik, hogy az állást kereső emberek döntően a szolgáltatási szektorból kerültek a munkaügyi regisztrációba, tehát vélhetően alkalmasak vagy alkalmassá tehetők a megjelenő állásigények betöltésére.

82

De nem csak saját szakértelmüknek és tapasztalataiknak megfelelő állásokat keresnek, hiszen döntő többségük vállal képzést, átképzést. A legutóbbi felmérés adatai alapján a válaszolóknak csak kis hányadának (16%) véleménye szerint nehezíti a munkavállalását szakképzettsége hiányossága, ennél többen az alacsony bérek (20%) vagy a felkínált munka illegális volta miatt (8%) nem tud elhelyezkedni. Kompetenciahiány miatt 22% (nyelv:11%, digitális készségek:12%) helyzete nehezített, és a válaszolók közül ugyanennyien vállalnának képzést is. Fenti vizsgálatok tehát alátámasztják a potenciális álláskeresők nyitottságát mind a képzések, mind egyéb, kapcsolódó támogató szolgáltatások iránt. A mintába 69 kismama került, és arra a kérdésre, hogy segítené-e munkavállalását, ha bölcsődébe vagy óvodába adhatná a gyerekét, 62-en válaszoltak igennel. A következő években a felmérések és ismert magánberuházások (citromsavgyár, Eagle, Stadler stb.) alapján 1 000 - 2 000 fő közötti létszámbővítés várható a városban, amely kielégítésében a foglalkoztatási paktumnak is hatékonyan közre kell működni az álláskeresők, inaktívak felkutatásával, és a cégek igényei szerinti felkészítésben. A képzési, szakképzési rendszert és a munkába állást és tartást segítő szolgáltatások terén Szolnok városa sokszínű és felkészült intézményrendszert mondhat magáénak. Az intézmények kínálata és szolgáltatásai rugalmasak és igyekeznek reagálni a felmerülő igényekre. Ennek a megerősítése, civil szolgáltatókkal való megerősítése alapvető feladata a leendő paktumnak. A szolnoki szakképzési centrum intézményei, a helyi gimnáziumok és felsőoktatási intézmények mellett tanodák működnek, a város szociális intézményrendszerének (családsegítő szolgálat, kisgyermekeket és fogyatékossággal élőket ellátó intézmények) munkába állást segítő szolgáltatásait pedig a Szolnok Hazavár Program lakhatási támogatásai egészítik ki. Mindezen feltételek együttese képes megalapozni egy hatékonyan működő, helyi foglalkoztatási potenciált és helyi gazdaságot eredményesen fejleszteni képes paktum együttműködést.

83

5. Gazdasági és foglalkoztatási fókuszú SWOT elemzés Szolnok városára ERŐSSÉGEK (Belső pozitívumok)

GYENGESÉGEK (Belső negatívumok)

Szolnok meghatározó térségi foglalkoztatási szerepe

A főváros közelsége miatt ezer fő ingázik dolgozni a fővárosba

Erősen a szolgáltatási szektorra épül a helyi gazdaság, ami mellett jelentős ipar, ezen belül a feldolgozóipar, a fémfeldolgozás, a fa-, papír- és nyomdaipar szerepe

Az országostól elmaradó bérszínvonal az információ, kommunikáció, tudományos és műszaki tevékenységek és a közigazgatás területein

Az országos átlagnak megfelelő bérszínvonal a pénzügyi szolgáltatások területén

A helyi gazdaság termelékenységi szintje, jövedelmezősége alacsony

A helyi mikro- és kisvállalkozások részéről megjelenik az igény a vállalkozói kompetencia fejlesztésére

Kedvezőtlen vállalkozásszerkezet: sok mikrovállalkozás, kevés kis- és középvállalkozás

A mikro- és kisvállalkozások létszámbővítési potenciálja és szándéka jelentős mértékű

Növekszik a munkaerőhiány és ez nem találkozik a helyi munkaerővel és nem illeszkedik a helyi gazdaságfejlesztési elképzelésekhez

Az álláskeresők képzettségi színvonala kedvezőbb az országosnál, alacsonyabb a szakképzetlenek aránya a megyeinél

A szolnoki lakhellyel rendelkező álláskeresők közül minden harmadik ember legfeljebb általános iskolába járt és 44%-uk szakképzetlen

A helyi álláskeresők döntő többsége motivált és igényli a képzési lehetőségeket, különösen a kompetenciafejlesztést eredményezőket (együttműködés, kommunikáció, digitális írástudás, problémamegoldás, konfliktuskezelés)

Főként az alacsonyan képzett álláskereső csoportok tagjai közül többen, leginkább kudarcos iskolai karrierjeik miatt kevésbé nyitottak a képzési, fejlesztési lehetőségek iránt

A közfoglalkoztatásból kivezetés szempontjából kedvező, hogy a városban igen alacsony a közfoglalkoztatási ráta

Jelentős számú alacsonyan iskolázott, nehezen foglalkoztatható cigány/roma ember van az álláskeresők között

Helyi munkáltatók részéről igény van szakmunkásokra, és közel hasonló mértékben érettségizett és diplomás munkatársak iránt is

Megyei viszonylatban is meglehetősen alacsony a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása iránti hajlandóság a város foglalkoztatói körében

A szolgáltatási szektorból álláskeresővé vált emberek jelentős száma

Szolgáltatási szektorban (oktatás, egyéb szolgáltatás, kereskedelem) és iparban jelentkező munkaerőhiány

Kiépült rugalmas képzési struktúra, bővülő képzési portfólió, további egyeztetési igények

Hiányzik a szakképzési utánkövetési rendszer

Tavaly több mint ezer, egészségügyi, mentális problémával, szenvedélybetegséggel küzdő ember keresett több mint egy éve eredménytelenül állást, ami a megyei értékeknél is rosszabb, és hosszabb ideje fennálló tendencia

84

LEHETŐSÉGEK (Külső pozitívumok)

VESZÉLYEK (Külső negatívumok)

Magas a helyi társadalom képzettségi szintje, mind megyei, mind országos viszonylatban, a többi megyei jogú városhoz mérten is

Különösen a képzett, rugalmas, fiatal népesség körében folytatódik az elvándorlás

Kedvező vállalkozói környezet (bővítés alatt álló önkormányzati tulajdonú ipari park, jó közlekedési infrastruktúra stb.)

A helyi népesség idősödése tovább fokozódik a fiatalok távozása miatt

Az ipari parkok tervezett bővítései foglalkoztatási potenciált hordoznak, új munkalehetőségeket teremtenek

Különösen a képzett, rugalmas, fiatal népesség nem helyben, hanem a fővárosban vagy külföldön vállal munkát

Erős civil jelenlét a városban és a foglalkoztatási lehetőségek körében egyaránt

A jelenlegi közoktatásból és szakképzésből kikerülő fiatalok nagy részének is hiányoznak fontos kompetenciái (pl. digitális írástudás)

Széles eszközrendszer (pl. Hazavár Program) és humán szolgáltatói kapacitások állnak rendelkezésre a város támogatása mellett

Jelenleg még nem kellően hatékony és széleskörű vállalkozásfejlesztési eszköztár és szolgáltatási kapacitás áll helyben rendelkezésre

Motivált szakértői bázis és civil partnerségi tapasztalatok állnak rendelkezésre a partnerségépítés megvalósítására A paktum partnersége lehetőséget kínál a piaci, (ön)kormányzati és civil szereplők együttműködésére a foglalkoztatási és helyi gazdasági helyzet javítása érdekében A paktum együttműködések új szemléletmódokat hozhatnak, amelyek segítségével elérhetőbbé válhat a most nem látható munkaerő tartalék

85

6. Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. TÁBLÁZAT - ELTARTOTTSÁGI RÁTA, ÖREGEDÉSI INDEX AZ ÉV VÉGÉN - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU)............................................................................................................................... 8 2. TÁBLÁZAT - A NÉPESSÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE A MEGFELELŐ KORÚAK SZÁZALÉKÁBAN, 2011* - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ..................................................................................... 11 3. TÁBLÁZAT - A VÁLLALKOZÁSOK SZOLNOKI TELEPHELYEIN* TELJES MUNKAIDŐBEN ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK HAVI BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE, 2015** - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) .... 12 4. TÁBLÁZAT - FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK - FORRÁS: KSH, 2012. ÉVI CÉLZOTT ADATGYŰJTÉS .......... 18 5. TÁBLÁZAT - A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA, 2014 - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ........................................................................................................................................... 21 6. TÁBLÁZAT - A 15–74 ÉVES NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSI MUTATÓI, 2011* - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ....................................................................................................... 30 7. TÁBLÁZAT - A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA GAZDASÁGI ÁG SZERINT, 2011* - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ..................................................................................... 31 8. TÁBLÁZAT - ÁLLÁSKERESŐK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA - FORRÁS: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ......................................................................................................................... 34 9. TÁBLÁZAT - ÁLLÁSKERESŐK FOGLALKOZÁSI CSOPORT SZERINTI MEGOSZLÁSA - FORRÁS: JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ......................................................................................................... 35 10. TÁBLÁZAT - AZ ÁLLÁSKERESÉS IDŐTARTAMÁNAK ALAKULÁSA - FORRÁS: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ....................................................................................................................................... 36 11. TÁBLÁZAT - A KÖZFOGLALKOZTATÁSI RÁTA ALAKULÁSA – FORRÁS: HTTP://KOZFOGLALKOZTATAS.BM.HU/ ...................................................................................................................................................................... 39 12. TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK ÉS BEJELENTETT ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMA – FORRÁS: JÁSZNAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ....................................................................................... 42 13. TÁBLÁZAT - TEÁOR SZERINTI MUNKAERŐHIÁNY, ILLETVE MUNKAERŐ TÖBBLET - FORRÁS: JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ......................................................................................................... 43 14. TÁBLÁZAT - FEOR SZERINTI MUNKAERŐHIÁNY, ILLETVE MUNKAERŐ TÖBBLET – FORRÁS: JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ......................................................................................................... 44 15. TÁBLÁZAT - MUNKAERŐHIÁNY FOGLALKOZTATÁSI KATEGÓRIÁK SZERINT - FORRÁS: TUDÁSAUDIT KFT, 2017. MÁRCIUS ...................................................................................................................................................... 46 16. TÁBLÁZAT - NEM HIÁNYOLT MUNKAERŐ FOGLALKOZTATÁSI KATEGÓRIÁK SZERINT - FORRÁS: TUDÁSAUDIT KFT, 2017. MÁRCIUS ..................................................................................................................................... 47

86

1. ÁBRA - SZOLNOK NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ......................................................................................................... 5 2. ÁBRA - A LAKÓNÉPESSÉG* SZÁMÁNAK ALAKULÁSA, DECEMBER 31. - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ............................................................................................................................................. 6 3. ÁBRA - EZER LAKOSRA JUTÓ ÉLVESZÜLETÉS ÉS HALÁLOZÁS - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ............................................................................................................................................. 6 4. ÁBRA - A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELÉNEK MEGOSZLÁSA, DECEMBER 31. FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU)............................................................................................................................... 8 5. ÁBRA - SZOLNOK NÉPESSÉGE NEM ÉS KORCSOPORT SZERINT - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ............................................................................................................................................. 9 6. ÁBRA - A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT FIZETŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU)............................................................................................................................. 13 7. ÁBRA - SZOLNOK EGY ADÓFIZETŐRE JUTÓ SZJA-ALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELMÉNEK TÖBBLETE A MEGYEI ÉS AZ ORSZÁGOS ÁTLAGHOZ KÉPEST, % - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU).............. 14 8. ÁBRA - A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA (AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST) FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ....................................................................................................... 22 9. ÁBRA - A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA A GAZDASÁGI ÁGAK ÖSSZEVONT CSOPORTJAI SZERINT, 2014 - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ........................................................... 23 10. ÁBRA AZ IPARI PARKBA BETELEPÜLT VÁLLALKOZÁSOK FORRÁS: HTTP://WWW.IPARIPARKSZOLNOK.HU/HU/BETELEPULT-VALLAKOZASOK/ ............................................... 29 11. ÁBRA - AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG SZÁZALÉKÁBAN (DECEMBER 20-AI ÁLLAPOT) - FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (WWW.KSH.HU) ................................................... 32 12. ÁBRA - ÁLLÁSKERESŐK KORCSOPORT SZERINTI MEGOSZLÁSA - FORRÁS: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ....................................................................................................................................... 35 13. ÁBRA - A REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA - FORRÁS: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ....................................................................................................................................... 38

87

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2020 TIXPDF.COM - All rights reserved.