Szombathelyi Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program. I. kötet


1 Szombathelyi Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program I. kötet 20172 Tartalom 1. Bevezetés Az iskol...
Author:  Éva Szabóné

0 downloads 1 Views 2MB Size

Recommend Documents


Szombathelyi Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program. Mellékletek. II. kötet
1 Szombathelyi Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Mellékletek II. kötet 20172 Tartalomjegyz&eac...

SZOMBATHELYI DERKOVITS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA
1 Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola SZMSZ_ SZOMBATHELYI DERKOVITS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS ...

A SZOMBATHELYI DERKOVITS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA
1 A SZOMBATHELYI DERKOVITS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Szombathely, javított, kiegészített v...

SZOMBATHELYI ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND
1 SZOMBATHELYI ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND SZOMBATHELY 2017.2 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A házirend ...

Neumann János Egyetem PETŐFI SÁNDOR GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
1 Neumann János Egyetem PETŐFI SÁNDOR GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA 6000 Kecskemét, M&eac...

SZOMBATHELYI JÁTÉKSZIGET
1 SZOMBATHELYI JÁTÉKSZIGET ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Oldalszám:12 TARTALOMJEGYZ&Ea...

SZOMBATHELYI JÁTÉKSZIGET
1 SZOMBATHELYI JÁTÉKSZIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelési intézmény működését...

PEDAGÓGIAI PROGRAM HOMOKSZENTGYÖRGYI I. ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA HOMOKSZENTGYÖRGYI I. ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM HOMOKSZENTGYÖRGYI I. ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA HOMOKSZENTGYÖRGY HOMOKSZENTGYÖRGYI I. IST...

A Szombathelyi Szivárvány Óvoda
1 A Szombathelyi Szivárvány Óvoda H Á Z I R E N D J E OM: Készítette : Ganzerné Dávid Gabriell...

TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM
1 TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 20182 Tiszavasvári Általános Iskola Pedagóg...



Szombathelyi Neumann János Általános Iskola

Pedagógiai Program I. kötet

2017

Tartalom 1. 2. 3. 4.

Bevezetés ............................................................................................................................ 3 Az iskola küldetésnyilatkozata ............................................................................................ 4 Az iskola jövőképe .............................................................................................................. 4 Nevelési program ............................................................................................................... 5 4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai ..................... 5 4.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, pedagógusok, osztályfőnökök feladatai .............................................................................................. 7 4.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 13 4.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek – Részletek a II. kötet 4. sz. melléklet „Környezeti és egészségnevelési Program” . 14 4.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................... 16 4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4.

4.6. 4.6.1. 4.6.2. 4.6.3. 4.6.4.

4.7. 4.8. 4.9. 4.10.

5.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők ...... 16 Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók ........................................... 18 Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................................... 19 Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás.......................................................................... 21

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 22 Szaktárgyi és osztályfőnöki órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ............................ 22 Tanórán kívüli közösségfejlesztő feladatok ................................................................................... 23 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ......................................................... 24 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ................................................................. 24

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ....... 25 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................... 29 A felvétel és átvétel szabályai .............................................................................................. 31 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................... 34

Az iskola helyi tanterve .................................................................................................... 35 5.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői ............................................................... 35 5.2. A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai .................................................................................... 45 5.3. A választható tantárgyak, foglalkozások ............................................................................. 45 5.4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................... 46 5.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................. 47 5.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......... 48 5.7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................................................................ 50 5.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése ................................................. 51 5.9. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kacsolódó elvek ......................................................................................................... 54 5.10. A tanulók továbbhaladása .................................................................................................... 58

6.

Legitimációs záradék........................................................................................................ 60 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

7.

A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata ....................................................... 60 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ............................................... 61 A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék ............................... 61 Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat ......................................................................................... 62

Jogszabályi háttér ............................................................................................................ 63

2

1. Bevezetés Mottó: „Az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz. Az oktatás, a fegyelem és az osztályozás nem önmagáért valóan fontos. Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit kell szolgálja. Hiszen mi lehet annál fontosabb, mint hogy egy gyermek felismerje képességeit és felépíthesse önmagát.” / dr. Bíró Endre /

Ön a Szombathelyi Neumann János Általános Iskola Pedagógia Programját olvassa, mely nevelő – oktató munkánk alapdokumentuma, lényegében az iskola stratégiája, szakmai autonómiánk biztosítéka. A dokumentum tartalmi elemei és a legitimációs eljárásrend a 2011. évi CXC. a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendeletek szabályozása alapján készült. Továbbá az évek tapasztalataira épített áttekintés indokolta a körülményekhez, az elvárásokhoz történő igazítást, hogy az iskola állja a gyakorlat próbáját. A törvényi szabályozáson túl figyelembe vettük a társadalmi környezet hatását, az iskolahasználók felmerülő igényeit. Képet ad intézményünk pedagógiai értékrendjéről, rögzíti a pedagógiai működés tartalmi és szerkezeti kereteit. A részletes gyakorlati tervezés iránymutatója, mely minden évben iskolánk éves munkatervében valósul meg. Azt reméljük továbbra is a város elismert, keresett iskolája leszünk, ahol a tanulmányaikat folytató gyerekek és szüleik elégedettek lesznek a nevelés-képzés színvonalával, egyetértenek céljainkkal és elfogadják ajánlatainkat az iskolában töltött évek idejére. Hiszem, hogy „Az az embercsapat, amely közös irányt követ, és amelyet áthat az összetartozás érzése, hamarabb és könnyebben célhoz ér, mivel tagjai egymás húzóerejét kihasználva haladnak előre.” Pedagógiai Programunkat a Szülői Munkaközösség, a Diákönkormányzat, Intézményi tanács véleményezte és a Nevelőtestület elfogadta. Csapó Erzsébet intézményvezető

3

2. Az iskola küldetésnyilatkozata A Szombathelyi Neumann János Általános Iskola a belváros peremén épült 1962-ben. Tanulóink 40%-a tartozik beiskolázási körzetünkbe. 60%-a a város távolabbi pontjáról illetve város környéki településről jár be naponta. Befogadó iskola vagyunk. Korunk jellemző tüneteként tapasztaljuk, hogy beiskolázott diákjaink neveltségi szintje, szocializációs képessége változó, sok esetben elmarad a várakozástól. Az iskolával, társaikkal szembeni elvárásaik nagyobbak. Kevésbé önállóak, nehezebben illeszkednek be a közösségbe, kisebb a toleranciájuk, nehezen fogadják el a kötöttségeket. A tanulásnak nincs olyan becsülete, érdeklődésük korlátozott. Úgy érezzük, hogy diákjaink hatékony nevelőoktató munkával igényesebbé, tanulás iránt érzékenyebbé, a társasági érintkezés szabályait betartva nyitottabbakká válnak az intézményünkben töltött évek során. Értékrendjük formálódik a magasabb életminőség elérését szolgálva. Intézményünkben szakmailag felkészült, gyermekközpontú, megújulásra kész pedagógusok valósítják meg a nevelő-oktató munkát. A korszerű tanítási módszerek alkalmazásával a tanulók személyiségfejlesztését, az élethosszig tartó tanulás iránti fogékonyságot fokozzuk. Fontos, hogy érzékeljük a partneri igény változását és innovatív módon feleljünk meg az elvárásoknak. A rendszeres szülő-iskola kapcsolatban többnyire partneri együttműködés a jellemző, hiszen érdekeink közösek. Támogatják nevelési céljainkat, elfogadják elvárásainkat. A jövőben is a közös felelősségtudat jegyében végezzük munkánkat.

3. Az iskola jövőképe Arra törekszünk, hogy iskolánk az évek alatt elért rangját megőrizze, egyéni arculatunk továbbra is vonzó maradjon. A jövő nemzedék iránt érzett felelősségünk tudatában jelöljük ki azt az utat, melyen járva célunk, hogy kiegyensúlyozott, barátságos iskolai légkörben nevelkedett, sikeres, szilárd jellemű, egészséges fiatalok hagyják el iskolánkat. Célunk, hogy iskolánk szellemiségét a jövőben még inkább a nyitottság és a partnereinkkel való együttműködés határozza meg. Nyitottak vagyunk a folyamatos megújulásra, ugyanakkor értékeink, hagyományaink megőrzését is fontosnak tartjuk. A továbbtanuláshoz szükséges tudás és műveltség megalapozása folyamatos feladatunk. Elengedhetetlen, hogy a pedagógusok innovatív munkájukhoz rendelkezzenek modern oktatási eszközökkel, mely motiváló légkört teremt, táplálja a gyermeki kíváncsiságot. Nevelő-oktató munkánk specialitásai:  Emelt szintű angol nyelv oktatása  Informatikaoktatás első évfolyamtól  Környezeti és egészségnevelő munkánk – Örökös ökoiskola vagyunk  Úszásoktatás 1-2. évfolyamon heti két órában szülői igény alapján Szeretnénk, ha diákjainkat egészséges büszkeség töltené el, hogy az itt töltött nyolc év alatt olyan tudás birtokába jutottak, mely eredményes önmegvalósításhoz vezetett.

4

4. Nevelési program A jó iskolában mindig jut idő NEVETNI, mert ez a lélek legszebb zenéje, OLVASNI, mert ez a bölcsesség alapköve, JÁTSZANI, mert ez az örök ifjúság titka SZERETETET ADNI, mert ez gyógyítja az embert, DOLGOZNI, mert ez a siker ára /Ismeretlen szerző/ 4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai A nevelési program átdolgozása előtt a tantestület munkaközösségei átbeszélték, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény változásai és önértékelésünk, mennyiben kívánja alapelveink változtatását, kiegészítését. Az országos tapasztalatok azt mutatják:  Pedagógiánkat az oktatásközpontúság jellemzi  Nő a lemaradó, hátrányos helyzetű tanulók száma  Az idegennyelv-tudás és az informatikatudás szegényes Ezek alapján a módosításokban célként fogalmazódik meg:  Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása  A társadalmi esélyegyenlőség növelése  A felesleges túlterhelés megszűntetése  A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése Mindezek figyelembe vételével törekszünk az örök emberi értékek elfogadtatására és az ezeket igazoló viselkedés kialakítására, a világban eligazodni képes, pozitív éntudattal rendelkező, önmaga és környezete alakításában aktívan résztvevő, ismeretei gyarapítására motivált gyermekek nevelésére. Közösen elfogadott legfontosabb értékeink:  A tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése  Pontosság, kitartás és igényesség a munkában  Önfegyelem, önismeret, példamutatás  A természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára  Egészségvédő, betegség megelőző készségek, képességek  Becsületesség, őszinteség, igazságosság, bizalom  Szeretet, elfogadás, humanizmus  Türelem, tolerancia, egymás tisztelete, megbecsülése  Esztétikai értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra, hagyományaink tisztelete  Derű, humor Alapelveink a nevelő-oktató munkában: 

Az iskoláinkban folyó munka értékközpontú legyen. Célunk, olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolából a tanulók szilárd erkölcsi

5

 

   

  

alapokkal, a társadalom és az egyén számára hasznos ismeretekkel rendelkezve, tudást megbecsülve, az eredményekért tenni készen kerüljenek ki. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Hangsúlyozzuk a komplex személyiségfejlesztést, tiszteletben tartva a tanulók egyéniségét, figyelembe véve képességeiket. Hangsúlyosabb teljesítményközpontúságot kínálunk azoknak az iskolahasználóknak, akik a tehetséggondozó programjainkat választják, míg személyközpontúbb pedagógiát ott, ahol az általános képzést illetve a felzárkóztatást valósítjuk meg. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Fontosnak tartjuk az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás iránti igény kialakítását. Örökös Ökoliskola vagyunk, ennek szellemiségét közvetítjük. Ezt szolgálja az iskola környezeti- és egészségnevelési programja. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére, fejlesztést biztosítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítésére. Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakoztatásában. Egyéni gyermeki sajátosságokból, - sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, ill. organikus okra vissza nem vezethető rendellenességével küzd) - adódó előnytelen különbségek csökkentése. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében. Közös felelősséget kívánunk kialakítani diákjainkkal és a szülőkkel az iskola értékeinek, hagyományainak, jó hírnevének megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni.

Az embert - folyamatosan változó - bio-pszicho-szociális és szellemi lénynek tekintjük. Természetesen ez a felfogás kiterjed a gyermekre is. Részben folytonos, részben szakaszos változásának, fejlődésének figyelembevétele mellett is azt valljuk, hogy az adott életkori pillanatában - minden sajátosságával, egyediségével együtt - tökéletes lény, a maga gyermeki mivoltában. A gyerekeknek saját életkorát megélni engedő, az ahhoz igazodó fejlesztő pedagógiát kínáljuk fel. Ezáltal válik a gyermek fejlődése szervessé, természetessé, érik meg a következő életkori szakaszra. A folyamat mélyen gyökerezik az iskoláskort megelőző első hat életévének történéseiben, körülményeiben. Ezért differenciált figyelmet fordítunk a különböző szociokulturális hátterű gyermekekre, a hátrányok kompenzálására. Az egyes életkori szakaszok sajátosságait és az egyéni különbségeket vesszük figyelembe. Céljaink, feladataink nevelő-oktató munkánkban:  

Képességeikhez mérten jól felkészített tanulók kibocsátása, akik képesek a választott iskolában továbbtanulásra, ismeretei bővítésére. (Segítségadás a pályaválasztáshoz). Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatjuk az egyéni képességek kibontakoztatását.

6

  

        

Fontos, hogy a tanulók megismerjék az önálló tanulás technikáit, korszerű ismeretekkel, a mindennapokban alkalmazható tudással, s az alkalmazás képességével rendelkezzenek. A tanulók legyenek képesek idejüket önállóan és hatékonyan beosztani. A tanulók önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is. A kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése, az életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Célunk, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek a társadalomba való beilleszkedéshez elengedhetetlen képességekkel. Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatásba való beintegrálását. Természeti környezetüket óvják, harmóniában éljenek a természettel. Gondoskodunk a testi nevelésről, az egészségmegőrző, betegségmegelőző életmód megismertetéséről. A mindennapi élet megnyilvánulásaiban ismerje és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, kapcsolattartás formáit, normáit. Emberi kapcsolataikban a humánum, a kulturált magatartás, megjelenés és kommunikáció, udvariasság jellemezze őket. Rendelkezzenek megfelelő felelősségtudattal. Kötelező és önkéntes, illetve a rájuk bízott feladatokat felelősségteljesen végezzék el. Iskolánk, lakóhelyünk hagyományait ápolják, a jól kialakított hírnevét megőrizzék, átörökítsék. Fontos a család, az idősek tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére nevelés.

4.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, pedagógusok, osztályfőnökök feladatai A pedagógusok alapvető feladatai - A jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. 7

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

8

-

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő teljesítése. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

9

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

és

Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai: Figyelembe kell vennünk:  a tanulócsoportok heterogén összetételét  a tanulók életkori sajátosságait  a tanulók értelmi fejlettségét, képességeit  a nevelő személyiségét, felkészültségét  pedagógiai kultúránk módszereit

10

Ennek tudatában eszközrendszerünk elemei:  A tananyagtervezés többrétűsége: a minimumkövetelmények mellett az optimális követelményszint megjelölése a tantárgyi programokban.  A tantárgyi tantervek alapján készülő tanmenetekben a tervezésnél megfelelő hangsúly a kompetenciaalapú oktatás eredményességének növelése érdekében.  Választási lehetőség: az oktatás kötelező tartalmain túl a választott idegen nyelv (angol) emelt szintű oktatásán kívül válaszható második idegen nyelv (német) tanulása és informatika, matematika magasabb óraszámban.  A csoportos és egyéni projektmunkák készítése, a pályázatokon, tanulmányi és sportversenyeken való részvétel az iskolai tanulmányok bővítését, a szabadidő értelmes eltöltését és az önbizalom, önértékelés fejlesztését szolgálja.  A társadalomban eligazodást, az egészséges életmódot segítő és a mindennapi élethez szükséges ismereteket tanítjuk, és élethelyzetekben gyakoroltatjuk.  A tanórákon, az osztálytermen és iskolán kívüli (szervezett) formában bonyolított tanítási napok (tanulmányi kirándulás, erdei iskola) az ismeretek szintetizálására, a közös tevékenység és a helyes viselkedés gyakoroltatására szolgálnak.  A tanórán kívüli foglalkozások olyan szervezése, amely magába foglalja a délutáni foglalkozások iránti igények kielégítését, az önhibájukon kívül elmaradók felzárkóztatását, a tehetséges tanulók speciális fejlesztését, a mozgásigény lehetőség szerinti kielégítését.  A diák-önkormányzati működés feltételeinek biztosítása és segítése a tanulói öntevékenység, a felelősség kialakításához járul hozzá.  A hagyományok ápolása, az iskolai ünnepélyek, rendezvények az identitás kialakítását és az érzelmi gazdagodást segítik; a vidám, kötetlenebb programok a kulturált együttlét szokásrendszerének elsajátításához járulnak hozzá. Alkalmazott módszerek: Követelés, segítség, gyakoroltatás, ellenőrzés, ösztönzés, elbeszélgetés, tényelemzés, példamutatás, magyarázat, önelemzés, felvilágosítás, prevenció, vita, hagyományteremtés stb. Az osztályfőnök feladatai  Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.  Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.  Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.  Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.  Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.  Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.  Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.  Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.  Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

11

 Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket.  A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal e-naplón keresztül és írásban értesíti.  Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.  Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.  Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.  A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.  Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.  Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.  Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.  Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.  Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.  Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).  Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.  A házirendet megsértő, vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.  Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az e-naplóban vezeti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.  A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.  Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.  A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.  Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).  Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.  Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.  Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.  Tanév elején (1-2. évfolyamon) kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (bejegyzések, szülői aláírások). 12

 Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogathat az osztályában. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában. A pedagógusok feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. 4.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ha az iskolai élet, képes az egyén tevékenységrepertoárját fejleszteni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztés, olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését jelenti, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak. Mindez csak önállóságának tiszteletben tartásával párosulva történhet. Az iskola személyiségfejlesztő tevékenységének legfontosabb célja a tanulók eredményes életvezetéséhez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy mindehhez a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése szükséges. Feladataink:  Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, személyes példamutatáson keresztül is.  Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek alakítása, fejlesztése. Felkészítés teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra. (versenyek, vetélkedők szakkörök)  Az emberi együttélés szabályainak megismerése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség alakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, az illemszabályok betartatása.  Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek alakítása.  Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség alakítása.  A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, tudatosítása. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, helyi hagyományok ápolása.  Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény alakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és lakóhelyi közéletben való részvételre.  Minden területen fejleszteni kell a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatalt, a problémamegoldást, a magabiztosság képességeinek gyakorlását szóbeli feleletek, versenyek, diák-önkormányzati feladatok megoldása során. 13

     

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeik gyakoroltatása konkrét munkavégzés során. A diákok testi fejlesztése mellett az egészséges és kulturált életmód fontosságának, szükségességének tudatosítása. A káros szenvedélyek veszélyeinek, hatásainak, következményeinek megismertetése. A rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése. Kiemelten kezeljük a nyelvtanulás fontosságát, mindenki annyi ember, ahány nyelvet beszél. Elfogadó, megértő, segítő légkör biztosítása. Osztályfőnöki órákon lehetőséget kell teremteni és időt szánni arra, hogy kibeszéljék magukból az őket ért, negatív élményeiket. Fontos feladat a tanulás módszereinek elsajátítása, melynek fontos gyakorló színtere a tanóra és a napközi. Osztályfőnöki órákon elő kell segíteni, hogy tanulóink tudatos fogyasztóvá váljanak, hogy képesek legyenek a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra. Feladat a pénzzel való bánni tudás alapjainak lerakása. 4.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek – Részletek a II. kötet 4. sz. melléklet „Környezeti és egészségnevelési Program”

A Nemzeti Alaptanterv megfogalmazása szerint, az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az iskola feladata olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amely megfelel a holisztikus egészségfejlesztés modelljének, és amelynek eredményeként erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, csökkennek az ártó tényezők, és az iskola bejezésekor a diákok saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Nemzetközi megfigyeléseken alapuló, helyben is tapasztalt problémák: -

-

A gyermekkorban-ifjúkorban elszenvedett agresszió és bántalmazás a tanulási eredményességre és az intellektuális működésre szignifikáns hatást gyakorol. Az ilyen gyermekek koncentrációs képessége gyengébb, figyelmük csak rövid ideig köthető le, tanulási eredményük általánosan gyengül; a gyermek félénk, visszahúzódó; érzéseit és gondolatait nem fejezi ki, nyelvi kifejező képessége romlik, önmagát haszontalannak, eredménytelennek érzi, képtelen célok kitűzésére; alvási zavar, fejfájás, gyomor- és hasfájás, asztmás roham is gyengíti tanulási képességét. A dohányzó, alkohol- és drogfogyasztó iskolásokat lemorzsolódás, a szokásos értékekhez, az iskolához és a családhoz fűződő kapcsolatok meggyengülése, a lelki jól-lét csökkenése, depresszió, rosszabb osztályzatok, az iskolához fűződő elutasító hozzáállás, hiányzás, lázadás, csökkent figyelem, a felfogó, elemző és szintetizáló képesség csökkenése jellemzi. 14

-

Az alultáplált gyermekeket ingerültség, apátia, csökkent fizikai teljesítő képesség, koncentrálási nehézség, gyakori hiányzás, romló iskolai teljesítmény jellemzi. A túlsúlyos gyermekek önértékelése és társas kapcsolatai szenvednek csorbát, tanulmányi eredményük romlik. Az iskolai étkezési program az iskolai hiányzást csökkenti, javítja a részvételt az órai munkában, az érzelmi viselkedést és a tanulási eredményt. A testmozgás és a tanulási eredményesség közötti kapcsolatra igen sok bizonyíték van. A testmozgásban résztvevők társas kapcsolatai jobbak, jobb az iskolához fűződő hozzáállás, ritkább a fáradtság, feszültség, szorongás, depresszió. A testmozgásban résztvevők tanulmányi eredményei jobbak, jobban tudnak koncentrálni, olvasni, írni, jobbak a matematikai eredményeik.

Feladat: - Helyes szokások, napirend kialakítása o Személyi higiéné, tisztaság Az egészség fő feltétele a test és a környezet tisztasága: tisztálkodás, haj, bőr, körömápolás, fülápolás, fogápolás, vécéhasználat, zsebkendőhasználat, napjában többszöri kézmosás. Az említett tevékenységeken kívül fontos feladat az erre a célra szolgáló helyiségek (WC, zuhanyzó, mosdó) tisztántartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata. o Munka (tanulás) - pihenés helyes aránya A gyerekek fő tevékenységformája a tanulás, ezért az órarend összeállításnál és a tanórák felépítésénél figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait és terhelhetőségüket. Az alvásigényük nagy ebben a korban, 8-10 óra, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre van szükségük. o Egészséges öltözködés (életkor, időjárás, alkalom, anyag minősége, kényelem, stb.) -

Korszerű, egészséges táplálkozás o Az étkezés gyakorisága. o Változatos, az évszaknak és napszaknak megfelelő táplálkozás biztosítása. o Megfelelő minőségű, mennyiségű tápanyagbevitel. o Az életkornak megfelelő ételek biztosítása (mennyiség, elkészítési mód, fűszerezés). o A helyes és helytelen táplálkozási szokások ismérvei, összehasonlítása.

-

Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása A mozgás alkalmas: o többletenergia levezetéséhez o aktív pihenéshez o kötött figyelem feloldásához o szervezet megfelelő működéséhez, karbantartásához (keringési, légzési rendszer) o tanulási folyamatok elősegítéséhez. Fontos figyelembe venni mind a tanulásnál, mind a mozgáscselekvések gyakorlásánál a megfelelő oxigénellátottságot, hőmérsékletet, hely méreteit-alkalmasságát. A helyes testtartás kialakítása érdekében a mozgás mellett figyelni kell az ülésrendre, annak változtatására, a gerinc és a szem terhelése miatt, továbbá a testmagassághoz igazodó székek, asztalok meglétére.

15

A szabadban, jó levegőn való tartózkodás és az ott végzett mozgás még jobban elősegíti a fent említett alkalmazkodási tényezők megvalósítását, a szervezet ellenálló képességének növelését. A rendszeresen végzett sporttevékenység tovább emeli a személyiség klimatizáltságát, szocializáltságát, széles körű műveltségét. -

Mentálhigiéné-lelki egészségtan A lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzésére szolgál o Helyes konfliktuskezelést gyakorlása. o A személyiségük kiteljesítése. o Lelki megbetegedések és magatartás zavarok megelőzése, valamint a lelki egészség védelme. o Teherbíró, küzdőképes személyiség formálása a belső harmónia megtartásával o A pozitív énkép kialakítása. Befolyásoló tényezők, feladatok: o Szociális környezet (családi, közösségi) o A szűkebb és tágabb szociális környezettel való kapcsolattartás. A felmerülő problémák felismerése, kezelése, ellenőrzése a megfelelő személy által. Pl. hátrányos helyzet, veszélyeztetett gyermek, adott közösségi hatások. o Helytelen minták adása, tapasztalása - rossz képalkotás. o Élvezeti cikkek használata, káros szenvedélyek kialakulásának folyamata. Függőségek: cigaretta, alkohol, drog, kábítószerek, gyógyszerek, dopping. o Életvezetési problémák  A családmodell szerkezete.  Helyes életvezetési stratégiák (tanulás, munka, teljes élet).  Erkölcsi normák, helyes értékrend megállapítása.  Megfelelő nemi, szexuális irányultság kialakítása.  Vallás tradicionális megismertetése, felekezetek tisztázása, szabad gyakorlat fenntartása.  Nemzeti érzés táplálása.

-

Betegápolás, kapcsolódó egészségügyi szervek o A már meglévő betegségeknek és hatásainak feltartóztatása, vagy lassítása, korai kórmegállapítással (szűrővizsgálatok) és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozva, ill. az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza. Pl. hatékony rehabilitáció segítségével. o Elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat, balesetvédelem oktatása.

4.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 4.5.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők

A hátrányos helyzet (HH) és halmozottan hátrányos helyzet (HHH) megállapítását a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel egy időben, vagy annak megléte esetén azt követően is, kérelmezhetik a lakóhelyük szerint illetékes jegyzői hivatalban. Iskoláinknak már nincs lehetőségük önálló elbírálására a teljes mentességet illetően. A hátrányos helyzetről hozott jegyzői határozat lehet az alapja a kedvezmény megadásának.

16

Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: 1. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a családba fogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú – (alacsony iskolai végzettség, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) 2. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a családba fogadó gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ – (alacsony foglalkoztatottság, melynek fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) 3. a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek – (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kettő fennáll. Cél: a szociális hátrányok felderítése, a tanulók beilleszkedésének segítése a közösségbe, a hátrányos helyzetet kiváltó okok enyhítése, jelzés a szociális hálózatnak. Feladat: a különböző szociális és kulturális helyzetű gyerekek együtt nevelkednek és azonos színvonalú nevelés-oktatásban részesülnek. Tevékenységeink:  Családlátogatás indokolt esetben  Korrepetálás, fejlesztés  Napközi otthonos ellátás  Délutáni foglalkozások, felügyelet biztosítása  Kedvezményes étkezési lehetőségek  Továbbtanulás irányítása, segítése (Arany János Tehetséggondozó Program)  Kölcsönözhető taneszközök biztosítása (könyvtár)  Odafigyelő személyes kapcsolattartás  DADA program biztosítása  A gyermek és ifjúságvédelmi koordinátor tevékenysége Támogatóink:  Szülői munkaközösség  Neumannos Tanulókért Alapítvány  Magyar Vöröskereszt Vas Megyei Szervezete

17

4.5.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek azok, akiknek a magatartása jelentősen eltér az adott életkorban elvárható helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai eszközök velük szemben eredménytelennek bizonyulnak, ugyanakkor gyógypedagógiai szakellátást nem igényelnek. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók egyben tanulási nehézségekkel is bírnak az esetek többségében, gyakran agresszívek és kifejezésmódjuk kulturálatlan. Érdeklődési körük beszűkült, alacsony az igényszintjük, együttműködési problémáik vannak társaikkal és a felnőttekkel szemben. Kialakulásának okai:  Rendezetlen családi viszonyok  Deviancia a családban (alkohol, drog, játékszenvedély, bűnözés)  Ingerszegény környezet  Nevelési problémák (elhanyagolás, kényeztetés, következetlenség, tolerancia hiány, túlzott szigor)  Média negatív hatása  Rossz társas kapcsolat Célunk: hogy kiszűrjük az érintett tanulókat, megismerjük a probléma okait és pedagógiai eszközök alkalmazásával, vagy iskolán belül, vagy szakember támogatását igénybe véve enyhítsünk viselkedési zavaraikon. Feladatunk:  Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk.  Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében.  Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében. A pedagógusoktól, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőstől pszichológiai felkészültséget kíván a problémák kezelése. Szakmai szervezetekkel, Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók valamilyen oknál fogva elmaradtak a tanulásban, de rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségeivel. Az átlaghoz szabott követelményeknek nem, vagy csak igen nehezen tudnak megfelelni, vagy éppen sokkal többre lennének képesek, mint amit megkövetelünk tőlük. Speciális bánásmód esetén lemaradásuk mértéke csökkenthető, tanulmányi teljesítményük emelhető. Célunk, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat  egyéni bánásmód alkalmazásával, személyre szabott feladatokkal fejlesszük;  tanulmányi teljesítményüket emeljük;  valamilyen területen sikerélményhez juttassuk.

18

Feladataink, módszereink:  A tanulási nehézség, vagy elmaradás okainak feltárása  Szakemberek véleményének és segítségnyújtásának igénybevétele  Az egyénre szóló segítés kidolgozása és megvalósítása  A számukra legmegfelelőbb pedagógiai eszközök alkalmazásával tanulási nehézségeik enyhítése  Tanítási órákon a differenciálás alkalmazása, minden tanuló a számára megfelelő szinten és tempóban teljesít, ezáltal sikerélményhez jut  Pozitív segítő attitűd a pedagógusok kommunikációjában, a tanulás irányában a dicséretek fokozása  Szülőkkel való együttműködés: tanácsadás  Számukra a tanulás tanítása, speciális önfejlesztő módszerek alkalmazása  Egyéni, illetve csoportos korrepetálás szervezése  Alsó tagozaton a félévi és év végi értékeléskor a „felzárkózásra szorul” bejegyzéssel minősített tanuló fejlődését a szülő bevonásával értékeljük, feltárjuk a fejlődését akadályozó tényezőket, javaslatot teszünk azok megszüntetésére. Szükség esetén fejlesztési tervet állítunk össze. Tanév végi eredmények, év eleji felmérések alapján felmérjük a segítségre szoruló tanulók számát és kidolgozzuk fejlesztésük metodikáját. Tevékenységeink:  Differenciált óraszervezés  Differenciálás a tananyag mennyiségében, nehézségi fokában  Egyéni és csoportos felzárkóztató foglalkozás  Korrepetálás a tanórák után  Páros munkával, tanulópárokkal történő munkáltatás  Egyéni foglalkozás a pedagógussal  Szakember bevonása 4.5.3. Sajátos nevelési igényű tanulók

Fogalom meghatározás: Kt. 121.§ 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Integrált oktatás: A közoktatási törvény lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval együtt, vagyis integráltan történő nevelését, oktatását. Tehát integrált oktatásról a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében beszélünk. Az SNI-s tanulók ellátásának elvei:  A gyermekek fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye.

19





Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki.

Az SNI-s tanulók ellátásának közös céljai és feladatai:  Értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.  A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az SNI-s tanulók oktatásához szükséges feltételek:  A sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglalkoztatása  A képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű szakember foglalkoztatása  A foglakozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, eszközök, a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása Az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatok, tanítási módszerek:  páros–, csoport- és sok egyéni munka  tevékenykedtetés  többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal,  kooperatív tanulás  motiváció  szemléltetés  többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal  a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés. Az integrált oktatás sikerességét segítő tényezők  A szülő részéről: elfogadó magatartás reális helyzetértékelés tájékozottság a gyermekéről (ismerje gyermeke személyiségét, állapotát) fegyelmezettség (nevelési kérdésekben) együttműködési készség a pedagógusokkal  A pedagógusok részéről: empatikus hozzáállás speciális pedagógiai felkészültség innovatív készség plusz munka vállalása gyermek- és szakmaszeretet. 20

4.5.4. Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás

Minden gyermek tehetséges valamiben és hogy mi az az érték nekünk felnőtteknek kell észrevennünk és segíteni abban, hogy kiteljesedjen, jótékony hatást kifejtve személyiségére. Tehetséggondozásunk célja:  Egyéni adottságok képességek felismerése  Esélyegyenlőtlenségek mérséklése  A tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók számára tehetségük kibontakoztatásához a lehetőségek megteremtése, biztosítása  A tehetséges gyermekek szükségleteinek kielégítése  Kreativitásuk, intellektusuk ösztönzése  A tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés Tehetséggondozás szervezeti formái az iskolában:  Emelt szintű oktatás angol nyelvből  Nívócsoportos oktatás angol nyelvből 7.-8. évfolyamon  Informatikaoktatás emelt óraszámban  Differenciált oktatás  Csoportos és egyéni foglalkozások  Korszerű eszközök igénybe vétele  Versenyekre felkészítés  Felvételire előkészítő tanfolyamok  Fellépések, szereplések iskolán belül és azon túl  2 évenkénti angol tanulmányút szülői igény alapján  Sportfoglalkozások  Múzeumi órák Feladataink:  tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben  a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen  a versenyzés etikájának megtanítása  fontos a tanárok támogató szerepköre  önálló kiselőadások szakórákon, szakkörökön, elsősorban a tehetséges tanulóknak  fejlesztő értékelés  differenciált feladatok adása  a házi feladatok differenciálása  órai gyakorláskor más-más feladatkörök (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés) A tehetséges tanulót elért eredményei további teljesítményekre sarkalja, örömet okoz nem csak a diáknak, felkészítőjének és szüleinek egyaránt. Évente szervezünk képzési specialitásunkból fakadóan megyei Angol nyelvi versenyt, Informatika versenyt 6-7. osztályosok számára, Matematika versenyt 2.-os évfolyamnak, továbbá, Környezeti Nevelési versenyt szintén három korosztályban, Napközis versenyt, Nemzetközi Gyermekkönyvnapi Akadályversenyt városunk diákjainak.

21

4.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. Közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsátanak. Intézményünk közösségfejlesztési szempontokat alkalmazva partneri együttműködést alakít ki a szülőkkel és civil szervezetekkel, melyek segítségével prevenciós hatást gyakorlunk az iskolába is begyűrűző társadalmi problémák kezelésében. Fontosnak tartjuk, hogy diákjainkban kialakuljanak és fejlődjenek a tudatos életvezetéshez szükséges kompetenciák. 0A közösségi események szervezésekor – alkalmazva a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyagát – aktívan bevonjuk a diákokat és szülőket a közösségi események kialakításába. Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei:  Szaktárgyi és osztályfőnöki órák,  tanórán kívüli foglalkozások (napközi, séta, kirándulás, táborok, szakkörök)  diák-önkormányzati munka  szabadidős tevékenységek Az eltérő foglalkoztatási keretek között végzett munka közös jellemzője, hogy hozzájárul az egyén közösségi magatartásának alakításához:  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  közösségi szokások, normák elfogadásához,  a másság elfogadásához,  az együtt érző magatartás kialakításához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez 4.6.1.Szaktárgyi és osztályfőnöki órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több mint azonos korú tanulók csoportja. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Az osztályközösség később, szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. A közösségfejlesztés során a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

22

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, - tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, - az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, - tanuljon meg tanulni, - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, - legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, - tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. Az osztályközösség feladata: - valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. 4.6.2.Tanórán kívüli közösségfejlesztő feladatok

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.

23

4.6.3.A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók pedagógus irányításával (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Iskolai és osztályszinten működik. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, - városi diákönkormányzat ajánlásai megjelennek programjában, - városi diákönkormányzat által szervezett – életkoruknak megfelelő - programokon való részvétel, - városi diákönkormányzat fórumain az iskola képviselete, szavazati jog pl. diák polgármester választásban. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. 4.6.4.A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Egy-egy csoport szerveződésének fontos motiváló tényezője lehet az azonos érdeklődési kör. Ennek alapján szerveződnek a szakkörök, művészeti csoportok, sportkörök, és az iskolai munkaközösségek által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvények. Fontos tevékenységünknek tartjuk, hogy e szervezeti keretek között ne csak a tehetséggondozásra kerüljön sor, hanem a közösségben rejlő személyiségformáló erők is maximálisan kibontakozzanak. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladat: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, 24

-

-

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

4.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A pedagógiai munka alapvető eleme a pedagógus, a szülő, a diák partneri kapcsolata. Optimális együttműködésre törekszünk, biztosítjuk a szülői és diák jogok gyakorlását, megkívánjuk a szülői és diák kötelességek teljesítését. A szülő és az iskola együtt, felelős egyenrangú nevelőtársak. Az iskola a család feladatait, felelősségét nem vállalhatja át, sőt igényt tart arra, hogy a szülő segítse a pedagógusok munkáját. Ahhoz, hogy az iskolahasználó megfogalmazza elvárásait, hogy elfogadhassa kínálatunkat, információkat kell számukra biztosítani, ezt a célt szolgálja az iskola nyilvánossága. A tanulók részvétele az iskola életében A tanulók érdekeit, véleményét szervezetten a Diákönkormányzat képviseli. A Diákönkormányzat saját szervezeti szabályzata alapján működik, a törvény által előirt formában. Minden a tanulókat érintő kérdésben joga van véleményét kifejteni. Természetesen a felnőttek személyiségi jogaihoz képest a gyermek személyiségi jogait az iskola korlátozhatja abban az esetben, ha ezek a korlátozások a testi épségének védelmét, harmonikus fejlődésének érdekét szolgálják. Kiskorú tanulók esetén (14 év alatt) minden őket érintő kérdésben a szülőket (gondviselőket) is megkérdezzük. A tanulók érdekvédelmének alapegysége az osztályközösség az osztályfőnök vezetésével. Második szintje a Diákönkormányzat, elnökével és segítő tanárával. A diákvélemények kezelése: - Minden tanulónak joga van a vele és környezetével kapcsolatos kérdésekben véleményt nyilvánítani úgy, hogy ezzel mások személyiségi jogait nem sérti. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban, egyénileg, vagy választott képviselőik által közölhetik. - Véleménykezelés első szintje (amennyiben ez tanítási órához kapcsolódó) a szaktanár, tanító, napközis csoportvezető. - A véleménykezelés második szintje az osztályközösség és az osztályfőnök. - A véleményezés harmadik szintje az iskolavezetőség, SZM, igazgató. - Rendkívüli esetben az első két szint kihagyható. - Bármelyik szinten kérhető a Diákönkormányzat és tanár képviselőjének segítsége. Diákszervezetek az iskolában: Minden a Pedagógiai programunkkal összhangban lévő cél megvalósításáért diákok, vagy pedagógusok kezdeményezésére szervezet hozható létre az iskolán belül. A szervezetek önálló életet élhetnek, saját szabályokat hozhatnak közösségükre, de ez nem lehet ellentétes az egész iskolát érintő szabályokkal.

25

Jelenleg működő szervezetek:  A szakkörök, tagjai évente érdeklődő önként jelentkező tanulók, az egyes szakkörök demokratikus úton megszabhatnak felvételi feltételeket.  Művészeti csoportok, tehetség alapján válogatott évente önként jelentkező tanulók.  Ezen kívül a fent említettel összhangban működhetnek műhelyek, tanfolyamok és egyéb szervezetek. Külső diák- és gyermekszervezetek az iskolában: Iskolánk bármely tanulója az iskolán kívül tagja lehet bármilyen szervezetnek, de iskolán belül csak olyan szervezetek működhetnek, melyek a Pedagógiai Programmal összhangban határozzák meg céljaikat és nem sértik, az iskola törvényben előirt világnézeti és politikai semlegességét. A Diákönkormányzatnak minden évben egy tanítás nélküli munkanap programját meghatározhatja és a nevelőtestület segítségét kérheti a megszervezéséhez. A diákszervezetek működéséhez az iskola a helyiségeit, eszközeit térítésmentesen bocsátja a tanulók rendelkezésére, kivéve az eleve költségtérítéses tanfolyamok. Balesetvédelmi, vagyonvédelmi okokból csak felnőtt felügyelettel vehetők igénybe, ezen szolgáltatások. A tanulók tájékoztatása:  Osztályfőnökök rendszeresen osztályfőnöki órákon  Iskola vezetője, szaktanárok az iskolarádión keresztül  Diákönkormányzat vezetője havonta, szükség esetén gyakrabban  Faliújságon keresztül  Az iskola honlapján, weblapján Szülők részvétele az iskola életében: A Nemzeti Köznevelési Törvény egyértelműen szabályozza a szülő jogait és kötelességeit. Ezek közül iskolánkban kiemelten kezeljük a következőket:  A szülő alapvető joga a szabad iskolaválasztás  Joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai programját, célkitűzéseit, elvárásait.  Érdemi tájékoztatást kapjon gyermeke tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és neveléséhez tanácsot kapjon.  Tájékozott legyen a speciális képzési irányokról.  Közvetlenül vagy képviselői útján véleményt nyilvánítson az iskola élet és munkarendjéről. Szülői szervezetek az iskolában: Iskolánkban működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség. Szintjei:  osztály SZM tagja: minden szülő, akinek a gyermeke az adott osztály tanulója  iskolai SZM vezetőség tagja: az osztály SZM által választottak  szűkebb SZM vezetőség tagja: az iskolai SZM vezetőség által választottak A szülői munkaközösségben minden szülő választó, illetve választható. Iskolánkban működik alapítvány, melynek kuratóriumába az Alapító Okiratában megfogalmazottak szerint kerülhetnek a szülők képviselői.

26

A szülői vélemények kezelése: Minden szülőnek joga van a gyermekével kapcsolatos kérdésekben véleményt nyilvánítani úgy, hogy ezzel mások személyiségi jogait nem sérti. Első szint: Amennyiben tanórához kapcsolódik: szaktanár, tanító, napközis csoportvezető. Második szint: Több tanulót érintő tanórai vagy nem tanítási órához kapcsolódó vélemény esetén: osztályfőnök Harmadik szint: Iskolavezetőség, Igazgató. Rendkívüli esetben az első két szint kihagyható. Minden véleménynek megalapozottnak kell lennie. A szülők tájékoztatása:  Az igazgató a szülőket a szülői munkaközösség választmányi ülésén rendszeresen tájékoztatja  Az osztályfőnökök a szülői értekezletek alkalmával folyamatos tájékoztatást adnak  A napközis nevelők, szaktanárok a fogadó órák alkalmával informálják a szülőket  Az iskola honlapján, e-naplón keresztül rendszeresen közli közérdekű információit A tájékoztatás szól:  az iskola életének egészéről (célok, feladatok, lehetőségek)  a munkatervről  helyi tanterv követelményeiről  aktuális feladatokról  pályaválasztásról  elért eredményekről, tervezett fejlesztésekről  a tanulók előmeneteléről szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban és enaplón keresztül  az osztály tanulmányi előmeneteléről, neveltségi szintjéről  OKM mérés eredményeiről  az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról  iskolai dokumentumokról A tájékoztatás fórumai:  Szülői értekezlet, évente 2 alkalommal  Pályaválasztási szülői értekezlet  Fogadó óra 2 havonta  Családlátogatás – ha a szülő kéri, vagy a körülmények megkívánják  Nyílt tanítási nap – leendő elsős tanulóinknak és szüleiknek, elsős és másodikos diákjaink szüleinek, egyeztetés alapján  Leendő elsősök szüleinek szülői értekezlet  Az iskola honlapja  Prospektusok  Helyi sajtóban, TV-ben kiemelt események  E-napló A szülői értekezletek és fogadó órák rendjét és egyéb fórumok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 27

A szülőkkel közös rendezvényeink:  Az SZM-bál  A majális  A családi hétvégék  Karácsonyi műsoros estek  Anyák napi köszöntők  Sportrendezvények Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzat (Nkt. 48.§) az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára (Nkt. 69.§ (2) bek. h) pont) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzativezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a házirend elfogadása előtt  a pedagógiai program elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat (DÖK) és az intézmény közötti kapcsolattartás A DÖK munkáját segítő nevelőt a DÖK vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető fogadóórájának időpontja változó, az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

28

4.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint: - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja, azon tanulók osztályzatainak megállapítása: - akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai programja alapján. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát - osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha vizsgát kíván tenni olyan tantárgyi tananyagból, amelynek a tanítása az intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

29

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. Pótvizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Szintfelmérő vizsga Az ötödik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie angolból, magyarból és matematikából, ha angol emelt szinten szeretne tanulni. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Írásbeli vizsgák általános szabályai: -

a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, a feladatlap megoldásának ideje 45 perc a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. 30

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. A szóbeli vizsga általános szabályai Egy napon három szóbeli vizsga tehető le o a szóbeli vizsgán minden vizsgázó kérdéseket kap, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül a feleletre, o két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kap Az egységes vizsgatárgyak követelményei Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 4.9. A felvétel és átvétel szabályai A tanulók felvételének elvei A NKt. 45.§ alapján a tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Főszabály szerint ez hatévesen történik, a törvény azonban ettől eltérő megoldásokat is lehetővé tesz. A tanulói létszám az alapító okiratban maximalizált létszám lehet. 

Első osztályba kötelezően felvételt nyer az iskola körzetébe tartozó valamennyi tanuló, aki abban a naptári évben, augusztus 31-ig betölti hatodik életévét és az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri (az iskola igazgatója dönt az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséről, az óvoda, illetve nevelési tanácsadó, vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján).  Az iskolakörzeten kívüli tankötelesek közül felvételt nyerhetnek, ha a statisztikai létszám határa megengedi: 1. Iskolánk jelenlegi és volt dolgozóinak gyermekei és unokái. 2. Akiknek szülei kérik a felvételt. A felvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói túljelentkezés esetén előnyt élveznek: - iskolánk tanulóinak testvérei, - hagyományaink szellemében-volt tanulóink gyermekei.  A belépés fogalma értelemszerűen kiterjed az emelt óraszámú osztály beiskolázásra is. A belépés feltételei: - a tanuló tanulmányi eredményei - angol nyelv, matematika, magyar szintmérés eredményei - osztályozó vizsga előírása /az angol nyelvi vizsga időpontját az angol szakos tanárok állapítják meg/ - 7-8. évfolyamon a belépés feltétele előzetes sikeres szintfelmérő vizsga. Az osztályozó vizsga időpontjáig a felzárkóztatási szakasz költségei a szülőt terhelik.  Iskolánk minden tanköteles tanuló számára biztosítja a hozzánk történő beiratkozás lehetőségét: - a saját körzetünkbe költöző tanulók felvétele kötelező jellegű a Köznevelési törvény által előirt létszámnormák betartásának figyelembe vételével, - körzeten kívüli tanuló esetén a felvétel a tanulmányi eredménytől függ. 31

Szükség esetén különbözeti vizsga írható elő. Pl. kötelező idegen nyelv. Az iskola bármely évfolyamán a tankötelezettség a szülő választása alapján mindennapi iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (Ez utóbbi a törvényi előírásoknak megfelelően az iskola intézményvezetőjének a megítélése, a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat döntése alapján történik.) Az iskolával a tanuló- a beíratás napjától- tanulói jogviszonyban áll. Az osztályba, csoportba sorolás elvei és rendje ­ Az első osztályos tanulók évfolyamon belüli osztályba sorolásáról munkabizottság dönt. Ha módunkban áll, a szülők kérését figyelembe vesszük. ­ Az 5. osztályos angol nyelvi emelt szintű osztályba kerülés módja: 4. osztályban az angol nyelvi emelt szintű előkészítő csoportba járó tanulók szülei 4. osztály második félévében írásban jelzik az emelt szintű osztályba való bekerülési szándékukat. Ennek alapján tanulmányi szintfelmérésre kerül sor. Szintfelmérésre kerül sor:

- magyar nyelvből - irodalomból - matematikából - angol nyelvből

A mérési eredmények tükrében a munkabizottság dönt az angol emelt szintű osztály összetételéről. Az emelt szintű osztályokban a továbbhaladást gátló tényezők: - egyéni kérelem, - bármely tantárgyból elégtelen osztályzat, A fenti gátló tényezők bármelyike esetén a tanulót a normál tantervű osztályba irányítjuk át. ­ Napközi és tanulószobai foglalkozások felvételének elvei: A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. - A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a közoktatási törvényben meghatározott tanulólétszám felső határát. - Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a törvényileg meghatározott létszám felső határát, a felvételről az iskola igazgatója dönt. A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: - akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, - akinek mindkét szülője dolgozik, - akik állami gondozottak, - akik rossz szociális körülmények között élnek - akiket egyedül álló szülő nevel - akinek három vagy több testvérük van. Kötelező a napközis illetve tanuló szobai felvétel abban az esetben, ha a gyámhatóság kéri. -

32

­

A 3. osztályos angol nyelvi előkészítő csoportba kerülés feltételei:  Minden tanuló szintfelmérőt ír második osztály végén magyar nyelvből, irodalomból és matematikából.  A szülők nyilatkoznak, hogy német nyelvet vagy angol nyelvet szeretnének tanulni a továbbiakban.  Az angol nyelvet választók közül a szintfelmérő meghatározott teljesítményszintje alapján kerül be a diák az angol nyelvi előkészítő csoportba.  Aki nem került be az angol nyelvi előkészítő csoportba, vagy a német nyelvet választotta, az 4. osztálytól német nyelvet fog tanulni.

Az átvétel eljárásrendje  Ha az adott osztály létszáma engedi, vagy a beiskolázási körzetből érkezik a tanuló, a szülő kérésére, biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.  Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát.  Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.  Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát.  Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.  Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg.  Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.  Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. Az iskolaváltás elutasítása:  Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja – kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri –, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét.  Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni – különösen a felsőbb évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz.  Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.  Ha a tanuló nem a beiskolázási körzetből érkezik nem köteles az iskola fogadni. 33

4.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az alapos felkészülés, segít uralkodni az érzelmeken és sok nehéz helyzeten átsegít. A sérültek szakszerű ellátása, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan, osztályfőnöki, biológia órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremt az iskolai egészséghónap nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ­ ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ­ ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ­ ismerjék fel a vészhelyzeteket; ­ tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; ­ sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ­ ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; ­ sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: ­ a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; ­ a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; ­ a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot tart, az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel, – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzéseken való részvételét. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Tantárgy Biológia

Elsősegély-nyújtási alapismeretek - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés 34

Kémia

Fizika Testnevelés

Technika –



-

komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés ficam, rándulás, törés horzsolás áramütés veszélyei, háztartási balesetek

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával – évente novemberben egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projekthónap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára

5. Az iskola helyi tanterve 5.1.

A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői

Iskolánk a 2012-ben kiadott Nemzeti Alaptanterv szerint használt tanterveket használja, az alábbi kerettantervekre épül. A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

35

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Etika 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3

8. évf. 4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Etika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 5 Testnevelés és sport

1

1

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

és

Természetismeret

Ének-zene Dráma és népismeret

1 tánc/Hon-

Vizuális kultúra

és

1 1

36

Iskolánk a kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

Évfolyam Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Technika, életvitel és gyakorlat 1-4. Ének-zene 5-8. Ének-zene

Változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat B változat

A 1-4. évfolyamon a műveltség területekhez a következő tantárgyakat rendeljük Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember a természetben Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Élő idegen nyelv Informatika Művészetek

Tantárgy Magyar nyelv (írás, nyelvtan a részterületei) Irodalom (olvasás, fogalmazás a részterületei) Matematika Környezetismeret, Etika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Angol nyelv, Német nyelv Informatika Ének-zene Vizuális kultúra

A 5-8. évfolyamon a műveltség területekhez a következő tantárgyakat rendeljük Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv, Irodalom Angol nyelv, Német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Etika Természetismeret, Biológia, Fizika, Kémia Földrajz Vizuális kultúra, Ének-zene Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés

37

A választott kerettanterv feletti óraszám Tantárgyi struktúra és óraszámok 1-4. évfolyamon 3. évfolyam Tantárgy

Magyar nyelv Irodalom Matematika Angol nyelv Német nyelv Etika/ Hit- és erkölcstan Környezetismeret Informatika Ének - zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret Angol nyelv/ Német nyelv Informatika Maximális terhelhetőség Valódi leterheltség Az osztályok heti időkeret Tervezett további időkeret (tanórán kívüli foglalkozások) Nkt.27.§(5.) bek. értelmében biztosított időkeret tehetséggondozásr a és felzárkóztatásra

4. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

normál tantervű

emelt szintű angol előkészítő

normál tantervű

emelt szintű angol előkészítő

7+1

7+1

6+1

6+1

6+1

6+1

4+1

4+1

4+1

4+1

4+1

4+1 2

2 1

1

1

1

1

1

1

1

2 2

2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

2

2

3

3

3

3

25

25

25

25

27

27

2

2

2

2

2

2

1

1

0,5

0,5

27

27

27

27

29

29

26,5

26,5

25

27

27

28

52

52

52

52

55

55

25

25

27

25

28

27

1

1

1

1

1

1

2

1

38

1-2. évfolyam: a.) Szabadon tervezhető órakeret: 1-1 óra magyar-matematika b.) Választható órakeret szülői igény alapján: 1 óra (2x0,5) angol vagy német 0,5 óra informatika A választható órakeret terhére szervezett tanítási órák szülői igény alapján egy tanévre szólnak. 3-4. évfolyam: a.) Szabadon tervezhető órakeret: 1-1-1 magyar, matematika, informatika b.) Választható órakeret: 3. évfolyam emelt angol előkészítő 2 óra 4. évfolyam emelt angol előkészítő 1 óra A választható órakeret terhére a tanítási órák szülői igény alapján szerveződnek. 1-2. évfolyam: A mindennapos (5) testnevelés óra keretében úszásoktatásban vesznek részt 1-2. osztályos tanulóink, szülői igény alapján.

39

Tantárgyi struktúra és óraszámok 5. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Angol nyelv/ Német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika / Hit- és erkölcstan Természetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Természettudományi gyakorlat Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret(ebből) Angol nyelv (igény esetén) Német nyelv /Matematika – Informatika Informatika Maximális terhelhetőség Valódi leterheltség Az osztályok heti időkerete Tervezett további időkeret (tanórán kívüli foglalkozások) Nkt.27.§ (5) bek. értelmében biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

5. évf. normál tantervű

emelt szintű angol

4+0,5

4+0,5

4

3

3

3+2

4

4

4

2

2

2

1 2 1 1 1 1 1 5 1 0,5 2 28 3

1 2 1 1 1 1 1 5 1 0,5 2 28 3 2

1 2 1 1 1 1 5 1 2 28 3 2

31 28 51

31 30 51

1 31 31 51

23

21

20

1

1

1

40

Tantárgyi struktúra és óraszámok 6. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 6. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Angol nyelv/ Német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika / Hit- és erkölcstan Természetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Természettudományi gyakorlat Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret (ebből) Angol nyelv (igény esetén) Német nyelv/Matematika – Informatika Maximális terhelhetőség Valódi leterheltség Az osztályok heti időkerete Tervezett további időkeret (tanórán kívüli foglalkozások) Nkt.27.§ (5) bek. értelmében biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

6. évf. normál tantervű

emelt szintű angol

4+0,5

4+0,5

4

3

3

3+2

3+1

3+1

3+1

2

2

2

1 2 1 1 0,5 1 1 5 1 1 3 28 4

1 2 1 1 0,5 1 1 5 1 1 3 28 4 2

1 2 1 1 1 1 5 1 3 28 4 2

32 28 51

32 30 51

32 30 51

23

21

21

1

1

1

5. évfolyam: a.) Normál tantervű osztályainkban a szabadon tervezhető órakeret terhére (1) magyar nyelv és irodalom 0,5 óra/hét 41

(2) informatika 1 óra /hét (3) természettudományi gyakorlat 0,5 óra/hét A választható órakeret terhére (1) Szülői igény esetén, a szintfelmérők eredménye alapján, angol nyelvből további 2 órát biztosítunk hetente b.) Emelt szinten angol nyelvet tanuló osztályainkban a választható órakeret terhére (1) csoportbontásban német nyelvet (2 óra/hét) vagy matematika-informatika (1-1 óra/hét) tantárgyakat (2) informatika tantárgyat (1 óra/hét) kínálunk tanulóinknak, melyet a szülők választanak az általános iskolai tanulmányok teljes idejére. A szabadon tervezhető órakeret terhére (1) angol nyelv 2 óra/hét

6. évfolyam: a.) Normál tantervű osztályainkban a szabadon tervezhető órakeret terhére (1) magyar nyelv és irodalom 0,5 óra/hét (2) matematika 1 óra /hét (3) hon - és népismeret 0,5 óra/hét (4) természettudományi gyakorlat 1 óra/hét b.) A választható órakeret terhére (1) Szülői igény esetén, a szintfelmérő eredménye alapján angol nyelvből további 2 órát biztosítunk hetente b.) Emelt szinten angol nyelvet tanuló osztályainkban a választható órakeret terhére (1) csoportbontásban német nyelvet (2 óra/hét) vagy matematika-informatika (1-1 óra/hét) tantárgyakat kínálunk tanulóinknak A szabadon tervezhető órakeret terhére (1) angol nyelv 2 óra/hét (2) matematika 1 óra/hét

42

Tantárgyi struktúra és óraszámok 7. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 7. évfolyam Tantárgyak 7. évf. normál tantervű Magyar nyelv 3+1 3+1 Irodalom Angol nyelv/ 3 3 Német nyelv 3+1 3+1 Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek 1 1 Etika / Hit- és erkölcstan 1,5 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1 1 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 5 5 Testnevelés és sport 1 1 Osztályfőnöki 1 Természettudományi gyakorlat 1 3 Szabadon tervezhető órakeret 3 31 31 Rendelkezésre álló órakeret 4 4 Választható órakeret(ebből) 2 Angol nyelv (igény szerint) Német nyelv/Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom 35 35 Maximális terhelhetőség 31 33 Valódi leterheltség 56 56 Az osztályok heti időkerete Tervezett további időkeret 25 23 (tanórán kívüli foglalkozások) Nkt.27.§ (5) bek. értelmében biztosított időkeret tehetség1 1 gondozásra és felzárkóztatásra

emelt szintű angol 3 3+2 3+1 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 3 31 4 2 1 35 34 56 22 1

43

Tantárgyi struktúra és óraszámok 8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Angol nyelv/ Német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika/ Hit- és erkölcstan Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Természettudományi gyakorlat Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret(ebből) Angol nyelv (igény szerint) Német nyelv/Matematika Informatika Maximális terhelhetőség Valódi leterheltség Az osztályok heti időkerete Tervezett további időkeret (tanórán kívüli foglalkozások) Nkt.27.§ (5) bek. értelmében biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

8. évf. normál tantervű

emelt szintű angol

4

4

4

3

3

3+2

3+1

3+1

3+1

2

2

2

1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 1 3 31 4

1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 1 3 31 4 2

1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 1 3 31 4 2

35 31 56

35 33 56

35 33 56

25

23

23

1

1

1

44

7. évfolyam: a.) Normál tantervű osztályainkban a szabadon tervezhető órakeret terhére (1) magyar nyelv és irodalom 1 óra/hét (2) matematika 1 óra /hét (3) természettudományi gyakorlat 1 óra/hét b.) A választható órakeret terhére (2) Szülői igény esetén és a szintfelmérők eredménye alapján, angol nyelvből további 2 órát biztosítunk hetente c.) Emelt szinten angol nyelvet tanuló osztályainkban a választható órakeret terhére (1) csoportbontásban német nyelvet (2 óra/hét) vagy matematika-informatika (1-1 óra/hét) tantárgyakat (2) magyar nyelv és irodalom tantárgyat (1 óra/hét) kínálunk tanulóinknak. A szabadon tervezhető órakeret terhére (1) angol nyelv 2 óra/hét (2) matematika 1 óra/ hét 8. évfolyam: a.) Normál tantervű osztályainkban a szabadon tervezhető órakeret terhére (1) matematika 1 óra /hét (2) technika, életvitel és gyakorlat 1 óra/hét (3) természettudományi gyakorlat 1 óra/hét b.) A választható órakeret terhére (1) Szülői igény esetén, angol nyelvből további 2 órát biztosítunk hetente b.) Emelt szinten angol nyelvet tanuló osztályainkban a választható órakeret terhére (1) csoportbontásban német nyelvet (2 óra/hét) vagy matematika-informatika 1-1 óra/hét) tantárgyakat kínálunk tanulóinknak, A szabadon tervezhető órakeret terhére (1) angol nyelv 2 óra/hét (2) matematika 1 óra/ hét

5.2.

A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai

A Pedagógiai Program II. kötet 1. sz. melléklete tartalmazza

5.3.

A választható tantárgyak, foglalkozások

Az intézményvezető minden év május 10-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a foglalkozásokról, amelyekből a tanulók választhatnak. 45

A tájékoztató tartalmazza, – ha ez előre látható – hogy a foglalkozást melyik pedagógus fogja oktatni. Ha több tanár azonos foglalkozást szervez, a tanuló – a létszámhatárok figyelembe vételével – az általa választott tanár foglalkozásaira járhat. A tanuló május 20-ig adhatja le a foglalkozás megválasztásával kapcsolatos döntését. Kiskorú tanuló esetén a foglalkozásválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, – ha a gyermek nem cselekvőképtelen – gyermekével közösen gyakorolhatja. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: - napközi otthon: 1-8 évfolyam - tanulószoba, - szakkörök, - énekkar, - iskolai sportköri foglalkozások, - felzárkóztató foglalkoztatások, - egyéni foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkoztatások, - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, - egyéb szabadidős foglalkozások. Az alsó tagozatban egy osztály-egy napközis csoport elvet követjük lehetőség szerint. A felső tagozatban több osztályból, a jelentkezők számától függően szervezzük meg a napközis csoportot és a tanulószobai foglalkoztatást. A Pedagógiai Program II. kötetének 2. sz. melléklete tartalmazza a tanórán kívüli foglalkozások kínálatát. 5.4.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

1.) Csoportbontások: A csoportbontások lehetőségét minden tanévben a tantárgyfelosztás elkészítésekor felülvizsgáljuk, az osztály létszámokhoz, összetételéhez, a személyi feltételekhez, és a szülői igényekhez igazítjuk. A tantárgyak közül az idegen nyelv, az informatika, a magyar nyelv, irodalom és a matematika prioritást élvez. Csoportbontás elveit az érintett munkaközösségek határozzák meg és dolgozzák ki. Alsó tagozat: 1-2. évfolyam - az etika/hit és erkölcstan órákon - a nyelvoktatásban 3-4. évfolyam - az etika/hit- és erkölcstan órákon - nyelvoktatásban Felső tagozat 5-8. évfolyam - az etika /hit- és erkölcstan órákon 46

- idegen nyelvi órákon - német nyelv - matematika - informatika órákon - matematika órákon - magyar nyelv, irodalom órákon 2.) Egyéb foglalkozások: A tanórán kívüli foglalkozások óraszámát, az érintettek körét, célját, megvalósítandó feladatokat, módszereket Pedagógiai program II. kötet 2. melléklete részletezi. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

5.5. elvei

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata. A tankönyvellátás megszervezése az alábbi jogszabályok alapján történik:  2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről  2013. évi CCXXXII törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az iskolai tankönyvellátás rendjét a nevelőtestület, az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat és az iskola fenntartója véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója határozza meg Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére elérhetőek legyenek. A tankönyvek kiválasztásnak elvei Az intézmény pedagógusai az iskola minden évfolyamán az adott évfolyamon érvényes Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyvből tanítanak. A tankönyv kiválasztásánál előnyt élveznek - a tartós tankönyvek, amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van tartós tankönyv, - azok a tankönyvek, amelyekhez interaktív tananyag kapcsolódik. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői munkaközösség véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A tankönyvrendelés véglegesítése előtt a szülőket tájékoztatjuk a kiválasztott tankönyvekről. A szülők nyilatkozhatnak arról, hogy az összes tankönyvet az iskolai könyvtárból kívánják-e kölcsönözni, vagy más forrásból biztosítják gyermekük számára a szükséges tankönyveket. A tankönyveket a szülők illetve a tanulók augusztus utolsó hetében vagy az első tanítási héten vehetik át. Az ingyenes tankönyvellátás rendje A Köznevelési törvény 46. § (5) rendelkezik arról, hogy az általános iskolákban elsőtől nyolcadik osztályig minden diák térítésmentes tankönyvellátásra jogosult. Az iskola igazgatója minden év április 20-ig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a 47

napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánják más forrásból biztosítani a tankönyvet gyermeküknek. A térítésmentes tankönyvellátásra jogosult tanulóknak a tankönyveket a következő módokon biztosítjuk:  új vagy használt tankönyvvel,  a tankönyvek iskolától történő kölcsönzésével,  a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvekkel. Tankönyvosztáskor a kijelölt, tartós használatra alkalmas tankönyvekbe jelzés kerül. Ezeket a tankönyveket a tanuló köteles tanév végén jó állapotban leadni az iskolában. A tankönyvek átvételét a tanuló vagy törvényes képviselője aláírásával igazolja. Az intézménytől kapott ingyenes tankönyvek elvesztése, megrongálása esetén a szülőnek kártérítési kötelezettsége van. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartását, jelölését, kezelését a tankönyvfelelős és az ifjúságvédelmi felelős végzi. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével – a könyvtáros tanár az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.

5.6.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása                 

az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe fokozatosan kialakítjuk a kooperatív- és interaktív tanulási technikákat a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése személyre szóló fejlesztő értékelés helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása önálló tanulás és önművelés megalapozása biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat megalapozása alapvető képességek, készségek elsajátítása belső motivációk kialakítása változatos szervezési megoldásokkal cselekvő tanulás előnyben részesítése meglévő ismeretek felhasználása 48

    

differenciálás a tanulás minden területén hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása tanulás esélyek egyenlőségének biztosítása, különböző tanulásszervezési megoldásokkal a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása                       

a 3 – 4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a 4. évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel és a sportkörrel a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás továbbfejlesztése a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztése a kooperatív – interaktív tanulási technikák rendszeres alkalmazása a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése személyre szóló fejlesztő értékelés helyes magatartásformák gyakoroltatása önálló tanulás és önművelés szorgalmazása biztonságos szóbeli és írásbeli szóhasználat továbbfejlesztése alapvető képességek, készségek fejlesztése belső motiváció változatos szervezési megoldásokkal cselekvő tanulás alkalmazása meglévő ismeretek beépítése az új tananyagba differenciálás a tanítás minden területén hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása különböző tanulásszervezési megoldásokkal a feltárt tanulási nehézségek folyamatos figyelemmel kísérése (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság…) az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése szituációs játékok alkalmazásával önismeret, önértékelés képességének fejlesztése az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása   

a felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása kreativitás fejlesztése, írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük szövegértelmező és szövegalkotó értelmezés fejlesztése, 49

       

pozitív motiváció kialakítása kommunikációs készség fejlesztése valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése a nyelv logikai elemeinek helyes használata tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani önismeret, önértékelés képességének fejlesztése az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben, a baráti kapcsolatokban, csoporton belül

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat 7 – 8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása  fokozatos kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat  fejlesztjük az igényes szóbeli és írásbeli közlést, a tanult ismeretek közötti összefüggések felismerését, azok értő alkalmazását  fejlesztjük a logikus gondolkodást  megismertetjük és gyakoroltatjuk a helyes magatartási formákat, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával

5.7.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése

A Nemzeti Köznevelési törvény 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben kell megszervezni. Köznevelési törvény 27. § (1) (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a következő módon teljesíthető: a. a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b. iskolai sportkörben való sportolással,

50

c. versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. Intézményünkben a mindennapos testnevelés a következő módon valósul meg:  1-2. évfolyamon 3 testnevelés órán és 2 úszás órán teljesítik a követelményeket. Aki nem úszik az tömegsport foglalkozással, vagy testnevelés órával váltja ki az úszást.  A 3-8. évfolyamon 5 testnevelés óra áll rendelkezésre.

5.8.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Iskolánk valamennyi pedagógusának feladata:  A tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése  Folyamatos ellenőrzés és az önellenőrzés alkalmainak biztosítása  Az objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés:  Személyre szóló  Ösztönző jellegű  Tárgyszerű, a jó – hibás megjelölésével  Félelemmentes légkörben történjen  A sajátos nevelési igényű gyerekek értékelésekor minden esetben figyelembe vesszük a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézménye (Nevelési Tanácsadó), illetve a Szakértői Bizottság javaslatát, és annak figyelembe vételével történik az értékelés. A folyamatos ellenőrzés elvei:  Az alkalmazott beszámoltatási formák: szóbeli felelet, évközi dolgozat, röpdolgozat, tematikusmérések, feladatlapok, tesztek, önértékelés, önálló kiselőadás, házi dolgozat, projektfeladat, órai munka.  A tanulók teljesítményét 0,5-1,5 óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 3 érdemjeggyel, egyenletes eloszlásban, magasabb óraszámú tantárgyak esetében az óraszámokkal arányosan félévente minimum 5, illetve szöveges értékeléssel értékelni kell.  Az ellenőrzést mindig kísérje értékelés, ami legyen előremutató.  Az ellenőrzés nem lehet a fegyelmezés eszköze. 51

   

A Nemzeti Köznevelési Törvény 70.§ (4.) pontja értelmében a félévi ill. év végi osztályzat nem térhet el lényegesen – a tanuló kárára – a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékelje. A tanuló tudásának értékelése a 3. évfolyamtól, a hagyományos ötfokozatú skálával történik. A szülők értesítése szervezetten, gyermekük tanulmányi előmeneteléről, tanévenként negyed-, háromnegyedévkor a fogadó órákhoz kapcsolódva, valamint a félévi értesítőn és az év végi bizonyítványon keresztül történik. Ezen túl a tanulók kötelesek érdemjegyeiket folyamatosan vezetni a tájékoztató füzeteikbe, a pedagógus az enaplóba.

A tanulók értékelése, a javasolt ellenőrzési módszerek:  feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyíltvégű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…)  szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása…)  témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén vagy több témakör együttes zárásakor…)  otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása…)  füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság…)  csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése…)  projektmunka és annak dokumentálása  versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények Fontos, hogy a tanulók:  motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére  tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni  ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel  számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük  hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján  fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. Szöveges értékelés A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 2011. évi LXXI. törvény értelmében:  1-2. évfolyamon a nevelőtestület döntése alapján – a helyi tantervben meghatározott módon – a tanulók értékelése és minősítése a tanév során I. félév-, és tanév végén szöveges értékeléssel történik.  Az írásbeli tájékoztatás a tanév során, 1-2. évfolyamon a tanulók előmeneteléről folyamatosan, a tájékoztató füzeten és az e-naplón keresztül történik. A szöveges értékelési lapok évfolyamonként a II. kötet 3. sz. mellékletben olvashatók.

52

Számonkérés rendje, értéke:  Írásbeli felelet – kisdolgozat – 1-es szorzóval számít  Nem kell előre bejelenteni, számát nem korlátozzuk  Utolsó három óra anyagából írható  A tanulók haza vihetik  Összefoglaló témazáró dolgozat – 1,5-es szorzóval számít  A témakör lezárása, összefoglalása, gyakorlása után írható  Egy héttel előtte bejelentendő  Teljes tanórát vesz igénybe  A szülő megnézheti  Házi feladat – 0,5-es szorzóval számít  írásbeli feladat megoldása  beszámoló, kiselőadás  kutatómunka  projektmunka  Szóbeli felelet – 1-es szorzóval számít  Órai munka – 0,5-es szorzóval számít  A tanóra menetébe történő bekapcsolódás, feladatvégzés minősítése Az írásbeli ellenőrzés az egész osztályra, kisebb csoportokra és egy diákra terjedő is lehet Korlátok:  Dyslexiás tanulót inkább szóban feleltessük  Egy nap, maximum 2 témazáró íratható Valamennyi írásbeli munkát legkésőbb a megíratástól számított 2. héten ki kell javítani. Az írásbeli beszámolók, témazárók értékelése %-ban kifejezve Tantárgy 3-4. évfolyam tantárgyai Magyar nyelv Irodalom Történelem Természetismeret Biológia Földrajz Ének-zene Technika,életvitel és gyakorlat Fizika Kémia Angol és német nyelv (szókincs) Angol és német nyelv (nyelvtan, kifejezőkészség,

elégtelen

elégséges

közepes



jeles

0 – 30

31 – 50

51 – 75

76 – 90

91 – 100

0 – 40

41 – 54

55 – 74

75 – 90

91 – 100

0 – 30

31 – 50

51 – 75

76 – 90

91 – 100

0 – 50

51 – 60

61 – 75

76 – 90

91 – 100

0 – 40

41 – 54

55 – 75

76 – 90

91 – 100

53

kommunikáció,) Matematika Informatika Vizuális kultúra

0 – 30

31 – 50

51 – 70

71 – 90

91 – 100

0 – 20

21 – 50

51 – 70

71 – 90

91 – 100

Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai Célok:  A tananyag elsajátításának elősegítése  A tanórán tanultak rögzítése  Készségfejlesztés  A tanultak gyakorlati alkalmazása  Az új anyag előkészítése  Motiváció, a tantárgyhoz való érzelmi viszony kialakítása  Szülők tájékoztatása Elvek:  Készségtárgyak elméleti anyagát lehetőség szerint tanórán sajátítsák el a gyerekek. A manuális tevékenység kapjon nagyobb teret.  A tanórai munkát semmilyen körülmények között sem helyettesítheti.  A házi feladat adásánál a tanárnak figyelembe kell venni, hogy a diákoknak 4-6 órára kell készülniük minden nap.  A házi feladatok mennyiségére mértékadó legyen a közepes képességű tanuló terhelhetősége. Korlátok:  A tanulási idő az irányított és egyéni tanulást figyelembe véve az 1-4. évfolyamon 30-60 perc, az 5-8. évfolyamon 60-90 perc.  Szóbeli házi feladatként csak olyan tananyag adható fel, amelynek a feldolgozása a tanítási órán megtörtént.  Csak annyi házi feladat adható, amit a következő órán a tanító és a tanár ellenőrizni tud.  Hiányos, el nem készített házi feladatoknál ne használjunk öncélú büntetést.  Hibásan elkészített házi feladatokra elégtelen osztályzatot ne adjunk, ne értékeljük érdemjeggyel, vagy előre közöljük osztályzási szándékunkat.  Hétvégére, szünetekre plusz feladatot ne adjunk, legfeljebb csak annyit, mint más tanórákra.  Szünidőre adható feladat a pótvizsgára való felkészülés és a kötelező irodalom olvasása.  Tartós hiányzás esetén adjunk időt a lemaradás pótlására. 5.9.

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kacsolódó elvek

magatartásának,

Jutalmazás Elvei: - kiemelkedő tanulmányi munka, - példamutató magatartás, - közösségi tevékenység, 54

-

társadalmi és közhasznú munka, versenyen elért eredmény, egymás segítése, az iskola hírnevének öregbítése

Formái: egyéni és csoportos jutalmazáselvei azonosak - Osztályfőnöki dicséret: közösségi munkáért, diák-önkormányzati tevékenységért (tanév során). - Szaktanári dicséret: órai munkáért, versenyeredményekért (tanév során). - Napközis nevelői dicséret: példamutató magatartásért, aktív részvételért a foglalkozásokon. - Igazgatói dicséret: iskola hírnevének öregbítéséért, versenyeredményért, kimagasló közösségi munkáért (tanév során). - Tantestületi dicséret: tanulmányi munkáért és közösségi munkáért (félévkor, év végén). Év végén adható jutalmazási forma: - bizonyítványban nevelőtestületi dicséret, - jutalomkönyv, - kiemelkedő munkát végző tanulók köszöntése (oklevél, emlékérem, dicsőségtáblára kerülés és iskolai honlapon való megjelenítés) - Az év legsikeresebb diákja cím elnyerése A jutalmazást javasolhatják: - osztályfőnök, - szaktanár, - igazgató, - tantestület, - napközis csoportvezető, - diákönkormányzat A tanuló büntetése Az a tanuló, aki az iskola házirendjének törvényeit megszegi és a nevelői kérés, figyelmeztetés, segítő szándékú beszélgetés sem vezet eredményre, büntetésben részesül. A büntetés nem bélyegezheti meg tartósan a tanulót, legyen lehetősége kijavítani azt. Figyelmeztető intézkedések: - Szaktanári figyelmeztetés: első alkalommal szóban, majd írásban órai munka zavarása, házi feladat hiánya, nem a képességeknek megfelelő tanulmányi munka miatt adható. - Osztályfőnöki figyelmeztetés: első alkalommal szóban, majd írásban a házirend megszegéséért, a közösségi munka akadályozásáért adható. - Osztályfőnöki intés: írásban adható többszöri, vagy súlyos fegyelmi vétségért. - Igazgatói figyelmeztetés: írásban a többi fegyelmező intézkedés megléte után adható, ha a tanuló magatartása továbbra sem változik. - Igazgatói intés: írásban az iskolai élet szabályainak súlyos megszegéséért adható. Fegyelmi intézkedések: A köznevelési törvény 58. §-a foglalkozik a tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségével. 55

Fegyelmi büntetés lehet: - Megrovás - Szigorú megrovás - Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába - Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - Kizárás az iskolából Elmarasztalás jár az alábbiakért: - házirend megszegése, - szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés, abban az esetben, ha az intézményt képviseli tanulónk, - tulajdon elleni vétség, - vállalt feladatok hanyag végzése, - igazolatlan mulasztás, - egyéb súlyos fegyelemsértés Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi: - fegyelmező intézkedésben / szaktanári, tanítói intés / - fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető: - osztályfőnöknél, - igazgatónál, - diákönkormányzatnál. Kezdeményezheti: - nevelő, - szülő, - tanulóközösség, - intézményen kívül álló szerv. A fegyelmi bizottság a munkáját a vonatkozó jogszabályok alapján végzi. A magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartás értékelésének követelményei a következők: Példás az a tanuló, aki:  közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi,  szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,  a Házirendet megtartja, a társait is erre ösztönzi, 56

 nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,  fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó az a tanuló, aki:  részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,  a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja,  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,  fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó az a tanuló, aki:  a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,  a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be,  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó,  társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,  fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz az a tanuló, aki:  munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,  közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,  a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,  fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. 1-2. évfolyamon a tanév során az osztályfőnök szöveges értékelésében (mellékletben) jelenik meg a minősítés és ezt bejegyzi a tájékoztató füzetbe. Az 3-8. évfolyamon a tanulók magatartását a szaktanárok javaslatának figyelembe vételével az osztályfőnök hónap végén érdemjeggyel értékeli és bejegyzi a tájékoztató füzetbe. A diákok magatartásának félévi és év végi minősítését (szöveges értékelés/érdemjegyek) az osztályfőnök javaslata alapján, a nevelőtestülettel közösen állapítja meg. Vitás esetben az osztályozó konferencián az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos szavazat esetén az osztályfőnök szavazata dönt. Szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás:  Tanulmányi munkában: o Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit:  életkörülmények helyzetét  képességek szintjét 57

o Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. o Munkavégzése pontos, megbízható. o Minden tárgyban elvégzi feladatait.  Önállóság szintje: önálló a munkában, önellenőrzése rendes.  Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik.  Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tanagyagon felül is produkál. Jó:

 Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik.  Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát.  Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el.  Érdeklődése megmarad az iskolai tanagyag keretein belül.

Változó:  Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan.  Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát.  Munkája változékony jellegű.  Szétszórtság jellemzi. Hanyag:  Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el.  Nem hajlandó munkavégzésre.  Nem törődik kötelességeivel.  Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. 1-4. évfolyamon a tanév során az osztályfőnök szöveges értékelésében (mellékletben) jelenik meg a minősítés és ezt bejegyzi a tájékoztató füzetbe. Az 3-8. évfolyamon a tanulók szorgalmát a szaktanárok javaslatának figyelembe vételével az osztályfőnök hónap végén érdemjeggyel értékeli és bejegyzi a tájékoztató füzetbe. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a szöveges értékelés/érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályozó konferencián az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos szavazat esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A félévi és év végi szöveges értékelést, vagy osztályzatot, érdemjegyet az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

5.10.

A tanulók továbbhaladása

1. 4-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az előírt tanulmányi követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit az egyes tantárgyi tervek tartalmazzák.

58

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája,

3. 4. 5.

6.

7.

8.

illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy, kettő vagy három tantárgyból szerez „elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén négy vagy több tantárgyból szerez „elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. 4-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 5-6.évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 7-8.évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételeit tantárgyanként a II. kötet 1. sz. melléklet helyi tantervekben tartalmazza

59

6. Legitimációs záradék 6.1.

A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata

(A pedagógiai program hatálya, érvényessége, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága) 1. A pedagógiai program hatálya A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásaira, az iskola valamennyi tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. 2. Érvényesség Ezen pedagógiai program 2016. szeptember 01-én lép életbe. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, az iskolahasználók igényei az átdolgozást szükségessé teszik. 3. Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. 4. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet, írásban megjelölve a felülvizsgálat tárgyát, indokát és javaslatot a módosításra: ­ Az iskola igazgatója, ­ A nevelőtestület bármely tagja, ­ A nevelők szakmai munkaközösségei, ­ A Szülői szervezet, ­ Az iskola fenntartója A szülők és a tanulók a Pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. A pedagógiai programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el és az igazgató jóváhagyásával, válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 5. Nyilvánosság Az iskola pedagógiai programja nyilvános. Az érdeklődők a dokumentum egy-egy példányát olvashatják: – Fenntartónál, – igazgatói irodában, – helyettesi irodában, – könyvtárban, – honlapunkon.

60

6.2.

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

6.3.

A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék

61

6.4.

Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat

62

7. Jogszabályi háttér A pedagógiai program elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírások alkalmazandók:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény  A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény  A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény  A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)  A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet  A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet  A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.)  A tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet  A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet  A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet  A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet  A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet  A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet  A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet  Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet

63

Life Enjoy

" Life is not a problem to be solved but a reality to be experienced! "

Get in touch

Social

© Copyright 2013 - 2019 TIXPDF.COM - All rights reserved.